A Forgács Intézet és a lombik kezelés feltételei Magyarországon

Az elmúlt években jelentős átszervezésen esett át a magyarországi meddőségi ellátás, melynek célja a reprodukciós ráta növelése és a népességfogyás csökkentése. Ennek keretében számos magánkézben lévő meddőségi központ, köztük a budapesti székhelyű Forgács Intézet is állami tulajdonba került.

Az államosítás fő célja az volt, hogy minél többen hozzáférhessenek a meddőségi kezelésekhez, és a beavatkozások, valamint a szükséges gyógyszerek ingyenessé váljanak. Forgács Vince, a Forgács Intézet igazgatója szerint az új rendszerben "sem a minőség, sem a színvonal, sem a hangulat" nem változik meg az intézetben.

Ki vehet részt lombik kezelésen?

Magyarországon a jogszabályok alapján csak olyan házas-, vagy élettársi kapcsolatban élő nők vehetnek részt meddőségi kezelésen, akiknél a pár egyik, vagy mindkét tagjánál fennáll valamilyen fogamzási probléma, és a női tag még nem töltötte be a 45. életévét. Az állami támogatást csak abban az esetben lehet igénybe venni, ha a kezelést még a 45. életév betöltése előtt megkezdik.

Azok a párok, akik már túl vannak az ötödik beültetésükön (függetlenül attól, hogy állami vagy magánellátásban történt-e), illetve akiknek nincs magyar TB számuk, nem esnek az állami támogatás alá, de ettől függetlenül részt vehetnek IVF kezelésen, csak a költségeket teljes egészében maguknak kell állniuk.

A meddőség okainak feltárása

Mielőtt bárki belekezdhetne a lombik programba, vagy más meddőségi kezelésbe, először fel kell deríteni a természetes fogantatást akadályozó okokat. A férfiaknál ez általában spermium vizsgálattal történik, amiből fény deríthető a hímivarsejtek számára és minőségére.

A női meddőség eredetét sokrétű vizsgálatokkal keresik, amik között hormonális laborvizsgálatok és ultrahangvizsgálatok is szerepelnek. Elképzelhető, hogy a meddőségi kivizsgálás olyan eredményeket hoz, mely nem követel komoly beavatkozásokat, hormonális készítményekkel, egyéb gyógyszerekkel is eredményeket lehet elérni.

Az inszemináció és a lombik kezelés folyamata

Inszemináció

Az inszeminációt azoknál a pároknál alkalmazzák sikeresen, ahol elegendő számú és minőségű spermium áll rendelkezésre, valamint a pár női tagjának petevezetői rendben vannak (vagy legalább az egyik), és átjárhatóak. Az inszeminációból 6 alkalmat támogat az OEP (kivéve a Kaáli és Forgács Intézet korábbi magánfinanszírozott gyakorlatát, ami az államosítással megváltozott).

Lombik program (IVF)

A lombik programban többféle kezelést is alkalmaznak, van rövidebb ideig tartó, ún. rövid, illetve antagonista protokoll, és van hosszabb ideig tartó, ún. hosszú protokoll. Ezek az adagolt hormonok típusában, illetve az adagolási idő hosszában különböznek. A rövid, illetve antagonista protokoll esetén általában a stimuláció a menstruáció 2. napján kezdődik, és 11-14 napig tart, majd ezt követi a petesejtek leszívása. A hosszú protokoll a menstruáció 21. napján kezdődik.

A lombik kezelés öt fő lépésből áll:

1. Stimuláció: A petefészkek működésének hormonális serkentése. A stimuláció során a tüszők érését ismételt ultrahangvizsgálatok mellett szükség esetén a vérből végzett hormon-meghatározásokkal is nyomon követik. Amint a tüszők érettsége megfelelő az esti órákban kell beadni a hCG injekciót.
2. Petesejtek leszívása: Többnyire altatásban, a hüvelyen keresztül, ultrahang segítségével történik. A punkciós tűvel átszúrják a hüvely, majd a tüsző falát és a tüszőfolyadékot steril kémcsőbe szívják le, amit a biológus megvizsgál.
3. Sperma előkészítése és megtermékenyítés: A spermát laboratóriumi körülmények között előkészítik. A megtermékenyítést a biológus 4-5 órával a punkciót követően végzi. A következő reggelen mikroszkóp alatt ellenőrzik a megtermékenyülést.
4. Embriótranszfer (ET): A punkciót követő 2-5. napon történik. Annak érdekében, hogy a teherbeesés valószínűsége nagyobb legyen több embriót ültetnek vissza. Az embriótranszfer csak néhány percet vesz igénybe, altatás nem szükséges hozzá. Az embriókat műanyag katéter segítségével helyezik a méh üregébe. Rövid pihenő után a páciens hazamehet. A sikeresség érdekében tanácsos néhány napig a túlzott megerőltetéstől tartózkodni.
5. Terhesség megállapítása: Sikeres kezelés esetén a terhességet az embriók visszaültetését követően kb. 12-14 nappal lehet kimutatni.

Az államosítás hatása a páciensekre és az ellátásra

2019-ben kezdődött meg a magyarországi meddőségi ellátások teljes átszervezése. A kormány két ütemben államosította a meddőségi kezelésekre szakosodott intézményeket. Az államosítás első hulláma 2019 végén hat olyan magánintézményt érintett, ahol az egészségbiztosító által finanszírozott beavatkozások is zajlottak, köztük a Forgács Intézetet. A második hullám 2021 nyár elején a teljesen magánfinanszírozású intézeteket is elérte.

A kormány tájékoztatása szerint minderre azért volt szükség, mert állami kézben működhetnek ezek a beavatkozások a leghatékonyabban, illetve azért, hogy többen hozzáférhessenek a meddőségi kezelésekhez. Ennek érdekében hárommilliárd forintos keretösszeggel útjára indították a Humán Reprodukciós Programot.

Az államosítással minden a lombik programot megelőző orvosi vizsgálat, kezelés, illetve beültetés ingyenessé vált. Az eljárás során felírt hormonális és egyéb készítményekre pedig, ha nem is lettek teljesen ingyenesek, de megnőtt az igénybe vehető támogatás. A gyógyszerek támogatása az 5. stimulációig vehető igénybe.

Várólisták és a kezelés hozzáférhetősége

Az államosítás ellenére a várakozási idő az első konzultációra több hónapos is lehet, egyes centrumokban akár négy-hat hónap. Ez azért is probléma, mert ahogy a legtöbb meddőségi kezelésnél, úgy a lombik programnál is az idő az egyik legfontosabb tényez. Az eljárás ugyanis nagyobb arányban jár sikerrel fiatalabb pácienseknél.

A Magyarországon található meddőségi központok évente nagyjából 8 ezer petesejt stimulációt végeznek, aminek a negyede korábban magánellátásban történt. Ezek most mind átkerültek az állami intézményekhez, azok kapacitásának növelése nélkül, ami tovább terheli a rendszert és növeli a várakozási időt.

Szakmai szempontok és alternatívák

Az állami rendszerben gyakori, hogy a részfolyamatokat külön szakemberek végzik, más a nőgyógyászati vizsgálatot, más az ultrahangot, másik orvos szívja le a petesejteket. Ez Gyetvai Viktória mentálhigiénés szakember szerint elveszi a személyesség érzését és azt a bizalmat, hogy a páciens valóban fontos ebben az egészben.

Az állami ellátást tovább lassítja, hogy az intézményeknek a veszélyhelyzet miatt újra csak egy bizonyos keretösszeg áll rendelkezésükre az egyes beavatkozásokra. Emellett számos intézetben helyben sajnos nem érhető el andrológus, és a tb finanszírozott vizsgálatok és beavatkozások közé csak azok kerülhetnek be, amelyeknek bizonyított a hatásosságuk. A reprodukciós eljárások és kezelések azonban, ahogy a tudomány is, majdhogynem napi szinten fejlődnek. Ezek közül sokat már maguk a páciensek is ismernek, de a tb nem támogatja őket, vagyis továbbra is csak magánellátás keretében érhetők el.

Az állami támogatás alól kieső csoportok, mint például a 45 év feletti nők, vagy azok, akik már túl vannak az ötödik beültetésükön, továbbra is részt vehetnek IVF kezelésen, de nekik magánfinanszírozásban kell keresniük a megoldást. Budapesten továbbra is több intézet közül választhatnak mindazok, akik reprodukciós kezelésre szorulnak. A Budai Meddőségi Centrum mellett megnyílt a SOTE Asszisztált Reprodukciós Centruma. Állami kézben, de működik a Forgács Intézet, a Dévai Intézet és a Róbert Károly Meddőségi Centrum.

A meddőség okai és a megelőzés

Az egész világra jellemző tendencia, hogy a párok egyre jelentősebb hányadánál lép fel valamilyen termékenységi probléma. Ennek oka részben az, hogy a párok egyre idősebb korban vállalnak gyermeket, másrészt az, hogy drasztikusan romlik a spermiumok minősége, amit többnyire környezeti ártalmakra vezetnek vissza. Magyarországon egyes számítások szerint 100-150 ezer párnak volna szüksége valamilyen beavatkozásra a sikeres gyermekáldás érdekében.

Érdekesség, hogy az esetek 40-45 százalékában a férfi egészségügyi állapotára vezethető vissza a meddőség. Egészségügyi szakemberek ugyanakkor már régóta arra figyelmeztetnek, hogy nemcsak az IVF-kezelések számát kellene növelni, hanem segíteni kellene a rendkívül szigorú spermabehozatalt és a petesejt-donáció lehetőségén is el kellene gondolkozni.

tags: #forgacs #intezet #lombik #feltetelek