A nevelés első lépéseit annak az alakfelismerésnek a gyakorlása jelenti, amely egyedül képes a harmónia iránti fogékonyság közvetítésére, ahogy azt Konrad Lorenz is megfogalmazta. Gondolatai elvezetnek minket a nevelés e két dimenziójának természetes összekapcsolódásához. A tudományos megismerés módszerei mellett szükség van az „egész” befogadására orientált, holisztikus szemléletű, tevékenységen-játékon keresztül elsajátított tanulás módszereinek alkalmazására is, különös tekintettel az affektív-érzelmi megközelítésre, a „Szép” és a „Jó” befogadására, a természetempátiára.
Ezt a törekvést segíti a természeti-művészeti nevelés. E két nevelési terület szoros rokonságban áll egymással. Mindkettő érzékeny lelkületet feltételez, a szép átélésének képességét, a harmóniára való törekvést. A természet- és művészetérzékeny személyiség nyitott a világ befogadására, érdeklődését a kíváncsiság, a megismerés vágya motiválja. Világszemléletét a holisztikus megközelítés jellemzi, de képes a „kicsi szépből” fakadó öröm megélésére is. Érzékeny befogadója a természet változatos információinak, képes a könnyed, játékos bekapcsolódásra. Schiller szerint „az ember csak akkor igazán ember, ha játszik”.
A természeti-művészeti látásmód valóra válthatja a kognitív ismeretek és a transzcendens gondolatvilág szintézisét. A művészet, a természet szépségével és annak bámulatos sokféleségével kiegészülve képes a katarzis élményének előidézésére. Konrad Lorenz jegyezte meg a fiatalok eszképizmusával és drogfüggőségével kapcsolatban: „A valóságos nemcsak szép, hanem titokkal teljes is, így felesleges misztikussá lennünk, hogy csodálatos dolgokat élhessünk át.” A természeti-művészeti látásmód kitágítja a világképet, fejleszti az empátiakészséget, rugalmasan átlépi a különböző szakterületek határát. A gyermek fantáziája határtalan!
A vizuális nevelés alapjai a bölcsődében
A dolgozatomban a gyermekek kognitív fejlődési szakaszait mutatom be, rávilágítva a játék szerepére a fejlődési folyamat során. Foglalkozom a játék fogalmi meghatározásával és a csecsemőkor első játékaival, ismertetem a kisgyermekkort meghatározó különböző játékfajtákat. Fő részében a vizualitással kapcsolatos alapfogalmak tisztázására kerül sor, majd foglalkozom a vizuális észlelés jelentőségével és bemutatom a vizuális képességek fejlődését csecsemő- és kisgyermekkorban.
Kitérek a vizuális nevelés fejlesztési területeire, ezen belül is a vizuális észlelés nélkülözhetetlen elemeinek, a perceptuális konstanciáknak a bemutatására. Foglalkozom a vizuális nevelés céljaival, feladataival és a vizuális fejlesztés lehetőségeivel a bölcsődében, végül pedig kitérek a bölcsődei vizuális nevelés során alkalmazható módszerek és vizuális játékok ismertetésére.
1. Vizualitás, vizuális kultúra és a vizuális nevelés fogalma
A vizuális szó latin eredetű, lényege a kép látás, alkotói folyamat. A firkahalmaz is érték, hiszen ebből következtethetünk a gyermek tapasztalataira. A kép vizuálisan megragadható elemei a színek, foltok, tónusok.
a, Szemléleti kép:
Belső kép, mely leképezi a valóságot. Jellemzői a pontos méretek, valósághű arányok, tudományos pontosság. Az objektív elemek dominánsak, mint például magyarázó rajzok, makettek, modellek, tudományos művek illusztrációi.
b, Vizuális megismerés és kommunikáció:
A látható világ befogadása, feldolgozása. A vizuális kommunikáció a láttató tevékenységet jelenti, információk feldolgozását és továbbítását. A vizuális nevelés nem szűkíthető le a manuális nevelésre, magában foglalja a látásnevelést is, hogy a gyermek észrevegye a környező világ hétköznapi szépségeit. Fontos, hogy mindenki sajátos módon rajzoljon, ne várjunk el tőle olyat, amit mi gondolunk. Hagyjuk kibontakozni!
2. A vizuális nevelés fejlesztési területei
a, Síkon történő kifejezés:
- Rajzolás, festés: Homokba ujjakkal, pálcikával; színes papírból kép, mozaik. Festhetünk lapra, fújhatjuk, folyathatjuk a festéket. Hurkapálcával, madártollal húzhatunk, keverhetjük a színeket. Kicsiknél rongypamaccsal, vagy textil darabba kötött másik textillel nyomatokat hagyhatunk. Ujjal, tenyérrel is fessünk - eszköz nélkül, hogy a gyermek érezze az anyagot. Használhatunk szivacsot, krumplival vagy dugónyomattal dolgozhatunk, festékszórót.
- Anyagok: Textil, papír, pasztellkréta, filctábla.
b, Plasztikai munka:
Térben való kifejezést jelent. Homokba, gipszbe önthetünk. Az agyag nagyszerűen formázható, minden ujjperc megmozdul, nyomot hagy. Gyúrja, élvezze, majd alakul. Papírt gyűrhetünk - kemény, lágy papírt. Összegyúrjuk és megkérdezzük, mire hasonlít ez? Nyuszi… és aszerint alakítjuk. Textil, mint anyag térbeli formázása is lehetséges.
- Fa: Sétálunk a ligetben, ami lepotyogott, felvesszük. Mintha béka lenne. Rákötünk levelet, virágot, termést.
- Hó: Hóember vagy más forma készítése.
- Gipsz: A legtehetségesebb gyerekeknek formába öntéssel.
c, Térben való rendezés, komponálás:
Asztallap, szőnyeg, udvar - legóból, dobozokból labirintusokat, növényi részekből, szárból kuckót készíthetünk. Az udvarrészt a gyerekek segítségével alakítjuk. Rendezett, rendezetlen rész. Összegyűjtött kavicsokat faragott tálba, gyékény vesszőkosárba, dobozba rakhatjuk. Ablakpárkányra feldíszített ágakat selyemmel, alá termésbábokat helyezhetünk. Virágláda vásárlásba bevonjuk a gyerekeket. Milyet vegyünk a piacon? Megvásároljuk, elrendezzük. Ünnepek jellegének megfelelően díszítünk: karácsonyi, farsangi, húsvéti, tavaszi ünnepek. Rengeteg lehetőséget adnak a színek, képek, ablak dekorációja.
3. Találkozás a művészetekkel
Az óvodáskor idején 8-10 műalkotással találkozzon a gyermek. Használjuk ki a helyi lehetőségeket: fafaragó, fazekas, templom, térplasztika, szobor. Beszéljünk arról, kinek a szobra, mi az. Tájkép, csendélet, portré - boldog, rosszkedvű, mérges stb. Emberi kapcsolatokat ábrázoló alkotásokat is mutassunk meg a gyerekeknek. Történelmi eseményeket ábrázoló alkotásokat is. Épületek, népi építészeti értékek, templomok, kastélyok. Népművészeti tárgyak: nagymama, anyuka készítette, hímezte, varrta, faragta. Érintse meg, legyen gondolata. A látáskultúra fejlesztése, vizuális közlő nyelv magas szintű elsajátítása. Közlő nyelv ismerete. Rajzeszközökkel rajzolni. A vizuális képességek rendszerét fejlesszük, gyarapítva a vizuális megismerés képességét. Lényeg kiemelését tükrözi.
4. Esztétikai nevelés
Az esztétika görög-latin eredetű szó, a művészet és művészeti alkotások elmélete, a filozófia ága. Vizsgálja a művészeti alkotás módszereit, kérdéseit. Az esztétikum fogalma az esztétika vizsgálatának tárgya, amely a természeti és társadalmi környezetben és a művészetekben jelenik meg. Megjelenik az érintetlen természetben is, amihez az embernek is köze van. Állatok, növények, természet, társadalom - hogyan viselkedünk, fontos. Régen íratlan szabályok vonatkoztak a megszólításra, köszönésre. Minden, ami emberi a természetben és a társadalomban: szép, ízléses, művészi. Az ellenpólusok megjelenése, pozitív és negatív pólusa van. Összetett szubjektív minőség. Egyes emberek, korok, társadalmi rétegek eltérő módon viszonyulnak az esztétikai minőségekhez. Van, akinek tetszik, van, akinek nem.
Esztétikai nevelés: Olyan képességek fejlesztését értjük, melynek birtokában felfogják, átérzik, helyesen értelmezik a szépet a természetben, a társadalmi életben, a művészetekben. Esztétikai fogékonyság kialakítása: felfedezni, felismerni legyen képes. Széppel való találkozás. Esztétikum iránti fogékonyság, érdeklődés. Gondolatokat ébreszt. Lássa, érezze. Alkotó, elemi.
Az esztétikai nevelés feltételei: Fontos a természeti és társadalmi környezet esztétikája. Jelenjen meg a szobában. Megfelelő eszközöket biztosítsunk. Művészet befogadására történő nevelés a művészek által.
5. A vizuális nevelés célja, feladata az óvodai nevelésben
A vizuális nevelés módszertanának kapcsolata van a tudományokkal és a művészetekkel. A vizuális nevelés elméletének és gyakorlatának kutatási módszerei pedagógiai és pszichológiai alapokon nyugszanak, kapcsolódási pontot teremtve a művészetekkel.
A vizuális megismerés:
A látás elmélete - a szem szerkezete, működése, a látás mechanizmusa. A színlátás, térlátás, színlátás zavarai. A látásnevelés, a vizuális élmény. A vizuális megismerés értelmezése: a látható világ feldolgozása, értelmezése, befogadása. A megismerés céljából analizálunk. Vizsgáljuk a vizuális jelenségeket. Odanézünk, megfigyeljük. Vizuális probléma - szín, forma, ritmus, fény-árnyék. Hogyan fejezi ki. Rajzolás, mintázás közben figyeljük. Formálhatóságát, alakíthatóságát. Amikor szemléljük a formát, látványt nagyon sok információ éri a gyermeket. Tudjuk jól és tapasztaljuk, hogy nem mindig pozitív. TV és videónézés - eltorzított figurák, érthetetlen számukra, nem épül be a tapasztalatok sorába, feldolgozatlan marad. A gyermek fél, szorong, agresszív lesz.
Látás nevelés: Saját érzékelése, felfogások révén jusson helyes ismeretekhez. Minél több érzékszervre hasson. A gondolkodás, az alkotó látás képessége, analizáljuk, szintetizáljuk, absztraháljuk, elvonatkoztatunk. Lényegkiemelés, ítéletalkotás fejlődik, az alkotó képzelet, vizuális élmény képessége. Képes legyen élményként megélni. Pl. egy kavicsnak tudjon örülni, hazavigye. A látvány értelmező, lényegkiemelő képessége. Alaki különbségek észrevétetése. Előbb a nagyobbat vegyük észre, utána a kisebbet.
A szem felépítése: csarnokvíz, szemtest, retina, látóidegek. 130 millió sejt található. Pálcika - kék, zöld, csapok - gyenge fényben nem működnek. Sötétben homályosan látunk. Retinakép - tárgyilagos. Minden és semmi. Szelekciót is végez. A látás a tudat műve. Tanultság. Retina - felfogja a vizuális jelenségeket és a tulajdonságokat. Fontos a tapasztalás és ellenőrzés. A tapasztalás irányítása pedagógiai feladat. Több látásélmény. Optikai kép - szelektívebb. Belső kép - személyes átalakítás, szubjektív tudati kép. Csak úgy válik belsővé, ha viszonyulok hozzá. A világ a valósággal való kapcsolat. Közvetített.
Vizuális ítélet: Minden információ ítélettel kezdődik, amelyek a jelenségek összefüggéseit képek összekapcsolásával tükrözik. Vizuális logika: A már felhalmozott vizuális ismeretekre támaszkodik. Hogyan alakul a belső kép. Retina kép. Optikai kép. Belső kép. A belső kép alakítása belső képekben. A logika befolyásolja, hogyan válik belsővé. Fantázia: Képzetekből táplálkozik. Vizuális élmény: a látványhoz fűződő érzelem. Van pozitív és negatív pólusa is. (negatív élmény - lépcső - tériszony). Szín, anyagok, fény, színlátás. Komplementer kontraszt, mennyiségi és minőségi kontraszt, tónus kontraszt. Hideg - meleg. Kiegészítő vagy komplementer. Szimultán kontraszt.
6. Vizuális kommunikáció
A vizuális közlőnyelv összetevői: kontrasztok, tónus, szín, forma, faktúra, szimbólumok stb. A vizuális közlőnyelv alapelemei: pont, vonal, folt, felület, kompozíció, szín, ritmus. A képmező, képtér, képi helyzetviszonyok, képi minőségviszonyok, anyagszerűség. Kommunikáció: érintkezés, kapcsolatteremtés. Kapcsolatok és érintkezések rendszere és formája. Önismeret is fejlődik. A jel valamit helyettesít. Adó - üzenet - vevő. Üzenetet hordoz. A valóságból táplálkozik. A társadalom által meghatározott. Fontos az a rendszer, amelyben az üzenet értelmet kap. Kódot ismerni kell.
- Index típusú jelek: Oksági összefüggés.
- Ikon típusú jelek: Fénykép. Hasonlóság van a jel és jelentése között. Szubjektív - kifejezés: indirekt - kik laknak ott, milyen a család összetétele, anyagi helyzet, ízlés, igényesség, társadalmi hovatartozás, vallás, kultúrához való viszony. Humán vagy reál.
A képzőművészet és a gyermek kifejező eszközei című könyv gyakorlat közeli feladatokat ad a kompozíciós készség fejlesztésére. Például leveleket gyűjtünk és abból egy kompozíciót készítünk, ritmus és szín felhasználásával, periodikus ismétlődésekkel.
7. Vizuális művészetek, a művészet funkciója
A művészetnek aktivizáló funkciója van: gondolkodást, érzelmet aktivizálja, emlékeket, élményeket, hangulatot, gondolatot ébreszt. Aktivizálhat tettre, cselekvésre is. Óvoda galériát alakíthatunk ki, évszakonként elhelyezve a műalkotásokat. Gyermekhez közel álló műalkotásokat vigyünk nekik. Szobor vagy plasztika, épület, népművészeti, iparművészeti alkotás témájában. Festmény, grafika, tájkép, csendélet, emberi kapcsolatokat ábrázoló alkotások: anya - gyermek - testvér. Életképeket bemutató alkotások. Adott településre jellemző, jellegzetes tárgyak: tarisznya, orsó, guzsaly, rokka, búbos kemence. Tájház, kastély, vár, templom. A személyes kapcsolat nagyon fontos. Műhelyekben ismerték meg. Középkorban kőfaragók, ötvösök, fazekasok mellett. Céhek műhelyében tanulták meg. Utána kezdték a szellem művelését. Firenze, Róma. 1871-ben, mint egy rajziskola indult. 1883-ban nagy jelentőségűek a művésztelepek. Nemcsak azt tanulták meg, hogyan kell faragni, tanulni, hanem kiszolgálták a mestert.
A plasztikai alkotások technikái:
1. 3 dimenziós, körbejárható, térben jelenik meg. Óvodában plasztikai munka. Minden műalkotás tervezéssel történik, rajzzal, vázlattal. Kicsiben elkészítik agyagból, gipszből. Elkészítik az agyagmintát.
- Gipszöntés: Nagycsoportban előfordulhat, formába öntéssel.
- Kő: Rátalálunk, kereshetünk, ami valamire hasonlít. Rá is festhetünk, fejlesztve az asszociációs képességet.
- Fa, gallyak: Úgy nőtt, vagy úgy tört le.
- Papírplasztika: Gyűrhető, téphető, vágható, papírmaséból állarc. Gyűrjük, folyékony gipszbe belemártjuk, úgy formáljuk. Papírcsíkot harmonikába hajtjuk. Nagycsoportban virág, béka hajtogatása. Dobozokból téri kompozíció. Először az alapokat kell megtanítani.
- Agyag: Pótolhatatlan, nem helyettesíthető mással. Agyagból való mintázás. Legközvetlenebb, a legtöbbet elárul az alkotójáról. Égetéssel válik tartóssá. Az égetett föld neve terrakotta - égetett agyag színe.
- Fa: Faragással készül. Lehántjuk mindazt, ami felesleges. Tölgy, hárs, bükkfa. Festéssel is színesítették.
- Bronz: Vörösréz és ón ötvözete. Ez a legtartósabb anyag. Öntéssel történik.
- Elefántcsont: Indiába, Kínába, középkorban.
Festészeti technikák:
Festeni lehet fára, vászonra, papírra, üvegre, bőrre, agyagra, fémre, porcelánra, vakolatra. Festék természetes, vagy mesterséges. Színes porból és az azt oldó kötőanyagból készül.
- Freskó: Építészettel kapcsolatos monumentális kép - a legrégibb, falra vagy mennyezetre.
- Secco: A vakolat teljes kiszáradása után kerül sor a festésre.
- Scraffitto: Bevésést, belekaparást jelent. Az épület homlokzatán jelentkező. Óvodában megjelenhet. Zsírkréta + szappanos víz, sötét színű festés vagy tus, golyóstoll betéttel visszakaparjuk és dekoratív mintát kapunk. Lényeg, hogy vastag réteg maradjon a lapon.
- Mozaik: Színes kő, kerámia üvegdarabok kötőanyagba illesztve. A színnek elsődleges szerepe van. Falba beillesztik vagy ott készítik el. Fal és padló a görögöknél mozaikból van. Óvodában papír mozaik. Fontos követelmény: a képmező teljes felületét ki kell rakni. Fuga résznek kifejező ereje van. Annak is, ami kilátszik. Villanjon ki az alaplap.
- Üvegfestés: 13. században a mozaik helyére lép. Nagyobb szerepet kap. Ólomkertben színes üvegeket helyeznek el. Maguk égetik színesre az üvegeket és ezt helyezik egymásra. Fekete kartonra átlátszó papír. Vízben oldódó festék.
- Tempera: Vízzel hígítható, de száradás után vízben nem oldódik. Utólagos javításra, keverésre nincs mód. Fára, vászonra, papírra festhetünk vele. Száradáskor kivilágosodik, fénytelen, felülete száraz, matt.
- Akvarell: Speciális akvarell papír. Papírra történő, természetes eredetű, jól keverednek, lazúros, áttetsző. Nedves és száraz felületre is lehet kenni. Először vázlatkészítés. Önálló technika lett.
- Pasztell (kréta): Átmenet a festészet és a rajz között. Pasztell felületet ad. Fedő festék. Impresszionisták használták. Jól lehet keverni. Bátran. Rusztikus felületűre. Engri papír felületén megtapad. Az alapszín is része.
- Olajfestés: Óvodában nem használható. Legszélesebb körben használt. Fa, vászon, papírra alapozás után. Sok színárnyalat hozható létre. Általános alkalmazása. Németalföld.
Rajztechnikák:
A rajz önálló műfaj. Minden alkotómunka alapja a rajz. A rajzolás minden fajta ábrázolás lelke és forrása és minden tudomány gyökere. Michelangelo is a rajzolni tudást nagyon fontos kincsnek gondolta.
- Ceruza: Kemény, puha. A B jelzésűek feketébbek, puhábbak, könnyebb javítani.
- Szén: Bársonyos, fekete színű. Durva felületű papírra.
- Tus: Nem javítható. Lehet vonalszerűen, ecsetheggyel, vízbe. Tónusozni lehet.
Nyomtatási technikák:
- Magasnyomás: A kiemelkedő részek adják. Linol metszet, fa metszet. Szál irányába korongot. Belevisszük a mintát. Érintetlenül hagyott részt festjük.
- Mélynyomás: Rézkarc, rézmetszet. Az ábrázolást és a formát mélyítik. A rézt viasszal kezelik.
- Síksokszorosítás: Kőnyomat vagy litográfia. Olajos, zsíros anyaggal kezelik. Itt nem marad fehér.
- Monotípia: Üveglapra nyomdafestékre hengerrel rátesszük a lapot és rárajzolok fa pálcikával vagy tollal.
- Montázs: „Monter” igéből származik. Valamilyen idegen anyag applikálása a képbe.
8. A vizuális nevelés szerepe a személyiség megismerésében és fejlesztésében
A kreatív készségfejlesztő játékok a bölcsődében kiemelten fontosak a kisgyermek fejlődéséhez. Kisgyermek nevelőként úgy gondolom, hogy a gyermek fejlesztéséhez a mai társadalomban nagy szükség van a régi jól bevált vizuális játékokra is mind a gondozás, mind a nevelés területén. A bölcsődés gyermekek is tudnak kreatívak lenni. Fontos lenne, hogy a családokba visszatérjenek a régmúlt idők hagyományai.
A kreativitás jellemzői: pattener, azaz mintában, szerkezetekben gondolkodó. A gondolkodás korán indul. 8 alkotói típust különböztetünk meg. Érdeklődő, kíváncsi, más a személyiségjegye. Nyitott, fogékony, megfigyelő, meglátó. Könnyedség, rugalmasság, eredetiség a gondolkodásában. Asszociatív gondolkodás - tócsa, festékpaca. Alkotó képzelet, átformálási lehetőségek keresése, találékonyság, véletlen megragadása, feldolgozása. Felfedező, elemző, bizonyító. Rajztesztek és a személyiség tükröződése a gyermekrajzokban. Speciális nevelési feladatok megvalósítását segítő eljárásokkal támogathatjuk a gyermekek vizuális fejlődését.