A Helicobacter pylori (H. pylori) a legelterjedtebb emberi gyomor-bélrendszeri kórokozó, amely az emberiség mintegy 50 százalékában jelen van. Jelen ismereteink szerint ez a baktérium tehető felelőssé a nyombél- és a gyomorfekély, valamint a gyomor rákos elváltozásainak többségéért.
A Helicobacter pylori (H. pylori) egy olyan baktérium, amely gyomor- és nyombélfekélyek, krónikus gyomorhurut és néhány gyomorrák fajta okozója lehet. A fertőzöttek 25%-ánál jelentkezik élete során fekélybetegség. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden baktériumhordozó szervezetében alakul ki súlyosabb megbetegedés.
A Helicobacter pylori fertőzés terjedése és kockázati tényezői
A Helicobacter pylori fertőzés emberről emberre vagy szennyezett élelmiszerrel, vízzel terjed. Átadható nyállal vagy hányással, széklettel való közvetett érintkezés útján. A szájon át történő fertőzést oro-orális fertőzésnek, a széklettel történőt feco-orális fertőzésnek nevezik. A leggyakoribb fertőzési mód a feco-orális úton történő átvitel, ehhez az szükséges, hogy a béltraktusból a székletbe kerüljön a baktérium, majd kiürüljön a gasztrointesztinális rendszerből. A fertőzés továbbá terjedhet például csókolózással vagy olyan személyekkel való érintkezéssel, akiknek már van Helicobacter pylori fertőzése.
A Helicobacter pylori baktérium okozta elváltozás előfordulási gyakorisága földrajzi területenként, életkoronként, etnikai hovatartozástól és szocioökonómiai körülményektől függően változik. A fejlődő országokban és a rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények között élők körében a fertőzés előfordulásának gyakorisága magasabb. Nem csak a felnőtteket érinti, becslések szerint világszerte minden harmadik tünetmentes vagy egészséges gyermek szervezetében kimutatható a baktérium.
A Helicobacter pylori által okozott betegségek
A kórokozó megtelepszik a gyomorfalat védő nyákrétegben, ahol megfelelő a környezet a szaporodásához, telepképzéséhez. Így okoz enyhébb esetben akut-, majd krónikus gyomornyálkahártya-gyulladást, súlyosabb esetben fekélybetegséget.
- Gyomor- vagy nyombélfekély: A Helicobacter pylori baktérium károsíthatja a gyomor és/vagy a vékonybél felszínét, amelyen így a gyomorsav fekélyt (gyomor vagy nyombél falán kialakuló sebet) okoz. A fekély olyan "nyálkahártya seb" a gyomor belső falán vagy a nyombélben, amely erős fájdalommal és diszkomforttal jár.
- Gyomorhurut (gasztritisz): A Helicobacter pylori fertőzés irritálhatja a gyomrot, gyomornyálkahártya-gyulladást okozva. Krónikus gasztritiszt is okozhat, amely hosszú távon fennálló gyulladás a gyomor falában.
- Gyomorrák: A fertőzöttség hosszú fennállása során, a kórokozó súlyos, akár a teljes gyomornyálkahártyát érintő krónikus sorvadásos gyulladást (u.n. idült atrófiás gyulladást) idézhet elő. Ez az állapot a fordulópont az esetleges későbbi gyomorrák kialakulásában, mert ekkor a szövetek felszínén kialakuló sérülések lehetővé teszik olyan sejtek megtapadását, amelyek nem oda valók. Ezek a sejtek a vékonybelekből kerülhetnek vissza a gyomorba, létrehozva ott az u.n intestinalis metaplasiát, amely állapot a gyomorrák kialakulásának a „közvetlen előszobája”. Sajnos nem lehet tudni, hogy ez a stádium mikor válik rákká.
- MALT-limfóma: A Helicobacter pylori fertőzés szerepet játszhat a gyomor limfómák kialakulásában. A gyomor limfómák olyan daganatok, amelyek a gyomor nyálkahártyájának limfocitáiból, a nyiroksejtekből indulnak ki.
Mikor érdemes Helicobacter pylori vizsgálatot végezni?
Nagyon fontos kérdés, hogy a Helicobacter pylori baktérium kimutatható-e a fekélybetegben, mivel a kórokozó jelenléte vagy hiánya a kezelés módját jelentősen befolyásolja. Azonban csak meghatározott panaszok-kórképek fennállása esetén érdemes Helicobacter pylori fertőzöttséget keresnünk, ezek a következők:
- Aktív gyomorfekély vagy nyombélfekély
- Refluxbetegség esetén, ha tartós savgátló terápiát tervezünk
- Atrófiás gyomorhurut
- Alacsony malignitású gyomor-bélrendszeri lymphoma
- Gyomortumoros betegek elsőfokú hozzátartozói
- Tartós gyulladáscsökkentő terápia megkezdése előtt
- Funkcionális felhasi kórképekben (dyspepsia)
Nagyon lényeges momentum, hogy ha nem tervezünk kezelést, akkor ne keressük a fertőzést! Ha a fenti kórképek nem állnak fenn, de ennek ellenére végzünk tesztet és pozitív eredményt kapunk, meg kell próbálnunk a baktériumot kiirtani a gyomorból (számolva a kúra anyagi terheivel és a mellékhatások lehetőségével is).
A Helicobacter pylori fertőzés diagnosztizálási lehetőségei
A tünetmentes fertőzöttség, és/vagy a HP okozta, már kialakult betegségek megállapítására, több vizsgálati módszer áll rendelkezésre. A vizsgálati lehetőségek két csoportra oszthatóak.
Invazív módszerek
Ezek a szervezetbe történő behatolással járó beavatkozások, amelyeket a súlyos tüneteket mutató pácienseknél szükséges alkalmazni, a gyomorban levő elváltozás makro-, és mikroszkópos diagnosztizálására. A súlyos, úgynevezett alarm tünetek, az evésre nem múló, esetleg evés után súlyosbodó fájdalom, hányás, esetleg kávézacc szerű avagy friss vér tartalommal, valamint fogyás.
- Gyomortükrözés (gastroscopia) és biopszia: A vizsgálat során egy hajlékony endoszkópot vezetnek a szájon át a gyomorba, hogy megvizsgálják a gyomor falát és szövetmintát vegyenek. A gyomornyálkahártyából vett mintákból készült metszeteken a Helicobacter pylori különböző speciális festésekkel nagy biztonsággal kimutatható. Magyarországon a baktérium kimutatására jelenleg ez a legelterjedtebb módszer. A szövettani minta értékelése a legmegbízhatóbb eljárás a fertőzés kimutatására.
- Gyors ureázteszt: A kivett szövetmintát ureumot tartalmazó folyadékba vagy kocsonyás gélbe helyezik, melyben a baktérium ureáz enzimének hatására az ureum elbomlik. Ezt egy sárgáról vörösre változó színreakció teszi láthatóvá.
- Tenyésztés és antibiotikum-rezisztencia-vizsgálat: A Helicobacter pylorit talán legbiztosabban, a szövetminta tenyésztéses vizsgálata mutatja ki. Laboratóriumi körülmények között tenyésztik a baktériumot, hogy megvizsgálják a biokémiáját, a patogenezisét és az antibiotikum-érzékenységüket.
- PCR-technika: Polimeráz-láncreakcióval a Helicobacter pylori szinte 100%-osan kimutatható a vett szövetmintából vagy gyomornedvből.
Nem invazív módszerek
Ezek a vizsgálatok kényelmesebbek a páciens számára, és gyakran alkalmazhatók szűrésre vagy a kezelés sikerességének ellenőrzésére.
- C13-urea-kilégzési teszt (UBT teszt, C13 urea teszt, ureáz teszt): Néhány éve kifejlesztett, nem invazív vizsgálati módszer. A beteg C13- (nem sugárzó) vagy C14- (sugárzó) izotóppal jelzett ureumot iszik. Ha a gyomorban a HP baktérium jelen van, a baktérium ureáz enzimjével megtörténik az urea bontása ammóniára és bikarbonátra. A bikarbonátból a szénatom izotóppal jelzett szén-dioxid keletkezik, mely a keringéssel a tüdőbe kerül, innen a kilélegzett levegővel távozik. A kilélegzett levegőben mért izotóp aktivitás a HP baktérium jelenlétére utal. A C13-izotóppal jelzett vizsgálat az elterjedtebb, ezt gyermekeknél és terhes anyáknál is el lehet végezni. A vizsgálat nagy előnye, hogy a betegnek semmiféle kellemetlenséget nem okoz, másrészt az eredmény a vizsgálat után (24-48 óra) az aktuálisan fennálló állapotról tájékoztat.
- Széklet Hp-antigén vizsgálata (HpSA): Rutin székletmintából a baktérium antigénjeinek kimutatása történik, nagyon jó érzékenységgel és specificitással. A vizsgálat különösebb előkészületet nem igényel, korlátozások nincsenek.
- Szerológiai vizsgálatok (Hp-antitest-kimutatás vérből): A Helicobacter pylori ellen termelt ellenanyagok kimutatására szolgáló módszer, melyet a beteg vérsavójából határoznak meg. Vannak olyan gyorstesztek, melyek az ujjbegyből vett egy csepp vérből néhány perc alatt eredményt adnak. A vizsgálat alkalmas a szűrésre, de sajnos nem alkalmas arra, hogy a baktérium kiirtását célzó gyógyszeres kezelés eredményességét lemérjük, mert sikeres kezelést követően még hónapokig pozitív maradhat a teszt.
A C13-urea kilégzési teszt elvégzése és értelmezése
A teszt elvégzése előtti 1 hónapban nem ajánlott antibiotikumok vagy bizmuttartalmú gyógyszerek szedése. A savcsökkentő gyógyszereket, bizmutot tartalmazó készítményeket el kell hagyni a tesztet megelőző 2 hétben. A teszt éhgyomorra történik, a vizsgálat előtti 4-6 órában nem szabad étkezni, dohányozni, kávézni, rágózni, fogat mosni. Vizet lehet inni, de a cukor- és/vagy kalóriatartalmú italok, mint a gyümölcslé, limonádé kerülendők. A vizsgálat zsírdús tej vagy 100%-os narancslé (2 dl) elfogyasztásával kezdődik.
Az eljárás:
- Első levegő fújás egy speciális zsákba - „0” perces minta.
- 1 teszt tablettát 200 ml alma vagy narancslében feloldunk 1-3 perc alatt, melyet a beteg megiszik (az oldat ne maradjon sokáig a szájüregben).
- A folyadék elfogyasztása után 2-3 percre le kell feküdni, először az egyik, majd a másik oldalra, hasra és hanyatt kell fordulni, hogy a folyadék a gyomor egész felületével érintkezni tudjon.
- 30 perc múlva újabb levegő fújás - „30” perces minta. A páciensnek a kilélegzett levegőt gyengén a légzési kártya fúvókájába kell fújnia, addig, amíg az indikátor membrán színe narancssárgáról sárgára változik. Ez kb. 1-4 percet vesz igénybe.
A mintákat kis kartondobozba csomagolva, postán küldik el a mérőkészülékkel rendelkező laboratóriumba, ahonnan a kapacitás, távolság függvényében általában 1-3 nap alatt kaphatjuk meg az eredményt. A vizsgálat nagy előnye, hogy a beteget nem kell elküldeni a vizsgálatot végző laboratóriumba, a helyi szakrendelésen, háziorvosi rendelőben vagy akár a beteg lakásán is elvégezhető.
A vizsgálat 3 féle eredményt mutat:
- Negatív: Helicobacter pylori fertőzés nem igazolható.
- Pozitív: Helicobacter pylori van a gyomorban.
- Kétes: Kétes eredményt az okozhat, hogy nem volt elegendő a befújt levegő. Ebben az esetben a vizsgálatot meg kell ismételni, leghamarabb a következő 6 órás nem evés után.
H. pylori diagnózis és kezelés: Fontos tudnivalók
Kezelési lehetőségek és megelőzés
Nem minden Helicobacter-fertőzöttnek van szüksége kezelésre, ám ha a betegség (vagy annak szövődménye) tüneteket okoz, akkor az elsődleges cél a baktérium elpusztítása. A gasztroenterológus szakorvosok általában egyszerre kétféle antibiotikumot, illetve savcsökkentő gyógyszert írnak fel. A kezelés általában két hétig tart. Amennyiben az első kezelés nem vezet eredményre, úgy egy újabb kombinált gyógyszeres kúrára lehet szükség. Ha ezzel sem sikerül a baktériumot elpusztítani, akkor javasolt a baktériumtenyésztés és antibiotikum-rezisztencia vizsgálat.
A Helicobacter pylori kiirtásával felgyorsul egy esetleges fekély gyógyulása, és újabbak képződése is megakadályozható. A savcsökkentők (például a protonpumpa-gátlók és a H2-antihisztaminok) segítenek csökkenteni a gyomorsav termelését, ami segíti a gyomor nyálkahártyájának gyógyulását és a tünetek enyhítését, így lehetővé teszik az antibiotikumok hatékonyabb működését a H. pylori baktérium ellen.
A Helicobacter pylori fertőzésben "primer" prevenció nincs, azaz a baktériumfertőzés nem előzhető meg, csak az összefüggésbe hozott kórképek kerülhetők el a H. pylori fertőzés kezelésével. Megelőzésként a cikkben leírt állapotokban, például gyomorrákos páciensek elsőfokú rokonaiban keressük a fertőzöttséget, és pozitivitás esetén kezeljük a pácienst.
