A magánnyomozói szakma Magyarországon hosszú és viszontagságos utat járt be, tele tiltásokkal, korlátozásokkal és a társadalmi elfogadottságért folytatott küzdelemmel. Bár a detektívek munkája sokak számára misztikusnak tűnik, köszönhetően a filmeknek és sorozatoknak, a valóságban komoly kihívásokkal és jogi korlátokkal szembesülnek.
A magánnyomozás jogi háttere és története Magyarországon
A szakma létrejöttéről 1913. január 18-tól beszélhetünk, ekkor hirdették ki a magánnyomozói törvényre vonatkozó 135.505/1913. belügyminiszteri számú körrendeletet.
Az amúgy sem nagy létszámú szakmát 1949-ben tiltották be először, egészen 1977-ig, amikor is a 4/1977. (VII. 12.) BM számú rendelettel ismét lehetővé vált a magánnyomozás üzletszerű végzése. Az első magánnyomozó irodát 1981-ben Fazekas István nyitotta meg Pinkerton néven. A cég nem sokáig működött. Mivel egy üggyel kapcsolatban Fazekast a bíróság üzérkedés miatt elmarasztalta üzérkedés miatt, a Belügyminisztérium egy rendelettel - 6/1982. (VIII. 1.) BM - megtiltotta magánnyomozó iroda fenntartását, és ennek a tevékenységnek az üzletszerű végzését. Erre csak 1994-től nyílt ismét lehetőség a rendőrségről szóló XXXIV. törvény által. Jelenleg a privát kopók a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény alapján végzik munkájukat.
A modern magánnyomozók kihívásai
Szabályozatlanság és képzés hiánya
Rohánszky Mihály, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK) elnöke számos problémát vázol. Az egyik az, hogy a nagy munkák visszaestek; 5-10 évvel ezelőtt sokkal több volt a céges megbízás. Ráadásul amióta nem kötelező a kamarai tagság, a magánnyomozók - cégek vagy egyéni vállalkozók - ellenőrizhetősége megcsappant, és rengeteg vadhajtása nőtt a szakmának: sokan engedély nélkül dolgoznak privát kopóként. Másrészt sokan végeznek engedély birtokában nem legális tevékenységet, például szerződés nélkül vállalnak el munkákat. „Amikor a megbízók az SZVMSZK-nál bepanaszolják a magánnyomozót, mert nem végezte el a munkát, akkor a legtöbb esetben kiderül, hogy nem kamarai tag az illető, de nem is privát detektív. Ekkor a kamara nem tud mit tenni, mint hogy azt javasolja, hogy tegyenek feljelentést a rendőrségen.”
Rohánszky Mihály megjegyezte, nem is kell magánnyomozónak lenni valakinek ahhoz, hogy akként dolgozzon. „A vállalkozási tevékenységi körök között vannak olyanok, amelyek átfedik a magánnyomozói munkát. Például a pénzbehajtás, ami a TEÁOR szerint követelés-kezelés, gyakran szerepel a privát kopók megbízásai között is. Megjegyzem, van olyan régió az országban, ahol nincs magánnyomozó, és senki nem végez ilyen tevékenységet, mert nincs is igény rá.”
A kamarai vezető szerint a másik probléma az, hogy a szakma képzési háttere szinte egyenlő a nullával. Ezen a területen csak OKJ-s oktatás volt, amit most alakítanak át. „A 300 órás OKJ-s képzés elvégzésének feltétele a középfokú végzettség volt, de az oktatás tartalmi része semmit nem ért. Az OKJ-s magánnyomozói oktatással kapcsolatban gond az is, hogy a cégeknek a kamara által kiállított gyakorlati képzőhely-engedéllyel kell rendelkezniük, különben nem folytathatnak gyakorlati képzést. Ilyennel viszont csak egyetlen vállalkozás rendelkezik. „Ez alapján felmerül a kérdés, hogy a többi cég hogyan oktathat ilyen tevékenységet.”
A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) indítani akartak egy két féléves magánnyomozói szakmai felső szintű oktatást, ám csak egy-két jelentkező volt. „Holott olyan dolgokat kell megtanulniuk, mint hogy egy követés-figyelésre nem ad hoc módon szedünk össze embereket, hanem van egy csapat, aki csak ezzel foglalkozik és akiket fel lehet kérni. Na de ez sem úgy működik, hogy felcsapom a telefonkönyvet, hogy hol vannak ilyen követő csapatok, és felhívok hármat, hogy na melyikőtök vállalja. Ezek mind berken belüli dolgok, amit a volt kollégák egymásról tudtak. Most viszont nincsenek régi magánnyomozók.”
❗❗❗ Előnyök és hátrányok a magánnyomozói pályán | Magánnyomozói képzési videó
Adatgyűjtés és jogosultságok hiánya
Rohánszky Mihály gondnak tartja azt is, hogy az önálló, a személy- és vagyonvédelemről leválasztott magánnyomozói törvényt 10-15 éve nem sikerült megalkotni, annak ellenére sem, hogy a legutolsó törvénytervezet kifejezetten a Belügyminisztérium felhívására készült. Ám azt végül lesöpörték az asztalról, mondván, nem időszerű. A Belügyminisztérium honlapján 2017. március 23-án tették közzé a magánnyomozásról szóló törvény tervezetét.
A magánnyomozó csak azokhoz a nyilvántartásokhoz fér hozzá, mint a megbízója, többletjogosultságai nincsenek. Ezek a következőek: ingatlan-nyilvántartás, egyéni vállalkozók nyilvántartása, cégnyilvántartás, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, közúti közlekedési nyilvántartás. A magánnyomozó egyéb nyilvántartásból adatot nem igényelhet. A javaslat szerint a magánnyomozói tevékenységet folytatókról naprakész, online felületen elérhető és kereshető nyilvántartás készül.
„A magánnyomozás feltár bizonyos adatokat, információkat és vagyoni hátteret, ami persze zavarhatja az embereket, a közszereplőket. Miért van az, hogy a TakarNetben (az ingatlan-nyilvántartásban) névre nem, hanem csak címre és helyrajzi számra lehet keresni? Ha Kovács Pista vagyonát szeretném feltárni, és lehetne a neve és a személyi adatai alapján a rendszerben lekérést végezni, akkor rögtön megtudnám, hogy hol, milyen ingatlana van. De erre nincs lehetőség.” Rohánszky megjegyezte azt is, hogy a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatai néha bicskanyitogatóak és nevetségesek. Szerinte nyilvánvaló, hogy magának az államnak nem az érdeke, és nem is akarja megengedni, hogy bizonyos dolgok kiderüljenek a politikusokról. „De így is meg lehet szerezni az információt, csak nehéz. Ott van például az Opten céginformációs rendszer, amiből fel lehet térképezni egy magánszemély céges hátterét.”
Jelenleg a törvény alapján egy magánnyomozó nem kutakodhat diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenysége után. Szintén tilos a privát detektíveknek a hivatalos személy és a külföldi hivatalos személy hivatalos teendőit fürkészniük.
Más országokban a magánnyomozók automatikusan hozzáférnek bizonyos korlátozott hozzáférésű adattárakhoz. Igaz, ott vannak biztosítékok is a privát kopók vonatkozásában. Külföldön ráadásul nem abból indulnak ki, hogy egy magándetektív visszaélhet azzal, ha megengedik neki, hogy betekintsen egy nyilvántartásba - hozta fel Rohánszky. Vizsgák és elvárások vannak, és ha azoknak nem felel meg a magánnyomozó, akkor ugrik az engedély.
Nemzetközi összehasonlítás: Adatgyűjtési jogosultságok
Nézzük meg, hogyan működik ez más országokban:
| Ország | Nyilvántartások, amelyekhez a magánnyomozók hozzáférhetnek | Korlátozások / Kiegészítő információk |
|---|---|---|
| Szlovénia |
| Vizsgák és elvárások teljesítése szükséges. |
| Lengyelország | Korlátozott hozzáférés | Az adatvédelmi törvény (GDPR) tovább szűkítette a mozgásteret. |
| Magyarország |
| Névre szóló keresés nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban. Tilos diplomáciai, konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek és hivatalos személyek tevékenységét fürkészni. |
Az adatvédelmi törvényt részben módosító, az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, majd a GDPR (az uniós adatvédelmi szabályok bevezetése) tovább szűkítették a privát detektívek mozgásterét. Erről egy neve elhallgatását kérő szakmabeli azt mondta az Átlátszónak, hogy már a hang- vagy képfelvétel készítése is adatkezelésnek számít, egy személyről készült fotó vagy hangfelvétel pedig személyes adat. Ám az meglehetősen életszerűtlen, hogy a privát kopó a célszemély adatainak kezeléséhez tőle hozzájárulást kérjen.
A magánnyomozó a lehallgató, nyomkövető eszközöket tevékenysége során nem használhatja, sőt a magánszemély sem, bár a feketepiacon nagy a választék belőlük. Ugyanakkor vannak jogi kiskapuk, amivel ez mégis megoldható. Rohánszky Mihály szerint jogszabályban rögzített plusz jogosultságokra lenne szükségük a magánnyomozóknak: „Szeretnénk kidolgozni egy magatartási kódexet a GDPR alapján. Jogosultság híján jelenleg a magánnyomozók sokszor bevetik személyes, informális kapcsolataikat, és a hiányzó információkat a jó viszony révén, vagy pénzért próbálják megszerezni a rendészeti szervek munkatársaitól. Egy, a szakmára vonatkozó külön szabályozás csökkenthetné a korrupciót, és hozzájárulhatna a gazdaság kifehérítéséhez is - vélekedik egy névtelenséget kérő privát detektív.
Együttműködés a hatóságokkal és a szakma megítélése
Az Index számolt be arról, hogy 2019. május végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik vezető beosztású munkatársát vitték el bilincsben, mert a gyanú szerint büntetőeljárásokról adott ki információkat. Mintegy egy évvel ezelőtt hasonló módon vezettek el a Nemzeti Nyomozó Irodából a kollégái szeme láttára egy rendőrt, akinek szintén azt rótták fel, hogy pénzért szolgáltatott ki eljárási adatokat.
Rohánszky Mihály a beszélgetés során kitért arra is, hogy magas a nem aktív magánnyomozók száma. Szerinte ennek az lehet az oka, hogy az igazolvánnyal rendelkezők sem mind privát kopóként tevékenykednek, hanem mondjuk biztonsági cégeknél dolgoznak. Szintén a szakma szabályozatlanságában és a képzés hiányosságaiban látja a magánnyomozás problémáit Baráth György, a Magyar Detektív Szövetség (MDSZ) elnöke, az 1999-ben létrehozott Baráth és Partnerei Biztonsági Tanácsadó és Magánnyomozó Ügynökség tulajdonosa és ügyvezetője. Baráth György elmondta, 2013 óta küzd azért, hogy a szakmának a személy- és vagyonvédelemtől elkülönítve saját törvénye legyen. „A magánnyomozás alfája és omegája a személyes adatokhoz való hozzáférés.”
A magánnyomozók többsége, köztük Rohánszky Mihály és Baráth György szerint is nehezíti a munkájukat, hogy a rendőrök nem működnek együtt velük, mondván, a rájuk vonatkozó törvény alapján nem adhatnak ki információkat magánnyomozóknak. Ugyanakkor, mint Baráth György megjegyezte, számos más országban nincs ilyen távolságtartás a magánnyomozókkal szemben. Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes sem elégedett a rendőrök hozzáállásával. Ő közel harminc évig dolgozott a testületnél.
Sándor István esetében érdemes megemlíteni, hogy nyomozott az olajügyekben is. Ehhez kapcsolódva vádolták meg azzal 1997-ben azzal, hogy az Energol-ügyben egy megkonstruált rendőri intézkedést hajtott végre, és arról valótlan jelentést írt. A „Papa” elleni eljárás hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás miatt folyt, a rendőrtiszt fél évig előzetes letartóztatásban is volt. Az alezredes nyugdíjba vonulása után megnyitotta a Papa és Társa Kft. Magánnyomozó Irodát. A társ a volt rendőrtiszt fiát jelenti. Munkáik között leginkább adósságbehajtás, tanácsadás és profilkészítés szerepelnek. „A törvény ugyan alig ad lehetőségeket a privát detektívek számára, ám millió variáció van arra, hogy információhoz jussunk. Mi ott vagyunk az életben, így az emberek beszédesebbek velünk, mint a rendőrökkel.” Sándor István szerint a szakma legnagyobb gondja, hogy nincs megbecsülve. Lehet, hogy ez amiatt van, hogy sokan átverik az ügyfelet? - kérdeztünk vissza. Sándor azt válaszolta, hogy a magánnyomozóknak nem érdekük, hogy becsapják a megbízóikat, hiszen a következő ügy is kell a megélhetéshez, de ő is úgy látja, hogy sok kókler van a magándetektívek között. „Néhány évvel ezelőtt az egyik megbízóm elvette tőlem az ügyet és odaadta másoknak. Azok meg azt csinálták, hogy az általam átadott anyagot szétosztották és minden részét feltupírozva lerántották az ügyfelet 35 millió forintra.”
Doszpot Péter, a Magyar Lapterjesztő Zrt. biztonsági vezetője is azoknak a táborát erősíti, akiknek nincsenek jó tapasztalataik a rendőrök és privátkopók együttműködéséről. A biztonsági vezető hangsúlyozta, hogy ő maga nem dolgozott magánnyomozóként, de a kollégái igen, és általuk rálátott a szakmára, amelyben az üzleti hírszerzés területén lát jobb lehetőségeket, mert ott komoly összefüggéseket lehet találni. Ám ehhez nagy, tőkeerős cég kell, amely biztos hátteret nyújt a munkához. „Ezzel együtt azt tapasztalom, hogy a rosszabb gazdasági helyzet miatt a cégek elkezdtek spórolni és csökkent a nagy megbízások száma, ami miatt a privát kopók ellehetetlenülnek. Szerintem az a baj, hogy a magánnyomozást, mint szakmát, itthon nem sikerült elfogadtatni.”
Nem ennyire borúlátó a szakma helyzetével kapcsolatban Boldizsár Balázs ügyvéd, aki többször dolgozott privát detektívekkel. „Aki szakember, az meg tud élni. A szakmai múlt nélkülözhetetlen az eredményes munkához, továbbá a privát detektívek általában rendelkeznek különböző kapcsolatokkal, ismeretségekkel egyes hivatalos szervek irányában is.” Ezt a véleményt a megkérdezett magándetektívek azzal árnyalták, hogy csak tisztán magánnyomozásból nehéz fenntartani magukat, ezért mellé sokan az őrzés-védelmet is bevállalják.
A Factum 4 Magánnyomozó Iroda azon ritka cégek közé tartozik, amely csak privát kopós munkákat végez. Igaz, a vállalkozás csak egyszemélyes, öt-hat embert nem tudna eltartani. A cégvezető Bardóczy Zsolt nyugalmazott rendőr alezredes, aki a testületnél bűnügyi területen dolgozott, a megbízásokat más magándetektívekkel együtt teljesíti. Egy évben körülbelül százat, és az ügyfelek nagy része az internetes hirdetésekből jön be. Mint a cégvezető elmondta, a megbízási díj mellett megállapodnak sikerdíjban is, ami viszont csak akkor jár, ha az ügyfél elégedett az eredménnyel. Bardóczy Zsolt egy dolgot másképp lát a fentebb nyilatkozókhoz képest. Azt tapasztalta, hogy nincs gond a rendőrökkel való kooperációval. „Leterheltek, és emiatt nem találkoztam még olyannal, aki ne örült volna a segítségnek. Sok millió forintot sikerült már a rendőrökkel közösen visszahoznunk.”
Kíváncsiak voltunk, hogy erről miként vélekedik a másik oldal, ezért megkerestük Kovács Lajos nyugalmazott rendőr ezredest, a Nemzeti Nyomozó Iroda döglött ügyek osztályának egykori vezetőjét, aki - mint kiderült - nincs rossz véleménnyel a privát kopókról. Egy volt kollégája például azzal kereste meg, hogy egy férfi megbízta az eltűnt, huszonegy-néhány éves fia megtalálásával. A magándetektív arra jutott, hogy a keresett fiatalember befogadott egy albérlőt, aki a ház miatt megölhette őt, és elképzelhető, hogy a holttestet az udvaron található, használaton kívüli kútba rejtette.
tags: #magannyomozok #nehez #teher