A közlekedésbiztonság, különösen a gyerekülések használata, kiemelten fontos téma, amellyel rendszeresen foglalkozni kell. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, közismertebb nevén a KRESZ, egyértelműen fogalmaz a gyermekek szállításáról. Eszerint a gépkocsiban vagy mopedautóban 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható.
A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártó által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. Fontos kiemelni, hogy a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel, vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.
A KRESZ előírja azt is, hogy a 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható, kivételek nélkül. Ez azt jelenti, hogy a gyerekülésnek nemcsak a megléte kötelező, hanem az is, hogy a gyermek méretéhez passzoló kell legyen.
A gyermekülések besorolása és kiválasztása
Napjainkban a gyermekülések besorolására az ECE-R 44 szabvány szerinti osztályzás a legelterjedtebb. Az ECE-R 44 szabvány szerint osztályozott ülések "E"-betűs tanúsítvánnyal rendelkeznek, akárcsak az ECE-R 129-es szabvány szerint osztályozottak. Utóbbi a gyermekek magassága, előbbi pedig tömege szerint ajánl ülést.
ECE-R 44 szabvány szerinti kategóriák:
- 0-ás kategória: legfeljebb 10 kilogrammos tömegig használható hordozók.
- 0+ osztály: akár 13 kilogrammig használható, szintén hordozó jellegű ülések.
- I-es kategória: 9-18 kilogrammos gyerekeknek ajánlott, jellemzően saját övvel rendelkező ülések.
- II-es kategória: nagyobb, háttámlával rendelkező ülések, amelyek akár már csupán az autó biztonsági övét használják. Ezekből is vannak Isofix csatlakozóval az autó vázszerkezetéhez csatlakozók, melyek jellemzően biztonságosabbak.
- III-as kategória: ülésmagasítók, amelyek inkább kiegészítők, mint rendes gyerekülések, és akár 36 kilogrammos gyerekek számára is alkalmasak.
A piacon rengetegféle gyerekülés kapható, különböző tesztek segítik a választást. Nem elég azonban a legmodernebbet, legdrágábbat megvenni; azt jól is kell tudni használni, és ami még fontosabb, rövid utakon sem szabad megfeledkezni erről.
Isofix rendszer: biztonságosabb rögzítés
Az Isofix egységes gyerekülésrögzítő rendszer, amely 2014 óta minden, az EU-ban eladott (forgalomba helyezett) személyautó esetén kötelező a hátsó üléseken. Számos modellben megtalálható az első utasülésen is (kikapcsolható légzsákkal kombinálva).
Az egymástól 28 centiméternyire lévő horgok által a gyerekülés az autó karosszériavázához illeszkedik, ezért sokkal jobb biztonságot ad, főként a kisebb korosztályok üléseinél, amelyeknél az ülést külön kell az autóhoz rögzíteni. Az isofixes ülésekhez kiegészítésként felső feszítő és támasztóláb is tartozhat. A 2011 óta kötelező, de korábbi gyártású autókban is megtalálható - egyes típusoknál utólag is könnyen beszerelhető - isofix egyszerűsíti a dolgot, afféle gyorscsatlakozóként szolgál, és kevesebb esélyt hagy az emberi mulasztásra. Az autók saját biztonsági övével beköthető üléseknél több a hibalehetőség, egyes felmérések szerint csak alig harmadukat kötik be megfelelően.
Mikor elhagyható a gyerekülés?
A hátsó ülésen utazó gyerekek esetén már 135 centiméteres, elöl 150 centiméteres testmagasság felett elhagyható a gyerekülés. Az utóbbinál alacsonyabb felnőttek pedig szintén kiegészítő nélkül utazhatnak elöl is. Van néhány kivétel, amikor szintén elhagyható a gyerekülés:
- Ha olyan autóval utaztatjuk a 3 évesnél idősebb gyermekeket, amelyekben nem megoldott a gyerekülések rögzítése (például veterán modelleknél). Fontos azonban, hogy ezekben az autókban is csak hátul ülhetnek a gyerekek.
- Menetrend szerinti járaton természetesen nem kell gyerekülést használni.
- A nem menetrend szerinti járatokon sem kell, amennyiben az olyan autóbusz, amely álló utasokat is szállíthat.
A gyerekülés helyes használatának alapjai és a hibák elkerülése
Magyarországon 2002. január 1-jétől kötelező a gyermekbiztonsági rendszerek használata. A rögzítést a gyártó előírásai szerint kell elvégezni. A balesetek csecsemő-, gyermek- és fiatalkorban is a vezető halálokok közé tartoznak. 2018-as adatok szerint az 1-18 éves korosztályban 34 százalék volt ez az arány. A gyermekbiztonsági rendszerek használatának kötelezővé tétele, vagyis 2002 óta sokkal kevesebb gyermek halt meg az utakon, mint azt megelőzően.
Hajduk Zoltán mentőtechnikus és Pál Zsombor gyakorló mentőápoló, mentőtiszthallgató is rávilágítottak a helyes használat fontosságára. Zoltán, aki maga is édesapa, hangsúlyozza, hogy a csecsemők rendkívül törékenyek. „Sok olyat látok, hogy nemcsak bekötve nincs, de nem is ül, hanem áll az ülésen a gyerek. Amikor megkérdezem a szülőt, hogy nem köti-e be, jön a válasz: nem, csak a suliba viszem. Pedig pár száz méteren, egy kilométeren is bármi megtörténhet. Kiugrik egy kutya, kiszalad valaki, elrántod a kormányt, a gyerek pedig repül. Vagy éppen azért okozol balesetet, mert megijedsz, tudod, hogy a gyereked nincs bekötve.”
Még rosszabb, ha ölben fogják a gyermeket. Ha a baba eléri a műszerfalat vagy az ablakot, az anyukája még rá is nyomja a saját testsúlyával. Zsombor szerint egy baleset során a gépjármű mozgási energiája nem vész el, csak átalakul, amit maga az autó és a benne ülők fognak elnyelni. Ilyen szempontból nagyon nem mindegy, hogy be vagyunk-e kötve vagy sem - utóbbi esetek jellemzően sokkal súlyosabbak.
Az anatómiai sajátosságokat figyelembe véve az ülések és a biztonsági övek felnőttekre vannak szabva, de más-más a testarány csecsemő-, kisgyermek-, felnőtt- vagy öregkorban. Nem létezik olyan univerzális megoldás, amely mindenkinek megfelelő lenne. Éppen ezért nem jelentenek minden esetben megnyugtató megoldást a nagyon széles életkori intervallumot kiszolgáló, akár 0-36 kilogramm között használható gyerekülések, bár vannak köztük valóban széles skálán állítható darabok. Az adott fejlettségi szinthez igazodó ülések jobban illeszkednek. „Ha a 9-18 kilós ülésben elalszik a pici, csak meghúzod egy kicsit a fenekét, döntesz rajta, hogy javítsd a pozícióját. A jó ülés drága, de az élet még drágább.”
A gyermekülések fontossága
Gyakori hibák és elkerülésük:
- Laza öv: Sokan attól tartanak, hogy kényelmetlen lesz a gyereknek, ha túl szoros az öv, ezért lazán hagyják. Ez azonban baleset esetén súlyos sérüléseket okozhat, mert a gyermek előre lendül, és az öv csak későn kezd dolgozni, vagy kicsúszhat belőle.
- Kabátban történő bekötés: Ha kabátban ültetjük be a gyermeket, majd levesszük róla a kabátot az autóban, az öv meglazul. Ezért fontos, hogy a kabát levétele után újra állítsuk be az öv feszességét.
- Helytelen rögzítési pontok: A biztonsági övnek anatómiai pontokon kell rögzítenie a testet, hogy a vázrendszert jól meg tudja fogni. Ha a mellkas vagy a has más részére csúszik el, az sérüléseket okozhat.
Zsombor szerint fontos tudni, hogy ütközés során a biztonsági öv is fog sérülést okozni - sok autóbalesetben panaszkodnak arra, hogy meghúzta a mellkast -, de ezek kisebbek, mint amit akkor szenvednénk el, ha nem használjuk.
Menetiránynak háttal vagy előre nézően?
Az ülést menetiránnyal szemben, vagy annak háttal szereljük be az autóba, ezt egyfelől megszabja maga a konstrukció, így már a vásárlásnál érdemes megnézni, hogy milyet választunk. Másfelől általános előírás nincs, csak ajánlás, amely szerint kétéves korig javasolt háttal utaztatni a kicsiket. Utána már csak azért sem, mert rosszulléttel, hányingerrel, szédüléssel járhat azoknál, akik erre érzékenyek.
Zoli magyarázza a háttal utaztatás előnyeit: „A nyak miatt fontos. Nekik a fejük még arányaiban sokkal nagyobb a testükhöz képest, ráadásul tehetetlen is, nem elég fejlett még az izomzatuk. Az ostorcsapás-sérülések veszélye ilyenkor magasabb, a kisgyermekek ennek jobban ki vannak téve. Ha az erőhatás más irányú, és előrebólint a gyermek, az kisebb kárt tud okozni.” Itt fontos még az is, hogy menetiránynak háttal csak olyan ülésen utazhat a gyermek, amelyik nincs ellátva légzsákkal, vagy előzetesen azt kikapcsoltuk.
Terhesség alatti biztonság: Kismama övterelő
Noha a gyerekülések használata már többnyire általános, Zoli arra is kitért, hogy nemcsak akkor kell gondoskodni a biztonságról, amikor utódunk már megszületett. Amikor az anyuka várandós, a hasát - így közvetve a magzatot - érő behatások is károsak lehetnek. Ennek elkerülésére már lehet kapni, vagy akár bérelni is úgynevezett kismama övterelőt. Ennek a működése egyszerű: többnyire annyit kell tennünk, hogy az ülőlapra helyezzük, a megfelelő módon - például a támlát körülölelő csattal - rögzítjük.
Balesetek és sérülések: Mit tegyünk?
Zsombor részletezi, milyen jellegű sérüléseket szenvedhetnek el az utasok - legyen szó felnőttekről vagy gyermekekről - egy autóbalesetben. „Az ütközés akár másik gépjárművel, akár más fizikai akadállyal (például: fa, korlát, betonpillérek) történik, a haladási sebességünkből származó mozgási energiánk redukcióját szenvedi el gépkocsink és így a szervezetünk is. Tehát azt mondhatjuk, hogy a megválasztott sebesség határozza meg az ütközés energiáját, és ezzel túlnyomórészt a közlekedési esemény súlyosságát.”
A különféle sérülések jellemzően a direkt erőhatások során alakulnak ki, ezeket jellemzően két nagy csoportba sorolhatjuk: lágyrész- és csontsérülések. Érdemes külön kitérni a súlyos, illetve életveszélyes sérülésekre, ezeket taglalni szervrendszerenként, illetve tájanatómia szerint lehet.
Jellemző sérülések baleset esetén:
- Magas számban jelennek meg a koponya-, illetve agyi sérülések.
- A mellkas és így a mellhártya sérülése szintén járhat életveszélyes következményekkel. Úgynevezett tenziós légmell alakulhat ki, amely akár percek alatt légzési, keringési és metabolikus elégtelenséghez vezethet.
- Fontos szót ejteni a medencét és a combcsontot ért ártalmakról is, mindkettő régió gazdag érhálózattal rendelkezik, illetve jelentős nagy erek futását biztosítja. Ezen testtájakat ért sérülések veszélye, hogy a jelentős vérzés viszonylag „néma” marad. Akár a medence ürege, akár a comb szövetközi régiója nagy mennyiségű vérnek biztosít helyet, anélkül hogy ez egy laikus szemlélőnek külsérelmi nyomot, vagy tünetet vessen fel.
- Lágyrész-sérüléseknél meg kell említeni a fedett hasi sérüléseket. Ezek jellemzően a hasi régiót ért tompa erőhatás következtében alakulnak ki.
A balesetek mechanizmusát, a sérülések típusait és jellegét tekintve csecsemő- és kisgyermekkorban sincs nagy eltérés a fentiekhez képest. Néhány tényezőt mégis meg kell említeni Zsombor szerint: „Az első és legjelentősebb, hogy ekkor nagymértékben eltérnek a testarányok és az anatómiai viszonyok a felnőttkorihoz képest. A testhez, torzóhoz képest nagyobb méretű a fej, amely miatt nagyobb a valószínűsége a fejet ért sérüléseknek, a súlyos agy- és koponyaártalmaknak, skalpsérüléseknek. Továbbá az úgynevezett ostorcsapás jelenségnek is sokkal kitettebbek ezen korú csecsemők, gyermekek.”
Elsősegély baleset esetén:
A baleseteknél alapvetően mindenkinek kötelessége segíteni, de a tapasztalatok azt mutatják, sokan nem merik ezt megtenni. Zoli és Zsombor is kiemelik, hogy az elsődleges mindig a saját biztonságunk legyen, lángoló autóhoz például nem szabad odamenni. Ha a biztonság adott, tájékozódni kell a sérültek számáról, életkoráról, a sérülések jellegéről.
Amennyiben felmerül a fej- vagy nyaksérülés gyanúja, rögzíteni kell, hogy a sérült ne akarja mozgatni, ne akarjon felállni. Ez gyermekek esetében nehezebb lehet, de ha nincs más mód, le kell térdelni hozzá, és addig fogni, tartani, amíg a mentő oda nem ér, legyen szó akár 10-15 percről vagy többről. Előfordulhat továbbá az is, hogy ki kell emelni az autóból valakit: ebben az esetben is fontos a rögzítés. Adott esetben a gyerekülés arra is alkalmas lehet, hogy azzal együtt mentsük ki a potenciális sérültet a kocsiból. Nemcsak gyerekekre érvényes, de ha eszméletlen sérülttel van dolgunk, és az alapvető életjelenségek vizsgálata során nem tapasztalunk légzést vagy pulzust, meg kell kezdeni az újraélesztést.