A mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikákat, és azokon belül a lombikbébi programot évtizedek óta nagy sikerrel alkalmazzák olyan pároknál, akiknek természetes úton nem sikerül a teherbeesés. A világ első lombikbébije 1978-ban született, nem sokkal később, 1984-ben pedig az első fagyasztott embrióból született baba is világra jött. Míg a hagyományos lombikprogram esetén frissen leszívott petesejtet termékenyítenek meg és ültetnek be néhány nappal később, addig az úgynevezett FET lombik során a korábban lefagyasztott, majd felolvasztott embriók kerülnek beültetésre az anyaméhbe. De hogyan is működik pontosan a FET lombik, és mennyire lehet eredményes?

Mi az a lombikbébi eljárás?
A lombikbébi eljárás a mesterséges megtermékenyítési (asszisztált reprodukciós) technikák egyike. A fogantatáshoz szükséges ivarsejtek (petesejt és spermium) találkozása a testen kívül történik, majd a megtermékenyült és osztódásnak induló embriót visszaültetik a méhüregbe. Ezt az eljárást legtöbben lombikbébi néven ismerik, hivatalosan IVF (in vitro fertilizáció - szó szerint üvegben történő megtermékenyítés) a neve.
Milyen fajtái vannak a lombikbébi eljárásnak?
- A leggyakrabban alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárás a hagyományos in vitro fertilizáció és embrió transzfer (IVF-ET). Ilyenkor az érett petesejteket leszívják, megtermékenyítik a férfi spermiumával, majd 2-5 nap elteltével visszaültetik a méhüregbe.
- Az intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI) az IVF egyik válfaja, amit gyenge minőségű spermakép esetén alkalmaznak. Ilyenkor a petesejtbe közvetlenül befecskendezik a kiválasztott, jó minőségű spermiumot.
- Fagyasztott embrió transzfer (FET) is szóba jöhet még. Ilyenkor a korábban lefagyasztott embriókat felengedik és beültetik a méhbe.
Kiknek ajánlott lombikprogram mellett dönteni?
A termékenységi problémákkal küzdő párok számára a meddőségi kezelések nyújthatnak segítséget ahhoz, hogy a várva várt gyermekáldás megtörténjen. Ha természetes úton, egy év (35 év felett fél év) próbálkozás után sem jön össze a baba, ajánlott orvoshoz fordulni. Amennyiben lehetséges, előbb egyszerűbb eljárással, gyógyszeres kezeléssel vagy inszeminációval próbálkoznak - a lombikprogram ezek után jön szóba. A lombikprogram megoldást jelenthet az alábbi esetekben:
- a nő petevezetékei nem átjárhatóak
- súlyos endometriózis
- jelentős hormonális problémák
- az anya 35 év feletti
- a férfi spermalelete nem megfelelő

Miben különbözik a FET lombik a hagyományos lombikprogramtól?
A hagyományos lombik eljárás első lépése, hogy hormonokkal stimulálják a petefészket, aminek hatására több petesejt kezd el érni. Optimális érettségi állapot esetén a hüvelyen keresztül leszívják ezeket a petesejteket (ezt altatásban végzik), majd speciális tápoldatba helyezik és 3-4 órával később megtermékenyítik őket a férfi spermiumával.
A szakemberek figyelemmel követik a sejtosztódás folyamatát, ahogy a petesejtekből embriók válnak, és kiválasztják a legjobb tulajdonságokkal rendelkező embriókat. A megtermékenyítés után 2-5 nappal a kiválasztott embriókat visszaültetik a méh üregébe. Ez tehát a hagyományos IVF (in vitro fertilizáció), amikor friss embriókat használnak beültetésre.
Mivel a lombik eljárás során beültetés előtt az orvos és a pár közösen dönt a beültetendő embriók számáról (általában 2-3), ezért ha egészséges „felesleges” embriók maradnak, azokat igény szerint le lehet fagyasztani (általában 5-6 napos állapotban) és így fagyasztva (-196 fokon) károsodás nélkül lehet tárolni, a jelenlegi ismereteink szerint emberi léptékkel számítva korlátlan ideig.
Ha egy pár úgy dönt, hogy szeretné vállalni az újabb beültetést, esetleg az első embrió transzfer sikertelen volt, akkor következik a FET (fagyasztott embrió transzfer). Fagyasztásból felengedve, újabb stimuláció és műtét nélkül lehetséges az embriók visszaültetése.
Mi a FET lombikprogram menete?
A FET lombik kíméletesebb az anya szervezetével, mert nem kell ismételten gyógyszeres kezeléssel stimulálni a peteérést, így kisebb a hormonok okozta megterhelés, és a petesejt-leszívással sem kell terhelni újra az anyukát. Kutatások szerint a FET lombikkal születő babák egészségesebbek, egyes teóriák szerint éppen azért, mert az a fajta program nem jár együtt a hormonszintek jelentős változásával.
A kiolvasztott embriók befogadására a női ciklusban fel kell készíteni a méhet, a méhnyálkahártyát és a szervezet sárgatesttermelését. Ehhez hormonok beadására van szükség, azonban a friss embriós lombikhoz képest rövidebb és kevésbé megterhelő a terápia. Ultrahanggal és vérvizsgálatokkal ellenőrzik a szervezet reakcióit, a hormonszinteket és a méhnyálkahártya vastagságát, hogy meghatározzák a beültetés ideális időpontját.
Beültetés előtt a folyékony nitrogénben tárolt embriókat speciális eljárás során felengedik és egy kisebb orvosi beavatkozás keretében behelyezik a méhbe. A szakemberek a könnyebb, gyorsabb beágyazódás érdekében általában burokvékonyítással segítik az embriók megtapadását. A beültetés nem jár jelentősebb fájdalommal, ezért ébrenlétben végzik el.
A beültetést követő napokban megtörténik a beágyazódás, és ha minden jól ment, két hét múlva megjelenik a két csík a terhességi teszten.
Hogyan készüljünk fel az embrióbeültetésre | Dr. Lora Shahine
Milyen speciális technikákat alkalmaznak az embriók fagyasztásakor?
Az embriók lefagyasztása jellemzően fejlődésük 5. vagy 6. napján, azaz a blasztociszta állapotban történik. Napjaink legmodernebb technikája erre a vitrifikáció, ami olyan gyors hűtést jelent, hogy a vízmolekulák nem rendeződnek jégkristályba, hanem üvegszerű állapotba kerülnek. A vitrifikált embriók túlélése elérheti a 95-98%-ot, szemben a lassú fagyasztás 60-70%-os eredményével.
A mélyfagyasztás célja, hogy megőrizzük ezen embriók életképességét egy későbbi időpontig. Ebben az időszakban az embriók állapota akár óráról-órára változhat. A legjobb eredmény elérése érdekében naponta többször vizsgáljuk az embriókat, hogy a legmegfelelőbb állapotban kerüljön sor a fagyasztásra. A gyorsabban és lassabban fejlődő embriók között jelentős különbség is lehet, így előfordul, hogy csak a megtermékenyítés utáni 6. napon kerül sor a fagyasztásra.
A klinikákon a reproduktív sejteket egy egyedülálló modern kriobankban tárolják. A kriobank teljesen automatizált, és a nap 24 órájában optimális tárolási körülményeket biztosít a minták számára. A tárolt minták védve vannak a hőmérséklet-ingadozásoktól, a folyékony nitrogén hiányától vagy a gondatlan kezeléstől, ellentétben az általánosan használt Dewar-edényekkel. A vitrifikáció tehát az IVF kezelés szerves részét képezi, és nagyobb esélyt nyújt pácienseinknek a sikeres kezelésre. Klinikákon csak kiváló minőségű embriókat fagyasztanak legalább blasztociszta stádiumban (a kultiváció 5. vagy 6. napján), ami garantálja a felolvasztás utáni 98%-os túlélési arányt.

Más-e a FET lombik révén létrejövő várandósság, mint a természetes úton létrejövő?
A lombikprogram utáni várandósság is ugyanúgy zajlik, mintha természetes úton következett volna be. Nincs ez másképp a FET lombik esetén sem. A fagyasztott-felolvasztott embrió beültetése után általában 5 napon belül beágyazódik a méhnyálkahártyába. Ez ugyan kicsit több idő, mint friss embrió esetén (ezt késői vagy késleltetett beágyazódásnak nevezik), de teljesen normális jelenség.
Általában a beültetés után 10-12 nappal otthoni terhességi teszt segítségével kimutatható, hogy sikeres volt-e a kezelés. Ugyanakkor a legbiztosabban vérvétellel igazolható a terhességi hormon jelenléte, majd egy-két héttel később ultrahanggal mutatható ki a klinikai terhesség.
Természetesen minden várandósság különböző, és az esetleges kockázatokra az életkor, egészségi állapot, hormonális, anatómiai és immunológiai tényezők is hatással vannak. A lombik terhességek ugyan automatikusan a veszélyeztetett kategóriába kerülnek (ez szorosabb megfigyelést, gyakoribb vizsgálatokat jelenthet), de a kockázatok nem abból adódnak, hogy a baba lombikkal fogant. Ne feledjük: a veszélyeztetettség sem bajra, hanem arra utal, hogy körültekintőnek kell lenni!
A fagyasztva tárolt embriók jogi szabályozása
Ellentmondásos és hiányos, illetve több ponton is korszerűtlen az a jogi szabályozás, amely meghatározza a fagyasztva tárolt embriókról való rendelkezés, döntés kereteit - állapította meg vizsgálata nyomán az alapvető jogok biztosa. Az ombudsman szerint a jelentésében részletezett problémák a gyakorlatban súlyos bizonytalanságokhoz vezethetnek, ezért a hosszú ideje változatlan előírások felülvizsgálatát kérte a szaktárcától.
Az alapvető jogok biztosa hivatalból indított átfogó utóvizsgálatot, 2007-ben ugyanis a korábbi biztos már vizsgálta e területet és visszásságokat állapított meg. Annak alapján - 11 évvel ezelőtt - felkérte az egészségügyért felelős minisztert, hogy pontosítsa a fagyasztva tárolt embriókkal való rendelkezés és az embrió-adományozás szabályozási környezetét, különös tekintettel a fagyasztva tárolt embriókkal kapcsolatos nyilatkozatok megtételének, módosításának és azok hatályosságának kérdéseire. Az egészségügyi államtitkár válaszában jelezte, hogy a technológiai lehetőségek intenzív fejlődésének dacára az elmúlt évtizedben nem változott az embriókkal való rendelkezés törvényi szabályozása.
A biztos tudomása szerint a fagyasztva tárolt embriókkal kapcsolatos nyilatkozat módosításához, illetve az embrióadományozás részletszabályainak kidolgozásához kért Egészségügyi Tudományos Tanács Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának állásfoglalása máig nem készült el. Az ombudsman megkereséseire válaszoló egészségügyi intézetvezetők közül többen is kifejtették, hogy a tudomány és az orvosi technológiák fejlődése következtében, megfelelő tárolási körülmények mellett - emberi léptékkel számítva - ma már korlátlan ideig tárolhatók a fagyasztott embriók.
A jelentésben a biztos megállapította: sérti a jogbiztonság követelményét, hogy az érintettek és a jogalkalmazók számára nem kellően egyértelmű és világos az embriók jogi sorsa, bizonytalanság jellemzi az embriókkal való rendelkezési jog pontos tartalmát és kereteit. Az ombudsman szerint a feleknek joguk van olyan nyilatkozatot tenni, amelynek alapján legkésőbb a tárolási idő végén, vagy azt megelőzően kötelező a tárolt embriókat megsemmisíteni, különösen akkor, ha a klinika nem fogadja el felajánlásukat, hogy az embriókat más személynél reprodukciós célra felhasználják, vagy azokkal tudományos kutatást végezzenek.
A jelentés a fagyasztva tárolt, fel nem használt embriók megsemmisítésének lehetősége kapcsán jogértelmezési nehézséget, és ebből adódó súlyos gyakorlati problémákat tárt fel. Az egészségügyi szolgáltatók és az érintettek számára ellentmondásos annak megítélése, hogy a tárolási határidő lejártát követően ki és milyen tartalommal, milyen formában rendelkezhet az embrió további sorsáról, ami a gyakorlatban döntésképtelenséghez vezet.
Meddig tárolhatók a fagyasztott embriók?
A jogi szabályozás szerint legfeljebb tíz évig őrzik a fagyasztott embriókat, legkésőbb eddig kell választania a párnak négyféle lehetőség közül: beültetés saját célra, adományozás, megsemmisítés vagy felajánlás kutatási célokra.
Azonban a tudományos és orvosi álláspont szerint dr. Barry Behr, a Stanford Egyetem szülész-nőgyógyász professzora a LiveScience-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, lényegében a végtelenségig tárolhatók az embriók. Az úgynevezett krioprezerváció folyamata során az embriókat mínusz 196 Celsius-fokra hűtik le, illetve ezen a hőmérsékleten tartják folyékony nitrogénben. Ilyen alacsony hőmérséklet mellett teljesen leáll a sejtek biológiai aktivitása, amit dr. Behr szerint úgy érdemes elképzelni, mint amikor a szünetgombbal megállítunk a tévén egy filmet. Amint ismét megnyomjuk a lejátszást, minden ugyanonnan folytatódik.
Hasonlóképpen, még ha évtizedekig is szünetel az aktivitása, kiolvasztva és beültetve az embrió ismét természetes növekedésnek indul. A szakértő szerint biológiai szempontból nincs felső határa annak, hogy meddig lehet fagyasztva megőrizni egy embrió életképességét, akadnak ugyanakkor külső tényezők, amelyeket érdemes számításba venni. Ilyen például a Napból érkező ionizáló sugárzás, amely apró mutációkat és sérüléseket okozhat az embrió sejtjeinek DNS-ében, és amely az ólom kivételével minden anyagon áthatol. Mindazonáltal feltételezhető, hogy évszázadokba, avagy több emberöltőbe telik, mire a sugárzás érdemben képes rontani az embriók életképességét.
Dr. Mary Ellen Pavone, a chicagói székhelyű Northwestern Medicine szülész-nőgyógyásza szintén egyetért abban, hogy a modern fagyasztási módszerekkel az embriók életképessége szinte a végtelenségig megőrizhető. A terület hatalmas fejlődésen ment át ugyanis azóta, hogy az 1980-as években először elkezdtek embriókat lefagyasztani.
Embrióadományozás: remény a családra vágyóknak
Amennyiben már nem szeretnétek több gyermeket vállalni, rendelkezhettek a fagyasztott embrióitok sorsáról. Az egyik lehetőség számotokra, hogy a fagyasztott embrióitokat felajánljátok olyan családok részére, akiknél a saját ivarsejttel történő gyermekáldás esélye rendkívül alacsony, vagy egyáltalán nem lehetséges. A magyarországi jogrendszer kizárólag anonim adományozásra ad lehetőséget, így akkor sem lehetséges a nyílt adományozás, ha az adományozók is és a befogadók is beleegyeznének ebbe. A teljes anonimitás a donor és az örökbefogadó személye mellett kiterjed magára az embrióra is.
A folyamat csakis akkor indítható el, ha az embrióitokról a pároddal mindketten, vagyis mindkét genetikai értelemben vett szülő ugyanúgy rendelkezik, azaz egyedül egyikőtök sem dönthet a felajánlásról. A tárolás ideje alatt Te és a párod, együttesen és egybehangzóan bármikor nyilatkozhattok az embrióitok jövőjéről.
Az anonimitás teljes névtelenséget jelent, vagyis nem kerülhet nyilvánosságra sem az adományozók, sem az embriót örökbefogadók kiléte, személyes adataik. Ez alól kivétel nincs. Egyedül külső megjelenésetekre vonatkozó információkat rögzíthet és közölhet az Intézet a befogadó páciensek felé, mint például az életkorotok az embriók lefagyasztásakor, szem-, haj- és bőrszínetek, testmagasságotok, testsúlyotok, testalkatotok és ismert betegségeitek.
Az anonimitást garantálja a magyarországi jogrendszerbe is átültetett, az Európai Unió által kiadott Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), hatálya pedig kiterjed azoknak a személyes adatoknak a kezelésére is, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy annak részévé kívánnak tenni. Ezzel összhangban állapítja meg a vonatkozó szabályokat az egészségügyről szóló törvény is.
Az eljárás eredményeképpen fogant és született gyermek teljes jogú szüleivé az embriót befogadó egyén/pár tagjai válnak. Ez azt jelenti, hogy minden szülői jog és kötelezettség őket illeti meg és terheli, vérszerinti szülőknek tekintendők. Ez a későbbiek során bírói úton sem támadható meg. Családi jogi szempontból nincs jelentősége, hogy a megtermékenyített embrióadományozás útján került az embriót befogadó személyhez/párhoz. Az adományozás anonimitására való tekintettel a gyermek joga fogamzási körülményeinek megismeréséhez korlátozott.

A FET lombik eredményessége
A FET lombik egyre nagyobb népszerűségre tesz szert a meddőségi klinikákon világszerte. Számos kutatás szerint a FET lombikkezelés sikeressége vetekszik a friss embriós beültetésekkel, a teherbeesési arány hasonló (átlagban 40%) vagy még jobb is lehet. Emellett több kutatás is arra jutott, hogy a PCOS-ben szenvedő nőknél a fagyasztott embriós beültetés még előnyösebb is lehet: nagyobb lehet a teherbeesés aránya, ritkább lehet a vetélés, sőt a hiperstimuláció is.
Milyen tényezők befolyásolhatják a FET lombikprogram sikerességét?
Azt, hogy a FET lombik, illetve általában véve a lombikprogram következtében egészséges kisbaba foganjon, számos tényező befolyásolja. A sikerességet tekintve az anya életkora a döntő tényező: 40 éves kor felett fokozatosan csökken az esélye, hogy az embrió transzfer várandóssággal végződik. Maga a termékenységi probléma és annak kezelési módja, meglévő betegségek, testsúly, életmód - ezek is mind befolyásoló tényezők. Sikeres korábbi terhességek és IVF kezelések növelik a pozitív eredmény esélyét, korábbi vetélések azonban az újabb vetélés kockázatát fokozzák.
FET lombik esetén a siker nagyban múlik a fagyasztás módszerén (legjobb technika a vitrifikáció), illetve az embriók előkészítését, tenyésztését, fagyasztását és olvasztását végző szakértelemén is. A meglévő tudományos bizonyítékok arra utalnak, hogy nem jelent különbséget egészségügyi szempontból, hogy a beültetés előtt lefagyasztották-e, és ha igen, akkor mennyi időre az adott embriót.
tags: #fagyasztva #tarolt #embriok