A védőnői szolgálat: egyedülálló magyar hungarikum az egészségmegőrzésben

Még meg sem születünk, de már tud rólunk. Segíti édesanyánkat, és figyelemmel kíséri felnövésünket. Ki ő? A védőnő, akinek a világon párja nincs: ilyen rendszerű speciális megelőző és gyógyító szolgálat kizárólag Magyarországon létezik. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.

A magyar védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat. Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára.

A védőnői hivatás története

A 20. század elején Magyarország az európai csecsemőhalandósági lista harmadik helyén állt, a születésszám csökkent, az egészségügyi viszonyok rosszabbodtak, az iparosodás következményeként növekvő nagyvárosi népesség és megjelenő nagyvárosi szegénység, illetve az I. világháború súlyos kihívásai jellemezték a helyzetet. A hazai gyermekvédelem kezdetét a házasságon kívül született gyerekek ügye (csak 1946-ban szűnt meg a törvényes és törvénytelen származás megkülönböztetése!) és a szegény gyerekek kórházi ápolásának ingyenes biztosítása jelentette.

Az Országos Stefánia Szövetség megalapítása (1915)

Az Országos Anya- és Csecsemővédő Egyesület (1908) megalapítása, a Munkásbiztosító Pénztár tanácsadója (1913) vagy a budapesti Városi Népsegítő Iroda (1914) megnyitása fontos lépések voltak. Az áttörést mégis az jelentette, hogy a kor haladó gondolkodású orvosai és politikusai felismerték: nem szabad arra várni, hogy a szociálisan rászoruló várandós nők és kisgyerekes anyák felkeressék az intézményeket - mivel nem arra vannak szocializálódva -, hanem közvetlenül kell őket megkeresni. Ezt hatékonyan kizárólag szervezett formában, az ügyet országos szintre emelve lehet.

1915. június 13-án megalakult az Országos Stefánia Szövetség, amely nevét védnökéről, gróf Lónyai Elemérné Stefánia királyi hercegnőről, Rudolf trónörökös korábbi feleségéről kapta. Az egyesület fő célkitűzései a csecsemőhalandóság csökkentése és a nemzet számbeli gyarapodásának elősegítése voltak. Nem jótékonykodni akartak, hanem célirányosan összefogni a területen már működő erőket.

Alapvetésnek tették, hogy az anya nem kerülhet rosszabb gazdasági helyzetbe azért, mert új embernek ad életet és gyermeket nevel; hogy az anyát és magzatát meg kell óvni a szülési folyamat veszélyeitől; hogy lehetővé kell tenni, hogy minden anya maga szoptassa csecsemőjét; vagy hogy az anyákat meg kell tanítani a csecsemőnevelésre. A központ Budapesten, (nomen est omen?) a Semmelweis utcában volt, az országos hálózat kiépítése 1916-ban kezdődött Szeged, Arad, Debrecen, Újpest, Kolozsvár, Paks, Salgótarján, 1917-ben pedig Temesvár városokkal. Még ebben az évben egy rendelettel állami feladatnak minősítették az anya- és csecsemővédelmet. A szervezés, irányítás és ellenőrzés az Országos Stefánia Szövetség feladata lett.

A védőnőképzés fejlődése

1915 novemberében indult az első kéthetes tanfolyam, amelyen 12 önkéntes védőnőt képeztek ki, ám hamar felismerték, a megfelelő munkavégzéshez ennél jóval komolyabb képzés kell. Egy évvel később készült el a hivatalos védőnői tanfolyam szabályzata. Hat hétben állapították meg a képzési időt, harminc főben maximálták a részvételt, a korhatárt 20 és 45 év között tartották, megkövetelték a négy polgárit és az erkölcsi feddhetetlenséget.

A szakmai igények egyre magasabbak lettek a védőnőkkel szemben, így 1918-ban gyorsan szintet lépett az oktatás. Míg májusban három hónapos tanfolyamot kellett végezni, szeptembertől egy évre növelték a képzési időt. 1925-től Budapestre koncentrálódott az oktatás, a tanfolyamra pedig kizárólag hat hónapos anya- vagy csecsemővédő intézményben megszerzett gyakorlattal lehetett jelentkezni.

1954-re kettévált az ápolónői és a védőnői hivatás, ezzel megszűnt a kettős végzettséget adó oklevél, 1975-ben pedig a középfokú védőnőképzés helyébe főiskolai szintű oktatás lépett. Jelenleg a Semmelweis Egyetem mellett a Debreceni és a Miskolci, továbbá a Széchenyi István Egyetemen, valamint a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen hirdetnek egészségügyi gondozás és prevenció (védőnő) szakot.

A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat

1921-ben elkészült az első védőnői szolgálati szabályzat. Szürke vászonruhájukról, fehér kötényükről és fityulájukról, jelvényükről azonnal fel lehetett ismerni a védőnőket. A hivatásos védőnők a hivatalos fogadóórákon túl előírások szerint látogatták otthonukban a babákat és a mamákat. A lakosság szélesebb körű felvilágosítása érdekében az ellátórendszert át kellett alakítani, hogy a kisebb városokban és a falvakban is jelen lehessenek a védőnők.

Ennek érdekében 1927-ben kezdték el kiépíteni a Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálatot Johan Béla vezetésével, aki a Rockefeller Alapítvány támogatásával létrehozott Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) alapító igazgatója volt. Az új módszereket iskolafogászattól a védőoltásokon át az egészséges vizű kutak fúrásáig a gödöllői mintajárásban próbálták ki. A zöldkeresztes védőnőket is könnyen fel lehetett ismerni szolgálati egyenruhájukról. Időjárástól függően világos- vagy sötétkék vászonszoknyát és -blúzt hordtak, szürke pelerin és irhabunda járt a hűvösebb időkre.

Az 1920-as évek közepétől a kisgyermek-halálozás csökkentése érdekében a gondozási korhatárt felemelték háromról hatéves korra. Budapest saját hatáskörben szervezte az anya- és csecsemővédelmi tevékenységet. Az Országos Védőnői Iroda helyezte ki és ellenőrizte a védőnőket, akik a tanítónőkével azonos bérkategóriában voltak. 1940-ben belügyminiszteri rendelettel szabályozták az egészségvédelmi hálózatot. A zöldkeresztesek kapták meg az egészségvédelmi szakmunkát, társadalmi szervezetük az Országos Egészségvédelmi Szövetség lett. Ennek megalapításával az Országos Stefánia Szövetség beolvadt a rendszerbe.

A védőnői szolgálat feladatai

A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten. A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:

• Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
• Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
• Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.

A védőnői feladatok az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglakozik, mely szerint a legfontosabb védőnői feladatok a következők: család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás; a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. emlő-, méhnyakszűrés, szív- és érrendszeri kockázatok felmérése). A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról.

A védőnői hálózat szintjei és tevékenységi területei

A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint valamivel több, mint ötezren vannak.

Területi védőnők

• Feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.

Iskolai védőnők

• Feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása.
• Közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában.
• A fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.

Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők

• Feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál.
• Az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.

Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők

• Feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése.
• A válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése.
• A terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.

Védőnői feladatok a várandósgondozástól a gyermek 3 éves koráig

A védőnők kulcsszerepet töltenek be a magzat-, a gyermek- és az anyavédelem területén, elsődleges feladatuk ebben az időszakban az egészséges csecsemő és gyermek fizikai, mentális és szociális fejlődéséhez szükséges környezeti feltételek megteremtése, az ezt akadályozó tényezők felismerése, betegség vagy környezeti veszélyeztetettség esetén pedig fokozott gondozás és látogatás.

Várandósgondozás

A védőnővel a várandósgondozás elején kerül kapcsolatba először a kismama: a szülész-nőgyógyász szakorvostól a várandósság megállapításáról szóló igazolással kell felkeresnie a lakóhely (vagy tartózkodási hely) szerint területileg illetékes védőnőt, aki kiállítja a várandósgondozási könyvet. A védőnői tanácsadáson általában 4-6 hetente kell megjelenni, de minimum 4 alkalommal - koraszülés esetén legalább egy alkalommal -, hogy a kismama jogosult legyen a szülést követően az anyasági támogatásra.

A védőnő a tanácsadások során általában az alábbi vizsgálatokat végzi:

• Testsúly, testmagasság mérése.
• Vérnyomás és pulzus mérése.
• Haskörtérfogat mérése.
• Magzati szívműködés vizsgálata.
• Vizeletvizsgálat.
• Alsó végtag megfigyelése és vizsgálata.
• Általános tanácsadás a terhességgel, babavárással kapcsolatban, válaszadás az anya kérdéseire.

Gyermekgondozás

A gyermek megszületését követően a védőnő a gyermekágyas anya felépülését és a gyermek fejlődését kíséri figyelemmel. A kisbaba megszületéséről a kórháztól kap értesítést, így már a hazaengedést követő 48 órában (kivétel a hétvége és munkaszüneti nap) meglátogatja a családot, majd a szülést követő első hat hétben hetente, utána havonta (az anya kívánságára gyakrabban is). A védőnő ilyenkor tanácsot ad az édesanyának a felmerülő feladatokról, problémákról: szoptatás, pelenkázás, öltöztetés, fürdetés, altatás stb.

A védőnői tanácsadáson az édesanyának gyermekével eleinte havonta, később évente kell megjelennie, ezeken kívül az úgynevezett kötelező státuszvizsgálatokon, amelyek csecsemőkorban 1, 2, 3, 4, 6 és 9 hónapos korban esedékesek a szokásos havi méréseken felül.

A védőnő a státuszvizsgálatok alkalmával:

• Megméri a kisbaba súlyát és hosszát.
• Bizonyos életkorokban pedig fejkörfogatot és mellkörfogatot is.
• Megbeszéli az édesanyával a kisbaba fejlődésével, táplálásával, gondozásával kapcsolatos teendőket.
• Ellenőrzi, hogy a baba fejlődése megfelel-e az életkorának.
• A gyermek egyéves kora után a beszéd- és mozgásfejlődéssel, szobatisztasággal kapcsolatos teendőkben, valamint a neveléssel, a közösségbe való szoktatással kapcsolatos problémákban segíthet.

Szűrővizsgálatokra 1 évesen, 18 hónaposan, 2 és 3 éves korban kerül sor. Az utóbbi években végbement szemléletváltozás következtében a védőnői munka egyre inkább a partneri viszonyra épülő segítő tevékenység: a védőnők a családközpontú gondozásukkal az egészség megtartását, fejlesztését szolgálják.

Védőnői tanácsadó címek Fóton

Felhívjuk a Tisztelt Szülők figyelmét, hogy a területi védőnők a vonatkozó jogszabályok 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető, betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról, 49/2004, (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról, valamint a 15/2015. (III. 31.) EMMI rendelet az iskolai védőnői ellátásról alapján végzik munkájukat. Kérjük, hogy gyermekeik egészségének megóvása, ill. a kötelező szűrővizsgálatokon való megjelenés érdekében keressék fel a területileg illetékes védőnői tanácsadót.

Tanácsadásra először jelentkező várandós kismama, kérjük telefonon egyeztessen időpontot! Módosítás: 2025. december 09.

tags: #fot #vedonoi #szolgalat