A gyermekvállalás ösztönzése köz- és társadalmi érdek, melynek előmozdítását célozza az érintett munkavállalók széles körű munkajogi védelme. A szülési szabadság 24 hétig jár, ez jellemzően megegyezik az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások közül a csecsemőgondozási díj (csed) időszakával. Aki csedet vesz igénybe, az keresőtevékenységet mellette nem folytathat. Azonban a szülési szabadság után következő gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot bármikor meg lehet szüntetni, és munkát lehet mellette vállalni. Gyed mellett már korlátlanul folytatható keresőtevékenység.
Amikor a gyermekkel otthon lévő szülő úgy gondolja, hogy szeretne munkahelyére visszatérni, akkor első lépésként kérelmeznie kell a fizetés nélküli szabadságának a megszüntetését. A jogszabály szerint ezt 30 nappal előre kell jeleznie a munkáltatónak. A munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésének jelzésétől számított harmincadik napon szűnik meg a fizetés nélküli szabadság. Amennyiben a munkáltató nem válaszol, akkor a 31. napon, a fizetés nélküli szabadság megszűnését követő első munkanapon a munkavállalónak meg kell jelennie a munkahelyén. Mindkét félnek tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van a másik felé, érdemes folyamatosan kapcsolatban maradni a távollét során is.
A visszatérés szándékát a későbbi problémák elkerülése érdekében célszerű minél korábban jelezni, hiszen a munkáltatónak is fel kell készülnie az akár évek óta távollévő munkavállaló fogadására. A későbbi félreértések elkerülése érdekében az írásbeli forma javasolt, noha a szóbeli közlés is lehetséges. A jogszabály a munkavállaló foglalkoztatását kötelezővé teszi. Ebből következően, ha a megkeresésre a munkáltató nem válaszol a távollét megszűnik a közléstől számított 30. napon.

A visszatérés feltételei és a munkáltató kötelezettségei
A munkáltató köteles a munkavállaló számára ajánlatot tenni a munkabérének módosítására a szülési szabadság és fizetés nélküli szabadság megszűnését követően. Főszabályként a visszatérő munkavállalóval azonos, vagy hasonló munkakört betöltő munkavállalók bérfejlesztése mérvadó. Ilyenek hiányában a munkáltatónál megvalósult tényleges átlagos bérfejlesztést kell figyelembe venni. A munkáltatót terheli az új alapbér megállapításának kötelezettsége. E kötelezettség megszegése akár a munkavállaló azonnali hatályú felmondásának jogszerű indoka lehet. Ha a felek a bérfejlesztés mértékében nem tudnak megállapodni, a munkavállaló munkaügyi jogvitát kezményezhet.
Amennyiben a munkavállaló arra hivatkozik, hogy a betölteni kívánt munkakör megszűnt, ebben az esetben a munkáltatónak fel kell ajánlania a munkavállaló képességének, végzettségének megfelelő másik betöltetlen munkakört. A munkakör esetleges megszűnését a munkáltatónak kell bizonyítania. Önmagában az a tény, hogy a munkakört másképpen nevezik, természetesen a jogszerű felmondáshoz nem vezethet.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

Szabadság kiadása és egyéb munkajogi kérdések
A jogszabály alapján munkában töltött időnek minősül a szülési szabadság (24 hét), és gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) első hat hónapja is. Ennek következtében a visszatérő munkavállalónak a felhalmozódó szabadnapjait ki kell adni, vagy ha a munkaviszonyt megszüntetik, ki kell azt fizetni. A munkavállalónak a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére. A felhalmozott szabadságot a munkáltató a fizetés nélküli szabadság megszűnésétől számított 60 napon belül köteles kiadni.
A munkaviszony megszüntetésére csak rendkívül szűk körben van lehetőség, és nagyon súlyos indokok esetén kerülhet sor. A felmondási korlátozások egyik esete, ha a gyermek 3 éves koráig az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe. A fenti esetben a munkavállaló munkaviszonyát - magatartására hivatkozással - csak lényeges kötelességszegésre alapított felmondással szüntetheti meg a munkáltató. A munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál a munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja.
A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig - három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek hatéves koráig - köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A munkáltató köteles a kérelemre 15 napon belül választ adni. Ha elutasítja a kérést, azt világosan meg kell indokolni.
Carl Jung – A lélek csak akkor virágzik, ha a BELSŐ gyermeked meggyógyul.
Rugalmas foglalkoztatás és munkaidő-beosztás
A 2019/1158 irányelv értelmében legalább a gyermek nyolcéves koráig biztosítani kell mindkét szülő számára a lehetőséget a rugalmas foglalkoztatás és távmunkavégzés kérelmezésére. Ez magában foglalja a munkahely, munkarend, részmunkaidő megválasztását. A kérelem elutasítása esetén a munkáltatónak meg kell indokolnia a nyilatkozatát, amelyből az elutasítás okának világosan ki kell tűnnie. Az elutasító jognyilatkozat indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
Rendkívüli munkaidő nem rendelhető el a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka nem osztható be a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig. Ez vonatkozik a gyermekét egyedül nevelő munkavállalóra is gyermeke hároméves koráig. Éjszakai munka a nő számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig, vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak a hozzájárulásával osztható be. Heti pihenőnap, heti pihenőidő egyenlőtlen beosztása a munkavállaló számára várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig, a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves koráig csak a munkavállaló írásbeli hozzájárulásával osztható be.

tags: #fizetes #nelkuli #szulesi #szabadsag #meghosszabbitasa