Egy tartósan beteg vagy egy súlyosan fogyatékos gyermek nevelése nagy anyagi terhelést jelent a családok számára. Bár egy sor támogatást vagy kedvezményt is igénybe vehetnének az érintett családok, sokszor csak hosszas nyomozás után jutnak a szülők információhoz - vagy még úgy sem. Ezért cikkünkben összefoglaltuk, mi minden jár a beteg vagy fogyatékos gyermekek után.
Családi pótlék és emelt összegű családi pótlék
Az emelt összegű családi pótlék tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után jár, aki az 5/2003.(II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A családi pótlékot a „Családi pótlék igénybejelentés” című formanyomtatványon kell igényelni. Magasabb összegű családi pótlék esetében ugyanígy kell eljárni az igénylésnél, azonban a kérelemhez csatolni kell a gyermeket kezelő szakorvostól egy igazolást a tartós betegségről vagy fogyatékosságról. Az orvosi igazolás szövege és a jogosító betegségek és fogyatékosságok listája a rendelet mellékletében található.
A pótlékra jogosító igazolást - amelyet több más eljárásban is felhasználhatunk - három példányban kapjuk meg a szakorvostól. A jogosultsággal kapcsolatban mindenképpen érdemes érdeklődni, mert nem mindenhol tájékoztatják automatikusan a szülőt arról, ha jogosult emelt családi pótlékra a gyermeke után. Az igazolás kiállításához kapcsolódó adminisztráció menete (hol lehet a formanyomtatványt kérni, ki kell-e a szülőknek előre tölteni a gyermekek adatait stb.) is intézményenként változó.
A magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig folyósítható, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását igazolták. A magasabb összegű családi pótlék folyósításáról az ONYF egy kártyaformátumú igazolványt is küld postán az igénylőnek, ez felhasználható a pótlékhoz kötődő kedvezmények igénybevételénél. A tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek (személy) után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak a betegség fennállásáig, illetőleg a gyermek 18. életévének betöltéséig.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos az a 18 évesnél fiatalabb gyermek, aki az 5/2003. (II.19.) ESZCSM rendeletben meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. Az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a tizennyolcadik életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50 százalékos mértéket, és ez az állapot legalább egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti.
A hatósági igazolvány tartalmazza a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány érvényességének időtartamát.
Gyermekgondozási segély (GYES) és gyermeknevelési támogatás (GYET)
A szülőnek, örökbefogadó szülőnek, nevelőszülőnek, gyámnak a saját háztartásában nevelt tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig jár a GYES. Az ellátást a „Gyermekgondozási segély igénybejelentés” című formanyomtatványon kell igényelni, ill. az ügyintézés itt ügyfélkapun keresztül is elindítható. A formanyomtatványhoz tartósan beteg, ill. súlyosan fogyatékos gyermek után igényelt ellátás esetén, csatolni kell az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet szerinti szakorvosi igazolást.
Ha a gyermek még nem töltötte be a három évet, és egyébként is járna még a GYES, akkor is csatolni kell a szakorvosi igazolást, mivel ez alapján fogja az ONYF a gyermek 3 éves kora után, az igazoláson megadott felülvizsgálati dátum lejárta előtt automatikusan, levélben kérni az újabb igazolás benyújtását. A GYES havi összege azonos az öregségi nyugdíjminimummal, függetlenül attól, hogy hány gyermeket nevel valaki. Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Az ellátásban részesülő szülő kereső tevékenységet a gyermek egyéves koráig nem folytathat.
Gyermeknevelési támogatásra az a szülő vagy gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévétől 8. életévének betöltéséig jár. A gyermekgondozási segély és gyermeknevelési támogatás ideje szolgálati időnek számít a 10 % nyugdíjjárulék levonása mellett.
Közgyógyellátási igazolvány
A magasabb összegű családi pótlékban részesülő gyermek részére közgyógyellátási igazolvány is igényelhető. A közgyógyellátásra való jogosultság megállapítására a kérelmet a kérelmező lakóhelye szerint illetékes jegyzőhöz kell benyújtani. A közgyógyellátás kérelmezéséhez először a szakorvos(ok)tól kell beszerezni egy igazolást a gyermek által rendszeresen szedett gyógyszerekről. Ezeket el kell vinni a gyermek háziorvosához, aki összesíti őket, és kiállít egy igazolást a gyermek betegségéről és a gyógyításához szükséges gyógyszerekről, azok adagolásáról, havi mennyiségéről. Ezt zárt borítékban adja oda a szülőnek, aki a borítékot a kérelemmel együtt viszi el a jegyzőhöz. A jegyző az orvosi igazolást a megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak továbbítja 8 napon belül, ahol megvizsgálják az orvos igazolásában foglaltak szakmai megalapozottságát és megállapítja a terápia havi költségét. Ez lesz a kérelmező ún. havi egyéni gyógyszerkerete. A keret havi maximális összege 12 ezer forint. Minden jogosult számára megállapítható azonban eseti keret megállapítására is, melynek az összege 6 ezer forint egy évre. A kártyaformátumú igazolványt az egészségbiztosítási pénztár állítja ki és postázza majd a jogosultnak.
Mozgáskorlátozottak parkolási igazolványa
Az 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. számú melléklete szerint vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősülő gyermekek mozgáskorlátozottak parkolási igazolványára is jogosultak. Az igazolványt a lakóhely szerinti illetékes okmányirodában kell igényelni, a gondviselő és a gyermek személyazonosító iratai (személyi igazolvány, lakcímkártya, születési anyakönyvi kivonat) és az 5/2003. (II. 19.) ESZCSM rendelet alapján kiadott szakorvosi igazolás szükséges hozzá. A gyermeket is vinni kell magunkkal, mivel fényképet kell készíteni az igazolványhoz. Az igazolványt - ami egy laminált kártya -, helyben megkapjuk. Fontos, hogy az igazolvány a gyermekhez „tartozik”, nem az autóhoz, tehát csak akkor használható, ha a gyermek is velünk van, ill. akkor ha a gyermek velünk van, bármilyen autóval használhatjuk.
A fogyatékossági kártya online igénylésének végső útmutatója
Személyi kedvezmény (SZJA adókedvezmény)
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/E. §-a szabályozza a személyi kedvezmény igénybevételét a súlyosan fogyatékos személyek számára, amellyel lehetőségük van az adóalapot, ezáltal a befizetendő adót is csökkenteni. Az Szja tv. szerint az összevont adóalapot csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél - az erről szóló igazolás, határozat alapján - a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején, jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának megfelelő összeg száz forintra kerekítve.
A személyi kedvezmény a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével, azaz 2025-ben havi 96 900 forinttal csökkenti az adóalapot. Ez az adókedvezmény pénzben kifejezve, összegszerűleg a 2023. évben 11 595 Ft-ot jelentett havonta (évente 139 140 Ft), amely 2024-ben havonta 13 335 forintra nőtt, éves szinten pedig összesen 160 020 forint kedvezményt eredményezhet az arra jogosultak számára.
A kedvezmény azokra a hónapokra vehető igénybe, amelyekben a betegség legalább egy napig fennállt, tehát nem csak azokra a hónapokra, amikor a fogyatékossággal élő adóköteles jövedelemmel rendelkezett. Ha ideiglenes a fogyatékosság, akkor a személyi kedvezmény a gyógyulás hónapjáig jár. Ha azért kapsz kedvezményt, mert rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesülsz, akkor addig jár a személyi kedvezmény is, amíg a rokkantsági járadék vagy a fogyatékossági támogatás.
A személyi kedvezmény adóalap-csökkentő kedvezményként (tehát bejelentett munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók esetében) lehet igénybe venni a NÉTAK, a fiatalok kedvezménye, a 30 év alatti anyák kedvezménye után és az első házasok kedvezményét, illetve a családi kedvezményt megelőzően, akár már év közben, az adóelőleg megállapításakor.
Ki jogosult a személyi kedvezményre?
Személyi kedvezményre az jogosult, aki a súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló kormányrendeletben említett betegségben szenved és erről orvosi igazolással rendelkezik, továbbá aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, ilyenkor a jogosultságot az ellátásról szóló határozattal lehet igazolni.
Érvényesítéséhez:
- a súlyos fogyatékosságot igazoló orvosi igazolásra,
- a rokkantsági járadékot megállapító határozatra, vagy
- a fogyatékossági támogatást megállapító határozatra van szükség.
A személyi kedvezményhez szükséges orvosi igazolást szakambulancia, kórházi osztály szakorvosa, vagy az általuk készített orvosi dokumentáció alapján a háziorvos állíthatja ki. Az orvosi igazolás kötelező tartalmi elemei: a súlyosan fogyatékos személy természetes személyazonosító adatai, lakóhelye, adóazonosító jele, az igazolás alapjául szolgáló szakorvosi dokumentáció kiadásának dátuma, a fogyatékos állapot kezdő időpontja, a súlyos fogyatékosság jellege (végleges vagy ideiglenes), ideiglenes igazolásnál annak hatálya, az igazolás kiállításának dátuma, az igazolást kiállító szakorvos/háziorvos aláírása. Az igazoláson a betegség, illetve fogyatékos állapot kezdő időpontja szerepel, valamint az, hogy az állapot végleges minősítésű, vagy a magánszemélynek időszakonként újabb orvosi felülvizsgálaton kell részt vennie. Végleges fogyatékosságról szóló igazolás alapján minden évben érvényesíthető a kedvezmény. Az orvosi igazolást nem kell csatolni az adóbevalláshoz, de az elévülési időn belül meg kell őrizni, mert az esetleges adóellenőrzéskor ezzel a dokumentummal igazolható a kedvezmény jogos igénybevétele.
Nem orvosi igazolás, hanem határozat alapján érvényesíthető a személyi kedvezmény, ha a magánszemély rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást kap. Fontos, hogy aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, nincs szüksége orvosi igazolásra, a kedvezményt az erről szóló határozat birtokában érvényesítheti a járadék, ellátás folyósításának ideje alatt.
A kedvezmény az igazolás szerinti kezdő évtől igényelhető, de csak a fogyatékossági állapottal érintett hónapokra vehető igénybe. Aki korábban nem érvényesítette, az az önellenőrzés révén a korábbi évek adóját is visszaigényelheti az 5 éves elévülési határidőn belül. A kedvezményt az igazolás dátuma alapján visszamenőleg legfeljebb 5 évre lehet érvényesíteni.
Milyen betegségek alapján vehető igénybe?
Súlyosan fogyatékos személynek kell tekinteni, aki az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Kormányrendelet mellékletében meghatározott betegségben szenved, vagy a mellékletben említett fogyatékossággal él, továbbá, aki rokkantsági járadékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül. Bár sokan lennének jogosultak betegségeik alapján a kedvezményre, még mindig kevesen hallottak a kedvezményről. Nem feltétlenül kell a legsúlyosabb problémákra gondolni: a kedvezmény olyan betegségekre is jár, amely alapján az illető - csak ezen kórkép alapján - nem minősülne megváltozott munkaképességű személynek. Egyes számítások szerint akár az ország lakosságának 35 százaléka is érintett lehet, a kedvezményt azonban sokan nem használják ki, mivel nem is tudják, hogy jogosultak rá.
2023-ban - az összesen több, mint 11 600 nyilvántartott betegségtípusból - mintegy 752 db betegség és egyedi BNO kód esetében volt lehetőség a személyi kedvezmény érvényesítésére az alábbi betegség és fogyatékossági csoportosítás szerint:
A fogyatékossági kártya online igénylésének végső útmutatója
| Betegség/Fogyatékossági csoport | BNO kódok száma (2023) |
|---|---|
| Hallási fogyatékos | 14 |
| Mentális és viselkedészavarok | 15 |
| Látási fogyatékos | 5 |
| Mozgásszervi fogyatékos | 102 |
| Pervazív fejlődési zavarok | 9 |
| Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok | 31 |
| Daganatos betegségek: A vérképzőrendszer rosszindulatú betegségében szenvedő | 130 |
| Mesterséges testnyílással élő személy | 10 |
| Súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő | 43 |
| Emésztőrendszer betegségei | 31 |
| Ritka betegségek | 25 |
| Az endokrin és anyagcsere betegségek | 29 |
| Veleszületett enzimopátiák | 54 |
| Hemodialízis, vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő | 1 |
| Krónikus légzési elégtelenségben szenvedő | 1 |
| Veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő a III-IV. NYHA funkcionális stádiumban | 187 |
| Egyéb fejlődési rendellenességgel születettek | 55 |
| A női nemi szervek nem gyulladásos betegségei | 10 |
2023. július 1-től új betegségekkel (BNO kódokkal) bővült a kedvezmény érvényesítésére lehetőséget biztosító betegségek köre: a méh bizonyos típusú rosszindulatú daganatos betegségei, illetve a légzőszervek egyes rosszindulatú daganatos betegségei esetén is érvényesíthető a személyi kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre. A kedvezmény visszamenőleg is igénybe vehető az újonnan listára került betegségek esetén az 5 éves, általános elévülési időn belül, de legfeljebb az orvosi igazolás időpontjától. Vagyis ha a betegséget öt éven belül diagnosztizálták, akkor a korábbi évek adóbevallásai önellenőrzéssel módosíthatók a NAV tájékoztatása alapján.
Családi adókedvezmény
A szülőknek járó adókedvezmények a személyi jövedelemadóra (szja) vonatkoznak. Az szja-t a jövedelmek után kell fizetni, 2025-ben a mértéke 15%. Az adóalap az az összeg, amiből a fizetendő adót számolják. Ez lehet a megszerzett bevétel egésze (például munkabér esetén), vagy annak meghatározott költségekkel csökkentett része.
Családi kedvezményt nemcsak a gyermeket nevelő szülők érvényesíthetnek, hanem a családi pótlékra saját jogán jogosult és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély is. A családok támogatásáról szóló törvény szerint saját jogán jogosult családi pótlékra az a tizennyolcadik életévét betöltött, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, akinek jogosultsága az iskoláztatási támogatásra megszűnt.
A családi kedvezmény akkor érvényesíthető, ha a családi pótlékra jogosultság fennáll. Az igénybevételnek nem feltétele a családi pótlék folyósítása, elég, ha a magánszemély a szabályok szerint családi pótlékra lenne jogosult. Például, ha a magánszemély a családi pótlékot azért nem igényelheti, mert fogyatékossági támogatásban részesül, akkor annak ellenére, hogy családi pótlékot nem kap, érvényesítheti a családi kedvezményt.
2023 január 1-től a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott után jogosultsági hónaponként a családi kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe. Ez fizetendő adóra átszámolva kb. havi 15 000 Ft extra kedvezményt jelent. Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősül az a 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül. Az emelt összegű családi kedvezmény csak akkor érvényesíthető a fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemély után, ha jogosult lenne az emelt összegű családi pótlékra, azaz 18. életéve betöltését megelőzően keletkezett a fentiekben meghatározott mértékű egészségkárosodása, és ezen állapota legalább egy éve tart, vagy előreláthatóan legalább egy évig fennáll. Azonban, ha a magánszemély 18. életéve után vált jogosulttá a fogyatékossági támogatásra, akkor saját jogán nem jogosult a családi pótlékra, így a családi kedvezményre sem.
Ha például két gyereked van, a családi kedvezmény alapján 2025-ben gyerekenként 200 000 forint vonható le az adóalapból. Két eltartott esetén ez összesen 400 000 forint (2 x 200 000 Ft). Ez az adóalap csökkentése után a fizetendő adóból 60 000 forintot jelent (2 x 30 000 Ft). A kedvezmény először abban a hónapban jár, amikor kialakul a fogyatékosság.
A rokkantsági járadékban részesülő magánszemély, a családi pótlékra saját jogán jogosult magánszemély „átengedheti” a családi kedvezmény érvényesítését a vele közös háztartásban élő valamelyik hozzátartozójának, ha ő nem kívánja, vagy jövedelem hiányában nem tudja érvényesíteni. Ilyenkor a családi kedvezményt az adóév során döntésük szerint csak egy magánszemély érvényesítheti. Azonban lehetőség van rá, hogy az érintett felek a jogosultságra vonatkozó évközbeni döntésüket év végén az szja-bevallásban megváltoztassák, és más jogosult érvényesítse a családi kedvezményt, mint aki azt év közben, adóelőleg-nyilatkozat alapján megtette. A jogosultnak kell eldöntenie, hogy a családi kedvezményt ki fogja igénybe venni: saját maga vagy hozzátartozója.
A családi adókedvezmény igénylése
Ha a magánszemély a kedvezményekkel már év közben szeretné csökkenteni a fizetendő adóját, és van munkáltatója vagy rendszeres bevételt juttató kifizetője, akkor le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak vagy a kifizetőnek. Az adóelőleg-nyilatkozat formanyomtatványa elérhető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, de az ONYA segítségével online is ki lehet tölteni és benyújtani a nyilatkozatot. Az online benyújtáshoz KAÜ-azonosítóval (ügyfélkapu, telefonos azonosítás, e-személyi igazolvány, arcképes azonosítás) kell rendelkezni.
Korábban csak az szja csökkentésére használhattad fel a családi kedvezményt. Ezért 2014 óta ha alacsonyabb jövedelmed van, akkor egy bizonyos százalékig felhasználhatod a családi kedvezményt a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék terhére is. Ha tehát nincs elég szja-d a teljes kedvezmény érvényesítéséhez, akkor a fennmaradó rész 15%-a a társadalombiztosítási (tb) járulék terhére is érvényesíthető. A tb-járulék egy további összeg, amit a munkáltatód a bruttó béren felül fizet utánad a társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási alapok részére, mértéke az adóalap 17%-a.
Ha a családi kedvezményre többen vagytok jogosultak, az adóelőleg-nyilatkozaton és az szja-bevallásban közösen kell nyilatkoznotok, hogy ki veszi azt igénybe. Ez akkor is kötelező, ha a kedvezményt teljes egészében csak az egyikőtök érvényesíti. Nem kell közös adóelőleg-nyilatkozatot benyújtanotok, ha elváltatok és felváltva gondozzátok a gyereket vagy gyerekeket, mert ilyenkor a kedvezmény 50-50 százalékát egymástól függetlenül érvényesíthetitek.
Egyéb adókedvezmények és jogszabályi változások
Számos, a fogyatékossággal élő embereket is érintő jogszabály módosult a közelmúltban. A 2023. január 1-jétől hatályos jogszabályi változásnak köszönhetően, amennyiben az az eltartott, akinek révén az érintett az adóalapkedvezményre jogosult, tartósan beteg vagy súlyos fogyatékossággal élő, az adóalapkedvezmény havi összege 66 670 Ft-tal nő (ez 10 000 Ft-tal több kedvezményt jelent a fizetendő adóból). Aki saját jogán jogosult a családi adókedvezményre - ideértve a rokkantsági járadékban részesülőket is -, illetve aki után igénybe veszik a családi adókedvezményt, meg kell, hogy feleljen a fenti definíciónak, csak akkor lehet igénybe venni utána a plusz 66 670 Ft-os adóalapkedvezményt.
Jelentősen módosult 2023. december 1-én a minimálbér is, 232 000 Ft-ról 266 800 Ft-ra nőtt. A kötelező legkisebb munkabér emelkedésének következtében nemcsak a különböző ellátások összege, vagy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke növekedett, hanem a megváltozott munkaképességű emberek krónikus betegségen, vagy fogyatékosságon alapuló SZJA adókedvezményét jelentő személyi kedvezmény érvényesíthető összege is. A garantált bérminimum pedig teljes munkaidő esetén 2023. december 1-jétől 326 000 Ft.
2024. január 1-től a fontos adóalap-csökkentő kedvezmények akár folytatólagosan is igénybe vehetőek, nem kell minden évben új adóelőleg-nyilatkozatot leadni a munkáltatónak, rendszeres bevételt juttató kifizetőnek. Az, aki négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére, személyi kedvezményre, vagy első házasok kedvezményére jogosult, kérheti a kifizetőtől, hogy az adóelőleg-nyilatkozatát mindaddig változatlan tartalommal vegye figyelembe, amíg nem tesz új nyilatkozatot vagy nem kéri a korábban tett adóelőleg-nyilatkozatának mellőzését. Aki folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatot tett, de később már nem jogosult a kedvezményre, annak érdemes időben új adóelőleg-nyilatkozatot beadni, mert ha nem jelzi a kifizetőnek, hogy jogosultsága megszűnt, és emiatt adóhiány keletkezik, akkor az őt terhelő jogkövetkezményekkel is számolnia kell. Az új lehetőség először a 2023. december 31. után tett adóelőleg-nyilatkozatoknál alkalmazható. Akik nem kívánják adóelőleg-nyilatkozatuk folytatólagos figyelembevételét, továbbra is nyilatkozhatnak csak a 2024. adóévre vonatkozóan.
Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)
A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) a 2019. évtől bevezetett új támogatási forma. 2026-ban a gyermekek otthongondozási díja a nyugdíjjárulék levonása után 290 520 Ft lesz. Aki két tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevel, 435 700 Ft-ot fog kézhez kapni. Az emelt összegű kifizetést először 2025. december 1-jén folyósítják, utólagosan. Két tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyerek után másfélszeres összegben jár az ellátás, vagyis 2026-ban bruttó 484 200 Ft-ra nő.
tags: #fogyatekos #kedvezmeny #gyed #alatt