A női nemi szervek rendellenességei igen ritka esetben fordulnak elő, azonban akár olyan súlyosak is lehetnek, melyeket nem lehet még komolyabb orvosi beavatkozással sem helyrehozni. A megtermékenyülést követő körülbelül nyolcadik hétig mind a hímnemű, mind a nőnemű embrióban azonos módon fejlődnek a húgy- és ivarszervek. Ezt követően a méhen belüli fejlődés során a két Müller-cső egymáshoz közel kerül, majd eltűnik az egymás felé eső faluk, és üregük összeolvad. Ha azonban a szervek fejlődése valamilyen külső vagy belső tényező miatt zavart szenved, a Müller-csövek egyesülése elmarad, vagy csak részlegesen történik meg.
A méh fejlődési rendellenességeinek típusai
Attól függően, hogy a Müller-csövek összeolvadása mely ponton és milyen mértékben károsodott, különböző súlyosságú elváltozások jöhetnek létre:
- Uterus arcuatus (torzult méh): A méh teteje kissé benyomott, szív alakú. Bár kihordható a terhesség, gyakrabban léphet fel fekvési rendellenesség vagy koraszülés.
- Uterus septus és subseptus (sövénnyel kettéválasztott méh): A méh közepén egy részleges vagy teljes sövény helyezkedik el. Gyakran középidős vetélések hívják fel rá a figyelmet.
- Uterus bicornis (kétszarvú méh): A méh kettőzött, gyakran a méhnyak is érintett. A teherbeesés lehetséges, de fokozott a vetélés és koraszülés kockázata.
- Uterus unicornis (egyszarvú méh): Csak az egyik oldal fejlődik ki. A terhesség megtapadása nehézkes lehet.
- Mayer-Rokitansky-Küster-Hauser-szindróma: A méh és a hüvely felső kétharmada egyáltalán nem alakul ki.
A méh fejlődési rendellenességei a kisebb eltérésektől a súlyosabb elváltozásokig terjedhetnek, és ennek megfelelően eltérő mértékben befolyásolhatják a termékenységet, a terhesség kimenetelét, valamint a menstruációs ciklust. Fontos hangsúlyozni, hogy a fejletlen méh legjobb gyógyszere maga a terhesség. Önmagában az, hogy kicsi a méhe, nem befolyásolja a teherbeesést, ugyanakkor lehet más rendellenességek (peteérési zavarok, hormonális problémák) tünete is.
Diagnosztika és kezelés
Ha felmerül a gyanú valamilyen méhfejlődési rendellenességre, akkor az elváltozás ultrahangvizsgálattal, méhtükrözéssel (hiszteroszkópia), hysterosalpingográfiával (HSG), laparoscopiával vagy műtéttel diagnosztizálható. A kezelés minden esetben egyedi elbírálás alapján történik. Teherbeesési nehézség, ismételt vetélések vagy terhességi komplikációk esetén sebészeti korrekció lehet indokolt.
Táblázat: A méhfejlődési zavarok hatása a terhességre
| Típus | Terhességi kockázat |
|---|---|
| Uterus arcuatus | Fekvési rendellenesség, koraszülés |
| Uterus septus | Középidős vetélés |
| Uterus bicornis | Vetélés, koraszülés, császármetszés |
| Uterus unicornis | Korai vetélés, méhen kívüli terhesség |
Méhen kívüli terhesség
A méhen kívüli terhesség az összes terhesség 1-2 százalékában fordul elő. Ilyenkor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe, hanem a petevezetékbe vagy más hasüregi területre ágyazódik be. A leggyakoribb okok között szerepel a kismedencei gyulladás (pl. Chlamydia fertőzés), a korábbi hasi műtétek vagy a fejletlen belső nemi szervek. A diagnózis felállításához ultrahangvizsgálat és terhességi teszt szükséges.
Ha a méhen kívüli embrió nem hal el, az életveszélyes belső vérzést okozhat, ami azonnali műtéti beavatkozást igényel. Korai szakaszban gyógyszeresen is kezelhető, de a legfontosabb a megelőzés: már a családtervezéskor kiszűrhető minden olyan betegség vagy elváltozás, amely méhen kívüli terhességet okozhat.