Sok szülő találkozik azzal a helyzettel, hogy a csecsemő nem akarja elfogadni a tápszert, vagy pedig visszacsorgatja azt. Ez a jelenség számos okra vezethető vissza, és fontos tudni, hogy mikor van szükség orvosi segítségre.
A tápszer elutasításának és visszacsorgásának lehetséges okai
A tápszer elutasítása és a visszacsorgás gyakran összefügg egymással, és több tényező is állhat a hátterében.
Reflux
Gyakori, hogy a szülők tápszerelutasításnak gondolják, amikor a baba hátrafeszíti magát és elfordítja a fejét. Valójában sokszor reflux áll a háttérben: a nyelőcsőben jelentkező fájdalom miatt reagál így a csecsemő. A refluxos babák gyakran feszengenek, sírnak, nyugtalankodnak étkezés után, nehezen büfiznek, és előfordulhat, hogy evés közben elsírják magukat vagy köhögnek. A csuklás is gyakori jelenség lehet étkezések után.
Tejfehérje-allergia
Ha a baba nem tolerálja a tápszert, jelentkezhetnek bőrtünetek vagy a székletben vér. Ez gyakran tejfehérje-allergiára utal, amelynek kezelése mindig orvosi feladat. A pelenkában megjelenő vér azonban nem minden esetben utal allergiára. Gyakran okozza a kemény széklet, amely berepeszti a végbélnyílás környékét, vagy a gyakori székletürítés miatti bőrirritáció, ilyenkor a vérzés nem a belekből fakad.
Hasi panaszok és emésztőrendszeri éretlenség
A babák 6-8 hetes koruk között figyelhető meg leginkább, hogy hasi panaszaik vannak, ami életkori sajátosság is, az emésztőrendszer természetes fejlődése, alakulása áll a hátterében. Ez is oka lehet a panaszok felerősödésének, a tápszer visszacsorgásának és a nyugtalanságnak. Az Espumisan cseppek segíthetnek a puffadás csökkentésével (étkezésenként 25 csepp adható), de az étkezésenként akár többszöri büfiztetés, a túletetés elkerülése, a harmonikus etetések is nagyon fontosak és sokat segítenek a hasi panaszokon.
Nem megfelelő tápszerkészítés
Fontos, hogy a tápszert pontosan a dobozon feltüntetett arányok szerint készítsük el. Az influenszer posztolta, hogy veszélyes, ha több vizet raknak a tápszerhez, mint amennyi a dobozán fel van tüntetve, durva esetekben ájulást és szervkárosodást okozhat. A tápszer túlhigításának két veszélye is lehet: egyrészt a csecsemő kevesebb tápanyaghoz jut, másrészt extrém esetben a kialakuló hyponatrémia valóban okozhat súlyos betegséget. Itt nem az abszolút, hanem a relatív mennyiség számít, például 30 ml-hez képest a 45 ml egy 50%-os többlet, ami jelentős különbség. Egyszer-egyszer nem lesz belőle gond, de tényleg érdemes odafigyelni. Ugyanezen okból tilos az anyatejet vízzel hígítani - ebből volt már sajnos Magyarországon is csecsemőhalál.
Nem megfelelő hőfok
A tápszer elfogadásában sokat számít a megfelelő hőfok. Egyes babák a melegebb italt kedvelik, mások a kissé hűvösebbet.
Evészavarok és tünetek
Nagy eltérések mutatkoznak a csecsemők étkezési viselkedésében. Nemcsak az egyes csecsemők között, hanem egy-egy csecsemőnél is nagy ingadozásokat találunk az elfogyasztott táplálék mennyiségében. Minden csecsemő életében előfordul átmenetileg, hogy kevesebb táplálékot fogyaszt el, vagy hogy bizonyos ételeket visszautasít.
Mikor beszélünk evészavarról?
Evészavar akkor áll fenn, ha a csecsemő életkorának megfelelő súlygyarapodása tartósan elmarad az elvárttól. Ilyenkor elsőként ki kell zárni az organikus hátteret, csak ezután gondolhatunk lélektani tényezők fennállására.
Gyermekgyógyászat: Gyermekkori étkezési zavarok - 1. rész
Lehetséges organikus okok
Egy „csak egy kicsit hasfájós”, de látszólag egészséges, nem gyarapodó csecsemő vagy kisgyermek esetében fennállhat húgyúti, vagy más típusú fertőzés, lehet a háttérben táplálékintolerancia, táplálékallergia, parazita, bélférgesség, hormonális probléma, cukorbetegség vagy anyagcserezavar.
Pszichés tényezők
A lassú gyarapodás vagy fogyás hátterében lelki probléma is állhat. Akár már kicsi korban is kialakulhat táplálkozási zavar a kisgyermek szorongása, félelme miatt. Azzal, hogy a „nem evő” gyereket noszogatják, hogy folyton cirkusz van az asztalnál, hogy megpróbálják zsarolni, vagy éppen jutalmazással evésre ösztönözni, nem fog megoldódni a probléma. Fontos szakorvosi kivizsgálást indítani, és pszichológust keresni.
Kezelési lehetőségek és tanácsok
Orvosi konzultáció
Ha a csecsemőnél visszatérő tápszer visszacsorgás, evészavar tünetei, bőrtünetek, vér a székletben vagy tartósan alacsony súlygyarapodás jelentkezik, mindenképpen konzultálni kell szakemberrel. A gasztroenterológus részletesen kikérdezi a szülőket a gyermek születési körülményeiről, eddigi gyarapodásáról, étkezési szokásairól, és más betegségeiről. A fizikai vizsgálat természetesen nem maradhat el. A beszélgetés és vizsgálat alapján az orvosnak már vannak bizonyos feltételezései, tudja, hogy milyen további vizsgálatokat kell elrendelnie. Lehet, hogy vérkép, vizelet és székletvizsgálatot kér, a hasi ultrahang vizsgálat is fontos lehet. Allergiateszt is várhat a gyerekre, de előfordulhat, hogy az emésztőrendszer belső részének vizsgálatára is szükség lesz, biopsziára kerül sor. Az orvos gyógyszert, diétát, kezelést rendelhet el a diagnózis függvényében.
Tápszer kiválasztása
Ha a kisbaba csak tápszert kap, törekedjünk az adott tápszer dobozán feltüntetett mennyiséget adni neki. Kérdés esetén a védőnő vagy az orvos tud segíteni. Rengeteg féle tápszer, köztük sok gyógytápszer létezik. Van, amelyik különböző baktériumtörzseket tartalmaz, és bár egyre modernebb tápszereket készítenek, sajnos az anyatej igen komplex összetételét még nem sikerült „leutánozni”.
Anyatej versus tápszer
Az újszülött vagy csecsemő számára az anyatej a legkiválóbb táplálék, semelyik „csodatápszer” sem ér a nyomába. A gyermekre gyakorolt pozitív hatásairól könyveket lehetne megtölteni: a bélrendszer, idegrendszer fejlődéséhez is kiemelten fontos, de segíti a szervezet védekezőképességét is - a tápszert kapó babáknál sokkal gyakoribbak a különböző betegségek. Sajnos egyértelműen hátrányban van a tápszeres baba. Tudományosan igazolt tény, hogy az anyatejet nem vagy alig kapó csecsemők esetén sokkal gyakoribb a hasmenés, a légúti betegségek, húgyúti fertőzések, középfülgyulladások, életveszélyes szepszis stb. is, és ezek a betegségek tápszeres babáknál sokkal súlyosabb lefolyásúak is. A vizsgálatok felvetették, hogy az anyatejes táplálás hiánya kapcsolatban lehet a későbbi elhízással, daganatos (leukémia), továbbá szív- és érrendszeri betegségekkel, idegrendszeri fejlődés zavarával, allergiával is.
Vannak olyan szituációk, amikor a szoptatás tényleg nem lehetséges, ezért nem szabad az anyának hibáztatnia magát! A legfontosabb, hogy ezeket az édesanyákat elérjük és segíteni tudjunk nekik, hogy a gyerkőcök minél nagyobb arányban kaphassanak anyatejet. Az anyatejes táplálás sikerét gátló akadályokat ki kell kerülnünk - nem csak a korai tápszeradás („felírjuk a tápszert otthonra, azért legyen biztonságból”), hanem a cumiztatás is komoly veszélyt jelent a szoptatás sikerét illetően. Sokan nem tudják: az első egy hónapban a cumi a szakmai irányelvek szerint egyértelműen nem ajánlott, káros, hiszen jelentősen rontja az újszülött szopóreflexét! Azaz nem fog tudni olyan hatékonyan szopni, ilyenkor sokszor tápszerpótlást adnak cumisüvegből - ez az ösvény a tej elapadásához vezet. Ha egy édesanyánál probléma van a szoptatással, ne keseredjen el: kiváló szoptatási tanácsadók érhetők el Magyarországon, érdemes tőlük segítséget kérni (IBCLC Laktációs Szaktanácsadók).
Túletetés elkerülése
Az éhes csecsemő általában nyitottabb az új ízekre is, és könnyebben elfogadja a tápszert. Ha azonban kiköpi vagy elfordítja a fejét, nem érdemes azonnal újra próbálkozni. Az étkezésenként akár többszöri büfiztetés, a túletetés elkerülése, a harmonikus etetések is nagyon fontosak és sokat segítenek a hasi panaszokon.