A védőnői szolgálat alapvető fontosságú a családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek és fiatalok egészségének védelmében. Ennek a hivatásnak a célja az általuk gondozott családok egészségének megőrzése és támogatása. A védőnői ellátást évtizedek óta biztosítja a Magyar Állam annak elősegítésére, hogy minden polgára a lehető legkedvezőbb körülmények között egészségben, biztonságban, szeretetben foganhasson, születhessen, nevelkedhessen.
A védőnői szolgálat szerepe és feladatai
A védőnők fő célkitűzése az általuk gondozott családok, különösen a nők, csecsemők, gyermekek, fiatalok egészségének védelme. Fő tevékenységük a tanácsadás módszerével végzett megelőzés, humánus szemléletű, segítő értékrend alapján végzett családközpontú gondozás, amelynek alapelemei: a segítségnyújtás és az elfogadás. A kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a Humán Szolgáltató Intézet által működtetett védőnői szolgálat telefonon és elektronikus úton tartja a kapcsolatot a családokkal. A védőnők arra kérnek mindenkit, ne induljon el senki a tanácsadásra, hanem telefonon egyeztessenek velük a szülők.
A védőnői szolgálat fontos nemzeti intézmény. Mindenütt jelen van az országban, a végeken is, ahonnan a legtöbb közszolgáltatás, az iskola, az óvoda, a gyerekorvos vagy a háziorvos már eltűnt. A védőnők nemcsak a városok elit kerületeiben segítenek, ahol babajógás kismamákkal herbatea mellett beszélik meg a magzat fejlődésének következő lépcsőjét. A szolgálat ott is tanácsokat ad, ahol a házban sárpadlós szoba van, amin a baba még hat testvérével és a szüleivel osztozik.
A védőnői ellátás kihívásai
A védőnői hálózat működése régóta súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. A születésszámnak a kétezres évek közepén történő bezuhanása idején a szolgálat tagjai iskolai védőnői állásokba menekültek, tömegével hoztak létre ilyeneket, de azóta a gyerekek ott is „utánuk fogytak”. Egy-egy területi védőnői körzet ellátásához optimális esetben 250 várandós nő vagy hat évnél fiatalabb gyermek kell. Ha ennél sokkal kisebb a létszám, akkor a körzet nem termeli ki a fenntartásához szükséges összeget (a védőnő bérét és a tanácsadó helyiség rezsijét).
Az ország nagy részén azonban olyan kevés gyerek él, hogy a védőnői pálya egész régiókban került válságközelbe. A gyerekes családok az ország bizonyos pontjain koncentrálódnak, másutt kritikusan alacsony a fiatalok aránya. A főváros egyes kerületeire, az agglomerációra, az iparosodott vidéki városokra és körzetükre, valamint néhány üdülőhelyre a fiatal családok erőteljes beáramlása jellemző. A védőnő elsősorban kisgyerekekkel és várandósokkal dolgozik, a szolgálatokat is főként a gyerekszám alapján finanszírozzák.
A védőnői szolgálatnak az ország összes településén hétköznap 48 órán belül fel kell keresnie az otthonába bocsátott újszülötteket, és szigorú előírások rögzítik, kinél, mikor és hányszor kell megjelennie. A matek azonban csak úgy jön ki, hogy a területen dolgozó védőnő akár öt-hat településen is kénytelen kopogtatni a családok ajtaján. Házhoz kell mennie, a kisbaba otthonában kell meggyőződnie a biztonságáról, és ez nem az a foglalkozás, amelyhez terepjárót biztosítanak.
Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. Bár az elmúlt hetekben számos példát hallottunk arról, hogy az önkormányzatoktól a megyei kórházak állományába átkerülő védőnők anyagilag rosszabbul járnak, egyáltalán nem kizárt, hogy olyanok is vannak, akik számára ez nem hoz változást vagy éppen megnöveli a jövedelmüket. A védőnők egészségügyi szolgálati jogviszonyban állnak, önkormányzati dolgozóként is az állam határozta meg a keretrendszert, ami alapján jövedelemhez juthattak. Viszont korábban is előfordult, hogy az államilag meghatározott béremelést vagy pótlékokat a védőnők egy része nem kapta meg. Számos önkormányzat nem tudta, vagy nem akarta ezt megadni.
Valóban több jelzés érkezett arról, hogy a központi régióban az új helyzet elleni tiltakozásként nagyobb számban mondanak fel védőnők. Hasonló jelzést kaptunk a 11. kerületből és Csömörről is. Utóbbi helyen három praktizáló védőnő közül kettő jelezte a távozását. A védőnői szolgálat lényegi eleme, hogy a védőnők mindenhol jelen vannak, és személyes kapcsolatokon keresztül építenek ki bizalmat, hogy ott segíthessenek, ahol baj van. Július első napjaiban 690 szolgáltatói hely volt betöltetlen, ami arra utal, hogy felbomlani látszik az a korábbi bizalmi viszony, amit a védőnő évtizedek alatt épített ki azzal, hogy egy-egy település vagy körzet minden lakójával kapcsolata volt. Fontos tudni, ha egy hely betöltetlennek minősül, attól még dolgozik ott védőnő. Hiány van tehát védőnőből, de azért ez sok helyen látszathiány, az állások egy részét nem is akarják betölteni, mert a körzetek nem tartják el magukat.
A problémák feltárása és a lehetséges megoldások
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatait felhasználva elemezték a járásonkénti 14 év alatti gyermekek számát és a védőnők által ellátott szolgáltatási helyeket. Az eredmények óriási szórást mutattak az egy védőnőre jutó gyerekek számában. Az ország jelentős részén olyan kevés a gyerek, hogy az utánuk járó finanszírozás vélhetően nem tudja eltartani a védőnői szolgálatokat. A térképen kékkel jelölt krónikus gyerekhiányos körzetekben dolgoznak a kényszerből „településhalmozó” védőnők.
A jelenség nem új, évtizedek óta jelen van, de egyre súlyosbodik. A főváros belső kerületei is érintettek, itt is nagyon kevés a gyerek, ami gyakorlati hatásként a körzetek összevonását váltja ki hosszabb távon, ez pedig azt, hogy ritkulhatnak a védőnői látogatások. Emellett Budapesten ott a másik véglet is, sok a rózsaszínnel vagy pirossal jelölt terület, ahol sok gyerek jut egy szolgálatra - jellemzően a külső, kedvezőbb lakásárakat kínáló kerületekben.
A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt. A kórházi költségvetésben nincs benne egy több tíz- vagy százmilliós tartalék, amivel kiegészíthetnék a védőnői finanszírozást. Kétségtelen, hogy a védőnői szolgálat nagy része súlyos gyerektelenségi válsággal küzd, és a következő években a hálózat a mai formában már nem működtethető, amikor a népességcsökkenés a vidéki Magyarország nagy részén a mainál még drasztikusabb méreteket ölt. A szolgálatokat erre kellene felkészíteni, professzionálisabban szervezett, gépkocsikkal, informatikai eszközökkel segíteni a munkájukat, jutalmazva a helyi összefogásokat.
A sellyei járásban 21 telephelyre nem találtak védőnőt. A salgótarjániban húszra nincs ember a 72-ből, a balassagyarmatiban 18 betöltetlen, a vásárosnaményiban 12, ahogy a tataiban is. Ám ezek jó részében mégsem jut túl járási szinten sok gyerek egy védőnőre. A magyarázatot a járások demográfiailag érdekes mintázata adhatja: elöregedő, szinte gyerektelen települések és komoly gyerekszámmal rendelkező roma falvak váltják egymást, és ezek járási szinten kiegyenlítik egymást. Így hiába a sok betöltetlen, helyettesítéssel látott körzet sok helyen mégsem kiugróan magas az egy védőnőre jutó gyerekek száma.
A védőnők egészségügyi dolgozók, nem keresnek jól, egy kutatás a pályaelhagyás legfőbb indokaként jelöli meg az alacsony fizetéseket. Semmilyen valós szakmai indok nincs arra, hogy a védőnőket miért a megyei kórházak alá rendeljék. Az ispotályok a szakellátásért felelnek, a védőnők pedig az alapellátás részei, ahogy a háziorvosok is. Éppen a helyben elérhetőségük a lényeg.
A védőnői szolgálat jövője címmel tartott előadást Bábiné Szottfried Gabriella
Az állam valószínűleg nem mérte fel, hogy az önkormányzatok milyen jelentős összeggel egészítették ki a védőnői szolgálatok finanszírozását, egyes helyeken ez a 30 százalékot is elérhette. Nem állítható az sem, hogy egy stabil hálózat kapná meg a védőnői szolgálatokat. A megyei kórházak több évtizede finanszírozási válsággal küzdenek, országosan több tízmilliárdos kifizetetlen számlaállományt görgetnek maguk előtt.
A védőnői díj és a támogatások
A Prof. Dr. Kopp Mária által 2009-ben alapított Három Királyfi Három Királylány Mozgalom, a Nemzeti Népegészségügyi Központ védőnői szakterületével együttműködve 2020-ban védőnői díjat alapított. Ennek célja a területi védőnők kiemelkedő szakmai munkájának és elhivatottságának elismerése, különösen a három év alatti gyermekes családok támogatására tekintettel, valamint a társadalom figyelmének felhívása a védőnők áldozatos munkájára.
A "Gyermekeinkért’91 Alapítvány" 28 éve támogatja a gyermekek egészségéért felelős intézményeket. Alapítványuk napjainkig a gyermekegészségügyet közel 500 millió forint értékben támogatta. A hátrányos helyzetben lévő kistelepülések segítésére kiemelt hangsúlyt fektetnek. Az alapítvány számos védőnői szolgálatot támogatott eszközökkel, mint például hallásvizsgáló készülékek, magzati szívhanghallgatók, légzésfigyelők, csecsemőmérlegek és látásvizsgáló táblák.
A Szentendre Iskola-egészségügyi Szolgálata 2025-ben 2 alkalommal részesült alapítványi támogatásban közel 786 ezer Ft értékben. A Pétervásárai Tagintézmény 2025-ben is részesült alapítványi támogatásból. Idén 404.829 Ft értékben adományoztak készségfejlesztő játékokat, mozgásfejlesztő eszközöket. Emőd Védőnői Szolgálata 424.080 Ft értékben jutott hallásvizsgáló készülékhez, magzati szívhanghallgató készülékhez és egy térlátást vizsgáló Lang teszthez.
A Gyermekeinkért ’91 Alapítvány a gyermekek korai fejlesztéshez szükséges eszközök beszerzésével támogatta a Veszprém Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat szakmai munkáját közel 1 millió Ft értékben. Alapítványunk 2022-ben 821.146 Ft-ot kapott az adó 1%-os rendelkezésekből. Nyírgelse védőnői szolgálata csecsemőmérleget és életmentő légzésfigyelő készüléket kapott. A korábbi támogatásokból kimaradt védőnői szolgálatok közül most újabb 10 részesült eszköz támogatásban. 2020-ban újabb 3 Védőnői Szolgálatot támogattunk hallásvizsgáló készülékek beszerzésével.
A Gyermekeinkért’91 Alapítvány 250.000 Ft értékű, az anyatejes táplálást segítő eszközök beszerzéséhez nyújtott támogatást a III. kerületi Gyenes utcai Védőnői Szolgálat részére. Alapítványunk támogatja az ország távolabbi, gyermek-egészségügyi ellátással esetlegesen kevésbé ellátott településeinek fejlesztését is, de a közvetlen környezetünkben felmerülő igények pártolása is természetesen éppoly fontos.
A móri Védőnői Szolgálatnál hét betöltött állás van, két iskolavédőnői és öt területi védőnői állás. Feladataikat többnyire a Táncsics M. u. 1302/1 hrsz. alatt lévő telephelyükön (volt Váradó épülete) látják el, ezen kívül természetesen a családok otthonában (Mór, Csókakő, Nagyveleg, Felsődobos, a környező puszták), oktatási és szociális intézményekben (általános és középiskolák, óvodák, bölcsőde), közösségi programokra alkalmas helyszíneken látják el feladataikat.