A gyermekvállalás számos változást hoz a család életébe, különösen az édesanya keresete tekintetében. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk a „főállású anyaság” fogalmát, a gyermeknevelési támogatást (GYET), valamint a megbízási jogviszony keretében történő munkavégzést, és ezek társadalombiztosítási vonzatait.
Mi a főállású anyaság valójában?
A köznyelvben "főállású anyaságnak" nevezik azt a státuszt, amikor valaki gyermeknevelési támogatásban (GYET) részesül. Fontos tudni, hogy erre az ellátásra jogosult a szülő (lehet az apa is), a gyám - kivéve gyermekvédelmi gyámot, valamint a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt -, aki saját háztartásában három vagy több kiskorút nevel.
A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. Összege az öregségi nyugdíjminimummal azonos, amely 2026-ban 28 500 Ft. Ebből még 10% nyugdíjjárulékot levonnak, így havonta 25 650 Ft-ot kap kézhez az igénylő. Fontos megjegyezni, hogy minden jogosultnak ugyanannyi jár, függetlenül a korábbi fizetésétől.
A GYET igénybevételének feltételei és korlátai
- Gyermekek száma és életkora: A családban nevelt gyermekek számától és életkorától is függ az igénybevehetőség. Három vagy több kiskorút kell nevelni, és a legfiatalabb gyermeknek be kell töltenie a 3. életévét. A támogatás a legidősebb gyermek 18. életévének betöltéséig él, kivéve, ha háromnál több gyermek van, és a GYET tovább él a soron következő gyermek 18. életévének betöltéséig.
- Munkavégzés GYET mellett: Lehet dolgozni a GYET mellett, de csak maximum heti 30 órában. Kivételt képez a teljes mértékben otthonról végzett munka.
- Kizáró okok: A gyermekgondozási támogatás nem vehető igénybe, ha az igénybe vevő előzetes letartóztatásban van, büntetését tölti, illetve ha a rendszeres gyermeknevelési támogatások (CSED, GYES vagy GYED) bármelyikében, vagy egyéb rendszeres ellátásban, például öregségi nyugdíjban részesül.
Példa a GYET igénylésére
Képzeljünk el egy családot, ahol egy 4, egy 6 és egy 13 éves gyermek él, és az édesanya egy újszülöttnek ad életet. Eddig a 3 idősebb gyermek után GYET-ben részesült. Azonban, ha most igénybe akarja venni a GYES-t az újszülött után, le kell mondania a GYET-ről. Mivel a gyermekneveléssel járó költségek meghaladják a nettó 25 650 Ft-os GYET összeget, sok család számára ez nem ideális támogatási forma.
A GYET olyan családok esetében lehet célszerű választás, ahol az igénybe vevő szülő otthonról dolgozik, vagy ahol a családfenntartó kimagasló jövedelme lehetővé teszi az édesanya otthon maradását. Ilyen esetben is javasolt a GYET igénylése, leginkább az állami nyugdíjrendszerben való ellátás biztosítása miatt. Látható, hogy meglehetősen szűk kör számára ideális támogatási forma a GYET.
Felújítási támogatás - gyermek nélkül
Társadalombiztosítási jogviszony és a "főállású anyaság"
A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy társadalombiztosítási jogviszonya különleges elbírálás alá esik. A GYET folyósítása alatt az igénylő biztosítottnak minősül, ami fontos a későbbi nyugdíjjogosultság szempontjából.
Munkáltatói adókedvezmény
Gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt dolgozó munkavállaló után a munkáltató legfeljebb öt évig szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 000 forint. Az igazolásokat az ellátásban részesülő személy kérelmére állítják ki, és a fővárosi kerületi, illetve járási kormányhivatal, vagy családtámogatási kifizetőhely igazolja a GYET folyósítását.
Ha a munkavállaló gyermeknevelési támogatásban részesül, akkor nem kell külön igazolni, hogy legalább három gyermekre tekintettel családi pótlékra is jogosult. A szakképzési hozzájárulás alapját ez esetben csökkenteni lehet.
Megbízási jogviszony és társadalombiztosítás
A megbízási jogviszonnyal történő foglalkoztatás rugalmas lehetőséget kínálhat a GYET mellett is. A megbízási jogviszony végezhető adószám nélkül (ekkor a megbízott nem számlaképes) vagy adószám kiváltásával (ekkor a megbízott számlaképes). Mindkét esetben az elszámolás hasonlóképpen működik, de az adószám kiváltásával a vállalkozónak nyilatkoznia kell az áfát illetően.
Költségelszámolás és adózás
A lehetséges költségelszámolást illetően az igazolható költségek az irányadóak a bevételi összeg 50%-ig. Ha léteznek igazolható költségek (számlával), akkor ezek a költségek csökkentik az adóelőleg alapját, de csak a megbízási díj maximum 50%-ig.
Amennyiben nem léteznének igazolható költségek, akkor a magánszemély érvényesítheti a 10% költséghányadot, amelyhez nem kell semmilyen igazolást sem benyújtania. A vélelmezett költségelszámolás bizonylat és számla nélkül lehetséges (akár felmerült a hónap során költség, akár nem), amely mindig a megbízási díj 10%-a.
Járulékfizetési kötelezettség megbízási jogviszonyban
A járulékfizetési kötelezettség attól függ, hogy a megbízási díj a 10% költséghányad figyelembevételével és levonásával eléri vagy nem a minimálbér 30 százalékát, ami 2022-es adóévben 60 000 forintot jelent havonta.
- Ha nem éri el: Kifizetői oldalon 13% szochó fizetési kötelezettség keletkezik, a magánszemélyt pedig 15% szja terheli.
- Ha eléri vagy meghaladja: Akkor már biztosítási jogviszony jön létre és 18,5% tb-járulékot is vonni kell a díjazásból.
Valamennyi esetben a kifizetőt bevallási (08-as) és befizetési kötelezettség is terheli. A biztosítási jogviszony (ha létrejönne) pedig bejelentési kötelezettséggel jár, amelyet a kifizetőnek az adóhatóságnál a T1041-es nyomtatvány kitöltésével kell bejelenteni.
tags: #foallasu #anyasag #megbizasi #jogviszony