A spontán vetélés egy rendkívül megterhelő és fájdalmas esemény, amely sok nőt érint élete során. Bár nehéz róla beszélni, fontos tisztában lenni a jelenséggel, hogy segítséget nyújthassunk magunknak és másoknak. Ez a tragikus esemény egy olyan embrió fejlődésének a végét jelenti, aki a későbbiekben valamilyen fogyatékossággal született volna.
Spontán vetélésnek nevezzük azt a vetéléstípust, amikor a várandósság 24. hete előtt szakad meg a terhesség, anélkül, hogy azt külső behatás előzte volna meg. A terhességek megszakadása döntően az első trimeszterben történik. Körülbelül 50-75%-a szakad meg a várandósság első 12 hetében (korai vetélés); a 12-24. hét között (középidős vetélés) már jóval ritkábban.
A spontán vetélés típusai
A vetélési típusokat tekintve többféle kategóriát különböztetünk meg:
- Fenyegető vetélés (abortus imminens): Ilyenkor görcsök és minimális vérzések jelentkeznek, de a méhszáj zárt marad. Az esetek 85 százalékában a terhesség nem szakad meg.
- Kezdődő vetélés (abortus incipiens): A tünetek hasonlóak a fenyegető vetéléshez, de a méhszáj már nyitott.
- Komplett, azaz teljes vetélés (abortus completus): A méhűr teljesen, spontán kiürül. A vérzés erős, darabos.
- Inkomplett, azaz tökéletlen vetélés (abortus incompletus): A folyamat ugyan beindul, méghozza bő, darabos vérzés és görcsök kíséretében, de nem fejeződik be teljesen. Ilyenkor a méh nem képes kellőképp összehúzódni és kiürülni, ami folyamatos vérzéshez és rosszulléthez vezethet.
- Nem lezajlott vetélés (missed abortion): A magzat ugyan spontán elhal, de nem indul meg a kilökődése. Ilyenkor orvosi beavatkozásra van szükség.
Ha a spontán vetélés gyakoriságát nézzük, lehet egyszeri, illetve többszöri (habituális). A habituális vetélés esetén a nő legalább háromszor, mindig a 24. hét előtt vesztette el magzatát.
A spontán vetélés tünetei
A spontán vetélés tünetei nem mindig szembetűnőek. Néha a jelenséget nem is jelzi más, mint egy a szokottnál is erősebb menstruáció. Máskor egy- vagy éppen két szakaszban zajlik le.
Vérzés esetén, görcsös háti és/vagy alhasi fájdalmak, vagy a terhesség eddigi tüneteinek hirtelen megszakadásakor azonnal érdemes orvoshoz mennünk.
Ha a 16. hét előtt következik be, akkor egyszerre távozik a magzattal a méhlepény és a magzatburok is. Ha azonban a 16. hét után következik be, akkor a méhlepény és a magzatburok nem feltétlenül ürül ki egyszerre a magzattal.
A spontán vetélés lehetséges okai
Számos tényező vezethet spontán vetéléshez:
- Kromoszómarendellenességek: A terhesség első trimeszterében az összes vetélés közel 50%-a kromoszóma-rendellenességek miatt következik be.
- Fertőzések: Becslések szerint a vetélések több mint 70%-a valamilyen, a méhbe felszálló fertőzés miatt történik. Más néven ivarcsatorna-fertőzés. Ha a pár férfi tagjának van valamilyen fertőzése (pl. idült prosztata-gyulladása), esetleg a nőnek valamilyen gyulladása, a kórokozók bejuthatnak a méhbe.
- Anatómiai rendellenességek: A méh nem megfelelő anatómiája is okozhat spontán vetélést. Ilyen lehet a méhfalak összenövése (más néven Asherman-szindróma), a méh fejlődési rendellenességei vagy a méhnyálkahártya tbc miatti elhalása. Ha a méhnyak elsődlegesen vagy másodlagosan nem funkcionál, az szintén okozhat problémát. Elsődleges a méhnyak elégtelenség, ha a méhszáj a 20. hét körül megnyílik (általában egyéb tünetek nélkül). Ezt általában valamilyen méhfejlődési rendellenesség okozza.
- Hormonális problémák: Amennyiben nem termel elég progeszteront a sárgatest, a petesejtet nem képes megfelelően befogadni a méhnyálkahártya. Ez kiválthatja az ún. hormonális egyensúlyzavarokat.
- Immunológiai okok: Ha a magzatot védő ellenanyagok termelődése késik (ez általában akkor fordul elő, ha a pár női és férfi tagjának az antigénjei nagyon hasonlóak), a magzatot a szervezet idegen szövetként érzékeli majd.
- Életmódbeli tényezők: A dohányzást és az alkoholfogyasztást, valamint a kábítószer-fogyasztást ki kell emelni, de emeli a kockázatot a kábítószer-fogyasztás, különösen a kokain használata is. A nem szteroid gyulladásgátlók alkalmazása a fogantatáskor szintén emeli a rizikót, ahogyan a túlzásba vitt kávéfogyasztás is (1000 mg fölötti koffeinmennyiségnél).
Fontos megjegyezni, hogy bár sokan gondolják, hogy a spontán vetélés kockázata mesterséges megtermékenyítés esetén fokozott, ez valójában téves elképzelés. A kockázat valójában a természetes úton megfogant magzatok elvetélésével egyenértékű, azaz 15-25% körüli, és az édesanya korával együtt nő.
Diagnózis és kezelés
A spontán vetélést rutin ultrahangvizsgálattal, nőgyógyászati vizsgálattal, Doppler-vizsgálattal, illetve hormonszint-vizsgálattal lehet kimutatni.
Teljes vetélés után nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Ha viszont a vetélés tökéletlen, akkor a vérzés erősségétől és a terhesség korától függően szükség lehet nőgyógyászati küretre a méh üregében (ún. méhűri revízióra), hogy ne maradjon bent se vérömleny, se a magzat valamelyik része.
Egy kutatás szerint a habituális vetélés kockázatát némileg akkor csökkenthetjük, ha a következő teherbeesés még 3 hónapon belül sikerül. Ez azonban nem szentírás.
Megelőzés és tanácsok
A BMI-szerinti, normál testsúly fenntartásával, a káros szenvedélyek (dohányzás, alkohol, illegális drogok) mellőzésével, a koffeinbevitel és a stressz csökkentésével, valamint a gyógyszerszedés minimalizálásával máris sokat tettünk magzatunk életben maradásáért.
Rendkívül fontos, hogy ne bízzuk a vitaminok és ásványi anyagok bevitelét a véletlenre: szedjünk várandósvitaminokat, a különböző trimeszterek igényeinek megfelelően. Lehetőleg olyat válasszunk, amelyben több, különböző tápanyag is jelen van (lehetőleg -citrát és -glükonát kötésekkel); így a különböző nyomelemek és vitaminok egymás felszívódását akár 80%-kal is javíthatják.
Ha pedig a gyermek leendő szüleitől egy egészséges és egy génfelesleggel rendelkező, vagy épp hiányos kromoszómát kap, nagy rá az esély, hogy nem fog megszületni.
A természet néha nehezen kiszámítható - azonban fontos, hogy amennyire csak lehet, felkészüljünk minden eshetőségre, és az esetlegesen felmerülő problémákra.
Vetélés alapjai és típusai
A Reprogenesis klinikán szakembereink segítségével kiderítheti Ön is, mi áll egy sikeresen végigvitt terhesség akadályában. A hormonszintek megmérésével, a kismedence ultrahangos vizsgálatával, egy immunológiai és egy genetikai vizsgálattal már biztosabb képet kaphat szervezete jelenlegi állapotáról, így teherbeesésének esélyeiről is.