Tűz van, babám! – Miloš Forman szatírája a szocialista néplélekről

Miloš Forman trilógiája (Fekete Péter, Egy szöszi szerelmei, Tűz van, babám!) a hétköznapok groteszk alulnézetén keresztül tette mesteri fokon kicsinyessé és közröhej tárgyává a puha diktatúra diszkrét báját. Miloš Forman filmje a cseh újhullám klasszikus szimbóluma lett, amely a rendező hazai - ígéretes - pályafutásának lezárása is egyben, amely a tengerentúlon folytatódott aztán töretlenül. Bár Formannak nem állt szándékában allegorikus filmet készíteni, a Tűz van, babám! így is egy nagyszerű fekete komédia lett a szovjet típusú társadalmak romlottságáról. A film nem hangsúlyozza túl sem ezt, sem az akkori Csehszlovákiára jellemző hiánygazdaság mindenkit sújtó vissásságait, inkább azt mutatja meg, hogyan vész el a morális tartás a tömegek kárára élősködő kevesekből álló korrupt vezetéssel szemben.

Miloš Forman portréja

A Tűz van, babám! születése és inspirációja

Forman egyszer elment egy kisvárosi tűzoltóbálba és annak nyomán született meg a film ötlete. A forgatókönyvírókat, Miloš Formant, Jaroslav Papoušeket és Ivan Passert egy valóban átélt tűzoltóbál ihlette meg, és úgy gondolták azt meg kell örökíteni filmvásznon. A Tűz van, babám! egy végtelenül egyszerű, de mégis komoly mondanivalóval rendelkező történet, egy vérbeli szatíra, ami tökéletesen bemutatja és egyben kifigurázza az adott korszakot. Miloš Forman 1967-ben készült játékfilmje, ami meghozta neki a világhírt. Oscar-díjra is jelölték.

Tűz van, babám! (1967) Horí, má panenko | Szinkronizált részlet

A film cselekménye

Egy tűzoltóegylet tagjai elhatározzák, hogy rendeznek egy bált, ahol majd kitüntetik a nyugalomba vonult parancsnokot vidám szórakozással egybekötve: lesz szépségkirálynő-választás és még tombola is. A helyi kultúrteremben megrendezett ünnepségen még tombolát is hirdetnek, ahol többek között értékes enni- és innivalók várják a nyerteseket. A község tűzoltó-egyesületében vizsgálgatják az egykori elnök 86. születésnapjára szánt ajándékot, melyet majd a tűzoltóbál keretében megrendezendő szépségkirálynő-választás győztese adhat át az ünnepeltnek.

Jelenet a filmből: Tűzoltóbál

Ám nem kis feladat kijelölni a nyolc legszebb lányt, és a tombolatárgyak őrzésével megbízottak sincsenek könnyebb helyzetben. Minden éberségük ellenére sorra eltűnik a nyereményként beszámozott torta, konyak, disznósajt... A szépségverseny lebonyolítása irányíthatatlanná válik. Az este teljes zűrzavarba fullad: a szépségkirálynői címet gyakorlatilag tukmálni kell, az ünnepeltről elfeledkeznek, és amíg a tűzoltók bált adnak, a faluban egy ház lángra gyullad. Amikor pedig tombolaszelvényekkel próbálnák megsegíteni a károsultat, kiderül, hogy a bálozók ellopták a nyereménytárgyakat. A tombolákat ugyan mindenki felajánlja a tűzkárosult javára, a gond csak az, hogy időközben az ajándékoktól roskadozó asztal megüresedett. Mindenki gyanús!

Jelenet a filmből: A tombola eltűnt nyereményei

A szatíra rétegei és a társadalmi kritika

A filmben több figyelemre méltó szál van, ilyen maga a bál, a tombola, a szépségverseny és a tragikomikus végbe torkolló tűzvész is. A cseh újhullám szatíráinál alaposabban és szórakoztatóbban csak kevesen tudtak leásni a szocialista néplélek mélységeibe. A Tűz van, babám! az egykori Csehszlovákiában valószínűleg hasonlóan meghatározó, rendszerkritikus szatíra volt a maga idejében, mint nálunk Bacsó Péter örökbecsű remekműve, A tanú (1969). Ahhoz hasonlóan sokszor itt sem tudjuk, hogy sírjunk a rendszer szánalmasságán, vagy (jobb híján) inkább nevessünk. Végül szerencsére az utóbbi győzedelmeskedik, így végső soron remekül szórakozunk a látottakon.

Jelenet a filmből: Tűzoltók a szépségversenyen

Rengeteg motívum a szocializmus és a kispolgári lét abszurd találkozását festi meg: szépségverseny jelöltjeit a tűzoltók menetelni tanítják, a tombolatárgyak asztaláról mindenki lop, a bál végi felfordulás közepette pedig egy idős nő lesz a bálkirálynő. A tűzoltóbálon megjelenő szinte minden hatalmasság kicsinyes, sértődékeny. A közösből mindenki nem kiveszi, hanem elveszi a magáét. Forman humora nem mindennapi, így nem biztos, hogy mindenkinek elnyeri majd a tetszését, mindenesetre engem megfogott, így módfelett jól szórakoztam. Mialatt a rendezővel együtt végignevetjük a filmet, eközben finoman rávilágít arra is, mekkora terhet róhat a helyi politizálás az átlagpolgárokra.

A film fogadtatása és utóélete

A film Csehszlovákiában néhány hónappal az 1968-as prágai tavasz előtt került a mozikba, majd annak eltiprása után rögtön betiltották. A társproducer, Carlo Ponti politikai felhangjai miatt bírálta az alkotást, annak ellenére is, hogy óriási sikere volt. A Tűz van, babám! (Hoří, má panenko) 1967-es csehszlovák-olasz film. A legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjáért folyó versenyben viszont ott lehetett a film 1969-ben. Magyarországon már annak reményében 1968-ban elkészült a szinkron, hogy a filmet hamarosan bemutathatják, de a magyarországi bemutatóra csak 1988. április 14-én került sor.

Érdekességek a forgatásról és a szereplőkről

  • A szereplők között nem volt hivatásos színész, valamennyi önkéntes tűzoltó napközben a helyi gyárban dolgozott.
  • Az epizodikus szerkezetű, naturalista stílusú film a humor szinte valamennyi válfaját felsorakoztatja a bohózattól a tévedések vígjátékáig, miközben alapos megfigyelései révén betekintést nyújt egy korlátok közé szorított csoport viselkedésébe.
  • Figurái, karakterei autentikusak, amatőr szereplőkkel és profi színészekkel játszatta el ezt az egyszerű emberi falutörténetet.

tags: #tuz #van #babam