Őstermelő kismamák támogatása és társadalombiztosítási ellátásai szülés után

Egy gyermek érkezése a szülei életének minden területére hatással van: anyagi szempontból is nagy változásokat hoz, főleg az első pár hónap, év, amíg az anyuka - vagy most már egyre gyakrabban az apuka - otthon van a babával. Az így kieső összeg pótlására számos állami juttatás érhető el. A mezőgazdasági őstermelők biztosítottként jogviszonyban állnak és jogosultak a társadalombiztosítás ellátásaira.

Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

Mezőgazdasági őstermelő az a 16 éves, vagy annál idősebb természetes személy lehet, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet folytat, és szerepel a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásban. Az őstermelőt és az őstermelők családi gazdaságát kérelemre a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (NAK) veszi nyilvántartásba. Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek, azaz a tárgyévben kezdi el a mezőgazdasági tevékenység folytatását.

Az őstermelő biztosítási jogviszonyának egyik feltétele volt korábban, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen érje el a minimum 20 évet. Ez a feltétel 2021-ben már nem szerepel a 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.-ben).

Őstermelők járulékfizetési kötelezettsége

A biztosított őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetése függ az előző évi bevétel mértékétől, továbbá attól is, hogy az őstermelő kezdő mezőgazdasági őstermelőnek minősül-e.

• A mezőgazdasági őstermelő - ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is - a minimálbér 92 százalékának megfelelő összeg után fizeti meg a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.
• Annak, akinek az őstermelésből származó, tárgyévet megelőző évben elért - támogatások nélküli - bevétele nem haladja meg a tárgyévet megelőző adóév éves minimálbérének az ötszörösét (ami 9 660 000 forintot), az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 százaléka - havi szinten ennek tizenketted része - után fizeti a 18,5 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot.

Mikor nem biztosított az őstermelő?

A Tbj. szabálya alapján nem lesz biztosított az őstermelő, ha az egyéb jogcímen biztosított, kivéve a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és a (2) bekezdés szerinti biztosítási jogviszonyt. Azaz az őstermelő egyéb keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő, ha többek között munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként vagy főállású kisadózóként is biztosított.

Más a helyzet akkor, ha az őstermelő a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pont és a (2) bekezdés szerinti tevékenységet folytatja, vagyis az őstermelő további keresőtevékenysége például megbízási-, vagy vállalkozási szerződésen alapul, vagy az őstermelő alapítvány, egyesület, lakásszövetkezet, társasház közösség tisztségviselőjeként is tevékenykedik. Ezen keresőtevékenységeknél a biztosítási jogviszony nem mindig jön létre, így ezen többes jogviszonyban maga az őstermelői tevékenység lesz az ún. „biztos” jogviszony.

Szüléssel kapcsolatos támogatások őstermelő kismamáknak

Terhességi-gyermekágyi segély (CSED)

Terhességi-gyermekágyi segélyre az jogosult, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül. Mivel az őstermelő biztosított, s rendelkezik 365 napi biztosítási idővel, ezért jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre. Itt a jogosultságnak már nem feltétele a pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetése.

A terhességi-gyermekágyi segély összege a jogosultság kezdőnapját megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga alapján kerül megállapításra. Például, ha egy mezőgazdasági őstermelő 2011-ben havi 78 000 forint után fizetett pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, az ellátás alapja ezen összeg naptári évre számított összegének egy naptári napi átlaga. A CSED 168 napig jár, az összege pedig az édesanya korábbi fizetésétől függ: a számításkor az illetékes szerv az igénylés napja előtti 180 nap fizetésének átlagát nézi.

A CSED után csak 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, járulékot viszont nem, így előfordulhat, hogy az összege nagyobb lesz az anya korábbi nettó fizetésénél. Fontos tudni, hogy a hatályos rendelkezések alapján nem jár CSED a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. 2025. július 1-jétől azonban változik a szabályozás, amelynek köszönhetően a fenti szabályozás enyhül.

Gyermekgondozási díj (GYED)

A terhességi-gyermekágyi segély lejártát követő naptól az őstermelő gyermekgondozási díjat igényelhet. A jogosultsági feltétel - a gyermeket szülő anya esetében - hogy biztosított, és rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosítási idővel. Az anya ezekkel a jogosultsági feltételekkel rendelkezik, tehát GYED-re jogosult. A GYED nagyjából másfél évig kapható, a gyerek kétéves koráig.

A GYED alapjául szolgáló naptári napi átlagkereset kiszámítására a terhességi-gyermekágyi segély összegének kiszámításához leírtak az irányadók. A CSED-del ellentétben a GYED-nek van maximális összege, ami a minimálbérhez igazodik: ez jelenleg bruttó 373 520 forint. A GYED pontos összege a jogosult korábbi napi jövedelmének 70 százalékával egyezik meg, de nem lehet több a fenti maximális összegnél.

Az őstermelőnek nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja. A GYET-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Anyasági támogatás

Az anyasági támogatás egy egyszeri, egyösszegű juttatás az édesanyának a szülés után. Feltétele, hogy a várandósság alatt legalább négy alkalommal részt vegyen terhesgondozáson (koraszülés esetén egy alkalom). Az összege megegyezik a szociális vetítési alap 225 százalékával, ami jelenleg 64 125 forint, ikrek esetén pedig valamivel több, 85 500 forint.

Családi pótlék

A családi pótléknak két része van: a nevelési ellátás, ami a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig tart, ezután pedig iskoláztatási támogatás jár, a tankötelezettség időtartamáig. Ez azt jelenti, hogy a szülő nettó fizetése a fenti összeggel magasabb lesz, és az igényelheti, aki családi pótlékra is jogosult.

További adókedvezmények és támogatások őstermelő kismamák számára

Szja-mentesség

Egy édesanya kétféle esetben kaphat teljes szja-mentességet:

• Ha 4 vagy több gyermeket nevel, és családi pótlékra jogosult.
• Ha már elmúlt 25 éves, de még nem töltötte be a 30. életévét. Utóbbi esetben 2024-ben havi bruttó 576 601 forint jövedelemig jár az szja-mentesség, és a fizetendő adót maximum 86 490 forinttal csökkenti - ezt a munkáltatónál kell elintéznie a jogosultnak.

Diákhitel elengedése

A 30 év alatti édesanyáknak van egy olyan lehetőségük is, hogy ha a gyermekük a tanulmányaik alatt, vagy a diploma megszerzését követő két évben születik, és van diákhitelük, akkor a Diákhitel Központ a teljes tartozásukat elengedi.

Könnyített feltételek állami támogatások igénybevételére

2024. október 1-jétől az általános szabályoknál könnyebb feltételekkel vehetnek igénybe egyes állami támogatásokat az őstermelői tevékenységet végzők. A falusi CSOK és a hozzá kapcsolódó CSOK hitel, a CSOK Plusz, illetve a Babaváró esetében az alábbi igénylési feltételeken könnyítettek az őstermelők számára 2024-ben. Az őstermelőkre vonatkozó új szabályozás szerint esetükben minimum 1 éves időtartamról szükséges a TB igazolás, így jóval rövidebb biztosítási jogviszonnyal igényelhetik az állami támogatásokat. A társadalombiztosítási jogviszonyra vonatkozó feltétel rövidítésével és a jövedelem elfogadásáról szóló szabályozás megteremtésével az őstermelők jelentős könnyítéssel vehetik igénybe a támogatásokat és az államilag támogatott hitelkonstrukciókat.

Azért fontos ez a szabályozás, mert esetükben a hitelbírálat során nem a teljes bevételük, hanem annak csak meghatározott hányada minősül jövedelemnek. Fontos megjegyezni, hogy az őstermelői jövedelmet nem minden bank fogadja el a hiteligénylés során. Ezekkel az enyhített szabályokkal egyébként az átalányadózó egyéni vállalkozók is élhetnek.

Szülői szabadság

A szülői szabadság szerint a gyerek hároméves koráig összesen 44 nap szabadság illeti meg mindkét szülőt, fejenként és gyerekenként. A feltétele csupán annyi, hogy a munkavállaló szülő több mint egy éve dolgozzon az adott munkahelyén, és 15 nappal a szabadság kivétele előtt jelentse be a munkáltatójánál, hogy szabadságra megy: ekkor a felettese köteles elengedni a munkavállalóját a szülői szabadságra.

tags: #foallasu #ostermelo #kismama #milyen #ellatasra #szamithat