A fogzás az első fog megjelenése nagy esemény egy baba életében, de sajnos nem mindig zökkenőmentes, a később előtörő fogak esetében sem. Az álmatlanul töltött nyűgös napok sorát szeretnénk elviselhetőbbé tenni pár tanáccsal. A szülők kimerülnek, a baba pedig csak sír. Sír, ha éhes, sír, ha evett. Néha pedig tart néhány perc szünetet. Az első gyermekes szülők sokszor megriadnak a tünetektől, vagy nem tudják, hogyan segítsenek gyermeküknek átvészelni ezt az időszakot. Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket.
Mi is az a fogzás?
A fogzás a gyerekek tejfogának előbújását, illetve az azt megelőző időszakot jelenti. A tejfogak fejlődése már magzatkorban megkezdődik, nagyjából hathetes korban. A születés pillanatára már a tejfogak koronái is kifejlődnek, a gyökerük ekkor kezd el kiépülni. A tejfogak fejlődése a fogantatás utáni 6-7 héten (!) kezdődik és kb. a terhesség 6. hónapjáig befejeződik, bár bizonyos további változások (mineralizáció, gyökérfejlődés) még a gyermek 3-4. életévéig is eltart. A terhesség alatt az anyát érő hatások, például láz, anyagcsere betegség, vitaminhiány hatással lehetnek a fogak fejlődésére is, s zománcfejlődési rendellenesség formájában manifesztálódhatnak.
A fogzás időpontja és sorrendje
A tejfogak előretörése 6 hónapos kor körül kezdődik és nagyjából 2 éves korig tart. Szóródás persze lehet: van, akinél a folyamat már 3-4 hónapos korban megindul, egy-egy tejfog már ekkor előbújik. Olyan kicsi is van, akinél csak 9-11 hónapos kor körül kezdődik meg a fogzás, még ez is teljesen normális. A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik. Az első baba foga 6 hónapos kor körül bújik ki, és legtöbbször a gyermek 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő. Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni. Ahogyan a fogzás kezdetében való különbségeknek, úgy annak sincs jelentősége, hogy milyen sorrendben bújnak elő a kis fogacskák. A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve.
Az alábbi táblázat azt mutatja be, hogy általában mi a jellemző sorrend:

| Fog típusa | Átlagos előtörési idő |
|---|---|
| Alsó középső metszőfogak | 6-10 hónap |
| Felső középső metszőfogak | 8-12 hónap |
| Felső oldalsó metszőfogak | 9-13 hónap |
| Alsó oldalsó metszőfogak | 10-16 hónap |
| Első őrlőfogak | 13-19 hónap |
| Szemfogak | 16-23 hónap |
| Második őrlőfogak | 23-33 hónap |
A fogzás tünetei és okai
A fogzás folyamatának ismerete azért fontos, mert olyan folyamatok zajlanak a babák szervezetében, amire, ha odafigyelünk, megkönnyíthetjük ezt az átmeneti időszakot. A fogzás beindulásával a kis tejfogak elindulnak a szájüreg irányába. Az ínyben ettől fokozódik a vérkeringés és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is. Nem lehet előre megjósolni, hogy a fogak előtörése milyen mértékű fájdalommal, és hány átvirrasztott éjszakával jár majd. Gyermekünk nyűgös, játszani sincs kedve, aludni sem akar, legszívesebben csak a karunkban lenne. Ismerős állapot? De honnan tudhatjuk, hogy valóban ez okozza például a náthás, légúti tüneteket, vagy komolyabb betegség áll a háttérben?
Fokozott nyáltermelődés és köhögés
Az egyik leggyakoribb tünet fogzáskor, hogy fokozottabb a nyáltermelődés. A nyálmirigyek extrém munkájának eredményeként nő a kiválasztott nyál mennyisége, melyet a baba nem győz nyelni, megállás nélkül folyik a szájából, átnedvesíti a ruháit. Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket. Így fordulhat elő a náthához hasonló orrfolyásos tünet. Köhögés és náthára hasonlító tünetek is felléphetnek a fokozott nyáltermelődés miatt. Az orrfolyás tehát nem tartozik a fogzás tünetei közé. Irritáció a pici állán, amely úgyszintén a nyáladzásnak köszönhető. Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik, orrukból vizes váladék ürül.
Ínyduzzanat és fájdalom
Az íny fogzáskor sokkal érzékenyebbé válik, megduzzad (főként a nagyőrlők és az első fogak környékén). Harapással és rágcsálással igyekszik a baba a fogzást kísérő kellemetlenségeket csillapítani. Az íny annál fehérebb, minél közelebb van hozzá a fog. Amikor az már áttöri, enyhül a duzzanat és visszahúzódik a gyulladás, bár a fog körül körkörösen még ekkor is látható pirosabb terület. A fájdalom kisugározhat az arcra és a fülre, ezért ezeket a területeket gyakran dörzsölgetheti. Az a terület, amelyiken a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Átmeneti ínygyulladás az áttörő fognál. Az áttörő fog körül cysta látható. Ha az ezt tartalmazó hajszálerek megpattannak, hematómává, „vérrel telítetté” válik. Legtöbbször a hátsó fogak esetében találkozunk vele, de nem kizárt, hogy elöl lévő tejfog áttörése közben is megjelenik. A fogzás - mind az áttörés előtti hetek, akár hónapok és a fog áttörésének időszaka is - kifejezett fájdalommal járhat. Két éves kor körül a leghátsó, nagyobb koronával rendelkező őrlőfogak kibújása viseli meg legjobban a kisdedeket.
Hőemelkedés és láz
Emellett jelentkezhet enyhe hőemelkedés is, esetleg láz is. Utóbbi esetben már érdemes gyerekorvoshoz fordulni, de szimpla hőemelkedésnél erre még nincs szükség. A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát. A világ egyik legnívósabb gyermekgyógyászati folyóiratában, a Pediatricsban 2016-ban közöltek egy átfogó elemzést, úgynevezett metaanalízist, ami kimutatta, hogy fogzáskor, pontosabban a fog áttörésekor igen kis mértékben, néhány tizeddel emelkedhet a gyermek testhőmérséklete, lázat azonban a fogzás nem okoz. Lázas állapotot azonban nem lehet a fogzásra fogni. Ebben a korban gyakran beteg, lázas a gyerek, ez teljesen „normális”, ez az élet velejárója - sokan tévesen számos panaszt a fogzásra kennek, holott két egymástól független dologról van szó. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csecsemők ebben az időszakban gyakran kapnak el banális vírusfertőzéseket, amik már magyarázatot adnak a napokig tartó kifejezett hurutos panaszokra és magasabb lázra is. Ha a fogzásra fogjuk, csak a diagnózist és a szakszerű kezelést késleltetjük.
Emésztési problémák és nyugtalanság
A csecsemőnek ez idő tájt a széklete is változhat, hígabb lehet. Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Nos ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Itt is igaz, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal is! Az áttörő fogak helyén jelentkező kellemetlen érzést, fájdalmat tetézik az esetleges emésztési panaszok, melyek étvágytalansághoz és hígabb széklethez vezethetnek. Utóbbi miatt gyakran kipirosodik a baba popsija, s ez még nyűgösebbé teszi a gyermeket. A babák ilyenkor nyugtalanok, nehezen alszanak el, éjjel többször megébrednek. Nyugtalanság, rossz alvás kíséri általában a fogzást. Elutasítják az ételt, kevesebb folyadékot fogyasztanak.
Fogzási rendellenességek
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a tejfogak csökevényes formában már születéskor megjelennek, jellemzően az alsó metszőfogak területén. Ezek általában még nem a rendes tejfogak, igazi gyökerük sincs. A valódi tejfogak csak később, ezek kiesését követően jelennek meg. A csökevényes fogaknál mindig figyelni kell, hogy azok mozognak-e. Ha igen, akkor érdemes őket eltávolítani, hogy a csecsemőnek ne okozzanak panaszokat, másrészt hogy szoptatásnál se zavarjanak. Azt, hogy magára az eltávolításra szükség van-e, a fogorvosok már jellemzően a fog alakjából látják. Ha zavarja a szoptatást, vagy annyira mozog, hogy fennáll annak a veszélye, hogy kimozdul és belélegezve a gyermek tüdejébe kerül, eltávolításra kerül. Legtöbbször az alsó metszőfogakat érinti a rendellenesség.

Késői és korai fogzás
A fogak az átlagos előtörési időknél jóval később törnek elő. Gyakoribb koraszülött, illetve alacsony Apgar-értékkel született gyermekek esetében. Ha a fogzás valamilyen okból kifolyólag késik, akkor egyéves kor után meg kell keresni ennek okát. Korábban erre nincs szükség, mert mivel a késés még nem kóros, a kicsiket csak fölöslegesen terhelné a sugárzás. Másrészt a röntgen pici korban eleve nehezen kivitelezhető. A fogak az átlagos előtörési időknél jóval hamarabb törnek elő.
Nehezített fogzás és egyéb elváltozások
Nehezített fogzásról beszélünk, amikor a fogzás az átlagosnál jobban megviseli a csecsemőt. Az ínye vörös, duzzadt, s a baba rendkívül nyűgös. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb babát jobban megviseli a hátsó fogak előtörése, mint az elsőké. Olyan ritka betegség is van, amelynél nagyon sok fogcsíra van, viszont azok nem mutatnak áttörési hajlamot. Ezt a röntgen sem minden esetben képes kimutatni, de az esély megvan rá. A fogzási rendellenességek gyakran állcsontfejlődési zavarral is együtt járnak, azokat látva már várható, hogy gond lehet a fogzásnál is. Ha a piciknek nincs elég fogcsírájuk, akkor meg kell várni, míg a meglévők kibújnak, ezt követően pedig kivehető pótlásokat kell készíttetni a gyerekeknek. Ez egyrészt az esztétikai és a pszichés fejlődés segítése miatt fontos, másrészt a rágás miatt is. A kicsik pótlásait a növéssel párhuzamosan rendszeresen cserélni kell. Ha teljes protézisre van szükség, akkor azt legalább félévente ellenőrizni kell, figyelni kell az állcsont növekedését is.
A szájpadláson előforduló elváltozások
A kemény és a lágy szájpad határán lévő (szájpadlás hátsó része) kis, sárgás-fehér elváltozás a középvonalban (Epstein gyöngy). Szintén sárgás-fehér gyöngyszerű képlet, gombostűfej nagyságú is lehet (Bohn csomó). Jellemzően a felső állcsonton, a fogak leendő helyéhez közel, az ajak irányában találhatóak, de ettől eltérő helyen is felbukkanhatnak.
Fogzási fájdalom enyhítése és megelőzés
A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Az alábbiakban felsorolunk néhány bevált módszert, amivel enyhíthetjük a fogzással járó kellemetlenségeket.
Rágcsálnivalók és hűtés
Adjunk rágni valót a kezébe! A kicsik sokszor ösztönösen rágják az öklüket ilyenkor. A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség, de emellett nyers répa vagy 1-1 szelet alma is kerülhet a kezükbe. Rágható és hűthető dolgokat adjunk a kezükbe, mint például a lehűtött fogzási karikák. Érdemes lehűteni a rágókát (sima hűtőben, nem mélyhűtőben!), mert a hideg rágcsálása csökkenti a fájdalmat. Szintén jót tesz keményebb dolgok, alma, répa, kiflivég, kenyérhéj rágcsálása a fogzás tüneteinek enyhítésében. Speciális rágókákat szintén érdemes lehet a babának adni, azzal ugyanis nyomást tud gyakorolni az állkapocsra, segítve ezzel a fog áttörését. Ezeket az eszközöket érdemes használat előtt hűtőben tárolni, mert ezáltal hűsítik is az adott területet, csökkentik gyulladását. Már léteznek olyan rágókák is, amelyekbe pici víztartály került, ezáltal pedig tovább maradnak hidegek. Van ilyen termékből olyan, amelyet alapvetően az első fogakra terveztek, és olyan x-alakú is, amellyel inkább a hátsó fogak érhetők el könnyebben. Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek. A gyermekek gyakran rágják textil pelenkájukat, lehűtve a legtermészetesebb megoldást nyújthatják a fájdalom ellen.
Hogyan válassz biztonságos gyerekülést? Profi tanácsok egy szakértőtől
Masszázs és ecsetelők
Hűthetjük finoman a területet, masszírozhatjuk, ecsetelhetjük illóolaj keverékkel vagy segítségül hívhatjuk a borostyán gyógyító hatását. Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozására. Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finoman kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van. A híres aromaterapeuta, Ingeborg Stadelmann kifejlesztett egy „fogolajat”, ami segít a fogzás kínjainak csökkentésében, elviselhetőbbé tételében. A keverékben római kamilla, valamint levendulaolaj van, amelyek fájdalomcsillapító hatásúak, míg a szegfűszegolaj összetevő melegítő és érzéstelenítő hatással bír. Nem tartalmaznak helyi érzéstelenítőt, csak természetes anyagokat. Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú. A kifejezetten fogzás jelei enyhítésére készült tinktúrákat a patikában készen is megvásárolhatjuk. Ha mérsékelt a fájdalom, a csecsemő rendszeres foglalkoztatása, figyelmének elterelése elegendő lehet. Hasznos praktika, az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal. Az íny irritációjának megelőzésére érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltani.
Gyógyító kristályok és homeopátia
A legtöbb bababoltban már árusítanak fogzáskönnyítő láncot. A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán. A homeopátiás szerekkel sokáig az volt a hozzáállás, hogy tökéletesen biztonságosak, kis mennyiségű, természetes anyagot tartalmaznak, melyekről feltételezhető, hogy gyógyhatásuk van. Ez egészen addig volt igaz, amíg alaposan meg nem vizsgálták a különböző szerek összetételét és kérdéses hatóanyag tartalmát. 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn.
Fájdalomcsillapítók és orvosi konzultáció
Ha nem válnak be a gyógyszertári kenegetők, illetve a fenti módszerek, nyugodtan adagoljunk kisgyermeknek való fájdalomcsillapító készítményt. Nagyobb fájdalom esetén alkalmazhatunk olyan zselét illetve gél állagú készítményt (Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidocain), ezért maximum napi 3x alkalmazható. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak. Ha a kicsiknél a fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okoz, akkor fájdalomcsillapítót, jellemzően kúpot, enyhe, lokális készítményeket, gyulladáscsillapítókat, hűsítő zseléket is lehet használni. Kivételes esetben alkalmazható lidokain is, de csak kellő körültekintéssel, ritkán, maximum naponta háromszor. Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges. A helyileg ható gélek esetén azonban érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak. A benzocain egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! Túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemogolbinaemia betegséget idézve elő. A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést (görcs, légzészavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet. A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb. Semmiképpen se hallgassunk a szomszédra, inkább érdemes szakember tanácsát kérni, ha elbizonytalanodunk.
Fogápolás fogzás idején
Mire figyelj szülőként? A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését. A kis tejfogak sokkal gyengébb szerkezetűek, mint a maradó fogak. Nagyon könnyen és nagyon gyorsan romlanak, sőt a szuvasodást okozó baktérium a szomszédos fogakat is megtámadja.
Tisztítás és itatás
Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk. A pici szájápolásán a fogzás megindultával változtatni kell: míg azt megelőzően az ínyt étkezések után elegendő nedves gézzel, pici, speciális kesztyűvel tisztogatni, addig az első fogak kibújásakor már érdemes speciális kis kefét is beszerezni. Már többféle babafogkefe is kapható, köztük olyan is, amelyiknek rágókája van. Ezekkel a picik idővel gyakorolni is tudják a fogmosást. Ha a gyerekek már nagyobbak, akkor a kefére korosztályuknak szánt fogkrém is kerülhet filmszerű rétegben. Azért csak ilyen vékonyan, hogy még véletlenül se nyeljék le. De persze a nulla éves kortól használható fogkrémek akkor sem okoznak problémát, ha a pici esetleg lenyeli; ennek oka, hogy fluorid alig van bennük. A nagyfokú nyáladzással jelentős mennyiségű folyadékot veszít a csecsemő, így fontos a megfelelő folyadékpótlás, gyakori itatás is.

Étrend és cumihasználat
Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el. Ásványvizeket kerüljük, mivel ásványianyag tartalma nem a baba szervezetéhez van kalibrálva. A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit. A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingereli a fájdalmas ínyt.
Higiénia
A gyerekek sokszor a saját öklüket harapdálják, miközben a földön kúsznak-másznak, tehát nem árt szappannal és vízzel sűrűbben megmosni a kezüket, a szájba vett játékokat pedig rendszeresen fertőtleníteni kell a gyomorfertőzés elkerülése érdekében. Az íny felesleges sérülését kerülendő, a hosszabb baba körmöket időben le kell vágni, a fertőzések elkerülésére pedig többször mossuk meg a kicsik kezét.
Gyermekfogászati szűrés
A gyermekfogászati szűrést nem lehet elég korán kezdeni, hiszen minél hamarabb hozzászoknak a kicsik ehhez a programhoz, annál kevésbé lesz szükség később fájdalmas beavatkozásra. Az első fogkefe és fogkrém kiválasztásában pedig a gyermekfogorvos szívesen ellátja tanáccsal a hozzá forduló szülőket.