Dr. Fülöp Viktor egy elismert szülész-nőgyógyász és endokrinológus szakorvos, akinek pályafutása során számos vidéki és fővárosi kórházban szerzett tapasztalatokat, többek között a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórházban, és korábban a Nyírő Gyula Kórházban is.
Szakmai Háttér és Képzések
- Dr. Fülöp Viktor a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán végezte tanulmányait, ahol 2014-ben szerzett általános orvosi diplomát.
- Ezzel párhuzamosan angol-magyar egészségtudományi kommunikátori képzést is végzett Szegeden.
- A diploma megszerzése után a Semmelweis Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 2019-ben szülészet-nőgyógyászatból szerzett szakvizsgát.
- Emellett mentőtisztként is dolgozott az OMSZ-nél Szegeden.
- Később endokrinológus szakvizsgát is tett, ezzel bővítve szakterületeit.
Pályafutás és Tapasztalatok
Dr. Fülöp Viktor a Péterfy Sándor utcai Kórházban kezdte pályafutását. Ezzel párhuzamosan közel hat évig központi ügyeletekben dolgozott éjszakánként és hétvégente Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyékben, Vecsésen is.
Kiemelt szakterületei közé tartozik az endokrinológia, a hycosy és egyéb nőgyógyászati ultrahang vizsgálatok, ezen kívül lézeres nőgyógyászati beavatkozásokat, illetve laparoszkópos műtéteket is végez.
Szakmaválasztás és Sokoldalúság
A szakmaválasztásnál az első számú lehetőségként a mellkas-sebészet jött szóba, erre a szakmára készült az egyetem utolsó két évében. Azonban a képzési rendszer változásai miatt nem volt elérhető mellkas-sebészi állás, így esett a választás a másik tervre, a szülészet-nőgyógyászatra.
Dr. Fülöp Viktor soha nem dolgozott egy munkahelyen, párhuzamosan 2-3 kórházban vállalt ügyeletet. Több alkalommal szívesen besegített olyan ügyeletekben, ahol jól jött a fiatal kolléga, mint például a tatabányai, a salgótarjáni és a ceglédi kórházban, valamint a 8. és a 23. kerületi SZTK-ban is vállalt néhány szakrendelést. "Vidéken jobban éreztem magamat" - mondta, hozzátéve, hogy a vidéki kórházakban az egyenrangú kollégák között és az emberközeli osztályokon sokkal jobban érezte magát.
Endokrinológia és Nőgyógyászat Kapcsolata
Dr. Fülöp Viktor azért döntött úgy, hogy endokrinológiai szakvizsgát is tesz, mert a nőgyógyászati rendelések során felmerültek hormonális problémák is a betegeknél. Érdekelni kezdte az endokrinológia tudománya, és azt vette észre, hogy egyre mélyebbre ássa magát a témában. Tervezett egy következő szakvizsgát, hogy még változatosabb legyen a szakmája, úgymond gondolkodóbb része is legyen a feladatainak, komplexebb problémákon tudjon segíteni. Hozzátette, hogy egyre nagyobb igény mutatkozik az endokrinológiára, nem csak a nőgyógyászatban. Az endokrinológia a belső elválasztású mirigyek - leginkább a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvese, a hasnyálmirigy, valamint a petefészkek és a mellékherék - működését és azok betegségeit vizsgálja.
Az Ultrahang Jelentősége a Nőgyógyászati Kivizsgálásban
A klasszikus nőgyógyászati ultrahang vizsgálat nagyon sok szempontból hasznos. Hetven évvel ezelőtt, amikor még nem alkalmazták ezt a módszert, a legtöbb esetben a tapintásos vizsgálat volt a kiindulópont, gyanú esetén pedig műtéti beavatkozás történt, és előfordult, hogy csak ezután derült fény az eredeti problémára.
Ma már kiindulópont az UH, feltérképezi, hogy fizikailag, szervileg minden a helyén van-e, találunk-e bármilyen elváltozást, szükség van-e műtétre. Utánkövetés végezhető vele, akár a teljes képet is látjuk, amely így pontosabb munkát eredményez, nagyban megkönnyíti az orvosok feladatát. Nem helyettesít mindent, de kiegészítésként tökéletes módszer a nőgyógyászatban.
Sokat fejlődött és sokat segítenek a szülészeti/terhességi/magzati ultrahang vizsgálatok, amivel már rengeteg probléma szűrhető időben, illetve beavatkozásokra is lehetőséget ad, ráadásul pszichésen is sokat ad a terhesgondozáshoz, hiszen „látjuk, hogy jól van a baba”. Ez a módszer segít felkészülni akár olyan helyzetek megoldásában, amelyek régebben váratlannak számítottak volna.
A kétdimenziós (2D) metszeti képalkotást tovább lehet bővíteni például 3D és 4D ultrahanggal, így a térbeli képalkotásnak köszönhetően lényegesen több információt szolgáltat, képesek vagyunk eddig rejtett részleteket is láthatóvá tenni. Az előbbiek fókuszált formája a virtuális méhtükrözés, amely a jelen technikája.
Hálapénz és Orvosi Etika - Fülöp István és a Nyírő Gyula Kórház ügye
Nagy felzúdulást keltett a napokban annak az onkológus nőgyógyásznak az ügye, akit másodfokon öt év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a Veszprémi Törvényszék, miután bebizonyosodott, hogy pénzt kért betegeitől életmentő műtétekért, vizsgálatokért: operációkért 150 ezer, vizsgálatokért pedig 15 ezer forintot.
A veszprémi orvoshoz hasonló, ha nem súlyosabb ügyben hozott ítéletet a Fővárosi Törvényszék csütörtök délelőtt. Vereczkey Attila szülész-nőgyógyász szakorvos 2003 és 2005 között összesen 88 nőt károsított meg a fővárosi Nyírő Gyula Kórház Meddőségi Centrumának főorvosaként. Vereczkeyt első fokon bűnösnek találta a bíróság, és 2014 júniusában 1,8 millió forint pénzbüntetésre és 2 év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte.
Társait, Fülöp István szülész-nőgyógyász szakorvost 1 millió forint megfizetésére ítélték ugyancsak csalásért, míg Mikó Zsuzsanna védőnőt csalás és bűnsegédlet miatt három év próbaidőre bocsátotta a bíróság. Az ügyész szigorításért, a vádlottak enyhítésért fellebbeztek, így került az ügy másodfokra.
A csütörtöki ítéletben a felfüggesztett börtönbüntetést elengedték Vereczkeynek, csak a pénzbüntetést hagyta meg, Fülöpnek viszont három év próbaidőt állapítottak meg, Mikó büntetése nem módosult. Fülöp István a csütörtöki ítélet értelmében a korábbi egymillió forintos pénzbüntetés helyett 3 év próbaidőt kapott. A harmadrendű vádlott védőnő büntetését nem módosította a bíróság.
A Csalás Részletei
A vádirat szerint a Vereczkey érdekeltségébe tartozó Medifert Kft. 2003-ban együttműködési szerződést kötött a Nyírő Gyula Kórházzal. Ennek értelmében a cég a kórháznak használatba adta a tulajdonában lévő endoszkópos beavatkozások elvégzéséhez szükséges speciális eszközöket és műszereket. Ezenfelül azt is vállalták, hogy cserélik és karbantartják az eszközöket, illetve hogy betanítják a kórház dolgozóit azok használatára. Mindezt a kórháznak a műtétek után fizetett OEP-támogatás 40 százalékáért.
A probléma az volt, hogy miközben az úgynevezett lézeres laparoszkópiás nőgyógyászati műtéteket a kórház - a Vereczky cégétől bérelt eszközökkel - elvileg az egészségbiztosítással rendelkező betegek részére ingyen végezte, Vereczkyék ugyanezekért az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott beavatkozásokért mégis súlyos százezreket kértek el a betegektől, azt a látszatot keltve, hogy magánrendelésen látják el őket. A vád szerint így az évek alatt több millió forinttal károsították meg a betegeket.
A bíróság szerint a Vereczkeyék által kezelt betegek mind a kórház betegei voltak, vagyis nem jött létre jogviszony a Medifert és a betegek között. Nyekita Györgyi bírónő hangsúlyozta, Vereczkeyéknek tudniuk kellett, hogy csak OEP-finanszírozott beavatkozásokat végezhetnek a kórházban. Igaz, hogy ki volt írva, „mi működik ott”, de ennek ellenére nem moshatták volna össze a kórház és a kft. működését. Arra is kitért, hogy a védőügyvédek által emlegetett többletköltségek minden esetben a kórházat terhelték, és nem a céget.
A másodrendű vádlott Fülöp István védője, Frank Andrea azt állította, hogy Fülöp semmit sem tudott a Medifert Kft. és a Nyírő Gyula Kórház együttműködésének részleteiről, és nem kapott pénzt a cégtől. Arra is hivatkozott, hogy védence csupán szaktudását akarta gyarapítani Vereczkey mellett.
Kiszolgáltatott Betegek Megkárosítása
A Heti Válasz két éve egy olyan esetről is beszámolt, amikor egy nőnek azt állították Vereczkeyék, hogy daganata van a méhében, meg kell műteni. Ezért 200 ezer forintot kértek el. A nő férje vette észre, hogy feleségét egy másik beteg ultrahangfelvételére hivatkozva akarták megműteni. Az esetet jelentették az OEP-nek, és mint kiderült, mások is hasonló panaszokkal keresték fel az egészségbiztosítót, amely ezért 2006-ban feljelentést tett.
Az első fokú bíróság 2014-es ítéletében súlyosbító tényezőként vette figyelembe, hogy a csalásokat folyamatosan, nagy számban követték el, meg azt is, hogy az első és a másodrendű vádlott a sorozatos csalásokat orvosként, „az egészségügyről szóló törvény, a szolidaritás és egyenlő hozzáférés alapelveivel ellentétesen kiszolgáltatott helyzetben lévő betegekkel szemben követték el”.
A Hálapénz Hatása az Egészségügyre
A hálapénzről rengetegszer elmondták már, hogy bérfeszültséget okoz az orvosok között, felesleges vizsgálatokkal terheli az egészségügyet, hogy extrém esetben sürgős műtéteket is elhalasztanak a fizető betegek miatt. „Gyakorlatilag számlát sem kaptak a sértettek, vagy ha igen, az nem az elvégzett műtétekről szólt, és a megjelölt összegeket is időnként különféleképpen határozták meg, valamikor hajlandók voltak alacsonyabb összegért is elvégezni a műtétet, mint amit eredetileg meghatároztak. Előfordult az is, hogy aki nem fizetett, annak nem mentek utána a fizetés érdekében. Gyakorlatilag közkórházi tevékenységükbe bújtattak magánorvosi tevékenységet, és ebből kívántak hasznot realizálni” - mondta Molnár Erzsébet, a Fővárosi Főügyészség ügyésze.