Forrázások és égési sérülések kezelése terhesség alatt

A hasi fájdalom hátterében sokféle kiváltó ok állhat. A hasi panaszok egy része nem súlyos, azonban vannak olyan esetek, amikor mihamarabb orvoshoz kell fordulni. Akut hasi fájdalomról akkor beszélünk, ha a panaszok pár napon belül kezdődtek. Krónikus, azaz régóta fennálló vagy ismétlődő hasi problémák gondos kivizsgálást igényelnek.

Az égési sérülés a test szöveteinek hő, vegyszerek, elektromosság, napfény vagy sugárzás által okozott károsodása. A napégés esetén, ha az enyhe, kenje be bőrét napozás utáni balzsam(al) vagy aloe vera géllel. Igyon sok folyadékot. Ez estben is vehet be fájdalomcsillapítót szükség esetén. Súlyosabb esetben forduljon orvoshoz! A napégés kezeléséről bővebben ide kattintva olvashat.

Sok más házi gyógymódhoz hasonlóan, amelyek sokkal népszerűbbek, mint hatásosak, a régi "jeget az égésre" nézet sem jelent segítséget, sőt, valójában ártalmas. Noha belső izomsérüléseknél, zúzódásoknál a jegelés enyhíti a belső fájdalmakat, az égési sérüléseknél a gyógyulási időt elhúzza. Ezt támasztják alá azok a kutatások, melyek az elmúlt években a forrázások és napégések gyógymódjait vizsgálták. Egy dán kutatás során az elsőfokú égési sérült alanyokat különböző ellátásban részesítették. Azok, akik a jegeléshez hasonló hűtéses kezelést kaptak, nem tapasztalták, hogy az csökkentette volna a fájdalmat vagy a gyulladás mértékét. Egy másik tanulmány arról számol be, hogy kutatóik az égési sérüléseket 10 perces jégkockával való hűtéssel, illetve egyéb terápiákkal kezelve azt tapasztalták, hogy a jegelés okozta a legnagyobb károsodást. Megfigyeléseik szerint közvetlenül a sérülés után a jégkocka használata a megégett felületen fagyást okozhat, roncsolva a bőrt.

Mi a teendő égési sérülés esetén?

A megfelelő kezelést a folyó hidegvízzel való hűtés jelenti, illetve feltétlenül használjon fájdalomcsillapítót, amennyiben szükségesnek találja. Ezután gézzel fedje a sérült területet, de semmiképpen se használjon rá balzsamot vagy kenőcsöt! Súlyos, nagy kiterjedésű égési sérülés esetén feltétlenül orvosi/kórházi kezelésre van szükség! Az égés súlyosságától, kiterjedésétől függően azonnal vigye orvoshoz a beteget, vagy hívjon mentőt!

Terhesség alatti fogászati kezelések

A babavárás és az azt követő időszak csodálatos életszakaszok, de kellő odafigyelést is igényelnek a kismama részéről. A terhesség és a szülés alatt a nők teste számos változáson megy keresztül, amelyek egészségügyi állapotukra is hatással vannak. Sokak számára manapság is meglepő, hogy a hazai várandósgondozás keretében elvégzendő vizsgálatok között szerepel a fogászati szűrés is. Az egyik leggyakrabban elhangzó kérdés, hogy lehet-e terhesség és szoptatás alatt fogászati kezelést végeztetni? Fontos tudni, hogy a kötelező szűrővizsgálat célja is az esetleges gyulladások felismerése, mivel azok kezelése és megszüntetése halaszthatatlan a magzat egészsége szempontjából. Kellő odafigyeléssel egyébként a legtöbb kezelés elvégezhető a várandósság alatt is, de nem mindegy, hogy fogkőeltávolítás vagy fogimplantátum a kérdéses beavatkozás.

A terhesség során a női test hormonális változásokon megy keresztül, amelyek hatással lehetnek a fogakra. Az emelkedett hormonszintek például növelhetik a fogíny gyulladásának kockázatát. A terhesség korai szakaszában a reggeli rosszullétek gyakoriak lehetnek. A gyakori hányás és gyomorsav károsíthatja a fogzománcot. A legtöbb kismamát érintő kívánósság következtében hajlamosabbak vagyunk megengedőbbek lenni étkezési szokásainkkal szemben.

Ideális esetben már a baba tervezésekor menjünk el szűrővizsgálatra és gondoskodjunk a fogkő eltávolításáról is, de legkésőbb az első trimeszterben látogassuk meg fogorvosunkat. A helyes mindennapos fogápolásnak különösen nagy figyelmet szenteljünk, fogainkat puha, és 2-3 havonta lecserélt kefével, klór-hexidin és triklozán tartalmú fogkrémmel és alkoholmentes szájvízzel tisztítsuk. A cukros, savas nasik helyett részesítsük előnyben a magas kalciumtartalmú tejtermékeket, joghurtokat, sajtokat.

A vastagbélrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés a tüdőrák után, megelőzve az emlő- és méhnyakrákot. Általában végbélpanaszok esetén szükséges elvégezni. Nemcsak a végbél nyálkahártyája látható, hanem szövettani mintavételre is lehetőséget ad, ezáltal rákszűrésre is alkalmas diagnosztikai eszköz. A vizsgálat kellemetlen lehet, de fájdalmat nem okoz, kivéve, ha a végbelet érintő betegség olyan súlyosságú, hogy maga a vizsgálat is fájdalmas (pl. A vizsgálat előkészítéseként hashajtó alkalmazása és éhgyomor nem szükséges, a vizsgálat előtt egy-másfél órával laxáns kúp felhelyezése elegendő, melynek hatására az utolsó bélszakasz kiürül. A végbéltükrözés többféle testhelyzetben végezhető el: oldalt fekve, felhúzott térdekkel vagy térd-könyök, de akár háton fekvő helyzetben is. A rektoszkóp egy merev fémcső fényforrással, mely fogóval vagy egyéb eszközzel kiegészíthető, ha beavatkozásra és mintavételre is szükség van. A vizsgálat során levegő befúvása segíti az eszköz haladását, a bélfal összetapadásainak oldását.

A proktológia a végbél betegségeivel foglalkozó sebészeti szakterület. Proktológiai vizsgálathoz előkészítésként csak székletürítés javasolt, beöntés, hashajtás, koplalás nem szükséges. A vizsgálathoz legideálisabb pozíció a térd-könyök helyzet. A vizsgálat minden esetben a végbéltájék megtekintésével kezdődik, néhány elváltozásra már ekkor fény derül. Ezután következik az ujjal való kíméletes végbélvizsgálat, így a végbél fájdalma, a fájdalom kisugárzásának iránya, a záróizom feszessége, esetleges kinövések is felderíthetők. Végbéltükrözés során a nyálkahártya és az aranyerek állapotát lehet megítélni.

Gyakori proktológiai problémák

• Az aranyér: A legismertebb és leggyakoribb, ami a végbél körüli, a bőr alatti (külső aranyér) vagy a belső falon (belső aranyér) lévő érpárna tágulata, gyulladása. Az aranyér a végbél környéki artériák és vénák találkozási pontjának túlzott nyomásterhelése miatt alakul ki. Ezt leggyakrabban a székrekedést kísérő erőlködés, cipekedés vagy köhögés váltja ki. A belső aranyér a székelést követően fájdalom nélküli vérzést okoz, amit a legtöbb esetben a toalettpapíron hagyott vér miatt vesznek észre.
• A végbélrepedés: A nyálkahártya fájdalmas berepedése miatt keletkező seb a végbélgyűrűben. Hátterében többnyire a medencefenéki izomzat magasabb tónusa, görcsös feszülése áll. A végbél berepedését rendszerint a kemény széklet erőltetett kiürítése okozza, de kialakulhat végbélgyulladás, felfázás, hasmenés, székrekedés vagy szülési trauma következményeként is. A berepedés a záróizom görcsét idézi elő, ami gátolja a seb gyógyulását. A végbélrepedés a székelés alatt vagy röviddel azt követően csípő, égő vagy intenzíven maró, görcsös fájdalommal és vérzéssel járhat. A fájdalom néhány percig vagy több óráig is eltarthat, mely a következő székletürítésig alábbhagy. A betegség a végbélnyílás megtekintésével állapítható meg.
• Végbélgyulladás: A végbél nyálkahártyájának gyulladása. Kialakulhat gyulladásos bélbetegség vagy szexuális úton terjedő kórokozók miatt, de számos más oka is lehet. A diagnózis felállításához anoszkópos, majd rektoszkópos vizsgálat szükséges.
• Végbéltályog: A végbéltáji lágyrészekben kialakult gyulladásos folyamat, melyet a végbél mirigyeinek bakteriális fertőzése okoz. Tünete a végbél környékén megjelenő fájdalmas, bőrpírral járó duzzanat, melyet magas láz és hidegrázás kísér, sok esetben a járás és ülés is fájdalmassá válhat. Diagnózisa fizikális vizsgálattal állítható fel, a tályog feltárására is szükség lehet.
• Végbélviszketés: Hátterében is sokféle betegség húzódhat meg. Nem ritka, hogy bizonyos szexuális úton is átvihető betegségek okoznak tüneteket a végbélnyílás környékén.
• Végbélsipoly: A végbél belső üregéből a bőrre vezető járat, mely lehet veleszületett, de létrejöhet fertőzés, baleset következményeként is.
• Kondilóma: A végbélnyílás körül és a nemi szerveken jelentkező vírusszemölcsöket kondilómának nevezzük. Főleg szexuális úton terjed, de a megfertőződés idejét nehéz meghatározni (a lappangási idő 1-8 hónap is lehet). A HPV (Human Papilloma Vírus) okozta fertőzés következtében rizsszem méretű szemölcsök alakulnak ki, melyek gyors növekedést mutathatnak. Felszínük gyakran barázdált, karfiolra emlékeztető és vérzékeny is lehet. A látható kondilómákat minden esetben kezelni kell, mert folyamatosan növekednek és terjeszkednek. Amennyiben a végbélnyílás környékén is van kondilóma, úgy végbéltükrözés is szükséges.

A székelés közben érzékelt fájdalom egyik leggyakoribb kiváltó oka az aranyér. Ez egy igen gyakori betegség, amely a végbélben lévő vénákra irányuló fokozott terhelés nyomán jön létre, melynek hatására a véna túlságosan kitágul, ezzel okozva kellemetlenséget és fájdalmat. Főként túlsúlyos embereknél és várandós nőknél fordul elő. Szintén fájdalmat okozhat székelésnél a végbélrepedés, amely általában a területet ért valamilyen trauma nyomán lép fel, amilyen például a túl kemény széklet áthaladása vagy az anális szex. A fájdalomérzet mellett ilyenkor friss vért is láthatunk a toalettpapíron. Ugyancsak fájdalmassá teheti a székletürítést a székrekedés, amely leginkább a rost- és folyadékszegény táplálkozás következtében megkeményedő széklet miatt alakul ki. Az irritábilis bélszindróma szintén fájdalmas székeléshez vezethet, aminek oka a nagyon gyakori hasmenés.

Aranyér stádiumai:

1. I. stádium: Mérsékelten megnagyobbodott, vérzékeny aranyér, kifordulás nélkül, mely sem lényeges tünetet, sem panaszt nem okoz.
2. II. stádium: Székletürítéskor, préseléskor kiforduló, de spontán visszahúzódó csomó, ami a kitüremkedéskor diszkomfortot, akár vérzést is okozhat.
3. III. stádium: Az aranyeres csomók már nem húzódnak vissza maguktól (kézzel visszahelyezhetőek), szinte mindig fájnak és vérezhetnek.
4. IV. stádium: Az aranyeres csomók véglegesen kifordulnak, és nem helyezhetők vissza.

Az aranyérgyűrűzés II-III. stádiumú belső aranyeres csomók eltávolítására alkalmazható. Az eljárás bal oldalfekvő helyzetben történik egy speciális, vákuumos aranyérgyűrűző (ligator) szett alkalmazásával. A beavatkozás során a vákuum által beszívott aranyeres csomó tövére egy gumigyűrű kerül, amely megszünteti a leszorított aranyér vérellátását. Az aranyeres csomó pár nap alatt elhal, lelökődik és a széklettel távozik a végbélből. A gumigyűrű felhelyezéséhez érzéstelenítésre nincs szükség. A beavatkozás után rövid megfigyelést követően a páciensek otthonukba távozhatnak.

A visszeresség az alsó végtagon a felszíni vénás rendszer egyes szakaszainak tágulata. A kórelőzmény (anamnézis) felvétele kitér a különböző érbetegségek családi előfordulására, a terhességekre, szülésekre, a munkahelyi körülményekre, illetve az esetleges korábbi érgyulladásokra, érműtétekre. A fizikális vizsgálat a végtag megtekintését, a tágult erek, a bőr feszességének, gyulladásának tapintással való megállapítását, továbbá a vénák kopogtatását foglalja magában.

A scleroterápia a visszerek, kapilláris tágulatok kezelésére alkalmazott hatékony módszer. Általában az alsó végtagok visszereinek kezelésére használják, de alkalmazható az arcon, az orr melletti kis erek és a testszerte előforduló vaszkuláris malformációk kezelésére is. Nem szükséges érzéstelenítő használata scleroterápia közben. A kezelést követően nyomókötés, kompressziós kezelés szükséges kompressziós pólyával vagy harisnyával. A kompressziós kezelés idejét a kezelt vénák mennyisége és kalibere határozza meg, általában 2-7 napig szükséges. Az erek és a bennük rekedő véralvadék felszívódásának elősegítésére heparin tartalmú kenőcs használata javasolt. Habscleroterápia után több alvadék képződhet, emiatt a kompressziós kezelés ideje hosszabb, mint hagyományos visszérinjekciózás után. Az ér lezáródását követően többször van szükség a csomós, érzékeny véralvadékok eltávolítására. A kezelés megismételhető és a még el nem záródott erek második vagy akár harmadik kezeléssel is lezárhatóak. Mellékhatásként igen ritkán a beadott anyag allergiát, koncentráltabb anyag esetlegesen bőrelhalást okozhat. A kezelés utáni első pár órában a kezelt bőrfelszínt a kompressziós harisnyán keresztül hűteni szükséges. A legtöbb esetben a fájdalom, diszkomfortérzés, duzzanat elmúlik egy- két napon belül. A páciens szinte azonnal visszatérhet megszokott napi tevékenységeihez, valamint napi 20-30 perc séta ajánlott.

A lábszárfekélyek hátterében az esetek mintegy háromnegyedében a hosszabb ideje kezeletlen visszeres keringési zavar áll. Ennek a területnek a legrosszabb a vérellátása, illetve a test egyik legalsó pontjaként nagy nyomásnak is ki van téve, ezért a sebek leggyakrabban a boka környékén jelennek meg. A lábszárfekély tüneti kezelésének alapja a seb és környékének tisztántartása. A sebet a mindennapi tisztálkodás alkalmával csapvízzel és szappannal meg kell mosni. Naponta legalább egyszer el kell végezni a fekély átkötözését. A lábszárfekély kezelése során szükség lehet műtétre is, alkalmas esetben a visszér eltávolítására. Amennyiben kielégítő oxigénellátottságú, tiszta alapú, gyulladásmentes sebről van szó, a hámhiány fedésére bőrátültetés végezhető.

A krónikus sebek terápiájában - melyek általában hónapokig tartó kezelést, kötözést igényelnek - minőségi változást jelentett az úgynevezett intelligens kötszerek megjelenése. Az intelligens kötszerek alkalmazásával végzett „váladék-megőrző” kezelést nevezzük okklúziós (zárt), avagy fedett, azaz nedves sebkezelésnek. Az intelligens kötszerek ugyan drágábbak, mint a hagyományos gézalapúak, azonban mégis olcsóbbá tehetik a kezelést, ugyanis a termelődő váladék mennyiségének függvényében elegendő 2-5-7 naponta cserélni őket.

• Alignátok: természetes algarostból készült kötszerek, melyek nagy nedvszívó képességűek és nagy mennyiségű váladékot képesek magukban tartani. Nem ragadnak a sebbe és könnyen eltávolíthatók. Sok váladékot termelő sebekre, fekélyekre használják.
• Hidrokolloidok: jó nedvszívó képességű, öntapadó kötszerek, melyek nem engedik kiszáradni a sebet. Gyorsítja a sebgyógyulást és több napig rajta tartható. Leginkább égések, felfekvések, krónikus sebek kezelésére használják.
• Hidrogélek: jó nedvszívó képességűek, a seb környezetét nedvesen tartva nem szárad ki, így gyorsabb a sebgyógyulás. Égéseknél, fekélyes sebeknél használják.
• Impregnáltak: aktív szénnel vagy ezüst ionokkal ellátott kötszerek, melyek fokozzák a sebgyógyulás eredményét. Aktív szénnel impregnált kötszerek. Kiválóan tisztítják a sebeket. Fertőzött, bűzös, krónikus sebek kezelésénél alkalmazzák. Ezüst ionos kötszerek a nanokristályos ezüstnek köszönhetően gyorsítják a sebgyógyulást, fertőtlenítő hatásának köszönhetően az akut fertőzött sebek és fertőzésre hajlamos sebek kezeléséhez használható. Alkalmazzák fekélyek, diabéteszes sebek, első és másodfokú égések kezeléséhez.
• Habkötszerek: Az erősen váladékozó sebek kezelésére használható hidrofil nedvszívó poliuretán habból készült intelligens kötszerek. A habkötszerek számos formában és méretben megtalálhatók, ezért a nehezen kötözhető helyekre is ideálisak. A kötszerek kényelmesek, könnyen felhelyezhetők és eltávolíthatók, csökkentve a kötés cseréje során keletkező fájdalmat.
• Posztoperatív kötszerek: Jó nedvszívó és tapadású kötszerek, műtét utáni sebekhez, poszt operatív és akut sebekhez, vágásokhoz, horzsolásokhoz. Légáteresztő képességüknek köszönhetően a sebek lélegezhetnek, viszont nem engedik be a szennyeződésket.
• Tüll kötszerek: Parafinnal, kenőccsel bevont kötszerek, melyek minimálisra csökkentik a fájdalmat, nem vagy kevésbé tapadnak a sebekbe, de szabad váladék átjutást biztosítanak a másodlagos, nedvszívó kötésekbe.

A sztóma egy olyan mesterségesen, műtét során sebész által létrehozott bélnyílás a hasfalon, melyen keresztül a széklet a szervezetből távozni tud és egy cserélhető zsákba jut. Fontos a sztóma optimális helyének kiválasztása. Elengedhetetlen, hogy úgy helyezkedjen el, hogy az a beteg számára jól látható és hozzáférhető legyen, mert csak így tudja megfelelően ápolni, tisztán tartani.

A bőrtályogok közvetlenül a bőr felszíne alatt elhelyezkedő fájdalmas, bakteriális fertőzés okozta gennygyülemek, melyek a test bármely területén megjelenhetnek. Tályogok általában akkor jönnek létre, ha egy kisebb bőrsérülés lehetővé teszi, hogy a bőrön normális esetben is jelenlévő baktériumok behatoljanak és fertőzést hozzanak létre. A bőrtályogok kezelése a duzzanat felmetszésével kezdődik, hogy a benne lévő gennyet el lehessen távolítani. Amennyiben nem sikerül minden gennyet eltávolítani, a tályogüreget sóoldattal ki kell öblíteni. Szükség esetén egy-két napra gézt kell helyezni a megnyitott tályogba. Ha a tályog teljesen kiüríthető, általában nincs szükség antibiotikumra.

A benőtt köröm tünetegyüttes úgy alakul ki, hogy a köröm széle, benyomódva a körömvezető sínbe azt folyamatosan irritálja, aminek következtében begyullad a környező kötőszövet. A fájdalommal járó, a körömágy és a környező lágyrészgyulladással kísért benőtt köröm folyamatát a mechanikus irritáció tartja fenn. A krónikusan fennálló állapot során a körömágy kifejezett duzzanata és sarjszövetképződés alakul ki, amely lüktető fájdalommal jár és felülfertőződése során váladékozás is kialakulhat, ezért érdemes mielőbb szakemberhez fordulni.

Az elváltozás az esetek többségében a nagy lábujjon fordul elő egyik vagy egyszerre mindkét oldalon. Kialakulásának oka egyrészt az öröklötten szélesebb köröm, de általában kell hozzá még valamilyen más külső hatás is. Ilyenek pl. a helytelen körömvágási szokás (a köröm sarkait nem szabad kivágni, a köröm széle legyen mindig egyenes és sima) és a túl szűk cipő viselése. Ha öröklötten túl széles a köröm, a benőtt köröm beavatkozás nélkül nem gyógyítható meg. A sebészeti kezelés alkalmával a lágyrészeket nyomó, túlnőtt körömszakaszt, a gyulladásban lévő körömsáncot eltávolítjuk. Az eltávolítás utáni vérzést csillapítjuk és gyulladáscsökkentő készítménnyel bekötjük. Kialakulására hajlamosít az öröklötten szélesebb köröm, de általában kell hozzá még valamilyen más külső hatás is. Ha öröklötten túl széles a köröm, a benőtt köröm beavatkozás nélkül nem gyógyítható meg. A sebészeti kezelés alkalmával a lágyrészeket nyomó, túlnőtt körömszakaszt és a gyulladásban lévő körömsáncot kimetszik. A teljes gyógyulás több hétig...

tags: #forrazas #terhesseg #alatt