A védőnői szolgálat kimondottan fontos egy várandós hölgy gondozása, majd a kisgyermek fejlődése során.
A magyar védőnői rendszer egy igazi csoda, egy hungarikum, amihez fogható nincs máshol a világon.
A védőnők rendkívül széleskörű feladatokat látnak el a település egészségügyi rendszerében, mellyel hozzájárulnak a felelős családtervezéshez, az anyák, illetve gyermekeik védelméhez, emellett lakossági célzott szűrővizsgálatok szervezésében is szerepet vállalnak.
A védőnői munka a szelídítés művészete. El kell fogadtatnunk magunkat a családokkal, hogy azután elfogadják a tanácsainkat.
A Védőnői Hivatás Gyökerei és Elhivatottság
Perczéné Mócsány Gyöngyi Rimóc, Hollókő és Nagylóc védőnője érdemelte ki idén vármegyénkben egyedüliként a Steller Mária-díjat, kiemelkedő szakmai munkája, a gyermekes családok támogatásában nyújtott segítsége és elhivatottsága elismeréseként.
- 1993-ban végeztem a miskolci főiskolán védőnőként. Először Balassagyarmaton helyezkedtem el, mint iskolavédőnő, több közép- és általános iskolában is tevékenykedtem. 2003-ban kezdtem el Rimócon dolgozni, és a mai napig is itt végzem el a feladatokat, itt élek. Öt évig helyettesítettem Szécsényben, és most negyedik esztendeje Nagylócot és Hollókőt is ellátom. Mindig is szerettem a gyerekekkel foglalkozni, a velük való törődés és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységek vonzottak, illetve az, hogy a segítő fél szerepét betöltsem. Gimnáziumban a biológia- és a kémia tantárgyak álltak hozzám közel, viszont azt tudtam, hogy tanárként nem szeretnék dolgozni, ekkora döntöttem a védőnői hivatás mellett.
- Számomra a védőnői hivatás az, amit szívvel-lélekkel, energiát és időt nem kímélve, alázattal végzek. Vannak nehéz pillanatok és sok plusz feladat, ilyen például az adminisztráció is. Ez egy fontos része ennek a hivatásnak, hogy minden dokumentálva legyen a gyermekekről. Ez nagyon sok energiámat és időt felemészt. A másik nehézség, hogy vannak olyan gondozottak, akik több ellátást, nagyobb odafigyelést igényelnek. Egyre több a felelőtlen gyermekvállalás, ami megnehezíti a mi munkánkat, több pszichés támogatást is igényel. Ezért kell sok esetben küzdenünk, imádkoznunk is, hogy a csemeték körülményei javuljanak, és az irányításunk alatt fejlődhessenek. Sok a 18 év alatti anyuka, ahol nem várhatunk el olyan nevelési elveket, mint egy átlag családtól. Sokszor az alap iskolázottság is hiányzik, így rengeteg támogatásra szorulnak, ez nagy kihívás.
Tura Edina közel harminc éven át végzett védőnői munkája elismeréseként kapott miniszteri oklevelet nemrégiben, melyet Budapesten vehetett át a szoptatás világnapja alkalmából rendezett ünnepségen. Ennek kapcsán beszélgettünk vele pályájáról, élményeiről, tapasztalatairól. Nagyon érdekes, hogy így alakult. A családban egy távolabbi rokonon kívül senki sem dolgozott az egészségügyben. Az általános iskolai osztályfőnököm a jó orosz nyelvtudásom miatt azt javasolta, hogy gimnáziumba menjek, de valamiért kitartottam az akkor már meglévő egészségügyi elképzelésem mellett és a Tiszaparti Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnáziumban - legalábbis akkor még így hívták - folytattam a tanulmányaimat. Ezután jelentkeztem az egyetemre, orvos szerettem volna lenni, de nem vettek fel, majd második próbálkozásra sem. Viszont azt mondták, hogy ilyen magas pontszámmal simán lehetek védőnő. - A főiskolán aztán hamar megtetszett a munka, főként a gyakorlatokat nagyon élveztem - folytatta a történetet. A második év végén városba és falura is menni kellett szakmai gyakorlatra. Így kerültem előbb Besenyszögre Kiss Tiborné mellé, majd Szolnokon Faragó Lászlóné Ica nénihez és mindkettőjük
Müller Anikó, a Bátaszéken élő védőnő, aki munkája és egyéni életpályája elismeréseként első Tolna megyei szakemberként a napokban vehette át a Steller Mária Védőnői Díjat.
Rajong a munkájáért, úgy véli, aki szereti a hivatását, annak a legnagyobb jutalom maga a jól végzett munka. Természetesen elengedhetetlennek tartja azt is, hogy a környezetük is elfogadja, elismerje a tevékenységüket.
A Védőnői Hivatás Kihívásai és Sikerei
- Sikerként azt könyvelném el, hogy az oltások, a státuszvizsgálatok nem maradnak el a nehéz körülmények ellenére sem. Örömmel tölt el, amikor elfogad a család, és együtt tudunk működni a gyerekek fejlődése, egészsége érdekében. Olykor nehéz megértetni magam, de mindig elfogadják és belátják, hogy mi a jó csemete számára, így kialakul egy bizalmi kapcsolat.
- Még tavaly Bács Gáborné Nagy Ilona, szekszárdi járási vezető védőnőtől kaptam egy kérdőívet, amelyben több, a szakmát érintő kérdésre kellett válaszolnom, ezen kívül bemutatnom az életutamat és hogy milyen szakmai munkákban vettem részt. Már el is feledkeztem minderről, amikor néhány napja a járási vezetőnktől kaptam egy meghívót a Steller Mária Védőnői Díj átadójára. A helyszínen derült ki számomra, hogy én lettem az egyik díjazott, Tolna megyéből az első, akit szakmai munkája miatt kitüntettek - meséli Müller Anikó, bátaszéki védőnő, aki június 10-én vette át az elismerést.
- Megható volt az ünnepség, büszkeséget éreztem, hogy én is ehhez a szervezethez tartozhatok. Komoly megtiszteltetésnek tekintem, hogy éppen én kaptam meg az elismerést - mondta lapunknak a frissen díjazott védőnő.
A Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány 2026. február 12-én rendezte meg Házasság heti konferenciáját „Családbarát szemlélet” címmel Budapesten, a K&H Csoport székházában. Az esemény középpontjában a családbarát gondolkodás megerősítése, a munka és magánélet egyensúlyának támogatása, valamint a védőnői hivatás elismerése állt.
Dr. Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a családbarát szemlélet hosszú távú elköteleződést igényel. Köszönetet mondott mindazoknak, akik a felsőoktatásban, a védőnői rendszerben és a civil szférában dolgoznak a családok támogatásáért.
Skrabski Fruzsina, az alapítvány elnöke kiemelte a magyar védőnői hálózat különleges értékét, amely hungarikumnak számít. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Steller Mária-díjjal azokat a védőnőket ismerik el, akik elhivatottan segítik a családokat életük meghatározó pillanataiban.
A szakmai program első részében a családbarát felsőoktatás kérdése került előtérbe. Dr. Pongrácz Attila előadásában bemutatta az alapítvány felsőoktatási programjának tapasztalatait, és rámutatott az egyetemek szemléletformáló szerepére. Kiemelte, hogy az intézményeknek támogatniuk kell a tudatos családalapítást és a munka-magánélet egyensúlyát.
Az „Egyensúly családban és munkában” című kerekasztal-beszélgetésen meghívott házaspárok osztották meg személyes tapasztalataikat a karrier és a családi élet összehangolásáról, a beszélgetést Süveges Gergő moderálta.
A konferencia második felében a védőnői hivatás társadalmi jelentősége került a középpontba. Dr. Galgóczi Ágnes hangsúlyozta a védőnők pótolhatatlan szerepét a kisgyermekes családok támogatásában. Egy szakmai kerekasztal-beszélgetésen a résztvevők a szakmaközi együttműködésről, a megelőzés fontosságáról és a családok komplex támogatásáról cseréltek eszmét.
A magyar védőnői rendszer 2023. július 1-jétől változásokon megy keresztül.
A törvénymódosítást megelőzően a védőnők feletti munkáltatói jogokat az önkormányzatok gyakorolták. A védőnői rendszer tehát eddig sokkal nagyobb teret biztosított a települések számára, hogy különböző juttatásokkal odacsábítsák a rátermett és tettre kész védőnőket. Ilyen juttatás lehetett a szolgálati lakás vagy gépjármű biztosítása.
A törvénymódosítást értelmében a védőnők a jövőben a megyei irányító kórház alkalmazottjai lesznek, mely újabb lépés egy központosított rendszer kiépítése felé.
A hivatalos kormányzati célkitűzés az egységes védőnői szolgálat megteremtése, az egységes szakmai színvonalú ellátás, illetve az önkormányzatok tehermentesítése.
Az iskolai védőnők (mintegy 890 fő) 2024. január 1-jétől kerülnek át a megyei intézményekhez.
Több magyar önkormányzat is jelentős energiát fektetett abba, hogy jól működő védőnői szolgáltatást biztosítson lakosainak.
A védőnők feletti munkáltatói jogköröket a jövőben tehát a megyei irányító kórház vezetői fogják gyakorolni. A védőnők szakmai irányítását az Országos Kórházi Főigazgatóság, míg hatósági felügyeletét a Nemzeti Népegészségügyi Központ látja majd el.
Emiatt hatalmas a bizonytalanság abban, hogy a gyakorlatban ez milyen hatással lesz többezer védőnő munkájára.
A jogszabály nem vonja el teljes mértékben az önkormányzatok jogköreit. A törvénymódosítás szövegében ezen kívül az is benne van, hogy „az ellátás jogszabályban előírt tárgyi feltételeit az állam a települési önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja”. A törvénymódosítás indoklásában az is szerepet kapott, hogy mivel lakosságközeli ellátásról van szó, a települési önkormányzatok együttműködése továbbra is nélkülözhetetlen.
A jogszabályszövegből kitűnik továbbá, hogy a védőnők munka közben a megszokott önkormányzati helyiségekben maradnak.
A változásokhoz a Független Egészségügyi Szakszervezet védőnőkkel foglalkozó koordinátora, Szalainé Pintér Boglárka szerint a védőnőké nagyon mostoha szakma az egészségügyben, mivel alapellátásban dolgoznak felsőfokú végzettséggel, ugyanolyan főiskolán diplomáznak, mint például az ápolók, de míg egy kórházi alkalmazott esetén a felelősség megoszlik, a védőnők önállóan viselik azt.
Számos olyan település van ma Magyarországon, ahol a napi szinten elérhető egyetlen egészségügyi diplomás szakember a védőnő.
Ezzel szemben a védőnőket már a tavalyi év elején rosszul érintette, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) Önkormányzatokhoz szétküldött tájékoztató levele alapján elvesztettek három bérkiegészítést a béremeléssel egy időben.
Az önkormányzati juttatások elvesztését is reális veszélynek tartja Szalainé, aki tud olyan védőnőről, aki eddig szolgálati lakásban lakott, és akinek már mondták is, hogy erre a jövőben nem lesz lehetőség. A juttatások összértéke egyes esetekben akár a havi 100-120 ezer forintot is elérheti - és attól tartanak, hogy most ez el fog tűnni.
Az Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a 2023. július 1-jétől integrált védőnők az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerinti bértáblázat alapján kapják majd az alapbérüket, a pótlékrendszer változtatása nélkül.
A központosítással megnehezül a védőnő azon feladata, hogy a helyi problémákra helyi forrásokkal, helyi támogatottsággal tudjon reagálni.
Az illetékes Országos Kórházi Főigazgatóság szerint a munkavégzés helyéül szolgáló ingatlant továbbra is az önkormányzat biztosítja, azonban a szakmai minimumfeltételeket a szolgáltatónak és a munkavégzéshez szükséges feltételeket a munkáltatónak kell biztosítania, amely ez esetben a vármegyei irányító kórház. A béren kívüli juttatások tekintetében az adott intézmény által nyújtott juttatásokat kaphatja a védőnő. A jogszabályi rendelkezések nem zárják ki annak lehetőségét, hogy az önkormányzat támogassa a védőnőt, így pl. Csősz Katalin az Okfő védőnői szakmai osztályának osztályvezetője elmondta, hogy a változtatások lebonyolításához a kórházaknak alapító okiratot kellett módosítani.
Az osztályvezető kiemelte továbbá, hogy meglátása szerint az lenne az ideális, ha a védőnői szolgálat önálló egység lenne a kórházakon belül.
Tura Edina hosszú pályafutása is mutatja, hogy élvezte a munkáját, volt viszont egy része, amit minden másnál jobban szeretett. - A családlátogatást. Az volt benne a klassz, hogy mehetek, úton vagyok a szabad ég alatt, a másik pedig, hogy az agyamat is alaposan megdolgoztatta.
- Az biztos, hogy régebben katonásabbak voltak a védőnők, bár ez úgy gondolom személyiségfüggő is. - Én a saját körzetemben azt tapasztaltam, hogy többnyire komolyan veszik a védőnő szavát, hallgattak rám, szerettek.
Két történetre nagyon emlékszem. Az egyik az volt, mikor évekkel ezelőtt egy anyuka a nyári időszakban kérdezte tőlem, hogy mit igyon a gyerek, mondtam hogy vizet. Csak vizet. Ma is összetalálkozunk néha ezzel az anyukával és mindig mondja: Edina, ezért a tanácsért annyira hálás vagyok!
Ezekre és hasonló élményeire visszagondolva Edina úgy véli, közel harmincéves munkája tökéletes lezárása, hogy miniszteri oklevéllel is elismerték tevékenységét.
Müller Anikó szerint pályája kezdete óta sokat változott a védőnői munka és a világ is. Ami nem változott, az a hozzáállás, a szemlélet, melynek középpontjában a családok állnak, s amelyet még a védőnői képzésen tett magáévá annak idején.
Ajándékának tekinti, hogy munkája során szülőként, akár nagyszülőként is újra összefut olyanokkal, akiket kicsiként gondozott. Ez a pálya ugyanis ilyen: a várandós anyukával indul a közös történet, majd újszülöttként, később iskolásként, aztán felnőttként más-más szerepben ugyan, de újra találkozhat ugyanazokkal az emberekkel.
A 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról 6. pontja határozza meg a védőnői ellátás főbb szabályait, amely többek között előírja annak kötelező igénybevételét.
A védőnő személyes és közösségi ellátást nyújt az egészségi állapot megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint az egészségfejlesztés céljából a várandós anyák, a 19. A védőnő a 25-65. a gyermekvédelmi jelzőrendszer részeként a gyermek veszélyeztetettségének jelzése a háziorvosnak, házi gyermekorvosnak, a család- és gyermekjóléti szolgálatnak, valamint a Gyvt.-ben meghatározott esetekben hatósági eljárás kezdeményezése, amelynek során a Gyvt. 11. § (1a) bekezdésében és 17. Ha a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen kiskorú törvényes képviselője nem gondoskodik a kiskorúnak a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló jogszabály szerint a védőnő feladatkörébe tartozó szűrővizsgálaton való megjelenéséről, valamint a védőnő feladatkörébe tartozó szolgáltatások igénybevételéről, a védőnő kezdeményezésére az egészségügyi államigazgatási szerv határozattal intézkedik.
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a gyermeket ellátó háziorvos, házi gyermekorvos és a területi védőnő egymással együttműködve egymást kölcsönösen írásban tájékoztatják a gyermek ellátásának megkezdéséről/befejezéséről, illetve külön a fokozott gondozást igénylő esetekről.
A Steller Mária Védőnői Díj elismeri a családokkal törődő védőnők kiemelkedő munkáját, és felhívja a társadalom figyelmét a hazai védőnői hálózat fontosságára.
A díjazottak
"Ez egy hivatás" - Várfalvi Marianna a védőnőségről || Jó, hogy vagy podcast
Tizenkilenc megyéből egy-egy és a fővárosból két védőnő kapta a 2020-ban alapított Steller Mária Védőnői Díjat, amelyet a díjat létrehozó Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom adott át Budapesten.
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által rendezett konferencián, Nógrádban egyedüliként Perczéné Mócsány Gyöngyi rimóci, hollókői és nagylóci védőnő vehetett át elismerést, kiemelkedő szakmai munkájáért, a gyermekes családok támogatásában nyújtott segítségéért és elhivatottságáért.
Kissné Vízkeleti Anna Mária, Kömlő védőnője is elismerésben részesült a Három Királyfi, Három Királylány Alapítvány Házasság heti konferenciáján: a szakember a Steller Mária Védőnői Díjat vehette át Budapesten, a K&H Csoport székházában megrendezett ünnepségen.
A konferencia ünnepélyes zárásaként hatodik alkalommal adták át a Steller Mária Védőnői Díjakat. Az idei évben összesen huszonegy védőnő részesült elismerésben. A díjat az illetékes járási vagy fővárosi vezető védőnők felterjesztése alapján nyolctagú szakmai zsűri ítéli oda.
tags: #vedonoi #munka #elismerese