A fogzás a csecsemőfejlődés egyik fontos és természetes folyamata, amely általában 6 hónapos kor körül kezdődik. Bár sok szülő aggódik gyermeke fogzása miatt, fontos tudni, hogy ez egy normális fejlődési szakasz. A fogzás kezdetekor a tejfogak elindulnak a szájüreg irányába. Az ínyben ettől fokozódik a vérkeringés és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is.
A fogzás jelei
A fogzásnak számos jele lehet, amelyek eltérő intenzitással jelentkezhetnek minden babánál. Az első tünetek megjelenésekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos és az ínyén semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig kínozhatja a gyermeket. A tejfogak előretörése 6 hónapos kor körül kezdődik és nagyjából 2 éves korig tart. Szóródás persze lehet: van akinél a folyamat már 3-4 hónapos korban megindul, egy-egy tejfog már ekkor előbújik. Olyan kicsi is van, akinél csak 9-11 hónapos kor körül kezdődik meg a fogzás, még ez is teljesen normális. A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik.
A fogzás tipikus jelei:
- Fájdalom és ingerlékenység: A babának fájdalmai vannak, nem érzi jól magát, rosszkedvű és nyűgös lehet.
- Nyáladzás: A kisbaba folyatja a nyálát, mert a fogzás idején többletnyálat termel.
- Rágcsálás: A baba minden szájába kerülő dolgot megrág.
- Duzzadt íny: A kibújni készülő tejfog felett az íny duzzadt, pirosas, néha vérzés miatt még kékes is. Az a terület, amelyiken a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Az íny annál fehérebb, minél közelebb van hozzá a fog.
- Felriadás: Előfordul, hogy a kicsi felébred az éjszaka és nyűgös, pedig rendszerint végigalussza az éjszakát.
- Hőemelkedés: A fogzás okozhat enyhe hőemelkedést, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető.
- Fájós popsi: Egyes megfigyelések szerint fogzáskor a kisbaba hajlamosabb a pelenkakiütésre és a hígabb székletre.
- Arcpír: A baba arcán piros foltot láthatunk.
Fogzás vagy betegség?
Fontos megkülönböztetni a fogzás tüneteit a betegség tüneteitől. A fogzás állapot, nem betegség. Nem szabad összekevernünk tehát betegséggel; és ha úgy gondoljuk, hogy beteg a gyermekünk, ne várjunk azzal, hogy gyermekorvoshoz visszük!
Az alábbi jelenségek inkább betegségre, semmint fogzásra utalnak:
- Elhúzódó sírás: A baba így tudja „elmondani”, hogy valami nincs rendben. Ha vigasztalhatatlan, lehet, hogy tényleg rosszul érzi magát - ezt nem szabad összekevernünk a fogzással.
- Fülfájás: A kisbaba nem tudja elmondani, hogy fáj a füle, de észrevehetően nyűgös és rosszkedvű. Ilyenkor általában a fülét rángatja és rázza a fejét. A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögethetik (! szükség lehet a fülgyulladás kizárására is).
- Hasmenés: A fogzás általában nem okoz erős hasmenést. Sok vizes folyadékot igyon a baba, és ha egymás után kétszer folyékony széklete van, azonnal vigyük gyermekorvoshoz! Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Nos ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő.
- Láz: A fogzás okozhat enyhe hőemelkedést, de ha a babának 38 °C-os vagy magasabb láza van, sokkal valószínűbb, hogy ez valamilyen fertőzés következménye. A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését.
- Az étel visszautasítása: A fogzás okozhat enyhe kényelmetlenséget az étkezésnél, egy étkezésnél többet nem valószínű, hogy visszautasít emiatt a baba. Elutasítják az ételt, kevesebb folyadékot fogyasztanak.
- Köhögés: A köhögés szinte mindig betegségre utal, de a fogzás okozta többletnyál-termelés következtében a kisbaba köhöghet és köpködhet egy kicsit. Az egyik leggyakoribb tünet fogzáskor, hogy fokozottabb a nyáltermelődés, ami miatt köhögés és náthára hasonlító tünetek is felléphetnek.
A kutatások szerint a fogzás nincs hatással a székletre, fogzási hasmenés nincs! Ebben az időszakban - 6 hónapos kor környékén - kezdi felfedezni a kicsi a világot, emiatt sokkal több kórokozóval találkozik. Kúszik, mászik, mindent a szájába vesz válogatás nélkül. Ráadásul ekkor már megszűnik a baba passzív immunitása is, azaz csökken az anyától kapott antitestek száma. A saját immunrendszerük még igen fejletlen, nem csoda hát, hogy a benyelt különféle baktériumok, vírusok könnyen megbetegítik a babát, kisgyereket, többek között hasmenést is okozva ezzel. A hányásnál sem igazolták a kutatók az összefüggést a fogzással kapcsolatban. Ha 6 óránál tovább fennáll a hányás, hasmenés, vagy észleljük a kiszáradás jeleit a gyermeken, akkor azonnal forduljunk orvoshoz!
Fontos azonban leszögeznünk, hogy a fogzás lázat (végbélben 38,5 feletti testhőt) nem okoz, ahogy orrfolyást sem! A fenti tünetek “fogzásra fogása” kockázatos lehet. Sokszor a szülők nem veszik komolyan a lázat, hasmenést, hányást, orrfolyást, mondván, hogy “ez csak a fogzás miatt van”. Ezzel azonban veszélynek teszik ki a gyermeket, hisz így előfordulhat, hogy a tünet elbagatellizálása miatt nem kapja meg (vagy csak később) a szükséges terápiát a gyerek, ennek pedig hamar kiszáradás lehet a vége hányás, hasmenés esetében. Szükséges tehát az orvosi konzultáció, ha a fenti tüneteket észleljük a gyermeken!
A fogzás kezelése és a fájdalom enyhítése
A fogzás beindulásával a kis tejfogak elindulnak a szájüreg irányába. Az ínyben ettől fokozódik a vérkeringés és a nyálkahártya mirigyeinek hatékonysága is. Az ínyben és az egész szájüregben a fokozódó vérkeringés az orrnyálkahártyára, ezzel együtt pedig a nyálkát termelő sejtek munkájára is hatással van, serkenti a működésüket. Sok szülő beszámol a fogzást kísérő hasmenésről. Nos ennek legfőbb oka, a rágással, harapdálással a szervezetbe juttatott kórokozók, melyek fertőzést idéznek elő. Itt is igaz, hogy a hasmenés tüneteit tapasztalva konzultálni kell egy gyermekorvossal is!
A fogzó baba megnyugtatására, a tünetek enyhítésére számos módszer létezik. Hűthetjük finoman a területet, masszírozhatjuk, ecsetelhetjük, a lényég azonban az, hogy a fogzás idejére sem hagyhatjuk abba a szájüreg tisztítását. Gondoskodjunk hűtött rágókáról, amivel a fogíny érzékeny szakaszát tudja masszírozni a kicsi.
Íme néhány bevált módszer a fogzással járó kellemetlenségek enyhítésére:
- Hűtött rágókák: Vásároljunk néhány vízzel töltött ún. rágókagyűrűt és tegyük hűtőszekrénybe. Ezek direkt arra valók, hogy a baba rágcsálhassa őket. A lehűthető rágóka fogzásra remek segítség.
- Ínymasszázs: Tiszta kézzel masszírozzuk meg a baba fogínyét az ujjunkkal.
- Fogzási gélek és folyadékok: Kenjük be az ínyét fogzási géllel vagy folyadékkal maximum napi 4-6 alkalommal. (Mindig olvassuk el a vásárolt szer használati utasítását!) A patikában kapható fogzási fájdalmat csillapító gél, valamint a háziorvosok által is felírható ínyecsetelő sokat segíthet.
- Jeges dörzsölés: Dörzsöljük be egy félig olvadt jégkockával a baba ínyét, de soha ne engedjük, hogy szopogassa a jégkockát!
- Masszírozó fogkefe: Vásároljunk a babának ún. masszírozó fogkefét és ezzel gyengéden dörzsölögessük az ínyét.
- Rágcsálnivalók: Adjunk a babának ropogtatható rágni való ételt, amit majszolhat. Adhatunk például pirítóst főzött répával, almaszelettel; de maradjunk a kicsi mellett, amíg eszik, nehogy bármi a torkán akadjon! Adjunk rágni valót a kezébe!
- Fájdalomcsillapítók: Ha biztosak vagyunk benne, hogy a fogzás gyötri a babát, kaphat egy adag cukormentes csecsemő-paracetamolt, mert az csökkenti a fájdalmát. Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
- Borostyán lánc: A borostyán csökkenti a fájdalmat, magába szívja a hőt, csökkenti a gyulladást, csillapítja a nyugtalanságot, enyhíti a rossz közérzetet. Fontos, hogy a babaláncot csak szülői felügyelet mellett használhatjuk, éjszakára ne hagyjuk a láncot a babán.
- Természetes anyagok: Kamillába- vagy zsályateába áztatott vattával finom kenjük be az ínyt, ennek ugyanis nyugtató hatása van.
A fogak ápolása
A fogak előbújásának pillanatától szülőként nagy felelősségünk van abban, hogy mivel és hogyan itatjuk és etetjük a kicsiket. A rossz fogakat nem lehet örökölni, csak a gyengébb szerkezetét, ami nem jelenti automatikusan a fogak romlását és elvesztését.
- Cumisüvegből történő itatásra csak tiszta „babavizet”, vagy szűrt vizet használjunk. A cukros babateákat, gyümölcsleveket felejtsük el.
- A baba megnyugtatására soha, semmilyen körülmény között ne adjunk cukorba vagy mézbe mártott cumit.
- Minden étkezés után, - még a mellről való táplálás esetén is - a fogatlan szájat töröljük át pelenkával, s amint előbújnak az első fogak erre fokozottan figyeljünk.
- Az első fogkefe és fogkrém kiválasztásában pedig a gyermekfogorvos szívesen ellátja tanáccsal a hozzá forduló szülőket.
A fogzás sorrendje
A baba első foga 6 hónapos kor körül bújik ki és legtöbbször a gyermek 2 és fél éves korára mind a 20 tejfog kinő. Ahogyan a fogzás kezdetében való különbségeknek úgy annak sincs jelentősége, hogy milyen sorrendben bújnak elő a kis fogacskák. Először jellemzően az alsó kis fogak törnek előre, azokat követik a felső középsők. Harmadik körben az oldalsó kis metszőfogak bújnak elő, amelyeket nagyjából egy-másfél éves kor körül az első kis őrlőfog követ. A következő lépésben általában a szemfogak jelennek meg, végül pedig, nagyjából két éves kor körül a leghátsó őrlőfogak törnek elő. Változó, hogy egy fog mennyi idő alatt tör ki teljesen, általánosságban csak az mondható el, hogy az áttörés után a korona jellemzően pár hét alatt teljesen kibújik.
Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni. Ha a fogzás valamilyen okból kifolyólag késik, akkor egyéves kor után meg kell keresni ennek okát. Korábban erre nincs szükség, mert mivel a késés még nem kóros, a kicsiket csak fölöslegesen terhelné a sugárzás. Másrészt a röntgen pici korban eleve nehezen kivitelezhető.