A fogamzásgátlás, vagyis a megtermékenyülés, tágabb értelemben a megtermékenyült petesejt beágyazódásának megakadályozása évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget. Fogamzásgátlásra lehet szüksége annak a személynek, aki testileg képes a fogamzásra (termékeny), szexuális kapcsolata van ellenkező nemű személlyel, de nem tervez gyermeket. Az igazán hatékony és megbízható módszerekre egészen a 20. századig kellett várni. Ma már számos születésszabályozó eszköz érhető el, és világszerte 922 millió reproduktív korú nő (vagy partnere) használ valamilyen fogamzásgátlót.
A hormonmentes fogamzásgátlás lényegében pontosan az, aminek hangzik: olyan fogamzásgátlás, amely nem befolyásolja a reproduktív hormonokat. A reproduktív hormonok a hangulattól kezdve a szaporodáson át a szexuális működésig mindent befolyásolnak. Mivel ennyi minden múlik rajtuk, érthető, hogy egyesek miért szeretnének hormonmentes fogamzásgátlási formát választani, amely mindezekbe nem avatkozik bele. A természetes fogamzásgátlás azt jelenti, hogy hormonok nélkül védekezel. Ennek köszönhetően a nők megtanulnak figyelni a testük jelzéseire, ezáltal felismerik a termékeny és terméketlen napokat.
A fogamzásgátló módszerek hatékonysága
A fogamzásgátló módszerek egyik legfontosabb mutatója a hatékonyság, vagyis az, hogy milyen mértékben képesek megakadályozni a nem kívánt terhességet. Ennek kifejezője az ún. Pearl-index, amely az adott módszer alkalmazása mellett egy év alatt száz nőnél bekövetkező terhességek számát adja meg. Megbízható, modern fogamzásgátló módszereknek az alacsony - kb. 1 - Pearl-indexű módszerek tekinthetők. A Pearl-index azt mutatja, hogy mennyire megbízhatók a különféle fogamzásgátló módszerek. Mivel statisztikailag nem egy megbízható érték, inkább csak hozzávetőleges iránymutatásként szolgál. Konkrétan azt az értéket adja meg, hogy 100 szexuálisan aktív életet élő nő közül hányan esnek teherbe, ha egy évig egy bizonyos védekezési módot alkalmaznak. Az ötös érték azt jelenti, hogy 100 nőből öt lesz terhes a védekezés ellenére. A táblázat alapján látszik, hogy 100 százalékos fogamzásgátló módszer nem létezik.
Az ideális fogamzásgátló módszer: hatékonysága közel százszázalékos; nincs mellékhatása; használata egyszerű; nem illúzióromboló; hatása bármikor felfüggeszthető; nincs hatása az esetlegesen mégis bekövetkező terhességre. Az, hogy számunkra ténylegesen melyik a legmegfelelőbb módszer, az életkorunktól, az élethelyzetünktől, az egyéni igényeinktől és az egészségi állapotunktól függ. A Budai Egészségközpont nőgyógyász szakorvosa, Dr. Boda Eszter szerint: „Nem létezik olyan fogamzásgátló módszer, amely mindenki számára ugyanolyan mértékben hatékony lenne. Minden esetben fontos, hogy a fogamzásgátlás egyénre szabott legyen és hogy felmérjük az egészségügyi rizikófaktorokat, mint az életkor, a súly, a dohányzás, a kardiovaszkuláris rizikó, a trombóziskockázat, a migrénes előzmények, a szoptatás, illetve a szülés utáni állapot. Fel kell mérni azokat az alapbetegségeket is, melyek állapota rosszabbodhat egy esetleges nem kívánt terhesség bekövetkezése esetén. Ilyenek lehetnek az emlő rosszindulatú megbetegedései, a súlyos cukorbetegség vagy például az epilepszia.”
A fogamzásgátló tapasz előnyei és hátrányai │ Dr. Nagyházi Orsolya
Termékenységtudat-módszerek (FAM)
A természetes fogamzásgátló módszerek a terhesség gyógyszerek, eszközök, kémiai szerek alkalmazása nélkül történő megelőzését szolgálják. Ezek jellemzően a női menstruációs ciklus termékeny és terméketlen fázisainak azonosítására és a termékeny ablak alatt a közösüléstől való tartózkodásra vagy a barrier módszerek alkalmazására épülnek. A termékenységtudat-módszerek a te saját tested egyéni jelzéseit veszik figyelembe, és nem statisztikai adatokat. A termékeny napok kiszámítása számos tényezőtől függ, és nem mindig egyszerű. Fontos megjegyezni, hogy a peteérés időpontja előre csak valószínűsíthető, leginkább utólag lehet biztonsággal meghatározni. Úgynevezett extra peteérés is "bármikor" előfordulhat, és egy ciklusban ritkán, de több peteérés is előfordulhat! Bár nem jellemző, de a menstruáció alatt is történhet teherbeesés. A nők 2%-ánál már a ciklus negyedik napján megkezdődik a fogamzásra alkalmas periódus. A csúcsérték a 12. és 14. napra esik, amikor a nők több mint fele képes a fogamzásra. 1%-nál kisebb a valószínűsége, hogy a nő fogamzóképes napjai közé a menstruációs ciklus második napja is beletartozzon. A ciklus bármelyik napján teherbe lehet esni, teherbeesés szempontjából nincs 100%-osan védett időszak!
Naptármódszer (Ogino-Knaus-módszer)
A naptármódszer azon alapul, hogy a menstruációs ciklus ismeretében kiszámíthatók a teherbeesés szempontjából legkritikusabb napok. A peteérés (ovuláció) általában a menstruáció kezdete előtt 14 nappal következik be. A peteérés ideje előtti és utáni néhány napban kerülni kell a nemi érintkezést. A módszer azon alapszik, hogy a nők ciklusa általában 28 napos, és általában a ciklus 14. napján van a peteérés. A módszer szerint tehát a 14. napot megelőző és ezt követő három napban, azaz a 11.-től a 17. napig kerülni kell a védekezés nélküli együttlétet, ha fogamzásgátlásként szeretnénk alkalmazni. Csakhogy ez a legtöbb nőnél nem így működik. Van, akinél 12, van, akinél 16 napig tart ez a szakasz. Így máris belátható, hogy annyi változó lépett be a képbe, hogy lehetetlenség ez alapján statisztikákból következtetni egyes nők termékeny időszakára. Ez a módszer éppen olyan hatásos, mintha lottóznál, csak mivel kevesebb számmal játszol, nagyobb a valószínűsége, hogy nyersz. A naptármódszer hatékonysága: kb. 75%.
Ciklusgyöngy módszer (Standard Days Method)
Ez egy a Georgetown Egyetem által kifejlesztett számolgatós módszer. A nők úgynevezett ciklusgyöngyök segítségével állapítják meg a termékeny időszakot. Csak azoknál hatékony, akiknek a ciklusuk 26-32 nap hosszú. Ez a módszer a 8. naptól a 19. napig terjedő időszakot tekinti a termékeny időszaknak. Hatékonysága tipikus használat esetén kb. 76%.
A Jónás-módszer (asztrológiai módszer)
Ez a módszer leginkább a teherbeesés elősegítéséről szól. Itt már bejön a képbe a horoszkópod és a holdfázis is. Dr. Jónás Jenő, szlovák orvos állítólag egy több ezer éves babiloni kőtábla töredéken olvasott mondat alapján kezdte meg kutatásait, mely szerint „a nő termékenységét a Hold egyes fázisai irányítják”. Erről nem is írnánk többet, mert nem biológiai tényeken alapszik.
Testhőmérséklet mérés (Hildebrand-módszer)
Lényege, hogy minden reggel, még felkelés előtt megmérjük az ébredési hőmérsékletet (ez az alap-testhőmérséklet), majd egy táblázatban rögzítjük. Az érett petesejt tüszőből való kilökődése, vagyis az ovuláció után a hőmérsékleti görbén látható egy kis hőmérsékletesés (nem mindenkinél), majd a progeszteron hatására a ciklus második felében a női test alaphőmérséklete megemelkedik (hogy mennyivel, az egyénenként változó lehet, vannak erre pontos szabályok), és egészen a következő menstruáció kezdetéig ezen az emelkedett szinten marad. Ez a hőmérsékletugrás reggelenkénti hőmérőzéssel kimutatható. Háromnapi megemelkedett hőmérséklet után a ciklus hátralevő részében nem következhet be a fogamzás. Így állapíthatjuk meg a ciklusvégi terméketlen időszakot. A testhőmérséklet az ovuláció előtt általában 37 C fok alatt van, az ovulációs időszakban növekszik kb. 0,4-0,5 C fokkal és 37 C fok fölé emelkedik. A hőmérsékletet minden reggel azonos időben, üreges szervben kell mérni, pl. szájban (ébredési alaphőmérséklet). Hatékonysága: kb. 88-99%.
Méhnyaknyák megfigyelése (Billings-módszer)
A módszert Dr. John és Evelyn Billings orvos házaspár dolgozta ki, és azon alapszik, hogy a méhnyaknyák állaga, érzete a ciklus különböző fázisaiban változik. A termékeny időszak kezdetével a hüvely egyre nedvesebb érzetű lesz, míg a peteérés közeledtével a nyák nyúlós, tojásfehérje-szerű állagot vesz fel. Ez a termékeny típusú nyák nagyon fontos szerepet játszik a fogamzásban, ugyanis ettől (is) függ a spermiumok élettartama a női reprodukciós rendszeren belül. A termékeny nyák a peteérés előtt 5-6 nappal jelenik meg, és a megfigyelésével igen pontosan határozhatjuk meg a termékeny időszakot. Ez a változás kimutatható ovulációs mikroszkóppal is (pl. Fertility PG/53), ugyanis a nyák és a nyál állaga is változik, a mikroszkóp alatt látható, hogy érdekes, páfrányos alakzatot vesz fel a kristályos szerkezete. A „középidőben” a nyál, illetve a méhnyak nyák szerkezete megváltozik. Közvetlenül a peteérés előtt a méhnyak nyák hasonlatos lesz a tojásfehérjéhez. Kis mintát véve belőle, két ujj között - az ujjak lassú széthúzásával - jól nyújtható lesz. Naponként ellenőrizve a nyák nyújthatóságát behatárolhatjuk a fertilis időszakot, illetve a nők jelentős része érzékeli, mint „nedves napokat”.
Creighton-módszer (FertilityCare, CrMS)
A Billings módszer sztenderdizált változata. Nagyon pontos és precíz meghatározásokat használ a nyák különböző állapotaira.
Méhnyak vizsgálata
A ciklus folyamán megváltozik a méhszáj. Ennél a fajta természetes fogamzásgátlásnál minden egyes nap meg kell vizsgálnod a méhszájat. Ehhez guggolj le, majd egy vagy két tiszta ujjal nyúlj be a hüvelybe. Ebben a testhelyzetben maradva próbáld meg kitapintani a méhszáj állapotát: mennyire zárt vagy nyitott. A tüszőrepedést követően nyitottabb, és a váladék is láthatóbbá válik.
Ovulációs hormonteszt (LH teszt)
A szervezet hormonszintjéből lehet következtetni az ovuláció bekövetkezésének időpontjára. A peteérés során az LH hormon mennyisége fokozatosan emelkedik, majd a tüszőrepedés előtt 24-36 órával eléri a csúcsát. Az LH-csúcs meglétéből csak valószínűsíteni lehet, teljes bizonyossággal nem lehet következtetni arra, hogy a tüszőrepedés valóban megtörténik. Előfordul, hogy már a peteérés fázisa során következik be probléma, és az érett tüsző nem reped meg, így nem következhet be terhesség sem. Az LH teszttel vizeletből lehet vizsgálni a hormonszintet. A tesztelést az ovuláció várható ideje előtt 4 nappal érdemes megkezdeni (28 napos ciklus esetén a ciklus 9. napján). Ezt követően naponta egy tesztet célszerű elvégezni, lehetőleg mindig ugyanabban a napszakban, de nem a reggeli első vizeletből. Amikor az ovulációs teszt pozitív lesz, attól kezdve nem kell tovább végezni a tesztelést. Az LH teszt 2, ritkán akár 3 egymást követő napon is lehet pozitív. Általánosságban az a legjobb, ha a szexuális aktust az első pozitív teszt eredményű napot követő napra időzítjük. Az itt felsorolt módszerek közül az ovulációs teszt a legmegbízhatóbb, legobjektívebb.
Szimptotermális módszer (Tüneti hőmérőzés módszere - FAM/NFP)
Ez a fajta védekezési forma legalább két természetes fogamzásgátlási módszer kombinációja. Például mérheted a testhőmérsékleted, valamint figyelheted a méhszáj által termelt váladék állagát és a méhszáj állapotát. A három elsődleges termékenységi jel megfigyelésén alapszik: az ébredési hőmérséklet, a nyák és a méhnyak vizsgálatán. Ehhez még hozzávehetjük az egyéb termékenységi jeleket, például vannak olyan nők, akik még azt is érzik, hogy a tüszőrepedés éppen melyik oldali petefészekben következik be. Ezt táblázatban vezetve nagyon pontos képet kapunk a termékeny időszakról, a termékenységünk és a testünk működéséről. Ezért is nevezzük termékenységtudat-módszernek. Ez a módszer a legmegbízhatóbb a természetes fogamzásgátlási módszerek közül. Mindkét elnevezés a szimptotermális módszerre vonatkozik, csak etikai, szemléletbeli különbségeket találunk. Az NFP/TCST leginkább vallásos körökben ismert és annyiban tér el a FAM-tól, hogy a termékeny időszakban az önmegtartóztatást fogadja el a védekezés megfelelő formájának, valamint elsősorban jegyespároknak és házasoknak tanítják meg a módszert. Míg a FAM a párra bízza a védekezés formáját, akár barrier módszerek alkalmazásával is (óvszer, pesszárium, méhszájsapka) lehet védekezni a termékeny időszakban, és akárkinek átadja ezt a testünkről szóló gyönyörű tudást.
Szoptatás (LAM - Laktációs Amenorrhoea Módszer)
A természetes fogamzásgátlási módszerek közé sorolhatjuk még a szoptatást is, amely önmagában nem nyújt elég védelmet. Ám bizonyos, nagyon speciális szoptatási feltételek megvalósulása esetén növelhető a fogamzásgátló hatása. Ezt a módszert nevezzük LAM-nak.
Megszakított közösülés (coitus interruptus)
A magömlés (ejakuláció) előtt megszakított közösülés a spermium hüvelybe jutásának elkerülésével előzi meg a terhességet. Csökkenti a módszer hatékonyságát, hogy már a magömlés előtt is juthatnak spermiumok a hüvelybe, és a megszakítás időzítése nem mindig sikerül. Ez nem túl megbízható módszer, mivel az ejakuláció előtti állapotban is már átjuthatnak spermiumok, és a partner fegyelmezettségére támaszkodik, hogy időben kihúzza.
Digitális segítség a természetes fogamzásgátláshoz
Manapság már számos digitális segítséget igénybe tudsz venni a természetes fogamzásgátláshoz. A cikluskövető szenzorok figyelik és kiértékelik a test különböző jeleit, például a hőmérsékletet, a légzést és a vizelet összetételét. Ezek az adatok manuálisan vagy automatikusan bekerülnek egy alkalmazásba. A felhasználók ezáltal minden ciklus esetén tudni fogják, hogy mikor termékenyek, és mikor nem.
Fontos tudnivalók
Minden természetes fogamzásgátlási módszerre alapvetően érvényes: ahhoz, hogy megbízhatóak legyenek, hosszú időn keresztül, megfelelően és pontosan kell azokat alkalmazni. Ha valamikor nem vagy biztos a tested jeleiben, akkor szex esetén inkább használjatok óvszert. „A természetes védekezés türelmet és fegyelmezettséget igényel. Szabályos ciklus és napirend esetén ezek megbízható módszerek, legalábbis helyes alkalmazás esetén” - Eva Lunzer-Mühl véleménye szerint. Szülés után csak lassan állnak vissza a hormonok. Emiatt nem lehet pontosan megjósolni a ciklus kezdetét, ezzel együtt a termékeny napokat. A természetes fogamzásgátló módszerek alkalmazása épp ezért nem javasolt a szoptatási időszakban. Ez főleg azokra a nőkre érvényes, akiknek még nincs tapasztalatuk ezzel a fajta védekezési móddal. A természetes fogamzásgátlás addig működik jól, amíg szabályos a ciklus. A változókorban ez azonban megváltozik: a ciklus hosszabbá és rendszertelenebbé válik a menopauzáig, vagyis az utolsó menstruációig.
tags: #fogamzas #termesztes #modon