Az újszülöttkori sárgaság rendkívül gyakori jelenség, amely az időre születettek 60, a koraszülöttek 80 százalékában megjelenik. Az újszülöttek jelentős hányada „besárgul” a születését követő első napokban, de ez az időre érkezett babáknál gyakran olyan kis fokú, hogy alig vagy egyáltalán nem lehet észrevenni. 10 csecsemőből 8 mutatja a sárgaság jeleit, és mintegy 10%-uknak szüksége van kezelésre.
A sárgaságot a bilirubin nevű epefesték felhalmozódása okozza a szervezetben. Az anyaméhen belül a magzat vörösvértest-száma jóval magasabb, mint a születés után, hiszen az oxigénellátást a méhlepényen keresztül kell biztosítania. Az újszülött szervezetében a magzati életből hozott vörösvértestek lecserélődnek, amelyek már nem az anyai vérből, hanem a levegőből veszik fel az oxigént. A szétesett vörösvértestek lebontási végtermékeinek feldolgozását a máj és a vese normális esetben kontroll alatt tartja, azonban egy újszülöttnél a szervek működése még éretlen, ezért nem képes elég gyorsan lebontani azokat. Ez az éretlenség okozza, hogy az epefesték átmenetileg felszaporodik a véráramban, majd lerakódik a bőr alatti kötőszövetekben és a szemfehérjében, létrehozva a jellegzetes sárgás tónust.
Az újszülöttkori, illetve az elhúzódó sárgaság gyakori probléma újszülött- és fiatal csecsemőkorban. Az újszülött éretlen mája nem tudja ezt a viszonylag nagyobb mennyiségű bilirubint feldolgozni, így a bilirubin a bőrben lerakódik, és a szemfehérjét is megfesti. A baba bőre ezért narancssárgás színű. A sárgaság általában az élet második, harmadik napján válik láthatóvá, kezdetben az arcon, felső testen, majd a folyamat elmélyülésével az alsó testfélen is megjelenik.
A sárgaság okai és diagnózisa
Vérvétel, laboratóriumi vizsgálat segítségével pontosan megállapítható a bilirubinszint. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a bilirubin szintje túllép egy bizonyos határértéket, ami már orvosi beavatkozást tesz szükségessé. Ilyenkor a kékfény-terápia siet a baba segítségére, megelőzve, hogy a túl magas bilirubinszint károsítsa az idegrendszert.
Amennyiben magas értéket mérünk, vagy a gyermek aluszékony, szopási készsége rosszabb, táplálhatatlan, kezelés szükséges. Ugyanis ebben az esetben egy „ördögi kör” alakulhat ki. Mivel a baba aluszékonysága miatt kevesebbet eszik, kevesebb folyadékhoz is jut, a bilirubin lebontási folyamatai tovább lassulnak, a bilirubinszint tovább emelkedik, amely az előbb leírt folyamatokra kedvezőtlen hatással bír. A szoptatást ebben az esetben is forszíroznunk kell, próbáljuk a babát gyakrabban mellre tenni, ébresztgetni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor az újszülött cukrot, elektrolitokat is tartalmazó infúziót kap, illetve amennyiben szükséges, kékfény-kezelésben is részesítik.
Amennyiben a sárgaság az élet első óráiban, első napokban jelentkezik, annak leggyakrabban a gyermek és az anya közötti vércsoport-összeférhetetlenség áll a hátterében. A magzati vörösvértestek ellen ellenanyagok képződnek, és emiatt gyorsan szétesnek. Ebben az esetben a vörösvértestek gyors szétesése miatt a bilirubinszint nagyon gyorsan emelkedik, és magas szintet ér el. Súlyos fokú sárgaság esetén, igen magas bilirubin koncentráció esetén, a bilirubin idegrendszeri károsító hatása miatt vércserét kell végezni.
Sok esetben a szopós babák elhúzódó sárgasága hátterében az anyatej áll. Ugyanis az anyatejben normális körülmények között is lehet olyan összetevő, amely a máj bizonyos enzimét gátolva késlelteti az epefesték lebontását. Ebben az esetben a csecsemők jól fejlődnek, egészséges csecsemő benyomását keltik. Természetesen az anyatej okozta elhúzódó sárgaság diagnózisát csak akkor mondhatjuk ki, ha egyéb elhúzódó sárgaságot okozó okokat kizártuk.
Az anyatejjel táplált csecsemők vére több bilirubint tartalmaz, mint a tápszerrel táplált társaiké, ez is közrejátszhat az elhúzódó sárgaság kialakulásában.

A fototerápia története és mechanizmusa
A kékfény-terápia, orvosi nevén fototerápia, évtizedek óta a legbiztonságosabb és leghatékonyabb módszer a sárgaság kezelésére, amely segít az apró szervezetnek megbirkózni az átmeneti nehézségekkel. A fototerápiát több mint fél évszázada, az 1950-es évekbeli felfedezése óta széles körben használják az újszülöttkori sárgaság kezelésére, a plazma bilirubinszintjének csökkentésére, a bilirubin-enkefalopátia megelőzésére.
Sokan nem tudják, hogy a fototerápia felfedezése nem egy steril laboratóriumban, hanem egy angliai kórház udvarán vette kezdetét az 1950-es években. Sister Jean Ward, egy éles szemű ápolónő vette észre, hogy a sárgasággal küzdő babák bőre sokkal hamarabb kitisztult azokon a részeken, ahol érte őket a beszűrődő napfény. Később a tudományos vizsgálatok bebizonyították, hogy a napfény spektrumából elsősorban a kék tartomány felelős ezért a jótékony folyamatért. A kutatók izolálták ezt a hullámhosszt, és létrehozták az első speciális lámpákat, amelyek célzottan, a káros ultraibolya sugárzás nélkül segítették a gyógyulást.
A kékfény-kezelés segíti a bilirubin lebomlását és kiürülését a szervezetből. A kékfény hatására a bőrben lévő bilirubin átalakul vízben oldódóvá, és a máj munkája nélkül is kiürül a szervezetből. A fototerápia során a bilirubin átalakul olyan formává, melyet a máj könnyebben feldolgoz, és a vizelet, széklet segítségével a szervezetből kiürül.
A kékfény-terápia mechanizmusa egy lenyűgöző biokémiai folyamaton, a foto-oxidáción és az izomerizáción alapul. Amikor a 420-470 nanométer hullámhosszú kék fény éri a baba bőrét, kölcsönhatásba lép az ott lerakódott bilirubinmolekulákkal. Ezt a speciális, fény hatására létrejövő formát lumirubinnak nevezzük, amely nem mérgező és gyorsan távozik a keringésből. A kezelés hatékonysága nagyban függ a megvilágított bőrfelület nagyságától és a fény intenzitásától. Minél nagyobb területet ér a kék fény, annál gyorsabban csökken a bilirubin koncentrációja a vérben.
A fototerápia gyakorlati alkalmazása
A kórházi környezetben végzett kékfény-terápia során a babát egy speciális inkubátorba vagy egy nyitott melegítőasztalra fektetik. A fényforrást közvetlenül az újszülött fölé helyezik, ügyelve a biztonságos távolságra. A fototerápia során az újszülött meztelenül fekszik az inkubátorban, egyszer a hasán, máskor a hátán. A kezelés során a babán pelenka és szemvédő van, a gyermeket csak etetés céljából célszerű kivenni a kék fény alól. A kékfény-terápia során, vagy ahogy a szülők nevezik „szolizás közben”, a baba meztelenül fekszik az inkubátorban hasán-hátán felváltva.
Szemvédelem
A kezelés egyik legfontosabb kiegészítője a szemvédő maszk. Mivel a kék fény intenzitása károsíthatja az újszülöttek érzékeny retináját, a szemeket puha, sötét anyaggal takarják le. Bár ez a látvány az édesanyák számára néha ijesztő lehet, a baba számára nem fájdalmas, és elengedhetetlen a hosszú távú látásépség megőrzéséhez. Szemüket letakarják, így óvják azokat az erős fénytől, hogy megelőzzék a retina károsodását.
A kezelés időtartama és monitorozása
A terápia nem folyamatos, általában ciklusokban zajlik. Ez lehetővé teszi, hogy a babát kivegyék szoptatni, pelenkázni vagy egy kis bőrkontaktusra az édesanyával. A bilirubin szintjét rendszeres vérvételekből ellenőrzik, és amint az értékek a biztonságos tartományba süllyednek, a lámpázást fokozatosan elhagyják. A kékfény-kezelés során az újszülött bilirubin szintjét 4-6 óránként ellenőrizni kell. A kékfény-terápia egészen addig szükséges, amíg a bilirubin értéke a vérben a normál értékre csökken. Amennyiben a bilirubinszint a fototerápiás határ alá csökkent, akkor a kezelés leállítható, ezt követően 8-12 óra elteltével a bilirubinszint ismételt ellenőrzése szükséges.
Szerencsére ritkábban fordul elő az az eset, amikor a fototerápia nem jár sikerrel, és az újszülött sárgasága továbbra is súlyos, ekkor vércsere kivitelezése válhat szükségessé. Az újszülöttkori sárgaság a születést követő egyik leggyakrabban megfigyelhető eltérés, mely gyakran igényel terápiás beavatkozást. A bilirubin eltávolítása a keringésből a vércsere által a legeffektívebb, különösen hasznos isoimmun haemolysis miatt fellépő hyperbilirubinaemia esetén, mivel ilyenkor eltávolításra kerülnek a keringő antitestek és az érzékenyített vörösvértestek is.
A DE KK Gyermekgyógyászati Klinikáján 2006 és 2016 között elvégzett vércserék vizsgálata során a 19 cseretranszfúzión átesett újszülött közül 17 esetben hyperbilirubinaemia miatt történt a beavatkozás. A vércserét igénylő, súlyos icterus hátterében az esetek túlnyomó többségben újszülöttkori haemolitikus betegség áll, melynek leggyakoribb formája az Rh isoimmunizáció, mely a vizsgálat betegek között is megfigyelhető volt. A leggyakoribb szövődmény vércserét követően a thrombocytopaenia volt. A vércserét követően egyéb súlyos szövődmény, pl. necrotizáló enterocolitis, szepszis, keringési és légzési elégtelenség nem jelentkezett.
Száloptikás kékfény-eszközök
Az elmúlt években megjelentek az úgynevezett száloptikás kékfény-eszközök, ismertebb nevükön a kékfény-takarók vagy fészkek. Ezek az eszközök forradalmasították a kezelést, ugyanis lehetővé teszik, hogy a baba ne egy lámpa alatt feküdjön mozdulatlanul, hanem az édesanyja karjaiban, szoptatás közben is kapja a terápiát. Ez a megoldás hatalmas előnyt jelent a korai kötődés szempontjából. Mivel a fényforrás közvetlenül érintkezik a testtel, nincs szükség a szem letakarására sem, hiszen a fény nem sugárzik szét a helyiségben. A baba bebugyolálva maradhat, ami segít a testhőmérséklet fenntartásában és a biztonságérzet növelésében. Bár a technológia rendkívül kényelmes, nem minden esetben helyettesítheti a nagy teljesítményű felső lámpákat. Súlyosabb sárgaság esetén a szakorvosok továbbra is a kombinált kezelést vagy az intenzív fototerápiát részesítik előnyben. A jövőben az enyhébb esetek kezelésében az ÚFT alternatíváját jelentheti a száloptikát alkalmazó fototerápia, amely mellett nem jön létre az újszülött és az anya szeparációja, és direkten a csecsemő törzsére irányítható, azaz a retina károsítása elkerülhető.

A BiliLux LED-es fototerápiás rendszer
A technológia azóta hatalmas fejlődésen ment keresztül, a kezdeti kezdetleges fénycsöveket mára korszerű LED-technológia váltotta fel. A modern eszközök már nemcsak hatékonyabbak, hanem kevesebb hőt is termelnek, így a babák komfortérzete is sokat javult a kezelések alatt. A LED-es fényterápia pedig az ÚFT magas hőtermelésével szemben alacsony hőbehatást és csökkentett vízveszteséget eredményez.
A BiliLux kompakt és kis súlyú LED-es fényterápiás lámparendszer az újszülöttkori nem konjugált hyperbilirubinaemia kezelésére. Kiemelkedő fototerápiás teljesítményt nyújt, teljes egészében megfelel a 2022-es AAP irányelvek ajánlásainak. Emellett egyénre szabott terápiát biztosít elektronikus dokumentálási képességekkel és azzal a rugalmassággal, amellyel gyakorlatilag bármilyen munkahelyre zökkenőmentesen integrálható.
A Dräger JM-105 sárgaságmérő kiegyensúlyozott, minőségi és költséghatékony szűrést biztosít a készülék egész élettartama alatt. Ennek eredményeként optimalizálhatja a sárgaságkezelő program hatékonyságát, időt és pénzt takaríthat meg, miközben kiváló színvonalú ellátást biztosíthat.
Folyadékpótlás és táplálás
A bilirubin sikeres kiürüléséhez elengedhetetlen a megfelelő hidratáltság és a rendszeres bélműködés. A fényterápia hatására a babák szervezete több folyadékot veszíthet a bőrön keresztül, ezért a folyadékpótlás ebben az időszakban kiemelt figyelmet igényel. A szoptatás gyakoriságának növelése (napi 8-12 alkalommal) alapvető fontosságú. Minél többet eszik a baba, annál több székletet ürít, és mivel a bilirubin nagy része a széklettel távozik, ez közvetlenül gyorsítja a gyógyulást. Ha az édesanya tejbelövellése még nem történt meg, vagy a baba nem tud hatékonyan szopni, az orvosok javasolhatják a lefejt anyatejjel vagy pótolással való kiegészítést. Súlyosabb kiszáradás vagy nagyon magas bilirubinszint esetén infúziós terápiára is szükség lehet. Az első élethétben észlelt enyhe sárgaság a megfelelő folyadékbevitelen kívül egyéb terápiát nem igényel. A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (szoptatás/tápszer) esszenciális egy újszülött számára.
A fototerápia lehetséges mellékhatásai és gondoskodás
Bár a kékfény-terápia biztonságos eljárás, mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is lehetnek átmeneti mellékhatásai. A leggyakoribb jelenség a laza, zöldes színű széklet, amely valójában a kezelés sikerességét jelzi, hiszen a lebomlott bilirubin így hagyja el a testet. Egy másik megfigyelhető tünet a bőrpír vagy apró, csalánkiütésszerű pöttyök megjelenése. Ez a fényhatás következménye, és általában nem igényel külön kezelést, magától elmúlik. Ritkább esetekben előfordulhat az úgynevezett bronz-baba szindróma, amikor a bőr szürkésbarna árnyalatot ölt.
A baba hőháztartására is figyelni kell a lámpázás alatt. A fényforrások hőt termelhetnek, ami túlmelegedéshez vezethet, vagy éppen ellenkezőleg, a ruha hiánya miatt lehűlhet a kicsi.
A sárgaság elleni kezelés nemcsak a babát, hanem az édesanyát is megviseli. A szülés utáni érzékeny időszakban látni a kicsit bekötött szemmel, egy gép alatt feküdni, fájdalmas élmény lehet. A kórházi személyzet sokat segíthet azzal, ha részletesen elmagyarázzák a folyamatokat és biztatják az anyát a jelenlétre. Még ha a baba a lámpa alatt is van, az édesanya közelsége, hangja és érintése nyugtatólag hat rá. A kismamák számára ilyenkor a legfontosabb a pihenés és a saját folyadékbevitelük biztosítása, hogy a tejtermelés zavartalan maradjon.
A fototerápia hátrányai: A sötétség-világosság váltakozásának megzavarása, a melatonin-szekréció gátlása gyakori sírást és nyugtalanságot eredményez. Ritka komplikáció, a megnövekedett konjugált bilirubinszint okozza. Az ÚFT gátolja az immunrendszert, növeli a gyerek- és felnőttkorban kialakuló asztma, allergia, konjunktivitisz esélyét. A festékes anyajegyek száma a melanóma kialakulásának legerősebb előrejelzője. Épp az a fényhullámhossz csökkenti leghatékonyabban a bilirubinszintet, amelyre a retina a legérzékenyebb.
Tévhitek és gyakran ismételt kérdések
A babák sárgaságával kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban, amelyek olykor félrevezethetik a szülőket.
| Kérdés | Válasz |
|---|---|
| A közönséges napfény ugyanolyan hatékony, mint a kórházi lámpa? | Nem. Fontos tisztázni, hogy a fototerápia során használt fény nem tartalmaz UV-sugarakat, így nem károsítja a DNS-t. |
| Okozhat a kék fény rákot vagy egyéb hosszú távú betegséget? | Nem. A kutatások egyértelműen cáfolják ezt: a fototerápia során használt fény nem tartalmaz UV-sugarakat, így nem károsítja a DNS-t. |
| Fájdalmas a kezelés a baba számára? | Egyáltalán nem. A kék fény nem éget, nem csíp és nem okoz fizikai fájdalmat. |
| Okoz-e a kék fény maradandó bőrelszíneződést? | Nem, a kezelés során tapasztalt bőrpír vagy a bronzos árnyalat átmeneti jelenség. |
| Befolyásolja-e a kékfény-terápia a későbbi látást? | Amennyiben a kezelés alatt a szemek megfelelően le vannak takarva a speciális maszkkal, semmilyen káros hatása nincs a látásra. |
| Abba kell-e hagynom a szoptatást a sárgaság miatt? | Éppen ellenkezőleg! A szoptatás a sárgaság elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszköze. |
Gyakori félelem, hogy a sárgaság miatt a baba agykárosodást szenved. Fontos tisztázni, hogy a kékfény-terápiát éppen azért alkalmazzák, hogy ezt megelőzzék.
Hazabocsátás és otthoni teendők
Amikor a baba bilirubinszintje tartósan csökkenni kezd és eléri a biztonságos határt, megkezdődhet a hazabocsátás előkészítése. Sok szülő tart attól, hogy otthon újra „besárgul” a baba. Otthon a legfontosabb teendő a baba megfigyelése és a gyakori etetés folytatása. Érdemes figyelni a széklet és a vizelet mennyiségét, valamint a baba éberségét. A természetes fény otthon is segít: bár a közvetlen napoztatás tilos, a babát világos szobában, az ablak közelében elhelyezve finomabb dózisban kapja a nappali fényt, ami támogatja a maradék bilirubin lebomlását.
Mikor tekinthető gyógyultnak a baba? A gyógyulást a vérvétellel meghatározott bilirubinszint igazolja. Ha az érték a korcsoporthoz képest biztonságos tartományba kerül és ott is marad, a baba gyógyultnak tekinthető.
tags: #fototerapia #az #ujszulott #hiperbilirubinemia