A csecsemőkori figyelemfejlesztés fontossága és módszerei

A koncentrációt gyakran olyan képességnek tekintjük, amely csak később, a gyerekkor során alakul ki. Valójában azonban sokkal korábban megjelenik. Már az első hónapokban is megfigyelhető, hogy egy baba hosszabb ideig figyel egy forgót, követ egy árnyékot, vagy ugyanazt a mozdulatot ismétli újra és újra.

A Montessori megközelítésben a baba koncentráció nem olyasmi, amit tanítani kell. Sokkal inkább olyasmi, amit fel kell ismerni és meg kell őrizni. Ez szorosan kapcsolódik ahhoz a gondolathoz, hogy a gyermek saját tevékenysége - a „munkája” - a fejlődésének alapja. Amikor így tekintünk rá, a szerepünk is megváltozik. Ami kívülről nézve mozdulatlanságnak tűnik, valójában aktív folyamat. Egy baba, aki egy forgót figyel, nem passzívan nézi azt.

A baba koncentráció ezekben a korai pillanatokban még könnyen megszakadhat. Nem azért, mert a baba ne lenne képes fókuszálni, hanem mert a környezet nem mindig támogatja ezt az állapotot. Ha ezt felismerjük, a jelenlétünk is megváltozik. A baba koncentráció fejlesztésének egyik legegyszerűbb módja, ha nem szakítjuk meg szükségtelenül. Ha azt látjuk, amint teljesen elmélyül egy tárgy megfigyelésében, az elme épülésének vagyunk tanúi. A mindennapok nem mindig teszik lehetővé a kivárást. De amikor igen, néhány plusz perc valódi különbséget jelent.

A baba koncentráció egyik legfontosabb jele az ismétlés. Ugyanaz a mozdulat újra és újra megtörténik, de minden alkalommal egy kicsit pontosabban. A baba nem megszokásból ismétel, hanem azért, mert maga az ismétlés viszi előre a fejlődést. Az, hogy milyen eszközök veszik körül a babát, közvetlenül hat a baba koncentráció alakulására. A Montessori forgók, a tapintható tárgyak vagy az első szenzoros eszközök mind olyan tapasztalatot kínálnak, amely egy-egy tulajdonságra fókuszál. A baba koncentráció szempontjából a környezet minősége kulcsfontosságú. Ez nem azt jelenti, hogy minden ingert el kell távolítani. Inkább azt, hogy tudatosan alakítjuk a környezetet.

A baba koncentráció megértésének legjobb eszköze a megfigyelés. A baba nem úgy „unja meg” a dolgokat, ahogy azt gyakran feltételezzük. Inkább vált a koncentráció és a pihenés között. A baba koncentráció fejlesztése nem külön feladat, hanem annak a feltétele, hogy teret adunk annak, ami már zajlik.

A külső és belső környezetünkből rengeteg inger ér bennünket felnőtteket. Gondoljunk csak arra, amit manapság nagyon sokan művelünk, hogy egyszerre gyereket nevelünk, szól a televízió, csörög a telefon, főzünk, mosunk… stb. A mai gyerekek pedig még inkább ki vannak téve az információk sokaságának, ebben nőnek fel. Rengeteg helyről zúdul rájuk az inger. A figyelni tudó gyermek kiválogatja az aktuálisan szükséges információkat. Felfogja és továbbítja azokat az agyba. A figyelmet, a figyelem tartósságát és koncentráltságát már egészen kicsi gyerekeknél el lehet kezdeni játékosan „fejleszteni”.

Az önkéntelen figyelem az egyszerűbb történet… Ez már csecsemőkorban kialakul. Ilyen, amikor a baba a mozgó tárgyak felé fordul, követi a fényeket, odafordul szülei hangjára. Az önkéntelen figyelem nagyon-nagyon fontos ahhoz, hogy új dolgokat tanuljunk a világról. Ezzel szemben a szándékos figyelem teszi lehetővé, hogy a gyermek a feladatára (vagy a tanító nénire) koncentráljon. Ilyenkor tudatosan irányítjuk a figyelmünket valamire, ez viszont fárasztó dolog. A szándékos figyelem viszont nem egyik pillanatról a másikra alakul ki: fokozatosan fejlődik.

A szakértők is egyetértenek abban, hogy a gyermek életében az első 3 év a legfontosabb. Ahhoz, hogy későbbi problémákat előzzünk meg, szükséges, hogy odafigyeljünk a babával való játékos foglalkozásra. Legyünk tudatosak ezzel kapcsolatban. Nem értek egyet azzal sem, hogy túl sok ingerrel terheljük le a babánk idegrendszerét (pl. túl sok és hangos zene, folyamatos jövés-menés, vagy teljesen rendszertelen életvitel).

A figyelem fejlesztése nem csupán típusok, hanem területek szerint is megkülönböztethető: van auditív és vizuális figyelem, és egyáltalán nem valószínű, hogy mind a kettő területen ugyanolyan erősek vagyunk. A vizuális figyelem fejlesztése jobbnál jobb figyelem fejlesztő játékok segítségével hatékony és szórakoztató lesz! A legkisebbeknek válasszanak készségfejlesztő bébijáték kínálatunkból!

Onnan lehet észre venni, hogy a hallási- vagy auditív figyelem erős valakinél, hogy gond nélkül képes akár egyszeri meghallgatás után is megjegyezni információkat vagy éppen dallamokat. Egy mesekönyv és napi 10 perc meseolvasás máris rengeteget segíthet! A hallási figyelem fejlesztésére az egyik legjobb módszer a ritmus utánzás.

A figyelem tanulást sok külső tényező is befolyásolja, amiken szerencsére könnyedén változtathatunk. Nézzük, milyen egyéb módszerek segítségével fejleszthető a figyelem!

Konkrét gyakorlatok és módszerek a figyelem fejlesztésére

A figyelem fejlesztése mozgással: Egy kisgyereknek óriási a mozgásigénye. Ennek az igénynek a kielégítetlensége nyugtalanná teheti a kicsit, ami megzavarja a figyelmében is.

Játékok és tevékenységek csecsemőknek és kisgyermekeknek:

• Vásároljunk néhány szatén szalagot, vagy színes kendőt, és adjuk a baba kezébe, lengessük, énekeljünk hozzá. Énekeljük hozzá pl: „Ég a gyertya, ég, el ne aludjék!
• Tegyünk színes, puha játékokat a kiságy fölé, vagy rögzítsük őket a babakocsiban. A baba kedvére nézegetheti, tapogathatja, vagy ha olyan a játék (pl.
• Egyszerűen vegyünk magunk elé egy adag játékot, vagy tegyük egy táskába/dobozba őket, és egyesével nevezzük meg, beszéljünk róla, hogy néz ki, milyen az a tárgy.
• Igazán egyszerű, és élvezetes játék a babának buborékokat fújni.
• Amíg a csecsemő nem tudja megfogni a tárgyakat, már akkor is guríthatunk neki labdát, vagy puha változatban ösztönözhetjük arra, érintse meg, próbálja megfogni. Ha a baba már tud ülni, gurítsuk, dobjuk neki a labdát, kérve, hogy ő is próbálja meg.
• Mindenképp fontos, hogy a néhány hónapos babával még nem hallgassunk túl hangos zenét, és túl sokáig. A lágy, babazene vagy kedves dalocskák már korán megalapozzák a gyermek zenei nevelését.
• Kiemelten fontos a ritmusérzék fejlesztése, sok más képességgel, készséggel összefüggésben áll. Mondjunk a babának rövid, ritmikus mondókákat, akár mozdulatokkal kiegészítve. Pl.
• Az állatok és a járművek a legegyszerűbb és élvezetesebb ennek gyakorlására, hiszen már a csecsemő is felfigyel, ha állathangokat, vagy egy mentő, tűzoltó szirénáját hallja. Utánozzuk a környezetünkben, vagy egy könyvben látott állatokat, illetve bármit, aminek van hangja.
• Játékos módon a nap legtöbb tevékenységénél kiegészíthetjük a beszédünket babajelekkel. Ettől a baba először (3-4 hónapos kortól) könnyebben megérti amit mondunk neki, majd az utánzás képességével (kb. 6-8 hónapos kortól) ő is tud majd kommunikálni velünk.
• Szerezzünk be néhány hangszert otthonra, amit a baba is tud majd próbálgatni, használni. Rumbatök, xilofon, csörgődob, stb, amik játékboltban kaphatók. Rövid, ritmusos mondókák mellé használjuk ezeket.
• Sok használati tárgyat találunk a lakásban, ami veszélytelen a baba számára, mégis akár hosszú ideig leköti a figyelmét.
• Nem maradhat ki a baba életéből. „Poros úton kocsi zötyög, fa kereke gyorsan pörög.
• Az állatokkal való közeli kapcsolat a gyermekekre rendkívül pozitív hatással van. Kutatások bizonyítják, hogy a háziállatok simogatása megnyugtatja az embert is.
• Időnként érdemes bevetni egy-egy házilag készült játékot is, ilyen az üres műanyag flakon, melybe tölthetünk rizst, babot, vagy magokat, a lényeg, hogy rázás közben adjon hangot.
• Népszerű és a babák élvezik az ujjakkal való játékot.
• Minden baba örömmel mutatja - amikor már képes rá - mikor megkérdezzük, hol van a fejecskéje. Taníthatjuk játékos formában, mondókával kísérve. Közben mutassunk a testrészekre. Pl.
• Tudtad, hogy az étkezés milyensége összefüggésben áll a baba beszédfejlődésével? Hiszen a szájban lévő és száj körüli izmok fejlettsége is befolyásolja, mikor és hogyan tanul beszélni a gyermek. Ezen kívül időnként hagyni kell a babát, hogy megtapogassa, akár trancsírozza az ételt, hiszen ez is egy megismerő folyamat része, ha hiszed, ha nem, ez is rengeteget fejleszt a gyermeken. Takarítást pedig néha be kell vállalni.
• A legmozgékonyabb babákat is leköti néhány percre, vagy akár többre is a puha anyagból, kézzel készült babakönyv. Interaktív, minden oldalon az ő érzékeire ható, tapogatható, matatható felfedezni valókkal.
• Ruhán keresztül, vagy fürdés után meleg környezetben akár natúr olajjal (pl. kókuszolaj) végig simogatjuk a babát, a pocakját, hátát, kezeit, lábait, és arcát is. Megnyugtatja a babát, erősíti a kötődést. Finoman, óvatosan megtornáztathatjuk a kezeket, lábakat.
• Olyan korú babával élvezetes igazán, akik már tudnak ülni, fogni, és nyúlni a tárgyakért. Pakoljunk használati tárgyakat - amiket a baba ismer - egy nagyobb zsákba, és kérjük meg, hogy húzzon ki belőle. Figyeljük, hogy mennyire ismeri fel, esetleg tudja-e, hogy mire való.
• Ha a csecsemő szívesen fekszik hason, már elé tehetünk puha babakönyveket, hogy megtapintsa, nyúljon felé, akár ösztönözve ezzel később a kúszásra, mászásra.
• A nap során tevékenységeink mellé meséljük el mindig, hogy mi történik, mit csinálunk. Ez fontos a babának, biztonságérzetet ad neki, könnyebben érti és megismeri a környezet történéseit, dolgait. Később pedig nagyon sokat fog segíteni az érzelmei kifejezésében, ha segítünk neki - amikor tudjuk - helyette elmondani a vele történt eseményeket, érzelmeket.
• Kézben, ölben, vagy egy egyszerű takaróban is hintáztathatjuk a babát. Komplex módon ható, intenzíven fejlesztő tevékenység, mely hatással van az idegrendszerre, és még számos jótékony hatása ismert, terápiáknál is gyakran alkalmazzák. Kísérjük dallal. Bimm, bamm; bimm, bamm; bimm, bamm; hórukk!
• Az első időkben, amikor a csecsemő elkezd hangokat adni, gőgicsélni, még fordítottan tudjuk őt segíteni a fejlődésben. Nem ő utánoz minket, hanem mi őt!

A figyelemfejlesztés témában egy blog sorozat készül. Virág 28 éve foglalkozik gyermekek fejlesztésével és 6 gyermek édesanyja. A 2. rész a 3-6 éves korosztály figyelem fejlesztéséről fog szólni.

A figyelem típusai és fejlődése

Az újszülött korban ez nem várható el, a baba a testközelséget igényli, ezért gyakran még akkor sincs el egyedül, ha egyébként jóllakott, kipihent, nem fáj a hasa, tiszta a pelusa. 2-3 hónapos korra ez kezd megváltozni, a baba látása egyre élesebb, ezért már el tud nézelődni kis ideig és az egyszerűbb játékok után már elkezd nyúlni is. Ha a kiságy fölé játékhidat szerelsz fel vagy játszószőnyegre teszed, azt szívesen nézegeti, de az egyszerűbb kontrasztos képek is jól lekötik (pl. Mi azt hisszük, a játék mindig érdekes, de valójában a kicsinek minden tárgy érdekes, de ha már felfedezte, rájött, hogyan működik, nem érdekes tovább. Ez még nem az óvodáskori játékok kora, amikor ugyanazt az egyszerű tárgyat számtalan kreatív módon használja fel a kicsi pl. Amikor a baba elkezd jönni-menni, a többi játék egy darabig háttérbe szorul. Most a mozgás gyakorlása a legérdekesebb. Vannak babák, akik szimplán a mozgás öröméért mozognak, másoknak célja is van a kúszással-mászással, pl. érdekes tárgyakat megszerezni vagy érdekesnek tűnő helyekre elmenni a lakásban, esetleg anya nyomába eredni és folyton ott lenni. 1-2 éves korban is még a mozgás a legérdekesebb a kicsi számára. A nyugodtabb babák néha már el-el bíbelődnek a számukra érdekes játékokkal, mások folyton rohangálnak. A figyelmük még nem feltétlenül irányul hosszasan ugyanarra a tevékenységre és eltérő mértékben együttműködőek, amikor anya megpróbálja a figyelmüket valamire ráirányítani. Gyakori helyzet, ami aggasztani szokta az anyukákat, hogy pl. szeretnének a kicsinek mesét olvasni, de őt nem érdekli, vagy gyurmáznának, építőznének vele, de a totyogót legfeljebb csak pár percig érdekli a dolog. Ilyenkor merül fel a kérdés, nem figyelemzavaros-e a gyerek, normális-e, hogy másfél vagy 2 évesen még nem érdeklik ezek a tevékenységek. A legtöbb esetben szó sincs figyelemzavarról, szimplán csak az áll a háttérben, hogy a kisgyereket valami más érdekli és a meseolvasást vagy a gyurmázást nem találja olyan érdekesnek. Ebben a korban könnyebb rávenni őket erre, ha közben mozoghatnak, pl. sok kisgyerek szívesen hallgatja a mesét játék közben (és ilyenkor is hallja, nyugodtan olvashatod neki), valamint még kevésbé érdekli őket a mese szövege, mint amennyire a könyvben található színes képek. A kicsik figyelme egyébként a hétköznapi tevékenységekkel gyakran jobban leköthető, mint a játékkal. Mi felnőttként gyakran nagyon komolyan fogunk bele a játékba és ilyenkor a kicsi is érzi a szándékosságot, a modorosságot, a feszültséget. Ez függ a veleszületett temperamentumtól és az aktivitás szintjétől is, valamint befolyásolja az is, mit csinál éppen a baba. Ha valamilyen új játékkal játszik, valami számára érdekes tevékenységet végez, arra hosszabban tud odafigyelni, valamint megfigyelhető, hogy a kijelzőt, tévét hosszasan tudja nézni, hiszen az mozog változik.

A 3-4 éves gyermekek szándékos figyelmének időtartama 5-10 perc, ami nem meglepő, hiszen ez egy fárasztó idegrendszeri feladat. Az óvodai évek alatt az egyik legfontosabb feladatunk, hogy ez az időtartam növekedjen és az iskolába lépés idejére elérje a 20-25 percet. Ahogyan telik az idő, egyre több ideig lesznek képesek egy adott dologra figyelni, de ennek alakításához is idő kell.

A koncentráció fejlesztése már egészen kicsi gyerekkorban is rendkívül fontos feladata a szülőknek. A mai gyerekek szüleire ez hatványozottan igaz, ugyanis az okoseszközök használata és a háttérzajként duruzsoló TV csak tovább nehezítik a gyerekek helyzetét. Mivel a figyelemre való képesség rövid- és hosszú távon is hasznos, fejlesztésére érdemes tudatosan nagy hangsúlyt fektetni.

A koncentráció fejlesztése óvodáskorban a leghatékonyabb, ugyanis a gyerekek ebben a korban a környezetükből érkező információk feldolgozásával ismerik meg a világot. Ez az az életszakasz, amikor a spontán figyelem szándékossá alakul. A kitartó figyelem, vagyis az éberség elsajátítása már sokkal nehezebb és hosszabb folyamat, azonban a későbbi tanulmányaik során és a munkában egyaránt nagy szükség lesz rá.

A figyelem nem csupán típusok, hanem területek szerint is megkülönböztethető: van auditív és vizuális figyelem, és egyáltalán nem valószínű, hogy mind a kettő területen ugyanolyan erősek vagyunk.

Tényezők, amelyek befolyásolják a figyelmet

Az 1-3 éves korosztályban a gyerekek egy része aktívan ingerkereső és az idegrendszer éretlensége miatt gyakran túlpörögnek. Ha már csecsemőkorban is csak rövidebb ideig tudott odafigyelni egy dologra a baba, ha kezdettől izgett-mozgott, akkor ebben a korban különösen figyeljünk oda arra, hogy ne érje őt túl sok inger. Az állandóan a szobában szóló háttértévé, a számítógép, tablet, mobil, a rengeteg program, a rengeteg játék együtt túl sok inger lehet a kisgyerek számára, ami tovább fokozhatja az aktivitását. Megfigyelhető, hogy a túlingerelt kisgyerek folyton pörög, sok a céltalan tevékenysége, csapkod, rohangál, semmi sem köti le igazán. Sokat segíthet ezen, ha csökkentjük az ingerek mennyiségét, ezzel megteremtjük annak a lehetőségét, hogy ne csak felületesen szemlélje a tárgyakat, a játékokat, hanem igazán el tudjon mélyedni 1-1 tevékenységében.

Ebben a korban, amikor amúgy is annyi minden változik a kicsiben, annyira rohamosan fejlődik, az állandóság komoly biztonságérzetet jelent a számára. Éppen ezért ügyeljünk rá, hogy a napok ritmusa meglegyen és ne szervezzük túl programokkal az életet! Nem kell katonás napirendet tartani, de jó, ha a teendők egymásutánisága minden nap megegyezik egymással (pl.

Amikor már csak 1x alszik a baba, tartsuk tiszteletben az alvásidőt és bárhol is vagyunk, teremtsük meg a lehetőségét, hogy nyugodtan ki tudja pihenni magát. Amíg még 2-3 nappali alvás van, akkor is vegyük komolyan az alvásidőt, ne csúsztassuk, változtassuk (ez alvászavarokat is okozhat), viszont az nem probléma, ha 1-1 alkalommal nem a kiságyban, hanem pl. Amikor már nem mindig alszik délután a kicsi, ügyeljünk rá, hogy amikor elálmosodik, legyen egy kis csendespihenő, ne hagyjuk túlpörögni! Amikor úgy látjuk, túl sok inger érte, túlpörgött, vigyük el az őt túlingerlő helyzetből valami nyugodtabb helyre és pihenjünk kicsit! Például, ha vendégségben vagytok és elkezd túlpörögni, menjetek ki 5-10 percre a szabad levegőre vagy egy csendes helyiségbe és pihenjetek egyet! Ha rohangál, láthatóan nem bír magával, segíthetsz neki azzal, ha egy kis közös tornával vezetitek le a fölös energiát és feszültséget, pl. azt játsszátok, hogy kismajmok vagytok és szeditek a banánt, jó magasra nyújtóztok érte és aztán ugráltok egyik ágról a másik ágra.

Megfigyelhető, hogy a legtöbb „figyelemzavaros” gyerek azok között található, akiket nem visznek ki rendszeresen levegőre. Kutatások szerint már napi fél óra szabad levegőn való játék is csökkenti a kisgyerekek frusztrációját, az ideális pedig napi 4-6 óra játék lenne a szabad levegőn (tudom ezt télen, rossz időben és házimunka mellett nehéz megvalósítani, de azért törekedni lehet arra, hogy minden nap töltsetek minél több időt a szabadban). A nagyon aktív gyerekeknél segít, ha délelőtt és délután is kivisszük őket egy kicsit. Rossz időben is jó stratégia, ha nem egyszerre megyünk ki hosszú időre, hanem inkább több alkalommal 30-40 percre.

Lehet, hogy mi gyurmázni szeretnénk vele vagy rajzolni, de őt ezek nem érdeklik, miközben a kisautóival vagy a homokozással meg hosszasan el tud lenni. Tévesen azt hisszük, koncentrálni csak passzív állapotban lehet (pl. ülünk és egy dologra figyelünk), de gyakran a szüleik által túlságosan aktívnak és figyelemzavarosnak ítélt gyerekekről is kiderül, hogy vannak olyan tevékenységek, amik hosszasan le tudják őket kötni, csak a szülő ezekre nem gondolt. Például az egyik kisfiú nem szeretett színezni, rajzolni, viszont sétánál hosszasan lekötötte, hogy faleveleket gyűjtött és akár 20 percig is képes volt nézni az udvaron játszó cicákat.

A modern szülői lét egyik legnagyobb kihívása, hogy gyermekeinket megtanítsuk a fókuszra egy olyan világban, ahol a figyelem az egyik legértékesebb, mégis leginkább szétforgácsolt erőforrás. Nehéz elvárni, hogy a gyerekek hosszú percekig elmélyüljenek egy feladatban, miközben folyamatosan bombázzák őket a digitális ingerek. Pedig a koncentrációs képesség nem veleszületett tulajdonság, hanem egy izom, amit edzeni kell. Ahogy a nagymozgásokat, úgy a belső fókuszt is játékos gyakorlással, türelemmel és a megfelelő környezet kialakításával lehet hatékonyan fejleszteni.

Sokszor használjuk a „koncentráció” szót, mintha az egyetlen, monolitikus képesség lenne. Valójában a figyelem egy komplex kognitív funkció, amely több részképességből áll össze. Amikor azt mondjuk, hogy a gyerek „nem figyel”, valószínűleg nem tudja megfelelően használni a figyelmi rendszereit. Az első és legfontosabb a fenntartott figyelem. Ez az a képesség, amellyel gyermekünk képes egy feladatra hosszabb ideig összpontosítani, anélkül, hogy elkalandozna. Ez kulcsfontosságú az iskolában, de például egy legó építmény befejezéséhez is.

Végül ott van az osztott figyelem, ami a több feladat egyidejű kezelésének képessége. Bár felnőttként gyakran próbálunk egyszerre multitaskingolni, a gyermekeknél a figyelem fejlesztésének korai szakaszában a cél éppen az, hogy megtanulják az egyidejűség helyett a fókuszált sorrendiséget. A fenntartott figyelem a fókusz alapköve.

Tévedés azt hinni, hogy egy háromévesnek fél órán keresztül kellene ülnie és rajzolnia. A gyermekek figyelmi kapacitása szorosan összefügg az életkorral és az idegrendszeri érettséggel. Általános ökölszabályként elmondható, hogy a gyermekek figyelmi ideje percekben nagyjából megegyezik az életkorukkal plusz 1-2 perc. Ez az időtartam azonban erősen függ a tevékenység motiváló erejétől. A figyelem nem lineárisan fejlődik. Képes strukturált tanulási feladatokra. Ha a gyermek figyelmi ideje messze elmarad az életkori átlagtól, és ez a mindennapi működését is akadályozza, érdemes lehet szakemberhez fordulni, de előtte vizsgáljuk meg alaposan a környezeti tényezőket és a játékos fejlesztési lehetőségeket.

Mielőtt bármilyen speciális fejlesztő játékot bevetnénk, rendet kell tennünk a gyermek környezetében és a napi ritmusában. A figyelem fejlesztése a nyugalom megteremtésével kezdődik. A rendetlenség nem csupán esztétikai kérdés, hanem komoly figyelemelterelő tényező. Ha a gyermek látóterében túl sok játék, könyv vagy dísz van, az agya folyamatosan próbálja feldolgozni ezeket az ingereket, így a fókuszáláshoz szükséges energiát elvonja a feladattól. A játékok rotációja is rendkívül hasznos módszer. Ne legyen minden játék egyszerre elérhető. Ha csak néhány, de minőségi játék áll rendelkezésre, a gyermek mélyebben el tud merülni azokban.

A kiszámíthatóság biztonságot nyújt, a biztonság pedig segíti a koncentrációt. Ha a gyermek tudja, mi következik, kevesebb energiát kell fordítania a bizonytalanság kezelésére, és több marad a feladatra. Különösen fontos a délutáni átmenet kezelése. Az iskolából vagy óvodából hazaérkező gyermek idegrendszere gyakran túlpörög. Ilyenkor ne azonnal a leckékkel kezdjünk, hanem biztosítsunk egy rövid, de intenzív mozgásos vagy szabad játékos levezetést, mielőtt elvárjuk tőle a csendes koncentrációt. A rend és a rutin a figyelem két legjobb barátja.

A figyelem fejlesztése játékokkal

A koncentráció fejlesztésének leghatékonyabb módja a játék. A játék motiváló, örömteli, így a gyermek önszántából fektet energiát abba a tevékenységbe, ami fejleszti a figyelmi funkcióit.

Vizuális figyelem fejlesztése:

• A klasszikus memóriajátékok fejlesztik a rövid távú memóriát, ami szorosan összefügg a fenntartott figyelemmel. Kezdjük kevés kártyával (6-8 pár), majd fokozatosan növeljük a nehézséget. A sikerélmény fenntartása érdekében kezdetben hagyjuk, hogy a gyermek nyerjen.
• Keressünk könyveket vagy nyomtatható feladatlapokat, ahol két majdnem azonos kép közötti apró eltéréseket kell megtalálni.
• A legózás, a Duplo, a gyöngyfűzés vagy a mozaik kirakása mind kiválóan fejleszti a finommotorikát és a koncentrációt. Különösen hatékonyak azok a feladatok, ahol a gyermeknek egy előre megadott mintát kell lemásolnia vagy követnie.

Auditív (hallási) figyelem fejlesztése:

• Ez a játék a Montessori pedagógia egyik alapja. Üljetek le csendben, hunyjátok be a szemeteket, és figyeljetek a környezet hangjaira. Kérdezzük meg a gyereket, mit hallott: a kutyaugatást, a hűtő zúgását, a szél suhogását.
• Használjunk különböző tárgyakat (kulcs, papír, kanál) és adjunk ki velük hangokat. A gyermek becsukott szemmel próbálja meg kitalálni, mi volt az. A nehezebb változatban egy történetet mesélünk, és a gyermeknek meg kell tapsolnia, ha meghallja az előre megbeszélt szót (pl.

Figyelem fejlesztése mozgással:

• A gyerekek nem tudnak mozdulatlanul figyelni. Az idegrendszerük a mozgás révén dolgozza fel az információkat.
• A járás egy vonalon, az egy lábon állás, vagy a hintázás mind rendkívül fontos a figyelem szempontjából. Az egyensúlyozás megköveteli a test és az agy folyamatos együttműködését, ami közvetve segíti a kognitív fókusz kialakulását.
• Zene szól, a gyerekek táncolnak. Amikor a zene hirtelen leáll, a gyermeknek azonnal szoborrá kell merevednie.

A figyelem fejlesztése nem csak az asztalnál ülve történik. A modern gyerekek hozzászoktak a gyors jutalmazáshoz, ezért nehezen viselik azokat a feladatokat, amelyek hosszú távú erőfeszítést igényelnek. A flow (áramlat) az az állapot, amikor a gyermek teljesen elmerül egy tevékenységben, és elfelejti a körülötte lévő világot. Ez az igazi, mély koncentráció. Támogassuk azokat a hobbit, ahol a folyamat a cél. Például a modellezés, a hímzés, a bonyolultabb kirakók vagy a hosszú, elmélyült rajzolás mind erősítik a kitartó figyelmet. Ha látjuk, hogy a gyermek elmerül, ne szakítsuk félbe, még ha letelt is az étkezés ideje.

A hosszú, unalmas feladatok (pl. házi feladat) lebontása kisebb, kezelhető egységekre csodákra képes. Időzítés: Használjunk vizuális időzítőt (homokóra vagy stopperóra), hogy a gyermek lássa, mennyi idő van még hátra. Jutalmazás: A szünet legyen a jutalom. Rugalmasság: Ha a gyermek éppen flow-ban van, ne szakítsuk meg a 15 perces ciklust.

A digitális eszközök és a figyelem

Nem lehet szó a koncentráció fejlesztéséről anélkül, hogy beszélnénk a képernyőkről. A digitális eszközök (telefonok, tabletek, gyors tempójú videók) folyamatosan változó, intenzív ingereket szolgáltatnak, ami hozzászoktatja az agyat a gyors jutalmazáshoz. A mennyiségi korlátok (ajánlott életkoronkénti maximumok) betartása elengedhetetlen. De legalább ilyen fontos a minőség. A legfőbb szabály: a képernyőidő legyen tudatos, és kerüljük el a „digitális bébiszitter” szerepét. Ha a gyermek unatkozik, az unalom teremti meg a kreativitás és az elmélyült játék alapját. Az unalom a figyelem fejlesztésének melegágya. Vezessünk be rendszeres „digitális detox” időszakokat. Ez lehet egy hétvége a természetben, ahol a telefonok a táskában maradnak, vagy minden nap egy óra, amikor az egész család kikapcsolja az eszközöket, és együtt olvas, társasjátékozik, vagy csak beszélget.

Az életmódbeli alapok fontossága

A koncentrációs zavarok gyakran nem kognitív problémák, hanem egyszerűen a megfelelő életmódbeli alapok hiányából fakadnak. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás a legfontosabb tényező. Alvás közben az agy „rendet rak”, és megerősíti a napközben tanultakat. Biztosítsunk állandó lefekvési időt, és alakítsunk ki nyugtató lefekvési rutint. A lefekvés előtti egy órában már kerüljük a képernyőket, mivel a kék fény gátolja a melatonin termelődését, ami az alvásért felelős hormon.

Az agy glükózzal működik, de a vércukorszint hirtelen ingadozása figyelmi zavarokat okozhat. Kerüljük a reggeli vagy tízórai nagy mennyiségű finomított cukrot és fehér lisztet tartalmazó ételeket. Fókuszáljunk a komplex szénhidrátokra (teljes kiőrlésű gabonák), a megfelelő fehérjebevitelre és a „jó zsírokra”. Az omega-3 zsírsavak (pl. A figyelem fejlesztéséhez szükséges agyi energia stabil vércukorszintet igényel.

A dehidratáció az egyik leggyakoribb, mégis leginkább figyelmen kívül hagyott oka a koncentrációs problémáknak. Már enyhe folyadékhiány is okozhat fejfájást, fáradtságot és csökkent kognitív teljesítményt.

A szülői szerep és a szakember segítsége

Amikor a gyermek eléri az iskoláskort, a figyelem fejlesztése már nem csupán játék, hanem a tanulási hatékonyság alapfeltétele. A tanulóhely legyen csendes, jól megvilágított és mentes a figyelemelterelő vizuális ingerektől. Ne a konyhaasztalnál tanuljon, ahol félóránként elhalad valaki, vagy szól a rádió. Fontos, hogy az asztalon csak az aktuális feladathoz szükséges eszközök legyenek.

Sok gyermek számára a figyelem fenntartása könnyebb, ha vizuális segítséget kap. Használjunk színes kiemelőket, poszt-it cetliket, és készítsünk közösen tankönyvi összefoglalókat, amelyekben a kulcsfogalmakat ábrákkal, nyilakkal vagy rajzokkal kötjük össze.

Ne hagyjuk, hogy a gyermek két órán keresztül ugyanazt a tantárgyat tanulja. A fókusz felfrissítése érdekében érdemes váltani a logikai és a kreatív tantárgyak között. Például egy nehéz matematika feladat után jöhet egy könnyedebb olvasás vagy nyelvtan gyakorlat.

A tanulási stratégiák megtanítása a koncentráció fejlesztésének hosszú távú befektetése. A szülői hozzáállás talán a legfontosabb tényező a figyelem fejlesztésében. Ne csak akkor szóljunk a gyermekhez, amikor elkalandozik. Ehelyett fókuszáljunk arra, amikor jól csinálja. Ha a gyermek 5 percig is sikerrel koncentrált egy feladatra, dicsérjük meg konkrétan: „Látom, mennyire kitartóan dolgoztál ezen a rajzon!” A gyermekek leginkább a szülőket utánozzák.

A mindfulness (tudatos jelenlét) gyakorlatok segítenek a gyermeknek a jelen pillanatra koncentrálni, ami alapvető a figyelem számára. Ez lehet egy rövid légzőgyakorlat a tanulás előtt, vagy egy „testpásztázás” lefekvéskor, amikor a gyermek sorban végigmegy a testrészein, és megfigyeli, mit érez.

Mikor van szükség szakemberre? Fontos megkülönböztetni a normál, életkori sajátosságokból fakadó nehéz koncentrációt az igazi figyelemzavartól (ADHD/ADD). A fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus célzottan tud segíteni a figyelemhiányos gyermekeknek. Speciális gyakorlatokkal, mint például a Meixner-módszer vagy a diszlexia prevenciós programok, erősítik azokat a részképességeket, amelyek a figyelem alapját képezik.

A figyelem fejlesztése nem egy gyorsan megoldandó probléma, hanem egy folyamat, amely során a gyermek megtanulja irányítani az elméjét. Amikor a gyermekünk megtanul mélyen fókuszálni, nemcsak az iskolában lesz sikeresebb, hanem képessé válik arra is, hogy élvezze a pillanatot, elmélyüljön a hobbijaiban, és megtalálja a belső békéjét. A kulcs a türelem, a szeretet és a játékos, következetes gyakorlás.

tags: #figyelem #fejlesztese #csecsemonel