A csecsemők mozgásfejlődése az életük első évében rendkívül fontos és izgalmas folyamat. Ebben az időszakban a kicsik különböző mérföldköveket érnek el, amelyek meghatározzák a motoros készségeiket és előkészítik őket az önálló mozgásra. Az újszülött és az első hónapok a csecsemők életében lenyűgöző fejlődési időszakot jelentenek.
A mozgásfejlődés nem csak a fizikai készségeket, hanem az érzelmi, kognitív és szociális fejlődésüket is befolyásolja. Az aktív mozgás segíti az agy fejlődését, a térbeli tudatosság kialakulását és erősíti az izomzatot. A mozgásfejlődés során lényeges, hogy a baba átélje az egyes szakaszokat. Ez azt jelenti, hogy a baba meg kell tanulja az összes nagyobb mozgást a fejlődési folyamat során, kezdve a fordulástól egészen a saját erőből történő járásig. A mozgásfejlődési lépéseket úgy kell teljesíteni, hogy a gyermek minden egyes mérföldkőt megtapasztaljon, és ne hagyjon ki egyetlen szakaszt sem. Az első év során kialakuló mozgásfejlődési fázisokat támogatva és ösztönözve a szülők segíthetnek abban, hogy a babák egészségesen és boldogan fejlődjenek.
A csecsemők mozgásfejlődése cranio-caudalis - koponyától farokcsont felé haladó - irányt mutat, ami azt jelenti, hogy elsőként a fej mozgásai jelennek meg, ezt követi a felső végtag manipulációja, majd az alsó végtag mozgása. A babák mozgásfejlődése mindig egyéni, de a mozgásformák sorrendje szinte mindenkinél azonos. Ahogyan érik az idegrendszer, úgy fog kisbabánk egyre több mindent csinálni a mozgatószerv rendszer segítségével.
A Csecsemő Mozgásfejlődése Hónapról Hónapra
1-3 hónap: Az Alapok Megteremtése
Az újszülött mozgása még nagyrészt reflexszerű. Mozdulatai ekkor még szaggatottak vagy rángatózóak. A csecsemő legfontosabb első mozgásai közé tartozik a szeme mozgatása, a feje oldalra fordítása, és bizonyos reflexmozgások, mint a lépés reflex. Ahogy az idegrendszer fejlődik, néhány újszülött reflex kezdi átadni helyét a szándékos mozgásoknak. A csecsemő képes felemelni a fejét, amikor hason fekszik, erősítve ezzel nyakát és törzsét. A "kéz a szájba" mozgás is megjelenik, a baba egyre jobban felkelti a figyelmét a saját keze. Körülbelül a hatodik héttől kezdve a csecsemő rád villanthatja az első igazi mosolyát.
1. hónap: Magzatpózt jellemez, végtagjai és ujjai erősen hajlított helyzetben. Háton és hason fekvésben a fejét oldalra fordítja. Fejét pillanatokra megemeli, tartja. Primitív reflexei és elemi mozgásmintái jelen vannak. Fogóreflexe aktív. Fixál, emberi arcot közelről nézeget.
2. hónap: Fejét ügyesebben, tudatosabban mozgatja, fordítja. Sőt hason fekvésben már 45 fokban megemeli, és rövid ideig megtartja. Végtagjait sokat mozgatja, amelyek továbbra is hajlított helyzetben vannak, ám ez a tartás kezd oldódni. Tárgyat fixál és követ. Elemi mozgásminták még jelen vannak.
3. hónap: Mozgása egyre inkább koordináltabbá válik. Fejét háton és hason fekvésben is középen tartja. Szimmetrikusan mozgatja alsó és felső végtagjait. Hason fekvésben alkarján támaszkodik. Kezeit nézegeti, ujjait nyújtogatja. Elemi mozgásminták még kiválthatók.
4-6 hónap: Fordulás és Kezdeményezés
Ebben az időszakban a csecsemő kar- és lábmozgásai folyamatosan egyre gördülékenyebbé válnak. Kezei már nem lesznek mindig ökölbe szorítva, elkezdi élvezni, hogy tudatosan kinyitja és becsukja őket. A baba készen áll a fordulásra. Ahogy a rúgásai egyre erőteljesebbek lesznek, hamarosan képes lehet saját magát átfordítani a hasáról a hátára. Habár a legtöbb csecsemő még nem tud a hátáról a hasára fordulni, néhányan elkezdhetik ezt ebben a korban. A fogás is fejlődik: a babák elkezdhetik elkapni azokat a tárgyakat, amelyek éppen elérhetetlenek.
4. hónap: Koordinált és pontos mozgásai vannak. Fejét középen tartja, és megemeli. Hason fekve arcát egészen függőlegesig emeli. Alkarján egyre stabilabban támaszkodik. Felső végtagjaival tárgyakért nyúl, azokat szájával felfedezi. Tenyérfogás. Oldalára fordul, átfordulással próbálkozik. Mosolygás, hangadás, különböző sírás jellemzi.
5. hónap: Hason fekvésben egyre magasabbra emeli mellkasát, már nyújtott karokkal tenyerén támaszkodik. Háton fekvésben az alsó végtagjaival ismerkedik, azokkal játszik. Egy kézzel nyúl játék után. Már a tárgyak és játékok érdeklik, nem a kezei. Ujjai teljesen nyújtva vannak. Szeret mindent a szájába venni.
6. hónap: A helyváltoztató mozgásforma kezdete, az átfordulás időszaka. Hátról hasra fordulás, majd visszafele hasról hátra fordulás következik. Elkezdenek az alsó végtagok is egyre aktívabban a mozgásban részt venni: popsi emelés, lábujjak kóstolgatása, rugózás, talajfogás. Kezeivel ügyesen nyúl, fog. Játékot átteszi egyik kezéből a másikba. Pici tárgyakat, dolgokat is megfog. Hüvelykujját képes a többi ujjával szembe fordítani.
7-9 hónap: Kúszás és Négykézláb Mászás Kezdete
Ahogy a fizikai koordináció javul, a babád felfedezi teste új részeit. Hátul fekve most már megfoghatja a lábát és a változatosság kedvéért ezt is a szájába veszi. Pelenkázás közben talán lenyúl, hogy megérintse a nemi szerveit. Amikor ül, talán a térdét vagy combját ütheti meg. Ezekkel az felfedezésekkel sok új és érdekes érzést tapasztalhatnak meg. 8 hónapos koruk körül a babák kezdenek sokkal mozgékonyabbá válni. Ebben a korban a babád valószínűleg már tud ülni segítség nélkül. Bár néha elbillenhet, általában sikerül megtartania magát a karjaival. Babád mostanra folyamatosan izeg-mozog, nem marad meg nyugodtan a hátán.
7. hónap: Oda-vissza fordul, gurul. Hason kúszni próbál váltott karral, lábbal. Kúszásnál a baba medencéje, hasa még a talajt érinti, mellkasát azonban emeli. Szem-kéz koordináció kialakul. Már képes kezeivel két tárgyat tartani, azokat összeüti. Csippentő fogás megjelenik.
8. hónap: Kúszása dinamikusabbá, gyorsabbá válik. Elkezdi a popsiját magasba tolni, a hónap végén már a négykézláb helyzetet felveszi. Négykézláb helyzetben a kisgyermek tenyerei nyitva vannak, ujjai nyújtva, előre néznek, két térdén támaszkodik, két alsó végtagja párhuzamos.
9. hónap: Négykézláb helyzetben teljesen stabil, testét hintáztatja előre-hátra. Ezzel egyensúlya és törzsizomzata fejlődik. Ebből a helyzetből kiül mindkét oldalra. Tapsol, integet. Mutatóujja többi ujjától funkciójában elkülönül.
10-12 hónap: Mászás, Felállás és Az Első Lépések
A mászás radikálisan megváltoztatja, ahogyan a gyermeked a világgal kölcsönhatásba lép. Amint a babád biztonságban érzi magát állva, kipróbál néhány óvatos lépést a szülő biztonságot nyújtó támogatása mellett. Amikor a kezeid nem állnak rendelkezésre, a bútorokba kapaszkodva fog botorkálni. Amint az egyensúlya javul, előfordulhat, hogy néha elengedi a támaszt mielőtt újra fogást keresne, amikor érzi, hogy ingadozik. Az első lépései bizonytalanok lesznek. Hamarosan azonban képes lesz tartani magát és mozogni, amíg néhány lépés megtétele után el nem kapod.
10. hónap: Mászik és egyenes háttal ül, törekszik a függőleges irányába, elkezdődik a felállás folyamata. Csippentő fogás kialakult. Játékot, tárgyat megfog majd tudatosan elenged. Szeret pakolni, rámolni. "Kukucs" játék. Szem-kéz koordinációját tökéletesíti.
11. hónap: Mászik, feltérdel. Kapaszkodva feláll. Állás során háta egyenes, párhuzamos a két alsó végtag, térdek előre néznek, mindkét sarkát leteszi, lábujjak előre mutatnak. Oldalazva lépeget, kezeivel még kapaszkodik.
12. hónap: Önállóan áll. 1-2 lépést megtesz. Érett csippentő fogás. Szívesen labdázik.
ADHD és a Mozgás: Mikor Kell Aggódni?
Természetesen felmerülhet a kérdés, hogy vajon a sok mozgás, az örökmozgó viselkedés nem az ADHD jele-e. Fontos megfigyelni, hogy a gyermek mozgásigénye egyéni, biológiai adottságoktól is függ. Egy nem ADHD-s gyerek, ha kimozogta magát, akkor fáradt és nem akar többet mozogni. Ugyanakkor minden gyerekre igaz, hogy ha túl fáradt, akkor túlpöröghet.
Az ADHD egy bonyolult tünetegyüttes és ennek csak az egyik, de nem kötelező eleme a hiperaktivitás. A hiperaktivitás fő tünete nem az állandó mozgás, hanem a figyelemhiány, tehát az az állapot, amikor a kicsi nem tud hosszabb ideig semmire odafigyelni ÉS a figyelmét könnyű elterelni, az előző tevékenységét elfelejti, emellett gyakran koordinációs problémák is jelentkeznek, tehát pl. könnyen elesik, megbotlik. A hiperaktivitás, az állandó mozgás is jellemző, azonban emellé az is társul, hogy mintha nem ismerné a veszélyt, tehát folyton olyan dolgokat csinál, amik veszélyesek.
A szakértők három fő mozgásmintázatot különböztetnek meg:
- Fáradhatatlanok: Ezek a gyerekek egész nap képesek mozogni, sportolni, és még felnőtt korban is nehezen maradnak egy helyben.
- Folyton matatók: Időnként furcsa mozgásokat végeznek, filmnézés közben felállnak, tekeregnek, fetrengenek. Sokszor fáradékonyak, és amikor elfáradnak, túlpörögnek.
- Nyugtalanok és feszültek: Bár mozgásukban nem mutatkozik rendellenesség, belül feszültek, és ezt nehezen tudják elkerülni.
Ha felmerül az ADHD gyanúja, akkor forduljunk klinikai szakpszichológushoz vagy pszichiáterhez, akik értenek a diagnózishoz.
SNI Suli - Amikor az ADHD-st elborítják az ingerek - Bacsó Flóra
Megkésett Mozgásfejlődés: Mikor Kérjünk Szakember Segítségét?
A gyermek mozgásfejlődésében szakaszok figyelhetők meg, melyek egymásra épülnek, genetikailag kódoltak, tipikus fejlődésmenet esetén adott sorrendben követik egymást: fordulás, gurulás, kúszás, mászás, felülés, felállás, járás 15 hónapos korig. Bár minden gyermek mozgásfejlődési üteme más, mégis bizonyos időhatárokon, fejlődési mérföldköveken belül ugyanazokat a mozgásformákat képesek teljesíteni.
Megkésett mozgásfejlődésről akkor beszélünk, amikor a táblázat szerinti mozgásformához képest legalább 2 hónapos lemaradásban vagyunk. Ha a gyermek mozgásfejlődésében eltérést tapasztalunk, forduljunk bizalommal a területileg illetékes védőnőhöz és házi gyermekorvoshoz, az Ő ajánlásuk alapján gyermekneurológushoz, vagy fejlődésneurológushoz.
A korai életkorban gyakoriak az izomtónus eloszlási problémák, aszimmetriás tartások, melyeknek az okai születés körüli eredetűek lehetnek. Ezek a különböző izomtónusbeli eltérések kedvezőtlenül befolyásolják a mozgásfejlődés folyamatát. A látásfunkciók kialakulása fontos tényezője a zavartalan mozgásfejlődésnek. Amennyiben a megismerő (kognitív) funkciók eltérnek a tipikus fejlődésmenettől, a gyermekek mozgásfejlődését késleltethetik, akadályozhatják.
Az első komplex felmérés a pedagógiai szakszolgálatban vagy korai fejlesztő központokban történhet. A motoros funkciók eltérő fejlődésének terápiáját több szakember végezheti. Az időben megkezdett, célzott fejlesztés serkenti az agyféltekék közötti kapcsolatok kiépítését. Ennek köszönhetően a későbbi életkorokban kialakuló koordinációs problémák és tanulási nehézségek elkerülhetőek.
Fontosnak tartjuk, hogy a szülő tisztában legyen azzal, hogy körülbelül a gyermekének mit mikor kell csinálni és ha valami eltér a normálistól, akkor szakemberhez fordulhasson. De a mozgásfejlődés nem verseny.