A terhesség során a magzat fejlődése során számos kritikus szakaszban szükség van a szervezet megfelelő működésére, beleértve a tüdő érettségét is. A felületaktív anyagok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban, különösen a koraszülött csecsemők esetében, akiknél gyakran hiányzik ez az anyag, ami súlyos légzési problémákhoz vezethet.
A tüdő fejlődése és a felületaktív anyagok
Normális esetben a magzat a terhesség 37. és 42. hete között jön világra. Ekkorra a magzat már teljesen kifejlett és kellően erős ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a méhen kívüli élethez. A tüdő érettsége és tüdőfunkciója döntő fontosságú az újszülött túlélése szempontjából.
A terhesség 24. hetének végére az erőteljes növekedési fázisban lévő pici majdnem 32 cm hosszú és 68 dkg, innentől hetente kb. 120 g-ot hízik. A magzat tüdeje is fejlődik, akárcsak a sejtek, melyek hamarosan felületaktív anyagot termelnek.
A felületaktív anyag olyan természetes vegyi anyag, amely az apró légzsákok feltöltéséhez szükséges, amikor a pici készen áll a lélegzésre. Élettani szempontból a felületaktív anyag lehetővé teszi a tüdő kitágulását és a tüdő összeesésének (atelectasis) elkerülését a kilégzési fázisok alatt. A baba tüdejében még nincs levegő, csak magzatvíz, de ennek ellenére már most gyakorolja a légzést.
A magzati tüdő gyorsan fejlődik. A tüdő páros és lebenyes szerv. A hörgők jobb és bal oldalon elágaznak, így a levegő a születés után a teljes tüdőszöveten keresztül áramlik. A tüdőt a mellkas és a rekeszizom mozgatja. A levegő útja: orr, orrgarat, szájgarat, gége, légcső, hörgők, hörgőcskék, tüdőhólyagocskák (alveolus), itt zajlik le a levegő kicserélődése. A magzat tovább gyakorolja a „légzést”, eközben magzatvizet nyel.
Koraszülöttség és légzési problémák
Előfordulhat azonban, hogy a szülés a terhesség 37. hete előtt történik. A koraszülött csecsemők gyakran nehezen lélegeznek, mert ezek a sejtek vagy nem elég fejlettek, vagy nem képesek elegendő felületaktív anyagot előállítani.
Neonatális respirációs distressz-szindróma (RDS)
A neonatális respirációs distressz-szindróma a koraszülött csecsemőknél jellemző betegség. Az RDS nem egyetlen kórállapotot jelöl, hanem általában az éretlen légzőszervek által okozott tünetekkel járó összetett klinikai kép azonosítására használatos. Súlyossága és gyakorisága közvetlen összefüggésben áll a koraszülöttség mértékével, és a 28. gesztációs hét előtt született csecsemőknél a leggyakoribb.
Az RDS-ben szenvedő koraszülöttek légzési elégtelenségét a tüdőben termelődő és az alveolusok belső falát borító biofilmet létrehozó felületaktív anyag elégtelensége okozza. Érett újszülöttekhez viszonyítva a koraszülött csecsemőknél általában rendkívül korlátozott a rendelkezésre álló felületaktív anyag mennyisége, ami az RDS következményeként még tovább csökken. Szükség esetén az endogén felületaktív anyag exogén felületaktív anyaggal történő kiegészítésével csökkenthetők a szindróma tünetei, mivel a pótlás lehetővé teszi a biofilm helyreállítását.
Apnoe
A légzőszervek és a légzést szabályozó agyi területek fejletlensége gyakori probléma a koraszülött csecsemőknél, ami az alacsony születési súlyú koraszülötteknél még súlyosabb. Ez az állapot 20 másodpercnél tovább tartó légzésszünetként definiálható, spontán apnoés epizódokkal jár. Klinikailag a légzéskihagyást a szívfrekvencia lelassulása és/vagy a vér oxigénszaturációjának csökkenése kísérheti. Továbbá az apnoés epizód során a csecsemő bőre sápadttá vagy cianotikussá válhat, és csökkenhet az izomtónus. Minél alacsonyabb a gesztációs kor, annál nagyobb az apnoés epizódok kockázata, amelyek általában a születést követő 2. nap és a 7. hét között jelentkeznek. Az adenozin nevű neurotranszmitter szabályozza az idegsejtek aktivitását és csökkenti a légzési erőfeszítést.
Kémiai anyagok hatása a terhességre és a magzatra
Nem elég akkor figyelned a bevitt anyagokra, amikor megtudod, hogy babát vársz! A jövendő gyermeked egészségét már a fogantatás pillanata meghatározza. A megtermékenyült petesejt a fogantatás pillanatától kezdve intenzív növekedésen megy keresztül, pár sejtecskéből nagyon gyorsan több centis embrió lesz. A Te fogantatáskori egészségi állapotod, a szervezetedben jelen lévő vitaminok, ásványi anyagok illetve káros anyagok, mind-mind kihatnak az ő fejlődésére és egészségére.
Több, kisebb-nagyobb kockázatot jelentő anyag előfordulhat a hétköznapi termékekben. Lehetséges, hogy ezek egy felnőttre nincsenek különösebb hatással, de más a helyzet a kisebb testsúlyú és intenzív fejlődésben lévő magzattal és kisgyerekekkel. A tudomány teratogénnek nevezi azokat az anyagokat, amelyek a magzatra alapvető hatással lehetnek. Ezeket a magzatokat károsító anyagokat és hatásokat (mint akár a röntgen sugár) alapvetően a hazai és az uniós szabályozás igyekszik korlátozni és kizárni. Ez azonban nem elég!
A teratogén hatások alapvetően a terhesség korai szakaszában okoznak károkat, így akkor jelentős a kockázatuk, amikor még nem is tudsz arról, hogy gyermeked lesz. Több anyag felhalmozódhat a szervezetedben, így a fogantatás vagy a terhesség felismerésének pillanatában már késő ezen termékek használatát abbahagyni. A vegyi anyagok, gyógyszerek teratogén hatásának vizsgálatát a Contergan nevű gyógyszer körüli botrány miatt terjedt el. Az ötvenes években használt gyógyszert eleinte epilepszia ellene adták, majd fájdalomcsillapítóként és enyhe nyugtatóként is elterjedt, majd nem sokkal később már várandós nőknek adták hányingercsillapítóként.
Miért fontos, hogy ne legyenek mesterséges összetevők a kozmetikumokban?
Kozmetikumokban és háztartási termékekben található káros anyagok
Bár a korábbi évtizedekben számos rákkeltő, génkárosító, szaporodási képességeket károsító vagy más módon mérgező kozmetikai adalékanyagot tiltottunk ki Európából, sajnos még mindig nem kellően szigorú a kozmetikumok szabályozása.
- Parabének: A parabének kozmetikumokban elterjedt tartósítószerek. Az egyes parabének olyan erőteljesen avatkozhatnak be az emberi hormonrendszerbe, hogy lányoknak akár előrébb hozza a nemi érettségét. A fogyasztók biztonságával foglalkozó tudományos EU-s bizottság (FBTB) egy kockázatértékelés után több kozmetikai összetevő korlátozására vagy betiltására tett javaslatot. Az Európai Bizottság ez alapján parabének közül a legnagyobb kockázatot jelentő propil- és butil-parabén koncentrációját szorítja vissza a jelenleg megengedett 0,4%-ról 0,14%-ra, ami sok szakmai szervezet szerint bár előrelépés de nem elegendő.
- Ftalátok: Az egyik legelterjedtebbek az emberi hormonrendszert is károsító mesterséges anyagok a ftalátok. Bár az Európában előállított ftalátok több mint 90%-át PVC lágyítószerként kerülnek felhasználásra, egyes ftalátok (döntően a dietil-ftalát, DEP) kozmetikai adalékként is elterjedt. Felhasználják testápoló termékekben, például bőrhidratáló krémekben, parfümökben, dezodorokban illatrögzítőként, körömlakkban, hajlakkban, de előfordulhatnak még szappanban és samponban is. Egyes ftalátok már betiltotta az EU gyerekjátékokban, arra hivatkozva, hogy károsítják a gyermekek fejlődését. Emellett több bizonyíték is van arra, hogy károsítják a fejlődő férfiak szaporodási képességét és az anyák már az anyaméhben átadják gyermekeiknek ftalát-szennyezettségüket. Számos ftalátról bizonyosodott be, hogy károsítja az emberek szaporodási képességeit és hormonrendszerét, így hozzájárulhat például a mellrák kialakulásához.
- Triklozán: A triklozán nevű fertőtlenítő hatású anyag, amivel még pár éve reklámozták a kozmetikumokat, szerencsére rövid életű volt. A korábban fogkrémekben, szappanokban, dezodorokban, aftershave-ekben elterjedt antibakteriális, gombaölő összetevő nagyon könnyen bejut a nyálkahártyákon és bőrön keresztül az emberi szervezetbe, viszont onnan lassan ürül ki. A triklozán egészen alacsony mennyiségben is károsítja mind a férfi, mind a női nemi hormonok, valamint a pajzsmirigy működését.
- 1,4-dioxán: Bár az elterjedt felületaktív anyagok (tenzidek), mint amilyen a nátrium-laureth-szulfát (SLES) nem allergizálnak és nem ismert gyermekeket károsító hatásuk, ám vizsgálatok szerint ezen kozmetikai alapanyagok gyakran szennyezettek 1,4 dioxánnal.
- Butilhidroxianisol (BHA): A tartósító szerként elterjedt BHA-ról is ismert, hogy beavatkozik a hormonrendszer működésébe. Az USA hatóság hivatalos közlése szerint ráadásul állatkísérletek alapján kijelenthető, hogy a BHA lehetséges emberi rákkeltő.
- Homosalate: A naptejek fényvédő hatóanyagaként elterjedt homosalate nevű anyagról is kimutatta több kutatás, hogy befolyásolja a hormonrendszer működését. Hormokárosító kockázatú UV védőként naptejekben használt hatóanyag. Tudósok az ösztrogénszerű hatása miatt már 2005-ben javasolták, hogy minimalizálják ezen anyagok használatát a kozmetikumokban.
Ha elkerülnéd ezeket az anyagokat, akkor válts természetes kozmetikumokra. Fontos, hogy minden egyes terméket az összetevő listája alapján értékelj!
Az allergiás, bőrirritációval, viszketéssel járó panaszokat mosószerek, öblítők is okozhatják. A mosáshoz használt termékek a felületaktív anyagok és enzimek mellett gyakran fehérítő összetevőket, színezékeket és illatanyagot is tartalmaznak, ezek nyomai pedig a mosás során visszamaradhatnak ruhákon, ágyneműn, fehérneműn is. A felsorolt összetevők bármelyike okozhat bőrirritációt. A termékek összetevői közt felsorolt parfüm vagy „fragrance” kismillió kemikáliát takarhat. A gyártók nincsenek kötelezve arra, hogy feltétlen részletezzék mit is takar ez az elnevezés, illetve nagyon sokszor üzleti titokra hivatkozva nem osztják meg ezt az információt. Az illatanyagok viszont köztudottan a leginkább allergizáló összetevők. Ha pedig már az illatmentességről ejtünk szót, a parfümözött termékeket más szempontból is érdemes hanyagolni.
Az apák szerepe a vegyi anyagok átörökítésében
Nem csak az anyákon múlik, hogy gyermekük már magzati korban mennyi vegyi anyag hatásával találkozik. Egy új kutatás kimutatta, amit eddig nem vizsgáltak: az apák gyermekeiknek, sőt és még unokáiknak is átörökítik, ha szervezetük vegyi anyagokkal szennyeződött. „Az apa expozíciójának kockázatait nagyon elhanyagolták. Mindig is inkább arra összpontosítottunk, hogy az anya terhesség alatti toxikus anyagoknak való kitettsége hogyan hat a magzatra. A hatások a spermiumok szöveteiben tovább öröklődnek, még mielőtt a gyermek növekedni kezdene. „Ez jól illusztrálja, hogy a legveszélyesebb anyagokat nem lehet biztonságosan használni. Túl sokféleképpen léphetnek kölcsönhatásba ezek az anyagok az élő szervezetekkel, és lehet, hogy a hatások csak a következő generációkban válnak láthatóvá. A kockázatok csökkentésének egyetlen hatékony módja a legveszélyesebb anyagok fokozatos kivonása és a biztonságosabb alternatívákra való áttérés” - nyilatkozta az eredmények kapcsán Dr.
Jelenleg 350 ezer féle vegyi anyag van forgalomban. A bolygó vegyi szennyezéssel kapcsolatos válsággal küzd, amely messzemenő következményekkel jár a környezetre és az egészségünkre nézve. „Egyre inkább függünk az ember által előállított vegyi anyagoktól, miközben túl keveset tudunk azok negatív hatásairól. Ez komoly veszélyt jelent mind az élővilágra, mind ránk, emberekre. A környezetszennyezés fontos szerepet játszik a fajok folyamatos kihalásában a világon. Az elmúlt években például több jelentés is született arról, hogy különböző mérgező vegyi anyagok az anyatejen keresztül jutnak át az anyáról a gyermekre. Egy amerikai nők körében végzett tanulmány az ivóvízben a biztonságosnak tartott PFAS-szint közel 2000-szeresét találta. Egy másik vizsgálat 25-féle mérgező égésgátlót talált - amelyekről köztudott, hogy erős idegmérgek, különösen a fejlődő gyermekek számára. Más tanulmányok a vegyi anyagok terhesség alatti hatását vizsgálták.
tags: #feluletaktiv #anyagok #terhesseg