A köztudatban számos tévhit kering az ingatlan bérbeadására és a kilakoltatásra vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatban, különösen a kisgyermekes családok esetében. Sokan úgy gondolják, hogy a kisgyermekes bérlőket tilos kilakoltatni, ám a hatályos jogszabályok nem tartalmaznak ilyen rendelkezést. A jog nem tesz különbséget a bérlők között aszerint, hogy van-e gyerekük, vagy sem.
A valóságban azonban, amennyiben gyermek is van a lakásban, a bérbeadó is nehezebben szánja rá magát a jogi lépések megtételére. A bérleti szerződés közjegyzői okiratba foglalása, illetve a beköltözés előtt elkészített befogadó nyilatkozat biztosítékot jelenthet mindkét fél számára.
A kilakoltatási moratórium és kivételei
Minden év november 15-én kezdetét veszi a téli kilakoltatási moratórium, amely április 30-án ér véget. Ez az időszak - egy-két kivételtől eltekintve - átmenetileg megvédi a bajba került embereket attól, hogy elveszítsék otthonukat. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez sok esetben csak időhúzást jelent, és bizalmatlanságot szül a lakáspiacon: a lakástulajdonosokat arra ösztönzi, hogy inkább irodának adják ki ingatlanjukat, vagy rövid távon adják bérbe turistáknak.
Nemcsak, hogy ki lehet lakoltatni a kisgyermekes családokat, hanem az is előfordul, hogy a bíróság épp a tartós betegség tényére hivatkozva utasítja el a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet. A bíróságnak mérlegelnie kell az adós által eltartott személyek számát, illetve az adós vagy az eltartott személy tartós és súlyos betegségét. Annak ugyanis, aki tartós betegségben szenved, vagy hozzátartozóját ápolja, nagyobb szüksége van arra, hogy a bíróság méltányosan járjon el vele szemben.
Önkormányzati lakások és kilakoltatás
Az önkormányzatok lakáskiürítési pereket indíthatnak bérlőik ellen. Egy budapesti kerületi önkormányzat például egy kisgyermekét egyedül nevelő, rossz anyagi körülmények között élő ügyféllel szemben járt el hasonlóan. Az önkormányzat féléves szerződést kötött vele, majd hosszabbítási kérelmét indoklás nélkül elutasította. Az elsőfokú bírósági ítélet a felperesnek adott igazat, mire az Utcajogász az Alaptörvényre és az önkormányzati törvényre hivatkozva fellebbezett, amely szerint „más a közfeladatot ellátó bérbeadó érdeke, mint egy közfeladatot el nem látó, magánszemély bérbeadó érdeke”.
A gyermekes családok kilakoltatása szinte minden alkalommal a családok szétesését eredményezi, hiszen családok átmeneti otthonának működtetése nem minden településen kötelező, és ahol igen, ott is alacsony a férőhelyek száma. A szociális szempontok sokszor válnak másodlagossá az önkormányzati lakások bérbe adásánál.
Lakbérhátralék és felmondás
Nagyon eltérőek az önkormányzati rendeleti szabályok abban a kérdésben, hogy mekkora lakbérhátralék esetében mondható fel a szerződés: sok önkormányzatnál egyáltalán nincs meghatározott alsó határ, vagy az nagyon alacsony összegű. Ez a részletes szabályozás hiánya a gyakorlatban ahhoz vezethet, hogy a bérbeadó önkényesen döntheti el, hogy egyes bérlők szerződését mekkora tartozás felhalmozása után mondja fel.
A végrehajtási eljárások reformjának szükségessége
A kilakoltatásokkal kapcsolatos problémákra a moratórium intézménye nem ad választ, azokat csak egy átfogó állami lakáspolitikai rendszer kialakítása, valamint a végrehajtási eljárások teljes felülvizsgálata, reformja lenne képes orvosolni. Amíg ez nem történik meg, az önkormányzatok számára is nyitott a lehetőség, hogy a közelgő önkormányzati választások előtt egyes, saját hatáskörükbe tartozó szabályozásokat megváltoztassanak.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
Lakhatási támogatások és a gyermekvállalás
2021. januárjától az elérhető lakástámogatások köre jelentősen bővülni fog, ezzel segítséget nyújtva a gyermeket nevelő, vállaló családok számára. A Bankmonitor szakértői vizsgálták meg, mi történik akkor, ha nem születne meg a vállalt gyermek.
A 2021-től elérhető új lakástámogatások komoly segítséget jelenthetnek a családoknak lakást vásárolni, építkezni, vagy épp felújítani meglévő otthonukat. A kedvezmények egy részénél elvárás, hogy az igénylő a csok (családi otthonteremtési kedvezmény) támogatást is felvegye.
A CSOK és a büntetőkamatos visszafizetés
Példaként vegyünk egy fiatal gyermektelen házaspárt, akik 3 gyermek születését vállalnák az elkövetkező 10 évben. A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) keretében 10 millió forintot kaphatnának a kiszemelt lakás megvásárlására. Ha egy gyermekük se születne, akkor a jegybanki alapkamat ötszörösének - ez a jelenleg 3% - megfelelő büntetőkamattal kellene visszafizetniük a teljes támogatást. Azaz 13 millió forintot kellene rendezniük a 10. év végén.
CSOK-hitel és Babaváró hitel
A CSOK támogatás mellé a pár felvehet még 15 millió forint CSOK-hitelt is. Azonban a kapott kamattámogatást - ha a teljes futamidő 20 év lenne, akkor összesen 2,34 millió forintot - vissza kellene fizetniük a 10. év végén a jegybanki alapkamatnak megfelelő büntetőkamattal növelten, ha nem születne meg a vállalt három gyermek. Ráadásul a konstrukció kamata is megemelkedne. Emiatt - ha a kamatkörnyezet változatlan maradna - 83 ezer forintról 90 ezer forintra növekedne a havi törlesztőrészlet.
A Babaváró hitelt is kihasználhatja a fiatal pár, amivel legfeljebb 10 millió forintot vehetnének fel 20 éves futamidőre. A konstrukció az első 5 évben kamatmentes, ha pedig ezen időszak alatt egy gyermek születne, akkor a teljes futamidőre kiterjesztik a kedvezményt. Ha viszont nem születne gyermek 5 éven belül, akkor az addig kapott kamattámogatást - nagyságrendileg 1,7 millió forintot - vissza kellene fizetniük.
Az 5%-os áfa és az illetékmentesség
A jövő évtől az új építésű lakások áfáját 27 százalékról visszacsökkentik 5 százalékra. A kedvezmény minden vevőre érvényes lesz, aki legfeljebb 150 négyzetméter alapterületű lakást, vagy maximum 300 négyzetméter alapterületű házat vásárolna. Az újépítésű lakások 5 százalékos áfája visszaigényelhető lesz, amennyiben CSOK támogatást igényeltek a vásárláshoz.
A CSOK támogatás segítségével lakást vásárlók - legyen az használt-, vagy újépítésű lakás - számára a vagyonátruházási illetéket sem szükséges megfizetniük. Akiknek nem születik meg a vállalt gyermekük - és csak vállalt gyermekre igényelték a CSOK támogatást - utólagosan, a határidő lejártát követően meg kell fizetniük az illetéket.
| Támogatás típusa | Vállalt gyermekek száma | Támogatás összege (Ft) | Visszafizetendő összeg gyermek hiányában (Ft) | Büntetőkamatos % |
|---|---|---|---|---|
| CSOK | 3 | 10 000 000 | 13 000 000 | Jegybanki alapkamat ötszöröse (jelenleg 3%) |
| CSOK-hitel kamattámogatás | 3 | 2 340 000 | 2 340 000 | Jegybanki alapkamat |
| Babaváró hitel kamattámogatás | 1 | 1 700 000 | 1 700 000 | --- |
A támogatások kombinálásának előnyei és kockázatai
Összességében akár 35 millió forint vissza nem térítendő támogatást vagy kedvezményes kamatozású hitelt is kaphatunk, amennyiben a Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), a CSOK hitelt és a Babaváró támogatást egy időben vesszük igénybe. Az induló havi törlesztőrészletünk a támogatások esetében 129 023 forint, ami a két támogatott hitel (CSOK hitel, Babaváró támogatás) törlesztőinek az összege.
A nagyobb összeggel azonban a kockázatok is emelkednek. Ha nem születik meg mindhárom gyermek 10 éven belül, akkor vissza kell fizetnünk a még meg nem született babára járó támogatást, mégpedig 4,5% büntetőkamattal növelten. Ehhez jön még hozzá a CSOK hitel után korábban megkapott közel 3,5 millió forint kamattámogatás visszafizetése, így a 121. hónapban akár közel 18 millió forintos egy összegű kifizetésünk keletkezhet.
Családi kapcsolatok és gyermekvédelem
A családból fakadó intenzív ártalmak kiküszöbölése vagy enyhítése a legnehezebb feladat. A családi nevelés légkörének letéteményese az anya. Fontos funkciója, hogy a társadalmi követelményeket és normákat (pozitív és negatív hatásokat) közvetíti a gyerekhez.
A szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás
A szülői felügyeleti jog magában foglalja a kiskorú gyermek nevelésének megválasztását, gondozását, nevelését, tartózkodási helyének megválasztását, vagyonának kezelését. A szülői felügyeleti jog kizárólagosan vagy közösen gyakorolható. A kapcsolattartáshoz való jog magában foglalja a gyermekkel való személyes találkozást, a lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről - többnyire a másik szülőtől - történő elvitelét meghatározott rendszerességgel és időtartamra.
A közelmúltban történt törvénymódosítás alapján 2022. január 1-től a bíróság az egyik szülő kérelmére is dönthet a szülői felügyeleti jog közös gyakorlásáról, valamint az egyik szülő kérelmére is elrendelhető a váltott elhelyezés. Ez a módosítás a gyermek érdekét szolgálja, megkönnyítve a szülők együttműködésének jogi kereteit.
A bíróság és a gyámhatóság szerepe
A kapcsolattartást illetően a szülők egyezséget köthetnek, amely bírósági jóváhagyást követően éppen úgy kötelezi a feleket, mint egy bírósági ítélet. Amennyiben mégsem kötnek egyezséget a szülők, a bíróság dönt kérelemre vagy hivatalból, ha a gyermek érdeke megkívánja azt. Ha nem kerül sor házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perre, egyezség hiányában a gyámhatóság dönt.
A gyámhatóság a gyermekek számára biztosít gyermekjóléti alapellátásokat, például Család- és Gyermekjóléti Központot, valamint szolgálatot működtet, alternatív napközbeni ellátást, gyermekfelügyeletet vagy átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatásokat biztosít. Különböző hatósági intézkedéseket is tehet a gyámhatóság, ezek közé tartozik a védelembe vétel, a családbafogadás, az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, a nevelési felügyelet elrendelése, valamint a megelőző pártfogás elrendelése és az utógondozás.
Alakuló frakcióülés – sajtótájékoztató
A szülői elidegenítés szindróma
A különélő szülők és gyermekeik között gyakori probléma a „szülői elidegenítés” (parental alienation syndrome). Ennek lényege, hogy a gyermekkel együtt élő szülő tanácsaival, viselkedésével igyekszik elmarni a gyermeket a különélő szülőtől. A viselkedés súlyos következménye, hogy a manipulált gyermek életében központi kérdéssé válik a különélő szülő utálata, amely akár odáig fajulhat, hogy a vele együtt élő szülővel közösen kezdenek abnormális cselekménysorozatba, amely a másik szülő ellen irányul.
Csonka családok és gyermekvédelem
A csonka családban valamelyik szülő hiányzik. Hazánkban évente kb. tízezer gyerek születik törvényes házasságon kívül. Bár a törvény megszüntette a „törvénytelen gyerek” joghátrányait, és a házasságból származó gyerek jogaival egyenlő jogokkal ruházta fel őket, a házasságon kívül született gyerekek gyakran veszélyeztetettek. Az apai funkciók hiánya következtében a szociális beilleszkedés hiányosan fejlődhet.
Az apai hatás közvetlenül is, az anya érzelmein keresztül is érvényesül, valamint a család fenntartásáért és ellátásáért érzett - tettekben is megnyilvánuló - felelősségben. A személyiségében gyenge anya mellett az egészséges mentalitású apa ellensúlyozni képes a hibás anyai bánásmódot, és gyakran támaszkodik a gyermekvédelmi szándék is az apa személyére és hatására - az anyával szemben.
tags: #kisgyermekes #csalad #nem #lakoltathato #ki