Az elmúlt években egyre több gyermeknél ismerik fel az autizmus spektrumzavar tüneteit, és emiatt egy-egy szokatlan viselkedésmódot látva egyre több szülő teszi fel a kérdést magának: nem autista-e a gyermekem? A köztudatban elterjedt, hogy a korai felismerés lehetetlen, és valóban sok esetben akár éveket kell várni a diagnózisra. Azonban vajon tényleg így van? Nincsenek korai jelek? A legújabb kutatások és tapasztalatok szerint az autizmus diagnózisára nem kell 5-6 éves korig várni, a korai jelekből már akár 2-3 éves kor között felismerhető a zavar.
Az autizmus spektrum zavar egy komplex fejlődési zavar, ami a gyerekek körülbelül 1%-át érinti. A tünetek alapvetően a gyerekek kapcsolatteremtő képességét, szociális készségeit és alkalmazkodóképességét érintik. Azonban nem egyféle módon, egyféle tünettel járó jelenségről van szó, hanem a 3 megváltozott területhez tartozó készségek különféle módon változhatnak meg, a viselkedés változása pedig különféle intenzitású lehet. Az autizmus állapota az enyhétől a nagyon súlyos állapotig terjedhet, ezért beszélünk autizmus spektrum zavarról.
A diagnózist megnehezíti, hogy nincs egyféle tipikus tünet, ami autizmusra utalna, valamint hogy a gyermek szociális és kommunikációs készségei a gyermekkor során folyamatosan fejlődnek, változnak, ezért egy-egy enyhébb tünetet gyakran átmenetinek, kinőhetőnek ítélnek meg, és nem gondolnak zavarra.
A korai felismerés fontossága
A korai felismerés nem csupán a diagnózis felállítását segíti elő, hanem számos más szempontból is kiemelkedően fontos:
- Minél korábban kap fejlesztést a gyermek, annál inkább javulnak az esélyei a későbbi „normális” életre. Ez azt jelenti, hogy könnyebben tud majd beilleszkedni a közösségekbe, javul a kommunikációja, képes lesz kapcsolatokat kialakítani az óvodában, iskolában, jobb tanulmányi eredményeket ér el, és képes lesz az önálló életvitelre.
- A késői felismerés miatt a szülők gyakran évekig küzdenek azzal az érzéssel, hogy rosszul csinálnak valamit, úgy érzik, nem értik a saját gyereküket, és nem képesek nevelni őt.
- Mivel az autizmusnak alapvetően genetikai okai vannak, ha korán felállítják a diagnózist, a testvérek vállalása előtt a család genetikai tanácsadáson vehet részt.
Az autizmus spektrum zavar jelei csecsemőkorban és kisgyermekkorban
Az autizmus diagnózisa az ún. autisztikus diád alapján állítható fel, amely két fő területet érint:
1. Eltérések a szociális interakcióban és kommunikációban:
- A gyermek nem vesz részt a közös játékokban.
- Az érzelmeit nem vagy szokatlan módon fejezi ki.
- Problémák a kommunikációban: a kicsi nem fejezi ki a szándékait nonverbálisan, nem használ gesztusokat, és nem érti mások gesztusait sem.
- A gyermek nem fejezi ki szándékait nonverbálisan, nem használ gesztusokat és nem érti mások gesztusait sem.
2. Korlátozott, ismétlődő viselkedésformák, érdeklődési körök és tevékenységek:
- A legtöbb kisgyereket az érdekli, hogyan működnek az egyes tárgyak, mire valók. Az autizmus spektrumon levő gyerekeket viszont a tárgyak részletei érdeklik (pl. egy kerék forgása).
- Ugyanazt a játékot többször is eljátssza (pl. egy autó kerekeit forgatja).
- A test repetitív mozgatása (pl. kézcsapkodás, fejrázás).
Fontos tudni, hogy pusztán 1-1 viselkedési jelenség jelenléte nem utal önmagában autizmusra. A legtöbb esetben pusztán átmeneti jelenségről van szó, amit kinő a gyerek, de előfordulhatnak átfedések is más fejlődésbeli zavarokkal is. Az autizmus esetén a kommunikációs-szociális kapcsolatokban mutatkozó zavarok és a repetitív viselkedések együttese esetén állítható fel a diagnózis.
A csecsemőkori furcsa hangok és azok lehetséges okai
A „sleep like a baby” kifejezés, ami azt sugallja, hogy a kisbabák mélyen, zavartalanul alszanak, sok esetben téves. A legtöbb csecsemő ugyanis mindenféle vicces vagy éppen ijesztő hangot hallat szundikálás közben. Ezek a hangok sokszor aggodalomra adnak okot az újdonsült szülőkben, pedig legtöbbjük teljesen normálisnak tekinthető.
A nyugtalan alvás és a furcsa hangok hátterében több ok is állhat:
- Idegrendszeri éretlenség és reflexek: Az újszülöttek idegrendszere még nem teljesen fejlett, és a csecsemőkori reflexek is hozzájárulhatnak a nyugtalan alváshoz és a hangadásokhoz.
- REM-alvás fázis: A babák alvása „fejben” teljesen másképp néz ki, mint a felnőtteké. A picik alvási ciklusa jóval rövidebb, nagyjából 50-60 perces, és sokkal több időt töltenek az úgynevezett REM-fázisban. A REM-alvásban az agy nagyon aktív, a pulzus és a légzés is gyorsabb, a szemek mozognak a szemhéjak alatt, és bizony más testrészek is mocoroghatnak, ami hangokkal is járhat.
- Fejletlen légzőrendszer: A picik légzésszabályozása még kialakulóban van az első hónapokban. Csak az orrukon vesznek levegőt, ami kihívást jelenthet, mivel a vékony orrjáratok könnyen eldugulhatnak. A babák például azért morognak álmukban, hogy biztosítsák maguknak az egyenletes oxigénfelvételt. Megfigyelhető a periodikus légzés is, amikor a gyors, mély légzéseket ciklikusan váltják a lassú, kevésbé mély lélegzetek, és rövid szünetek vannak a lélegzetvételek között.
- Fejletlen emésztőrendszer: Ahogy az ideg- és légzőrendszerük, úgy a babák emésztése is fejletlen. Az emésztőszervek működése könnyen megzavarhatja a csöppségek álmát. A nyelési mechanizmusok sem alakultak még ki teljesen, így gyakran túl sok nyál gyűlik fel a csecsemők torkában, vagy visszacsoroghat anyatej, tápszer, amitől köhögni, gargalizálni kezdenek. A cuppogó, nyammogó hangok is az evéssel vannak összefüggésben, ösztönösen jelzik, hogy kiürült a pocakjuk, vagyis megéheztek.
- Orrdugulás: A kisbabáknak rendszeresen el lehet dugulva az orruk, mert főként az orrukon lélegeznek ki, hogy megkönnyítsék az evést.
- Köhögés: A babák gyakran köhögnek alvás közben, általában nyál, nyák vagy anyatej miatt.
A csecsemőkori morgások talán leggyakoribb oka az emésztőrendszer éretlenségében keresendő. Az újszülöttek gyomor- és bélrendszere még tanulja a feladatát. A „grunting baby syndrome” egy teljesen ártalmatlan állapot, amikor a baba még nem tanulta meg összehangolni a hasi nyomást a záróizmok ellazításával, ami erőlködő morgást eredményez.
Mikor kell aggódni a csecsemő hangjai miatt?
Bár a legtöbb alvás közben jelentkező furcsa hang teljesen normális, vannak olyan jelek, amelyek orvosi segítséget igényelhetnek:
- Szája, arca elkékül.
- Láthatóan nehezen kap levegőt, mellkasa besüpped, behorpad lélegzetvételkor.
- Néhány másodpercnél hosszabb szünetek vannak a lélegzetek között.
- Légzési vagy emésztési problémája mellé láz társul.
- Kedvetlenebb, nem reagál a környezetére.
- A lélegzetvételek után morgó, dörmögő hangot hall.
- A szokásosnál szaporább a légzése.
Ha a morgás ritmusos, minden kilégzésnél hallható, és más tünetekkel, például orrszárnyi légzéssel, a mellkas behúzódásával vagy bágyadtsággal társul, azonnal mentőt kell hívni.
A halláskárosodásra vagy hallási problémára utaló figyelemfelkeltő jelek már egészen fiatal korban megfigyelhetők:
- Három hónapos korban a csecsemő nézelődés vagy aktivitás közben hangokat ad. Hallással kapcsolatos problémára utalhat, ha keveset vagy nagyon visszafogottan gőgicsél.
- Nem képes a „párbeszéd” jellegű kommunikációra, aktivitása nem változik a hozzá intézett beszéd során.
- Ha a csecsemő nem látja a szüleit, akkor csupán a hangokra (pl.: léptek, ajtónyitás) nem figyel fel és nem mutatja a szülők közeledésére az öröm jeleit.
- Nem fordítja a fejét a hangok irányába (pl.: ha távolról beszél hozzá a szülő) és nem figyel fel a háztartási eszközök hangjára.
- A hangok utánzása nem vagy kevéssé történik meg.
- A már megindult gőgicsélés/gagyogás egyre ritkábbá válik, változatossága beszűkül vagy elmarad, és a hangadásban nem jelennek meg új elemek.
- Nem figyel fel a nevére.
- Nem figyel fel a hangot adó tárgyra, nem keresi a hang forrását vagy rossz irányba keresi, esetleg hosszabb időt kell várni, amíg megtalálja.
- A hangadás nem színesedik, és nem jelenik meg benne a dallam, a ritmus.
A látáskárosodásra vagy látási problémára utaló figyelemfelkeltő jelek is korán jelentkezhetnek:
- Feltűnő, ha a csecsemő inkább a hangokra, a megszólításra élénkül fel, és a látvány nem vált ki reakciót (nem változik meg a tekintete, mozgása, mimikája).
- Nem figyeli és nem pásztázza a szülők arcát (szemeket, szájmozgást, az arc részleteit), vagy csak egy helyre tekint.
- A csecsemő nem nézegeti a kezét, vagy keveset nézelődik, és rendszeresen csak egy irányba tartja a tekintetét (pl.: gőgicséléskor).
- Nem követi a mozgó tárgyakat és a személyek mozgását.
- Nem nézegeti a tárgyak részleteit (címkék, gyöngyök, plüssállat füle, szeme stb.) vagy túl egysíkúan teszi.
- Szemmozgásai feltűnően aszimmetrikusak 6-8 hónapos korban is: ha a kisgyermek megfigyel egy játékot szemei nem párhuzamosak, hanem beszaladnak az orrnyereg irányába (kancsalít), esetleg szemgolyói apró, szaggatott vagy körkörös mozgásokat végeznek (nystagmus).
Mit tegyen a szülő?
A szülő fordulhat pedagógiai szakszolgálathoz, ha a hallással vagy látással észlel gyengeségeket, vagy esetleg bizonytalan ennek eldöntésében. A figyelemfelkeltő jelek tartós jelenléte esetén a szülő konzultálhat a házi gyermekorvossal is, aki szükséges esetekben kivizsgálásokat javasol (pl.: gyermekszemészet, gyermek fül-orr-gégészet, hallásvizsgálat).
A diagnózist követően határozhatóak meg a fejlesztés irányai és szükséges eszközei, mint például a TEACCH program (Treatment and education of Autistic and related Communication - handicapped CHildren) vagy az Ayres terápia, amely egy szenzoros integrációs terápia, és az idegrendszer érlelését célozza meg.
Újszülött-kor 5. fejezet: A sírás értelmezése és kezelése
A csecsemőkori hangadások, a furcsa hangok és a korai fejlődési jelek megfigyelése kulcsfontosságú a gyermek egészséges fejlődésének szempontjából. Bár sok hang normálisnak tekinthető, a szülőknek ébernek kell lenniük a lehetséges problémák felismerésére, és szükség esetén szakemberhez kell fordulniuk.