A fájdalom szubjektív élmény, amelynek mérésére számos skála és módszer létezik, mégis nehéz összehasonlítani két, gyökeresen eltérő fájdalomtípust. Az egyik ilyen örök vita tárgya a szülés és az ágyékra mért rúgás fájdalmának összehasonlítása. Bár az internet tele van állításokkal, miszerint az utóbbi sokkal fájdalmasabb, a tudományos megközelítés árnyaltabb képet mutat.
A fájdalom mérése és szubjektivitása
A fájdalom jellemzésénél az erősségén kívül még fontos megemlíteni a fájdalom helyét, jellegét (égő, csípő, lüktető, hasogató stb.), kísérő tüneteit és azt, hogy mi befolyásolja, mivel csillapítottuk eddig. Mivel a fájdalomérzet szinte mindenkinél más, a fájdalom mérésére bevezetett rendszerek, mint például a dol-skála (amely a latin dolor szóból ered és 0-tól 10,5-ig terjed), nem terjedtek el az orvostudományban. Ezért nem is lehet egyértelműen számszerűsíteni, hogy egy ágyékon rúgás 9000 delnyi fájdalommal járna, mivel ilyen mértékegység nem is létezik.
A fájdalommérő skálák típusai:
- Egydimenziós fájdalommérő skálák: Gyakorlatilag egyetlen vízszintes tengely, amelyen a betegnek be kell jelölnie a fájdalom mértékét. Kisgyermekeknél is alkalmazhatóak.
- Ritchie-index: Félig objektív módszer, főleg mozgásszervi megbetegedések okozta fájdalmat mérnek vele. Lényege, hogy az orvos nyomást gyakorol az izomzat, az ízületek és az inak bizonyos pontjaira, miközben figyeli a páciens reakcióit.
- Összetettebb skálák: Ezek a skálák már valamivel bonyolultabbak, hiszen nem számszerűsíteni kell a fájdalmat, hanem azt is meg kell adni, milyen jellegű. Ilyen például a McGill kérdőív, az Initial Pain Assessment Tool és a Brief Pain Inventory. A McGill kérdőív esetében a fájdalmat bizonyos szempontok alapján kell osztályozni, például hogy mennyiben zavarja az alvást vagy a páciens mindennapi tevékenységét és milyen a jellege.
Hogyan működik a fájdalom?
A test tele van fájdalomérzetre szakosodott idegsejtekkel, amik vagy hirtelen fájdalomról küldenek jelet az agyba, hogy az ember gyorsan reagáljon, vagy lassabban, tompa, sajgó fájdalomról szólnak a központnak. Vannak olyan szerveink, mint például a máj vagy az agy, ahol nincs ilyen receptor. A herék viszont rendkívül érzékenyek, mivel gyakorlatilag a fajfenntartás múlik azon, hogy épségben maradjanak. A herék több, a gyomorban található ideghez kapcsolódnak, valamint ahhoz, ami közvetlenül az agy hányásért felelős központjába vezet. Ezért van az, hogy az ágyékon rúgást gyakorlatilag az egész testében érzi az ember, mindenféle változatos fájdalom kíséretében.
Az idegrendszer, 1. rész: Gyorstalpaló anatómia és élettan #8
Szülés: A természet ereje
A szüléssel járó fájdalom máshogy működik. Ott nem az egy szervet körülvevő receptorok tüzelnek, hanem az idegrendszer több helyről is kapja a jeleket. A méh körüli részek kitágulnak, hogy egy kisebb dinnyényi test kiférjen egy pénzérményi résen, sok izom és más szövet megnyúlik, és nem is egy maximum 5-10 perces élményről van szó, hanem egy olyanról, ami átlagosan 8-9 órán át tart az első gyermeknél.
A szülés szakaszai és az ahhoz kapcsolódó fájdalom:
- Tágulási szakasz: A méh spontán összehúzódásai miatt a méhszáj kinyílik. A fájdalom ilyenkor szakaszosan jelentkezik, és addig tart, ameddig az összehúzódás, tehát körülbelül harminc-hatvan másodpercig. A méhösszehúzódások előbb 20-25, később 1-3 percenként jelentkeznek. A tágulási szakasz alatt érzékelt fájdalom a méhszáj izmainak feszességének és a méh izmainak erőfeszítésének függvénye. Ilyenkor fontos a helyes légzés, hiszen ha a sejteknek oxigénnel való ellátottsága megfelelő, a fájdalom erőssége csökken.
- Kitolási szakasz: A második szakasz fájdalmát a gátban, a hüvelyben és szeméremtestben elhelyezkedő izomzat feszülése okozza. Ez a fájdalom nem függ össze a méh összehúzódásaival. A tolófájások annak ellenére, hogy erősebbek a vajúdási összehúzódásoknál, sok nő mégis kevésbé fájdalmasnak vagy akár teljesen fájdalmatlannak éli meg őket.
- Méhlepény kiürülése: Bár ez a szakasz már kevésbé fájdalmas, mint az előző kettő, a szülés utáni fájdalmak még sokáig elkísérhetik az anyát. A gátmetszést, a hüvely vagy a többi szövet repedéseit össze kell varrni.
A szülés közbeni fájdalom fáradtsággal és émelygéssel is jár, és nem segít a helyzeten, hogy az evolúciós fejlődés során a nők csípője átlagosan egyre keskenyebb lett, míg a gyerekek egyre nagyobbak. A folyamat annyira fájdalmas és ijesztő, hogy a nők egy része fóbiásan retteg az egésztől, ezt nevezzük tokofóbiának.
A szülési fájdalmat befolyásoló tényezők:
A szülési fájdalmat többféle tényező befolyásolhatja, ezek között vannak fizikai, pszichológiai és kulturális tényezők is. A fizikai tényezők közé tartozik a görcsök erőssége, a baba súlya és fejmérete, az anya fáradtsága és a méhnyak rugalmassága, illetve merevsége. A pszichológiai tényezőket az ismeretlennel szembeni szorongás vezeti, de befolyásoló tényező az ápolószemélyzet vagy az orvos iránti bizalmatlanság, a meg nem értésből adódó félelem, illetve az elhagyatottság érzése.
Az idegrendszer, 1. rész: Gyorstalpaló anatómia és élettan #8
Ágyékra mért rúgás: Evolúciós érzékenység
A férfiaknál érzékelhető fájdalom hevességét csak fokozza, hogy evolúciós szempontból a spermiumokat képző herék a létező legfontosabb szervek közé tartoznak. Muszáj, hogy nagyon érzékenyek legyenek, különben nem vigyáznánk annyira rájuk. A herékre mért ütés gyakorlatilag megduplázza a fájdalmat. Bizonyos esetekben az ember rosszul is lehet tőle, ami akár hányásig fajulhat. Egy rúgás nemcsak a herék és a lábak területén okoz fájdalmat, hanem kisugárzik a hasba is, hiszen eredetileg ott fejlődtek ki egészen a születés előtt vagy utáni leszállásig. A kínzó fájdalom valóban percekig kínozza a szerencsétlen férfit, ami persze óráknak tűnik. Senkiről sem hallottunk még, aki maximum egy óra alatt ne heverte volna ki azt a bizonyos rúgást.
A szülés és az ágyékra mért rúgás összehasonlítása:
| Jellemző | Szülés | Ágyékra mért rúgás |
|---|---|---|
| Időtartam | Átlagosan 8-9 óra (első gyermeknél) | Percekig tartó intenzív fájdalom |
| Fájdalom típusa | Több forrásból érkező, tartós, kiterjedt fájdalom | Egy szervre koncentrálódó, hirtelen, erős fájdalom |
| Kísérő tünetek | Fáradtság, émelygés, hányás, alvászavar, hátfájás, gyomorégés, aranyér | Hányás, hasi fájdalom, súlyos esetben kórházi ellátás |
| Szövődmények | Gátmetszés, hüvely- és egyéb szövetrepedések, anyai halálozás (ritka) | Súlyos heresérülés, rendkívül ritkán halálos kimenetelű |
| Hormonális hatás | Hormonok segítenek a fájdalom elviselésében | Nincs hormonális segítség |
Konklúzió: A fájdalom szubjektív
A vita a legegyszerűbb két dologgal zárható le. Az egyik az, hogy minden egyes emberi lénynek máshol van a fájdalomküszöbe, így pedig értelmetlennek tűnik a különféle fájdalmak összehasonlítása. Másrészt van egy olyan típusú fájdalom, ami rosszabb, mint a szülés és az ágyékon rúgás együttvéve. Egy 2017-es felmérésben megkérdezett, szülésen és vesekövességen is átesett nők is igazolták ezt, 63,3 százalékuk szerint a szülés a kanyarban sem volt a kövekhez képest. A fájdalom megélése szubjektív, nemcsak a személyiségünktől, az érzékenységünktől, a korábbi tapasztalatainktól, de attól az aktuális hangulatunktól, a környezetünktől, a helyzettől is függ, amiben a fájdalmat éppen megéljük. Ebből pedig az a tanulság, hogy nincs két egyforma ágyékra mért rúgás, ahogy nincs két egyforma szülés sem, így általánosan az intenzitásuk sem összehasonlítható.
tags: #fajdalomszint #szules #agyek #rugas