A túlsúlyos anyák magzati kockázatai és a terhesség alatti súlygyarapodás kezelése

A testpozitivitás minden kétséget kizáróan fénykorát éli. Ám testünk elfogadása nem azt jelenti, hogy nem vagyunk tisztában az elhízás kockázataival, és nem törekszünk arra, hogy egészségesen éljünk. Kiemelkedően fontos ez akkor, amikor egy másik életért is felelősek vagyunk.

Magyarországon a felnőtt lakosság több mint fele, 54 százaléka küzd kisebb-nagyobb túlsúllyal, közülük is 30 százalék rendelkezik 30 feletti testtömegindexszel, vagyis az elhízott, illetve a súlyosan elhízott kategóriába esik. Mivel a jelenség világszerte terjedőben van, számolnunk kell azzal, hogy a jövő generáció minden eddiginél több túlsúlyos nővel fog találkozni, akik szeretnének anyává válni.

Dr. Farkas Kitti és Dr. Csermely Gyula, a Kismamadiéta.hu szakorvosai arra hívják fel a figyelmet, hogy milyen kockázatokat rejt a terheskori elhízás a fejlődő magzatra, a kismamára és a megszületett gyermekre nézve.

A túlsúly és a fogantatás

A hivatalos, orvosok által is használt mérőszám a túlsúlyosság megítélésekor a testtömegindex, angol nevén BMI. Bár szerencsére vannak kivételes esetek, a túlsúlyos és elhízott nők nagy részénél már a teherbe esés is akadályokba ütközik. A zsírszövet ugyanis hormonokat termel - minél nagyobb a pluszsúly, annál többet. Ennek következtében a hormonháztartás, vele együtt pedig a menstruációs ciklus is felborul. Nem ritka, hogy az elhízott nők menstruációja akár több hónapig is kimarad, rendszertelenné válik, csökken a peteérések száma, ami a természetes és mesterséges teherbe esés esélyét is nagymértékben rontja.

„Jelentős túlsúly esetén nem csak a fogantatással lehet gond, az elhízott nőket ugyanis jobban fenyegeti a spontán vetélés” - hívja fel a figyelmet dr. Olawuyi Sámuel szülész-nőgyógyász. Egy 2009-es amerikai tanulmány szintén bebizonyította, hogy a 30-34,9 BMI-értékkel rendelkező nőknek 28 százalékkal kisebb az esélyük a teherbe esésre, mint normál testtömegindexű társaiknak. Szerencsére a folyamat - amennyiben az elhízásnak nincsenek szervi okai - visszafordítható, hiszen már 5 százalékos testsúlycsökkenés számottevően javíthatja a fogamzóképességet.

Még rosszabb esélyekkel indulnak azok a túlsúlyos nők, akik inzulinrezisztenciával küzdenek. Az inzulinrezisztencia egyfajta hormonbetegség, melynek kialakulásában jelentős szerepet játszik az egészségtelen, mozgásszegény életmód. Az inzulinrezisztens beteg vérében a szokásosnál magasabb az inzulinszint, és alacsonyabb a nemi hormonokat szállító fehérjék száma. A betegség tünetei életmódváltással és szénhidrátszegény diétával jól kezelhetők, ami a teherbe esés esélyeit is növeli.

Kockázatok a terhesség alatt

A túlsúlyos kismamák akkor sem dőlhetnek hátra nyugodtan, ha a terhességi teszt pozitív eredményt hozott. Sőt, ekkor kezdődik csak a neheze. Az elhízott kismamák körében kiemelkedően gyakori a terhességi diabétesz és magas vérnyomás, ami a baba és a mama egészségére nézve egyaránt veszélyes.

„Bár a túlsúlyos nők terhesgondozása érdemben nem különbözik társaikétól, a nagyobb kockázatok miatt általában több figyelemben részesülnek. Egy 2011-es denveri kutatás arra is rámutatott, hogy a túlsúlyos kismamák immunrendszere kevésbé működik hatékonyan, mint átlagos testalkatú társaiké, az ő esetükben tehát nagyobb a fertőzésveszély.”

A boldog babavárást beárnyékoló kellemetlen tünetek közé tartozik továbbá a trombózisveszély, a reflux, az asztma, a visszérbetegségek, az aranyér, a fokozott vizesedés és az alvási apnoé (alvás közben jelentkező légzéskimaradás).

Dr. Csermely Gyula, a Kismamadiéta.hu szülész-nőgyógyásza, magzati medicina specialista pályája során számtalan olyan esettel találkozott, amikor egy-egy komplikáció - vagy éppen tragédia - megelőzhető lett volna, ha a kismama nem elhízott. „A várandósság alatti túlsúly egy rizikófaktor. A túlsúlyos hölgyeknél sokkal gyakrabban fordulnak elő a magzatnál eltérések, sokkal gyakoribb a vetélés, a koraszülés, a kis súlyú magzat születése, és sokkal gyakrabban alakulnak ki anyai betegségek, mint például terhesség alatti magas vérnyomás és terhesség alatti cukorbetegség. Természetesen a várandósság nem a fogyókúra, de a professzionális súlykontroll időszaka. Az egészséges súlygyarapodás elérése ilyenkor a cél.” - figyelmeztet a szakorvos.

Az elhízott kismama szülése elhúzódhat, megnő a császármetszés valószínűsége és aneszteziológiai nehézségek is felléphetnek. A heggyógyulás is nehezebb. Aneszteziológusként nap mint nap szembesülök vele, hogy milyen komplikációkkal jár a szülésnél, ha egy kismama elhízott. - emeli ki Dr. Farkas Kitti, a Kismamadiéta.hu alapító orvosa.

A túlsúly hatása a magzatra

Az anya túlsúlya a magzat fejlődésére is hatással lehet. Bizonyítottan nagyobb arányban fordulnak elő fejlődési rendellenességek az elhízott kismamák gyermekeinél, mint például a szív- és agyfejlődési eltérések, a nyitott gerinc, a csontfejlődési és idegrendszeri zavarok vagy a szájpadhasadék, nem beszélve arról, hogy a kisbaba maga is nagyobb valószínűséggel küzd majd súlyproblémákkal gyerekkorában.

Az elhízott anya gyermeke nagyobb valószínűséggel lesz koraszülött vagy születik kisebb súllyal. Gyakoribb az extrém nagy súllyal született gyermekek száma is, ami az anya cukorbetegségével állhat összefüggésben. Megnő a fejlődési rendellenességek kockázata, mint például a nyitott gerinc, a vízfejűség, valamint az oxigénhiányos állapot okozta tartós károsodások.

A gyermek későbbi élete során az átlagnál gyakrabban fordul elő fejlődési rendellenesség és az idegrendszer fejlődési zavarai. Sajnos magasabb a magzati halálozás és a halvaszületés aránya is.

Az elhízott szülő gyermekét nagyobb valószínűséggel érinti az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, az asztma, a viselkedési zavarok, mint az ADHD, az evészavarok és a depresszió.

A túlsúlyos babát egyrészt jóval nehezebb természetes úton világra hozni, másrészt nagyobb az esély arra, hogy az ilyen baba szülés közben megsérül, például kulcscsontja eltörik.

Az ideális súlygyarapodás a terhesség alatt

„Fontosnak tartom, hogy a kismamák tisztában legyenek azzal, hogy milyen kockázati tényezőket hordoz magában a túlsúly a várandósság alatt. És az sem utolsó szempont, hogy az édesanya hogyan érzi magát a bőrében a terhesség alatt. Nem csak a terhesség előtti testsúlyra kell odafigyelni, hanem a terhesség alatti gyarapodás mértékére is.”

„Ha egy normál testsúlyú páciens a várandósság során hirtelen nagy (20-25 kg) súlyt szed fel, ugyanazokat a kockázatokat méri saját magára és magzatára, mintha eredendően túlsúlyos lett volna” - hívja fel a figyelmet Dr. Csermely Gyula.

Azt, hogy mennyit hízhat egy kismama terhesség alatt a negatív kockázatok emelkedése nélkül, elsősorban a várandósság előtti testtömeg-indexe (BMI) határozza meg. Nagyobb súlygyarapodás megengedett a terhesség előtt sovány vagy normál testtömeg-indexű nőknek, míg az eleve elhízott kismamáknál az elfogadható súlytöbblet határértéke alacsonyabb.

Forrás: Institute of Medicine

A súlygyarapodás időbeli megoszlása is fontos a kockázatok szempontjából. Az első trimeszterben egyes terhességben 0,5-2 kg súlygyarapodás ajánlott, mivel ilyenkor még a baba növekedése nem indokol jelentős többletsúlyt, ellenben a terhességi (gesztációs) diabétesz kockázatát elsősorban az első trimeszteri hízás növeli. A második és harmadik trimeszterben a BMI függvényében heti 0,3-0,5 kg testsúlynövekedés természetes. Akinél terhességi diabétesz alakul ki, a várandóssága teljes ideje alatt a súlygyarapodás ne haladja meg a 8 kilogrammot.

A terhesség alatti ideálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás veszélyt jelenthet nemcsak a kismamára, hanem a babára is. A nők többségénél csak kismértékű többletkalória bevitele szükséges a várandósság alatt. Teljesen normális, hogy a nők testsúlya a várandósságuk alatt gyarapszik. A súlytöbbletet nem csak zsírlerakódás okozza, hanem a magzat súlya, a magzatvíz, a méhlepény, a növekvő emlők, sőt a vízháztartás megváltozása és a nagyobb vértérfogat is hozzájárul a testsúlyhoz. Nem mindegy azonban, hogy mennyivel nő a terhesség alatt a testsúly. Amennyiben jelentős zsírlerakódás következik be, annak már nincsenek a baba szempontjából előnyei, ellenben a mama és a magzat számára is fokozza bizonyos terhességi komplikációk, magzati rendellenességek kockázatát.

A túlsúly és a terhességi szövődmények

A terhesség során az optimálisnál nagyobb mértékű súlygyarapodás növeli a gesztációs diabétesz, valamint a terhességi magas vérnyomás és a preecplampsia (terhességi toxémia) kockázatát. Ezek a betegségek közvetlenül az anyuka, közvetve azonban a baba egészségét is veszélyeztetik. A kockázat elsősorban azon nőknél fokozott, akik a várandósságuk előtt is túlsúlyosak vagy elhízottak voltak, és ez egészül ki jelentős terhesség alatti súlynövekedéssel.

Rendkívül fontos a terhességi cukorbetegség és magas vérnyomás időben történő felismerése és megfelelő kezelése, és lehetőség szerint a megelőzésük.

A túlzott terhességi súlygyarapodás legfőbb következménye, hogy nagysúlyú babák születnek. A terhességi diabétesszel kezelt nőknek gyakori, hogy az átlagosnál nagyobb gyermekeik születnek, ám a terhesség során elhízott anyák esetében a cukorbetegségtől függetlenül is nagyobb a valószínűsége túlsúlyos csecsemő születésének. Egy kutatás (Egészségügyi Kutatási Központ, Portland) szerint azoknak az anyáknak, akik több mint 18 kg-ot híztak terhességük alatt, több mint 20 százalékuk szült nagy babát, míg a normál testsúly-gyarapodásúak között ez az arány kevesebb mint 12 százalék volt. A terhességi diabéteszesek közül azok, akik sokat híztak, 29,3 százalékban adtak életet nehéz csecsemőnek, míg azok a betegek, akiknél normál testsúly-gyarapodás volt megfigyelhető, csak 13,5 százalékban szültek nagy gyereket.

A nagy súlyú babáknál egyéb - az anya egészségét érintő - kockázatok mellett magasabb a császármetszés valószínűsége, mert természetes úton történő szülés esetén könnyen beszorulhatnak a szülőcsatornába. Később nagyobb valószínűséggel alakulnak ki gyermekkori anyagcserezavarok, illetve felnőttkorukban is gyakoribb az elhízás és a metabolikus szindróma előfordulása.

Kismértékű terhességi túlsúly rendszerint nem jár a komoly következmények gyakoribb előfordulásával, ám a nagyobb mértékű elhízással már szoros a kapcsolat, különösen ha kialakul a terhességi magasvérnyomás is.

Gyakoribbá válnak az alábbi ritkább, ám súlyos rendellenességek, komplikációk is:

• fejlődési rendellenességek - nyitott gerinc, agyi, emésztőrendszeri és szívfejlődési rendellenességek
• lepényi rendellenességek, korai lepényleválás
• koraszülés
• vetélés, halvaszületés
• magasabb a csecsemőhalálozás előfordulása
• gyermekkori mentális-viselkedési rendellenességek gyakoribb előfordulása

A vizsgálatba 23.316 nőt vontak be 9 különböző országból. Mindegyikükkel elvégeztették a terhességi cukorbetegség fennállásának vagy rizikójának megállapítására használatos orális glükózterheléses vizsgálatot, testtömegindexük kiszámításához pedig megmérték magasságukat és súlyukat. Az eredmények szerint a túlsúlyos illetve az elhízott kismamák nagyobb valószínűséggel adnak életet nagy születési súlyú babáknak, még akkor is, ha a terhességi cukorbetegség okozta magzatnövekedést leszámítjuk. Ezenkívül a túlsúly jelentős mértékben megnöveli a terhességi mérgezés (toxémia) rizikóját.

A 42 és e feletti testtömegindexű, súlyosan elhízott nők több mint háromszor nagyobb eséllyel adtak életet kifejezetten nagy születési súlyú kisbabának, a tanulmányban vizsgált legvékonyabb nőkhöz képest, akiknek testtömegindexe 22,6 vagy annál kevesebb volt. A legnagyobb testsúlyú kismamák több, mint kétszer gyakrabban szültek császármetszéssel, a terhességi mérgezés kockázata esetükben pedig 14-szer volt nagyobb, mint a legkarcsúbb nőké. Ezek az eredmények segítenek a testtömegindex és a terhességi cukorbetegség terhességi komplikációk kockázatára gyakorolt hatását elkülöníteni.

„Meglehetősen biztosak vagyunk abban, hogy a terhességi cukorbetegség kezelése további előnyökkel fog járni a terhességi komplikációk kockázatának csökkentését illetően.” - Dr. Boyd E.

A túlsúlyos anyának nagy eséllyel születik túlsúlyos gyermeke. A helyes táplálkozás a dietetikusok szerint az anyaméhben kezdődik. A gyermek etetése nem a születés után kezdődik, állítja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége. Az élet első ezer napjának, tehát a várandósság időszakának, majd a születés utáni első két évnek meghatározó szerepe van az egészséges növekedés és a kora gyermekkori fejlődés szempontjából - sőt a felnőttkori egészségre nézve is. Ennek ismeretében a helyes táplálás kiemelt jelentőségű, már a magzati élet kezdetétől.

A terhesség alatti elhízás egyre jelentősebb probléma. Becslések szerint a nők mintegy ötven százaléka túlsúlyos a terhesség korai szakaszában, ami növeli a várandósság és a magzati élet kedvezőtlen kimenetelének kockázatát.

Az anya részéről a következő problémákat okozhatja: terhességi magas vérnyomás és fokozatos terhességi mérgezés, terhességi cukorbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, műtétes szülésbefejezés (császármetszés), vérzés, vénás trombózis, illetve a túlsúly szülés utáni megmaradása - árulták el a szakemberek.

A magzat részéről a macrosomia (amikor az újszülött születési testtömege 4000 gramm felett van), a vállak megszületésének nehézsége, szülési sérülések lehetnek fenyegető problémák. Sajnos a magzati szövődmények nem korlátozódnak a várandósság idejére. A későbbi gyermekkori elhízás kockázata már a születéskor előrejelezhető.

A tudományos figyelem eddig a méhen belüli alultápláltság és a csökkent születési testtömeg káros hatásaira irányult. Azonban az elhízás elterjedésével egyre inkább a várandósság és a szoptatás alatt bekövetkező anyai túltáplálkozásra tevődött át a hangsúly. Ma már tudjuk, hogy a korai gyors súlygyarapodáshoz későbbi elhízás társulhat.

A második világháború során, 1944-45 telén a német csapatok elzárták Hollandia nyugati részét, ezáltal jelentős éhínség sújtotta a teljes lakosságot. Az éhínség során fogant gyermekeket hatvan évvel később megvizsgálva kiderült, hogy ennek a populációnak a születési súlya alacsonyabb volt, és a későbbiekben gyakrabban alakult ki közöttük 2-es típusú diabétesz, illetve inzulinrezisztencia. Ez volt az első bizonyítéka annak, hogy a fogantatás körüli metabolikus programozás hatása élethosszan fennáll - ismertette a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

A táplálkozás kiemelt jelentőséggel bír a magzati fejlődés szempontjából. Az élet első 1000 napjának, azaz a várandósság ideje alatt az anyaméhben eltelő időnek és az első két életévnek a körülményei, hosszú távon lehetnek hatással a csecsemők későbbi egészséges növekedésére és a kora gyermekkori fejlődésre, sőt a felnőttkori egészségi állapotra.

Megelőzés és életmódváltás

Bár a terhességre való felkészülés fontosságát sokan ismerik, terhesvitaminokat szednek, tisztában vannak a stresszcsökkentés és a krónikus betegségek karbantartásának fontosságával, saját túlsúlyukkal kapcsolatban nem mindig aggódnak. Pedig a terhességre való felkészülés első lépése az életmódváltás, testben és lélekben egyaránt. Ehhez elengedhetetlen, hogy a kismama már a teherbeesés előtt elérje a számára egészséges testsúlyt, hogy minimalizálja a kockázati tényezőket.

A túlsúly ellen a mozgással és a megfelelő étkezéssel lehet hatékonyan fellépni, ez a legjobb és legegészségesebb módszer. A mozgás pedig terhesen is lehetséges, sőt, javasolt is, míg az orvos mást nem mond. A mozgás segít elkerülni a túlsúlyt, de az egészség megtartásában is nagy szerepe van, ami a kismamák esetében is nagyon fontos.

Az étkezés egy kicsit más tészta. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy “a kismama egyen kettő helyett” elképzelés alapvetően hibás. Nem egy másik felnőtt embert, hanem egy fejlődő életet hord a szíve alatt, kettő helyett nem kell enni. Ezzel együtt azonban figyelni kell a megfelelő tápanyagbevitelre, ami napjainkban sajnos nem olyan egyszerű feladat. A tömegtermelés és a környezeti ártalmak az élelmiszereink beltartalmát jelentős mértékben csökkentették, így már a WHO is javasolja a kismamáknak a tápanyagpótlást. Ebben lehet segítségükre a várandósvitamin.

A terhesség valóban fokozott tápanyagszükséggel jár, ez azonban nem elsősorban kalóriatöbbletet jelent, a kalóriabevitelre az alultáplált nőknek kell kiemelt figyelmet fordítaniuk. Az ajánlások szerint az első trimeszterben egészséges súlyú nőknek nem kell növelniük étkezéseik energiatartalmát, és semmiképp se haladja meg a napi 150 kcal-t. A második-harmadik trimeszterben az étkezés kalóriatöbblete 300 kcal legyen. A fogantatás előtt is fennálló diabétesz vagy inzulinrezisztencia esetén orvosi konzultáció és személyre szabott táplálkozási terv ajánlott.

Amire fokozott figyelmet kell fordítani, az a rostdús étkezés, az emelt ásványi anyag és vitaminpótlás. Kiemelten fontos a folsavpótlás, illetve a 4. hónaptól a vasé, de várandósság alatt magasabb a kalcium, magnézium, foszfor (50 %-kal), a jód, cink, réz, B-vitaminok és C-vitamin (25-30%-kal) iránti igény is.

Amennyiben nincs kontraindikáció, ajánlott várandósan is a rendszeres, könnyű sportolás, ami a túlzott súlygyarapodás elkerülése mellett az általános egészségi állapotra, a vérkeringésre, egyes terhességi panaszok megelőzésére is kedvezően hat.

A terhesség alatt a „kettő helyett enni” kifejezés gyakran félreértések forrása. Valójában nem a mennyiség, hanem a minőség a fontos. Egy túlsúlyos kismamának különösen oda kell figyelnie arra, hogy mit eszik, hiszen a szervezete már rendelkezik a szükséges energiatartalékokkal. A második trimeszterben körülbelül napi 300-340 extra kalória, a harmadikban pedig nagyjából 450 extra kalória javasolt. Ezeket az értékeket azonban mindig az egyéni energiaszükséglet és az aktivitási szint függvényében kell értelmezni, és érdemes orvossal vagy dietetikussal konzultálni.

• Fehérjék: Alapvetőek a baba szöveteinek építéséhez.
• Komplex szénhidrátok: Hosszú távon biztosítanak energiát, elkerülve a vércukorszint ingadozását. Válasszunk teljes kiőrlésű gabonákat (barna rizs, teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely), zöldségeket és gyümölcsöket.
• Egészséges zsírok: Fontosak a baba agyának és idegrendszerének fejlődéséhez.
• Folsav: Már a fogantatás előtt és a terhesség első heteiben kulcsfontosságú a velőcső záródási rendellenességek megelőzésében.
• Vas: A vérvolumen növekedése miatt megnő a vasszükséglet.
• D-vitamin: Fontos a csontfejlődéshez és az immunrendszer erősítéséhez.
• Kalcium: A baba csontjainak fejlődéséhez elengedhetetlen.

Élelmiszerek, amiket kerülni érdemes: A túlsúlyos kismamáknak különösen oda kell figyelniük az „üres kalóriák” elkerülésére. Ide tartoznak a cukros üdítők, édességek, sütemények, gyorsételek, feldolgozott húsok és a bő olajban sült ételek.

Rostbevitel és hidratálás: A megfelelő rostbevitel (teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök) segít megelőzni a székrekedést, ami gyakori terhességi panasz, és hozzájárul a teltségérzethez.

Tudatos étkezés: Figyeljünk a testünk jelzéseire. Együnk lassan, rágjunk meg alaposan minden falatot, és álljunk meg, amikor jóllaktunk, ne pedig akkor, amikor már túlettük magunkat.

A rendszeres testmozgás nemcsak a súlygyarapodás kontrollálásában segít, hanem számos egyéb előnnyel is jár a terhesség alatt. Javítja a hangulatot, csökkenti a stresszt, energikusabbá tesz, javítja az alvást, és felkészíti a testet a szülésre.

• Séta: Az egyik legkönnyebben beilleszthető és leghatékonyabb mozgásforma.

Milyen mozgásformákat érdemes kerülni? Kerüljük a nagy ütésekkel járó sportokat (pl. küzdősportok), a hirtelen irányváltásokkal járó mozgásokat, valamint azokat a sportokat, ahol nagy az esés veszélye.

Milyen mozgás ideális? Az általános ajánlás heti legalább 150 perc mérsékelt intenzitású aerob mozgás. Ezt oszthatjuk akár napi 30 perces sétákra is. Hallgassunk a testünkre: Ne erőltessük túl magunkat. Ha fájdalmat, szédülést, légszomjat érzünk, azonnal hagyjuk abba a gyakorlatot.

Különleges esetek és tanácsok

A túlsúlyos kismamák számára elengedhetetlen a szoros orvosi felügyelet. Az orvos, a szülésznő, a dietetikus és szükség esetén más szakemberek (pl. pszichológus) segítsége is fontos lehet.

A terhesség három trimeszterre oszlik, és a súlygyarapodás dinamikája is eltérő lehet az egyes időszakokban. Fontos megérteni, hogy nem egy lineáris folyamatról van szó, és a súlygyarapodás mértéke is változhat hétről hétre, hónapról hónapra.

• Első trimeszter (1-12. hét): Ebben az időszakban a súlygyarapodás általában minimális. Sőt, sok túlsúlyos kismama esetében akár súlyvesztés is előfordulhat, különösen, ha erős reggeli rosszullétekkel, hányingerrel vagy hányással küzdenek.
• Második trimeszter (13-27. hét): Ebben az időszakban a súlygyarapodás egyenletesebbé válik, hiszen a baba gyors ütemben fejlődik. A túlsúlyos kismamáknak heti 0,2-0,3 kg körüli súlygyarapodás javasolt.
• Harmadik trimeszter (28-40. hét): A harmadik trimeszterben a baba fejlődése a végső fázisba lép, és jelentős súlyt gyarapodik. A túlsúlyos kismamák számára ez az időszak különösen megterhelő lehet fizikailag.

Bár a túlsúlyos kismamák esetében a túlzott súlygyarapodás kockázatai kerülnek gyakrabban a fókuszba, fontos megemlíteni, hogy a másik véglet, a túl kevés súlygyarapodás, vagy akár a terhesség alatti súlyvesztés is hordozhat magában veszélyeket. Egyes túlsúlyos vagy elhízott kismamák, akik a terhesség elején súlyt veszítenek (például erős hányinger miatt), vagy akik nagyon szigorúan fogják magukat, aggódhatnak, hogy ez káros lehet a babára. A kutatások azt mutatják, hogy enyhe, kontrollált súlyvesztés az elhízott kismamák esetében (orvosi felügyelet mellett) nem feltétlenül káros, sőt, bizonyos esetekben még előnyös is lehet az anyai komplikációk csökkentésében.

A szülés utáni súlykezelés nem egy sprint, hanem egy maraton. A terhességi súlygyarapodás témáját rengeteg mítosz és tévhit övezi, különösen, ha túlsúlyról van szó.

A túlsúlyos kismamáknak kiemelten fontos a táplálkozás tudatos megválasztása és a rendszeres testmozgás. A „kevesebb több” elv a túlsúlyos kismamák súlygyarapodásának menedzselésében azt jelenti, hogy kevesebb felesleges kalória, de annál több tápanyag, kevesebb aggodalom, de annál több tudatosság, kevesebb passzivitás, de annál több aktív részvétel szükséges.

A terhesség alatti túlsúly és elhízás növelheti bizonyos terhességi szövődmények kockázatát, és kihathat a magzat egészségére is. Ezért javasolt már a családtervezésekor odafigyelni és törekedni a megfelelő testsúlyra.

tags: #tulsulyos #anya #magzata