A fogak kialakulása már a terhesség korai szakaszában megkezdődik, a tejfogak csírái már az anyaméhben fejlődnek. A felnőtt fogak csírái a terhesség huszadik hetében jelennek meg. A tejfogak kialakulása a terhesség hatodik és nyolcadik hete közt kezdődik. A tejfog csírák az íny alatt maradnak a baba megszületését követő körülbelül 6 hónapig. Bár a tejfogak látszólag nem sok célt szolgálnak, és inkább csak bosszúságot okoznak, mégis fontos szerepük van a gyerek növekvő állkapcsában. Ezért van az, hogy kis méretük ellenére a tejfogak nagy jelentőséggel bírnak.
A legtöbb baba 20 fogkezdeménnyel, fogcsírával születik, amelyekből 20 tejfog alakul ki. Esetenként a gyerekeknek 20-nál több tejfoguk is lehet, ez az állapot az úgynevezett hyperdontia, vagyis számbeli rendellenesség. Ez a maradó fogaknál is előfordul, de a tejfogaknál gyakoribb. A tudósok szerint ez a növekedő fogcsíra sejtek szétválásának eredménye. Egyes esetekben a tejfogak összeolvadhatnak a környező csontokkal, ami miatt a közeli ínyszövetbe süllyednek. Ez az állapot nem mindig nyilvánvaló, amíg a gyerekek nem veszítik el a tejfogaikat, ezért van, hogy néhány felnőttnek még mindig megvannak a tejfogai.
A tejfogak megjelenése jellemzően a 6. hónapban kezdődik, rendszerint a 2. életév végéig tart, és a fogacskák kibújásának sorrendje is viszonylag általánosnak mondható. Először a középső metszőfogak jelennek meg. Az alsó metszők előbb kandikálnak ki, mint a felsők, amelyeket 8 hónaposan követnek az oldalsó metszőfogak. Őket követik az első tejőrlők, a szemfogak, végül legkésőbb, 2 éves kor körül a második nagyőrlők. Az első tejfogak, amik kinőnek azok az alsó és a felső front fogak. Az alsók 6-10 hónapos korban, a felsők pedig 8-12 hónapos korban törnek elő. A következők az alsó és a felső második front fogak, melyekből a felsők 9-13 hónapos korban, az alsók pedig 10-16 hónapos korban törnek elő. Őket követik az első tej őrlő fogak, melyekből a felső 13-19 hónapos korban, az alsó pedig 14-18 hónapos korban tör elő. Eközben már nőnek a szemfogak is, amelyek közül az alsó 17-23 hónapos korban, a felső pedig 16-22 hónaposan lesz látható. A sort a második tej őrlőfogak zárják. A felső 25-33 hónaposan, az alsó pedig 23-31 hónaposan.
Ám ez nem jelenti azt, hogy minden kisbabánál hasonló módon megy végbe a tejfogak megjelenése. Nincs miért aggódnia, ha gyermekénél nem a nagykönyvben megírt módon és időben jelennekek meg a tejfogak! Figyelni kell a fogak megjelenését. Ha nem nő ki egyik vagy másik fog, akkor az eredeti helyén nem lesz hely fenntartva az őt helyettesítő felnőtt fognak, így torlódás alakulhat ki. Ha pedig a tejfog nem hullik ki időben, akkor lehetséges, hogy nincs alatta felnőtt fog, ami előtörne a helyére, és ezért nem tud kihullani. Ezért kell már attól a perctől fogorvoshoz vinni a kicsiket, amint előtörnek a fogak, mert így a fogorvos folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a növekedésüket és ha szükséges, be tud avatkozni.
Ritkán előfordulnak olyan esetek is, amikor a babák már foggal születnek. Körülbelül minden 2000 csecsemőből egynél fordul elő, hogy foggal születik. Ezek a fogak sárga vagy barna színűek lehetnek, és általában lazábbak és könnyebben kimozdíthatók, mint a többi tejfog, mivel a gyökér még nem fejlődött ki teljesen. Bár annál már semmi sem lehet korábban, mint, hogy foggal születik a baba, de ha az átlagos hat hónapos fogelőtörést vesszük alapul, akkor viszonylag korainak számít, amikor az 1-2 hónapos csecsemőnél megjelenik az első fog. Ebben az esetben is megtörténhet az, hogy túl laza a fog gyökere, ezért el is távolíthatják. A tejfogak kissé más színűek, mint a maradó fogak.
A szüléskor már meglévő fogacskát az angol nyelvű szakirodalom „natal tooth”-ként emlegeti és élesen elkülöníti az úgynevezett „neonatal tooth”-tól, utóbbi ugyanis bár a normálisnál jóval korábban, már az első hónapban előbújik, ám megszületéskor még nincs jelen, míg az előbbi - ahogyan a téma apropójául szolgáló esetben is - már megszületéskor ott kukucskál a baba szájában. Ezek a fogak sok esetben kihullanak, hiszen gyökerük sem fejlődik ki normálisan, ezért csak lazán tartja a fogat. Isla-Rose-nak érzéstelenítőt sem lehetett adni kora miatt, helyette egy zsibbasztó krémet használtak a foghúzás előtt. A fogorvosok is csak ámultak: ilyen páciensük még nem volt. Kétezerből egy baba születik foggal, már amelyik kilátszik az ínye alól. Gyakran elveszítik, mert a gyökere általában nem alakul ki még rendesen. Ráadásul többféle problémát is okozhat. Így a szoptatásnál is gond lehet vele, sőt a kieső fog a csecsemő tüdejébe is kerülhet.
A magyar mondavilág táltosokat látott azokban az újszülöttekben, akik foggal a szájukban születtek. Ritkán ugyan, de két-háromezer esetből egyszer előfordul, hogy a szülést követően az édesanya meglepődve észleli a gyermekének szájában megbúvó kis fogat, fogakat. Problémát egyrészt azért okozhat, mert a baba véletlenül félrenyelheti, másrészt pedig a fog korai elvesztése miatt kialakuló helyhiány révén megnehezülhet a későbbi, maradandó fogak előbújása. Fentiekből következően, nem élhet túl sok táltos közöttünk… Legnagyobb esélyük táltossá válni talán a bantu gyermekeknek lenne, hiszen - bizonyos statisztikák szerint - náluk fordul elő leggyakrabban a veleszületett fogazat.
Az újszülöttek fogai hasonlítanak a tejfogakra, de gyakran elszíneződnek, és gyakran ki is eshetnek a kicsi gyökerüknek köszönhetően. Ha a fogak stabilak és a gyökerük is látható, akkor nem szükséges eltávolítani őket. A foghúzás azonban elkerülhetetlen abban az esetben, ha a fogak lazák, mert veszélyt jelentenek az újszülöttre. A kisbabák a kiesett fogat lenyelhetik, ami fulladást okozhat. Akkor is érdemes a foghúzás mellett dönteni, ha a kibújt fog akadályozza a szoptatást, vagy felsérti a kisbaba nyelvét. Ha a korán kibújt fogacskák nem okoznak gondot, az ápolásukra ugyanúgy oda kell figyelni, mint a későbbi tejfogak vagy maradandó fogak esetében.
A tejfogak kicsik, érzékenyek és könnyen elromolnak. A fogszuvasodás igen gyakori jelenség. Az adatok szerint a 2-11 éves gyermekek mintegy 42%-ának volt már legalább egy szuvas tejfoga. A csecsemők úgy születnek, hogy a szájukban nincs a szuvasodást okozó mutans streptococcus baktérium, de a szüleikkel való közös evőeszközök és ételek miatt fertőződnek meg, általában 2 éves koruk előtt. Tanulmányok arra utalnak, hogy az éjszakai, igény szerinti etetés, miután a fogak már elkezdtek kinőni, növeli a szuvasodás kockázatát, mivel egy nyűgös csecsemővel nehezebb fenntartani a szájhigiéniát az éjszaka közepén, mint a nappali etetésnél.
Gyermekek esetén felnőtt fogkrémet 6 éves kortól javasolt használni. A gyermek és a felnőtt fogkrémek között a legtöbb esetben az alapvető különbség az az, hogy a gyerek fogkrémben kevesebb a fluorid. Az egészség centrikus, vegyszermentes és természetes módszereket követő természetgyógyászok és biológiai fogorvosok a teljesen fluoridmentes fogkrémeket javasolják, gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt. A gyermekeket már egészen kicsi koruktól lehet a fogkefe használatára tanítani. Először természetesen szüleik mossák meg finoman, alaposan és sok-sok türelemmel gyermekük fogait. Később a kicsik fogkrém nélkül is megpróbálhatják, hogyan kell fogat mosni. A tükör előtt állva mutassuk meg nekik, hogy tartsák a fogkefét, hol és hogy kell a fogakat tisztítani, hogy az ételmaradékokat és egyéb lepedékeket eltávolítsák. A gyermekek helyes fogápolásra nevelése során érdemes felkeresni a fogorvosi rendelők dentálhigiénikusait is és segítségüket kérni. A dentálhigiénikus játékosan be tudja mutatni, el tudja magyarázni a legkisebbeknek is, hogy hogyan mossák fogaikat, hogyan ápolják és mire figyeljenek oda. Ez nagy segítség lesz a szülőknek és a gyermekeknek is egyaránt, hiszen a helyesen megtanult és alaposan begyakorolt fogápolással az idősebb kori fogproblémák jelentős része megelőzhető.
Számít az is, mikor hullanak ki. Az alsó és felső front fogak esnek ki először 6-7 éves korban. Ezután a második front fogak 7-8 évesen, az első őrlők 9-11 évesen, a szemfogak 10-12 évesen és a második őrlők 10-12 éves korban. Ekkor természetesen már nő is helyettük a felnőtt fog. Vannak felnőttek, akik akár 30 évesen is rendelkeznek még tejfoggal, mert nincs meg a teljes felnőtt fogazatuk, fejlődés közben hiányos maradt. Általában a felnőtt szemfog szokott hiányozni. Természetesen nagyon kell vigyázni arra a tejfogra is, és monitorozni kell, mert gyengébb, mint a felnőtt fogak. Elvesztésük esetén az implantáció a legjobb megoldás. Tejfogból 20 darab van, míg felnőtt fogból 32. Sokaknak a bölcsességfogai sosem nőnek ki, vagy nem férnek el, és csak félig nőnek ki, ezért eltávolításra kerülnek. A bölcsességfogakra sok esetben nincs szüksége a mai embernek, főleg, ha az elő sem jött. Egykor fontos szerepük lehetett, de a mai embernek már kisebb az állkapcsa, és nem mindig férnek el benne. A tejfogak esetében továbbá nincs előőrlő fog, csak két őrlő. Ez a fog hiányzik a tejfogazatból. A teljes felnőtt fogazatban két pár előőrlő található, és ha valakinek még megvan mindkét bölcsességfoga, akkor három pár őrlő jön mögötte.