A fiatalabb korban megjelenő, de a korábbiaknál sokkal jobb gyógyulási eséllyel bíró daganatos betegségek előfordulása, illetve a gyermekvállalásnak a húszas életévekről a harmincas korosztályba való eltolódása egyaránt egyre gyakrabban felveti a problémát: milyen lehetőségei vannak egy rákon átesett fiatal nőnek, ha gyermeket szeretne vállalni?
Világszerte számos kutatás vizsgálta a daganatos kismamák megszületett gyermekeinek egészségét, s az onkológiai kezelések után teherbe esett nők és gyermekeik állapotát, kilátásait is. Nincs általános szabály, s minden döntés egyedi: a kockázatokat felelősségteljesen kell mérlegelni, ám ma már nem számít ritkaságnak, hogy a rákot maguk mögött hagyó nők egészséges gyerekeket szülnek és nevelnek fel, sőt a kedvező tapasztalatok nyomán az állapotos nők kemoterápiás kezelése sem számít már tabunak.
- Nem foglalkozhatunk kizárólag a rákkal: bár ma is magasan a legfontosabb az életmentés, de bármilyen félelmetes is egy rosszindulatú daganat, nem elég a betegséget gyógyítani. A terápiák során figyelemmel kell lenni a kezeléseket követő életre, életminőségre is. A fiatal betegeknél ennek része az is, hogy ha egy mód van rá, megőrizzük a termékenységet, s biztosítsuk a későbbi gyermekvállalás lehetőségét - szögezi le a Rákgyógyításnak nyilatkozó prof. dr. Ungár László sebész-nőgyógyász-onkológus professzor.
Amint a professzor visszaidézi, évtizedekkel ezelőtt általános volt az az orvosi felfogás, hogy a rákos diagnózis egyetlen feladatot ad a beteget kezelő orvoscsoportnak: a daganattal összefüggő halál elkerülését. Miután még sem a sebészetben, sem a sugárterápiában, sem a gyógyszeres kezelésekben nem állt rendelkezésre a maihoz fogható eszköztár, s a gyógyulási esélyek is nagyságrendekkel rosszabbak voltak, a kezeléseknél nemigen volt szempont annak a mérlegelése, hogy az esetleges gyógyulás után milyen hiányosságok, milyen életmódbeli nehézségek várnak a betegre. Mára ez alapvetően megváltozott, s miután az időben felfedezett rosszindulatú daganatok gyógyulási esélye, illetve a rák után megélhető életévek száma folyamatosan nő, egyre nagyobb figyelmet szentelnek a terápiák hosszú távú mellékhatásainak csökkentésére, elkerülésére.
A termékenység megőrzésének lehetőségei
A gyermekvállalás szempontjából a legérzékenyebb terület, ha maga a daganat is valamilyen női nemi szervet érint, azaz méhnyakrák, petefészekrák vagy méhtestrák alakul ki. Amint a professzor rámutat, az elmúlt évtizedekben a méhnyakrák kezelésében történt a legnagyobb változás: mára már bebizonyosodott, hogy a termékenységet fenntartó operáció sem jelent nagyobb kockázatot a kiújulás szempontjából, mintha a termékenységet is feláldozó műtétet végeznének.
A korai stádiumban felfedezett petefészekrák esetében is értelmetlen lehet sok esetben a túl nagy műtét, mert az nem változtat a kilátásokon, ezért itt is fontos szemponttá lépett elő a termékenység megőrzése. Méhtestrák esetén mindez sokkal komplikáltabb: a nagy operáció itt nemigen úszható meg, viszont ha még nem szült valaki, képesek esélyt adni számára a gyermekáldásra. Hormonkezeléssel a méhtestben lévő tumor jó eséllyel kordában tartható amíg a beteg életet ad egy gyermeknek, ezért ilyenkor a műtét egy-két évvel elodázható.
Fontos azonban hangsúlyozni: ennek az eljárásnak onkológiai szempontból van többletkockázata, ugyanis előre kiszámíthatatlan meddig sikerül visszaszorítani a folyamatot. Az operációnak még azelőtt meg kell történnie, hogy a felfedezett tumor túl gyors növekedésbe kezdene.
A daganatterápiák hatása a termékenységre
Természetesen nemcsak nőgyógyászati daganatok esetén kardinális kérdés a későbbi családalapítás lehetősége, hiszen bármilyen ráktípus onkológiai terápiája kihathat a későbbi élethelyzetre. Miután a kemoterápia a gyorsan osztódó sejtekre hat, a tüszőérést is károsíthatja. Egyes onkológiai kezelések hatása csak átmeneti, azaz a beteg csak a kezelés idejére veszti el a fogamzóképességét, s ekkor a menstruációs ciklus is megszűnhet. Más gyógyszerek végleges meddőséget is okozhatnak.
Amíg a férfiaknál az ondó lefagyasztása már bevett és rutinszerű módszer, a nőknél sokkal bonyolultabb a képlet: míg a spermiumoknál több millió sejtből kell megfelelő számúnak az életképességét megőrizni, a petesejt esetében egyetlen sejtről van szó, amelynél el kellene érni, hogy a fagyasztás után is képes legyen megtermékenyülésre.
A magyarországi Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézetben elsőként végeztek petefészekszövet-transzplantációt, amelynek eredményeként a rákbetegségből meggyógyult nők petefészke újra működni kezdett. A folyamat lényege az, hogy a rákos betegség kezelésének megkezdése előtt a beteg petefészkéből kivesznek ép petesejtekkel teli szöveteket. Ezeket lefagyasztják. A beteg ezután megkapja a kemoterápiát vagy a sugárkezelést, és miután meggyógyult, a lefagyasztott szöveteket visszaültetik a petefészekbe, amely helyreállítja a normális petefészek-funkciót. Újra hormont termel, amely elindítja a petesejtek működését - vagyis terhes lehet, gyereket szülhet a nő.
A gyermekvállalás tervezése a kezelések után
Fiatalkorban történő onkológiai kezelések után mindig felmerül a dilemma: mennyit kell várni a gyermekvállalással? Ha csak szigorúan a biológiai tényezőket nézzük, tehát az orvosilag javasolt várakozási időt a kemoterápiát követően, akkor sem egyértelmű a helyzet. Mindez függ a használt gyógyszer típusától, attól, hogy az mennyi idő alatt ürül ki a szervezetből. Az onkológusok általában óvatosságra törekednek, általános szabályként a 2 évet szokták megnevezni, de ettől nagy eltérések is lehetnek.
- Önmagában az, hogy valakinek van egy rosszindulatú daganata, ha sikeres a terápia és felépül belőle, orvosilag nem befolyásolja a gyermekvállalást, a terhesség általában nem hordoz többlet onkológiai kockázatot - jelenti ki Ungár László. Azt viszont hangsúlyozza: nem lehet kizárólag az aktuális fizikai állapot alapján dönteni, azt is mérlegelni kell, hogy az adott daganatnak milyen biológiai jellemzői voltak, melyik stádiumban távolították el, mennyiben hajlamos a kiújulásra, a leletek milyen reális életkilátásokat valószínűsítenek, szakkifejezéssel milyenek a betegség prognosztikai faktorai. Hiszen nem elég megszülni egy gyermeket, fel is kell nevelni, így ennek realitását is őszintén át kell beszélni a szülőjelölteknek az orvossal.
A vastagbélrák hatása a termékenységre és családtervezésre
A vastagbélrák a legtöbb esetben az 50 év feletti korosztályt érinti, azonban a fiatalabb életkor sem jelent biztosítékot, különösképpen akkor, ha a családban volt már hasonló tumoros betegség. Felvetődik emiatt a kérdés: amennyiben nemző- illetve fogamzóképes életkorban lévő az érintett beteg, vajon milyen hatással lehet a vastagbélrák a termékenységre és a családtervezésre.
Alapvetően a kérdésre nincs olyan egyértelmű válasz, amely általánosan érvényes lenne mindenkire. A beteg gyermektervezési esélyei a betegség pontos típusától, az alkalmazott kezelésektől és az életkilátásoktól is függnek. A termékenységet maga a vastagbéldaganat, illetve végbélrák nem befolyásolja, tehát egyik sem vezet meddőséghez. A betegség nem jelent kockázatot a partnerre és az esetlegesen megfogant gyermekre nézve sem. A daganatellenes kezelések és készítmények ellenben befolyásolhatják a nemzőképességet, sőt, egyes terápiák alkalmazása idején (pl. sugárterápia, kemoterápia) kifejezetten ellenjavallt a teherbeesés.
Az, hogy egy nőnél rosszindulatú vastagbélrákot diagnosztizálnak, nem jelent kizáró okot a későbbi gyermekvállalásra nézve. A lehetőségek viszont minden esetben a beteg egyéni helyzetétől függnek. Például: Milyen stádiumban fedezték fel a vastagbélrákot? Milyen jellemzői vannak a tumornak? Milyen beavatkozásokra van szükség a terápia során (pl. műtét)? Ezek milyen várható következményekkel járhatnak? Fontos szempont, hogy szükségessé válik-e a terápia során sugárkezelés vagy kemoterápia. A sugármező kiterjedése és a gyógyszeres kombináció a beteg további nemzőképességét és teherbeesésének valószínűségét befolyásolja.
Sugár- és kemoterápia hatásai és a termékenységmegőrzés
Minden esetben igaz, hogy a sugárkezelés és a kemoterápia ideje alatt fogamzásgátlásra van szükség, hiszen a kezelések magzatkárosító hatásúak. Miután a kismedencei sugárkezelés és a kemoterápiás szerek is hatással lehetnek az ivarszervek működésére, ezért a gyermekvállalási szándékról a terápia megkezdése előtt mindenképpen beszélni kell a kezelőorvossal.
A sugárkezelés mellékhatásai között szerepelhet a meddőség és a korai menopauza, amelyek befolyásolhatják a gyermektervezési esélyeket. A kemoterápia (a gyógyszer-kombinációk, illetve a gyógyszerek adagjának függvényében) szintén járhat átmeneti vagy végleges meddőséggel. Rendszerint a kemoterápia ideje alatt a menstruációs ciklus rendszertelenné válik, de előfordulhat, az is hogy megszűnik. Minél fiatalabb a páciens, annál nagyobb rá az esély, hogy a menstruáció a kezelések befejezését követően rendeződik (általábana terápia után 6-12 hónappal).
Nők esetén a termékenység megőrzése nagy kihívást jelent daganatterápia mellett - nagyobbat, mint a férfiak esetén. A spermium fagyasztással történő konzerválása ugyanis rutin eljárásnak számít onkológiai beavatkozások előtt. A nők esetében viszont egyelőre nincs ehhez hasonló, kellően hatékony, széles körben elterjedt módszer. Magyarázat erre az a tény, hogy amíg a spermiumok száma több millió is lehet, s a nemzőképesség ideje alatt folyamatosan termelődnek, addig petesejtből normális körülmények között 1-2 darab érik meg havonta. Tehát az előbbi esetben sokkal nagyobb az esély arra, hogy sikerül megőrizni megfelelő mennyiségű, megtermékenyítésre alkalmas spermiumot.
Férfiak esetén szintén elmondható, hogy maga a daganat nem, a kezelések azonban befolyásolhatják a nemzőképességet. A vastagbéldaganat és végbéldaganat műtéti kezelése például kihathat az erekciós képességre, az onkológiai gyógyszerek pedig negatívan hathatnak a hímivarsejtek mennyiségére és minőségére is. Ezért abban az esetben, ha a beteg még szeretne gyermeket vállalni, lehetőség van a kezelések előtt a hímivarsejtek lefagyasztására.
A hímivarsejt-konzerválásnak van egy egyszeri díja (több tízezer forint), illetve van egy éves költsége is, amely a tárolást fedezi - ezt jelenleg a társadalombiztosítás nem fedezi, a beteg fizeti a költségeket. A -196 fokra lehűtött, majd stabil hőmérsékleten tartott spermiumok korlátlan ideig tárolhatók, felhasználhatóságuknak nincs időhatára. Megfelelő jogi feltételek között a spermiumot leadó dönthet annak felhasználásáról. Az sem kizárt, hogy természetes úton a spermiumok alkalmasak maradnak a fogantatásra. Ugyanakkor éppen úgy, ahogy nők esetén, férfiaknál is fontos, hogy a termelődő hímivarsejtek károsodása miatt az onkológiai kezelések idején és bizonyos ideig azt követően fogamzásgátlásra van szükség. A javasolt várakozási idő függ az alkalmazott gyógyszerek típusától. Minden eset egyedileg mérlegelendő.
Rákellenes Világnap február 4. Vedd észre a jeleket!
A rákkezelés utáni családalapítás férfiak és nők esetében is gyakran biztonságos. Onkológusok szerint a nők esetében a terhesség nem növeli a rák kiújulásának kockázatát, és a rákkezelésen átesett férfiak is vállalhatnak gyermeket. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a szakorvosok a rák típusa, stádiuma, a kezelés típusa és a kezelésen átesett páciens életkora függvényében a kezelés befejezése és a gyermekvállalás kezdete között bizonyos mennyiségű idő elteltét javasolják.
Nem önmagában a terhesség tehát az, ami előhozhatja a rákos megbetegedést, hanem a betegség természeténél fogva hajlamos rövid idő elteltével visszatérni, ezért int az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) kis türelemre a kezelés után. Ráadásul a kemoterápiát gyakran a felső has vagy a mellkas sugárterápiájával együtt alkalmazzák, amely kombináció növeli a szívproblémák kockázatát. Kimutatható kapcsolat van viszont a terhesség alatt felszaporodó egyes hormonok és a mellráksejtek növekedése között, ami szintén amellett szól, hogy érdemes várni és meggyőződni a betegség elmúltáról.
Annak érdekében, hogy a termékenység megőrizhető legyen, többféle lehetőség is létezik, melyekről a rákkezelés megkezdése előtt érdemes gondoskodni. Lombik vagy in vitro megtermékenyítés: rövid, termékenységi gyógyszer szedését követő időszak után a petesejt megtermékenyítésre kerül laboratóriumi körülmények között. Petesejtek fagyasztása megtermékenyítés előtt. Spermabank: a sperma fagyasztását és tárolását legjobb a kezelés megkezdése előtt elindítani, hiszen a kezeléssel nőhet a genetikai károsodás kockázata. A kutatók még tanulmányozzák a hereszövet lefagyasztásának hatékonyságát. Ez a módszer is a rákkezelés előtt esedékes azoknál a rosszindulatú daganattal diagnosztizált fiatal fiúknál, akik még nem élték át a pubertás kort.
A PET-CT során beadott izotópok általában gyorsan lebomlanak és a vizelettel kiürülnek a szervezetből. Aznap a beteg lehetőleg ne legyen tartósan kisgyermekek és terhesek közelében, de a vizsgálat után 24 órával már korlátozás nélkül találkozhatnak. Az izotóp kiürülését a bőséges folyadékfogyasztás is elősegíti. A kemoterápia nincs hatással a beteg környezetére. A sugárterápiával kapcsolatban: ez a kezelés formájától függ. A kívülről, bőrön át adott besugárzás nem marad meg a szervezetben, a beteg utána nem sugároz, bárkivel találkozhat. Ezzel szemben, a ritkábban alkalmazott belső sugárkezelés során (amit például méh- vagy prosztatarákos betegek esetén használnak) a beteg testéből egy bizonyos ideig kiléphet sugárzás, ezalatt terhesek és kisgyermekek közelsége nem ajánlott. Ebben az esetben a részletekről a kezelést végző orvos tud pontosabb információt adni.
tags: #sugarkezeles #utan #terhesseg