Az E-vitamin, melyet a tudomány sokáig elsősorban alfa-tokoferol formájában ismert, egy komplex zsírban oldódó vitamincsalád, amelynek kulcsfontosságú szerepe van az emberi szervezet egészségének megőrzésében. Az elmúlt évtizedek kutatásai azonban rávilágítottak az E-vitamin-család egy másik, kevésbé ismert, de annál ígéretesebb tagjára: a tokotrienolokra. Ezek a vegyületek nem csupán kémiai szerkezetükben különböznek a tokoferoloktól, de számos, a mai napig aktívan kutatott élettani hatással is bírnak, melyek túlmutatnak a hagyományos antioxidáns szerepen.
A tokotrienolok kémiai szerkezete a tokoferolokéhoz hasonló, ám az izoprenoid oldalláncban található három telítetlen kettős kötés megkülönbözteti őket. Ez a szerkezeti különbség teszi lehetővé egyedülálló hatásaikat, melyek közül kiemelkedik a koleszterinszint-szabályozásban, a gyulladások csökkentésében és az érelmeszesedés megelőzésében játszott szerepük.
A tokotrienolok kémiai és biológiai jellemzői
A tokol alapváz, 2-metil-2-alkil-6-hidroxi-kromán, a tokotrienolok és tokoferolok közös kémiai alapja. A különbség az oldalláncban rejlik: míg a tokoferoloknál ez a lánc telített, addig a tokotrienoloknál háromszorosan telítetlen, ami az izoprenoid egységek jelenlétének köszönhető. A tokotrienolok molekuláris struktúrája hasonlít a tokoferolokéhoz, azzal a különbséggel, hogy az izoprenoid oldallánc három telítetlen kettős kötést tartalmaz.
A természetes tokoferolok fitil oldallánca három királis centrummal rendelkezik, melyeknek RRR konfigurációja van. Valamennyi formának önálló biológiai aktivitása van, mely a szervezetben megnyilvánuló hatásának a mértékét is meghatározza. A tokotrienolok humánbiológiai hatásainak, valamint hatásmechanizmusainak kutatása, feltérképezése - különös tekintettel egyes tokotrienolok rákmegelőzésben betöltött szerepére - napjainkban számos kutatás tárgyát képezi.
A tokotrienolok az LDL-koleszterin káros hatását a termelődés csökkentésén keresztül, valamint egyfajta kompetitív hatás útján fejtik ki. Jelenlegi ismereteink szerint a kardiovaszkuláris megbetegedések rizikó-tényezőjeként számba vett koleszterinnel kompetitív kapcsolatban vannak az emberi szervezetben való felszívódás tekintetében. A tokotrienolok farnezil-farok része teszi lehetővé a downregulációját a 3-hidroxi-3-metil-glutaril-koenzim-A-reduktáz enzimnek, amely lényeges szerepet játszik a koleszterin szintézisben. A hosszabb, fitilcsoport-farok kettős kötések nélküli része meggátolja a tokoferoloknál a hasonló funkciót. 1991-ben bebizonyították, hogy gátolják a sejtosztódást a proteinkináz-C aktivitás gátlásával.
A tokotrienolokat először gumifából izolálták 1964-ben. Az utóbbi időben a tokotrienolok új tudományos elismerést szereztek, és közel 30%-a ezeknek szakértők által értékelt kutatási cikk, amelyek az elmúlt 4 évben születtek.
A tokotrienolok forrásai és előfordulása
Bár a legtöbb növényi levelek és magok tartalmaznak tokoferolokat, tokotrienolok csak egy nagyon kis hányadában vannak jelen a növényekben (176 növényi speciesben). Barrie Tan kutató vegyész számos tokotrienol kinyerésére tett kísérletet természetes forrásokból. Ezek közé a felfedezések közé tartozik a tokotrienolok pálmaolajból (1992), majd barnarizsből (1998), és végül annattóból (2002) történő kinyerésük. Az első tokoferol-mentes tokotrienolt az annatto babból sikerült 2005-ben kinyerni.
Az annatto növény (latin: Bixa orellana) az Amazonas vidékéről származik és már használják ősidők óta az indiánok. Az annattót természetes színezék gyanánt vezették be az USA-ban körülbelül 160 évvel ezelőtt, és ma is használják az élelmiszeriparban világszerte. Míg a tokoferolok mindenütt jelen vannak a növényekben és szinte az összes növényi részben, addig a tokotrienolok csak néhány növény-csoportban találhatók és szinte kizárólag magvakban és gyümölcsökben.
A tokotrienolok jelenléte és eloszlása a vetőmagokban azt sugallják, hogy bizonyos funkciók eltérnek a tokoferolok levéllel kapcsolatos funkcióitól. Abban az esetben, ha a gabonafélék képesek termelni tokotrienolokat, ki lehetett mutatni a tokotrienol-specifikus prenil-transzferáz enzimet. Másrészt növényekben, melyekben általában nem halmozódnak fel a tokotrienolok, ki lehetett mutatni, hogy transzgenikus manipuláció után készítenek tokotrienolokat, ahol bioszintézis útvonal upstreamje a prenilezés lépése.
Tokotrienolok és a szív- és érrendszer egészsége
A tokotrienolok pozitívan befolyásolják a monocita-endotél sejtadhéziót és a vérlemezke-aggregációt. Más szóval, a tokotrienolok megakadályozhatják az artériák falának szűkületét és a vérrögök kialakulását, fontos eleme az optimális szív- és érrendszer egészséges működésének. Az egyik első lépése az ateroszklerózisnak, a zsírréteg kialakulása az artériákban, ami a keringő monocitáknak a megtapadásával kezdődik az endotéliumon. A tokotrienolokról bebizonyosodott, hogy csökkentik a celluláris adhéziós molekula expresszióját és a monocita sejt megtapadását.
Különösen, a delta-tokotrienol mutatta a legerősebb gátló hatást a monocitasejt tapadásának csökkentésében a tokoferol és más tokotrienol izomerekhez képest. Tokotrienolok lehetséges, antitrombotikus hatásának másik oka, a tromboxán B2 szintézisének gátlása, ezáltal a vérlemezke IV.
Tokotrienolok gátolják a koleszterin bioszintézisének sebességét meghatározó enzim, a béta-hidroxi-béta-metilglutaril-koenzim-A-reduktázt (rövidebb nevén HMG-CoA-reduktáz). Ez a hipokoleszterinémiás hatása a tokotrienol izoprenoid oldalláncának azon képessége, hogy növelik a farnezol celluláris koncentrációját. A farnezol a mevalonsavból származik, a HMG-CoA-reduktáz reakciójának terméke. A farnezol poszt-transzkripció útján elnyomja a HMG-CoA-reduktáz szintézisét és fokozza a proteolitikus katabolizmusát ezen enzimnek. Blokkolja a szterin feldolgozását szabályozó elem-kötő fehérjét (SREBP). Blokkolása a SREBP feldolgozásának befolyásolják a triglicerid szintézist (vagy csökkenés), amely fontos paraméter praediabeteses és diabetikus állapotokban.
Étrend-kiegészítővel táplált (gamma- és delta-tokotrienol) csirkék a legnagyobb koleszterin-szint (32%-os össz- és LDL-66% koleszterin) csökkenést mutatták, míg az alfa-tokoferolnak nem volt koleszterin-csökkentő hatása. Ebben a vizsgálatban a HDL / LDL koleszterin arány 123-150%-kal javult. Két nyílt klinikai vizsgálatban az éhezés utáni vérzsír értékét mérték étkezés előtt és után 2 hónapon keresztül annattóból származó tokotrienol (75 mg/nap) táplálék-kiegészítővel. Mindkét csoportban a teljes koleszterin-szint 13%-ra csökkent, míg az LDL-koleszterin csökkenés 9-15%-os, a HDL-koleszterin emelkedés 4-7%-os volt. Tekintve, hogy a tokotrienolok a természetben előforduló vegyületek, ezek a számok nagyon biztatóak. Jól dokumentálható, hogy a receptköteles gyógyszerek csökkenthetik az LDL koleszterintet 15-30%-kal, de nem hatnak a HDL koleszterinszintre. Továbbá, a tokotrienoloknak nincs mellékhatásuk, a vényköteles gyógyszereknek van. Az LDL/HDL arány változás 12-21%.
Tokotrienolok és a rák megelőzése, kezelése
A tokotrienolok szupressziós hatását a gyulladásos transzkripciós faktornak (NF-kB), amely szorosan kapcsolódik a tumorigenezishez és a HMG-CoA-reduktáz gátlásához, az emlős DNS-polimerázokhoz és egyes protein-tirozin-kinázokhoz kutatják preklinikai és klinikai szinten. A delta-T3 potens anti-angiogén aktivitással rendelkezik in vitro és in vivo kísérletekben. T3 gátolja növekedési faktor által indukált proliferációt, migrációt és a ércső kialakulását a humán köldökvéna endothelialis sejtekben. T3 gátolja a tumorsejtek által kiváltott angiogenezist egér dosal légzsák (DOS) vizsgálatában és a csirke chorioallantois membrán (CAM) vizsgálatában.
T3 gátolja az aktiválását a növekedési faktor által indukált extracelluláris szignál-regulált kináznak, az Akt-nak (protein kináz B) és az endothelialis nitrogén-oxid-szintáznak (eNOS), amely downstream kapcsolódik a különböző növekedési faktor receptorokhoz. T3 elnyomja a foszforilációját a vaszkuláris 35 endothelialis növekedési faktor (VEGF) receptor 2-nek, és gátolja a hipoxia-indukált VEGF kiválasztást és az IL-8 expresszióját mRNS és fehérje szinten a rákos sejtekben.
Csecsemőkori fejlődési rendellenességek és szűrővizsgálatok
Az újszülöttek négy százalékánál fordul elő valamilyen rendellenesség vagy fejlődési zavar. Ha azonban ezek időben kiderülnek, a belőlük kialakuló betegségek megelőzhetőek vagy korai időszakban hatékonyan kezelhetőek. Számos betegség még nem mutatkozik meg a magzati életben, kialakulásuk, azonosításuk újszülött korban lehetséges.
A leggyakoribb feltárt fejlődési rendellenességek közé tartozik a vesemedence tágulata, melynek eredete ultrahangvizsgálattal tisztázható. A húgyúti fejlődési rendellenességek kezdetben tünetmentesek, azonban, ha a gyermek nem részesül szoros követésben és preventív kezelésben, akkor súlyos húgyúti gyulladások sorozata alakulhat ki, mely hosszú távon a vesét is veszélyezteti. Egy másik gyakori eltérés, mely szűrővizsgálattal korai szakaszban felismerhető a csípőízület alulfejlettsége (csípődysplasia és csípőficam).
Különösen fontos a szűrővizsgálatok elvégzése koraszülötteknél, szülési komplikáción átesett, légzészavaros, intenzív osztályon gondozott, izomtónus eloszlási zavart mutató, illetve fertőzésen átesett babák esetében, továbbá olyan családokban, ahol ikerterhesség, méhen belüli téraránytalanság, fogó- vagy vákuumos műtét történt, valamint a családban csípőficam, vagy bármilyen anyagcsere megbetegedés volt a kórelőzményben.
Szívfejlődési rendellenességek csecsemőknél
Szívfejlődési rendellenességgel Magyarországon évente kb. 800 gyermek születik, ám ennek csupán a negyede súlyos, mely már az első életévben megoldást igényel. A súlyos eltérések jelentős részét már magzati korban felismerik a szülészeti ultrahangvizsgálatok során, de sok esetben, mint pl. a szívsövény hiányok nagy részénél, csak újszülött korban azonosítható a betegség.
A legtöbb esetben a házi gyermekorvos azonosítja a tüneteket, de a szülők is jelezhetik, ha elégtelen súlygyarapodást, netán testsúly csökkenést, étvágytalanságot, fáradékonyságot tapasztalnak. Gyakori tünet lehet még a szapora légzés, a magas vagy túl alacsony szívfrekvencia, illetve a fokozott izzadás. A bőr testszerte észlelhető lilás elszíneződése (cianózis) is utalhat súlyos szívbetegségre.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a leggyakoribb szívfejlődési rendellenességek között vannak enyhék, melyek akár spontán gyógyulnak. Jó példa erre a pitvar- vagy kamrai-sövényhiányok, melyek lefolyása, illetve kezelése széles spektrumon mozog: Sok esetben a szívsövényen található kis lyuk magától bezáródik, vagy minimális maradandó eltérésnél nem indokolt a beavatkozás és így is teljes életet lehet élni. Jelentősebb tüneteket okozó esetben szükség lehet gyógyszeresen kezelésre.
Veleszületett szívfejlődési rendellenességek egyszerűen (8 fő típus)
Mozgásfejlődési rendellenességek és a korai intervenció
Az idegrendszer és az izomrendszer összhangja alapvető a csecsemő mozgásfejlődéséhez. A mozgásfejlődés során változik a gerinc alakja, végleges formáját 10 éves korra veszi fel, és csak a növekedés befejeződése után, 14-18 éves korra stabilizálódik. A testtartásunk dinamikus, egy mozgásban lévő egyensúlyi állapot, melyet az izmok állandó munkája tart fenn.
A tartáshibák megelőzését már csecsemőkorban el kell kezdeni! Megfelelő teret kell biztosítani a mozgásfejlődéshez. A hason fektetés és a kúszás, mászás döntő jelentőségű a normál testtartás kialakításában. A csecsemőkori reflexek elengedhetetlenek születéskor, valamint az újszülött életben maradásának is feltételei. Az időn túl fennmaradó csecsemőkori reflexek számos problémát okoznak a mozgáskoordináció, a viselkedés terén és a tanulási képességet is negatívan befolyásolják.
A rizikófaktorok, mint például a születési trauma vagy a tartós oxigénhiányos állapot, okozhatnak agyi oxigénhiányt, ami az idegrendszer érését, leggyakrabban a problémamentes mozgásfejlődést veszélyezteti. Ebben az esetben a mozgás lemaradása az élet minőségét jelentősen befolyásolja, mert bár a hibákkal terhelt idegrendszer is fejlődik, de kóros irányba.
A legfontosabb a korai fejlesztés. A szakmai irányelvek a csecsemők fejlődésének nyomon követése érdekében az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzését írják elő. Ezek célja a csecsemő testi- és idegrendszeri fejlettségének vizsgálata, de emellett az anyagcsere-betegségek szűrése is kiemelt fontosságú.
Izomtónus zavarok és izomdisztrófiák
Az izomtónus a nyugalmi izom-összehúzódás, amely biztosítja az egyensúlyt és a mozgáshoz szükséges stabil alapot. Az izomtónus lehet normál, csökkent vagy fokozott. Jelentős izomtónus eltérés hátterében betegség állhat, ilyenkor szakemberhez fordulás nélkülözhetetlen.
Az oxigénhiány az agy izomtónust szabályozó területét érinti leggyakrabban. Az izomsorvadások (izomdisztrófiák) változatos klinikai képet mutató, főként genetikai eredetű betegségcsoport. Leggyakoribb típusai közé tartozik a veleszületett izomsorvadás, a Duchenne-féle izomdisztrófia és a gerincvelői eredetű izomsorvadás (SMA).
A Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) az izomsejtek fokozatos pusztulásával járó veleszületett, örökletes betegség. A betegségre jellemző a fokozatosan kialakuló, egyre kifejezettebb izomgyengeség és az intelligencia hanyatlása. Az izomgyengeség tünetei a belszerveket is érintik: a garat- és légzőizmok gyengesége miatt a beteg könnyen félrenyel, köhögni kisebb erővel tud, így a váladék eltávolítása nehezített, ami légúti fertőzésekhez vezethet.
A veleszületett gerincvelői izomsorvadás (SMA) korai felismeréssel és megfelelő kezeléssel kordában tartható. Az SMA-szűrés lehetősége ma már bárki számára elérhető, érdemes élni vele, megelőzve a betegség előrehaladását. Az időben felállított diagnózist követően megkezdődhet a kezelés, amelynek középpontjában olyan korszerű gyógyszerek állnak, amelyek lassítják a betegség előrehaladását és javítják az életminőséget.
Veleszületett szívfejlődési rendellenességek egyszerűen (8 fő típus)
Anyagcsere-betegségek szűrése újszülötteknél
A csecsemőkori szűrések célja a csecsemő testi- és idegrendszeri fejlettségének vizsgálata, de emellett az anyagcsere-betegségek szűrése is kiemelt fontosságú. Számos anyagcsere-betegség tünetmentes állapotban, időben felfedezve teljes mértékben gyógyítható vagy karbantartható, elhanyagolása azonban súlyos szövődményekkel járhat.
Hazánkban 27 anyagcsere-betegségre kötelező a szűrés. Jelenleg több mint ötszázféle veleszületett anyagcsere-betegség ismert. Ezek között vannak súlyosak és kevésbé súlyosak, bizonyos betegségek pedig már a születést követő napokban, mások csak későbbi életkorban okoznak krónikus tüneteket.
A csecsemőtől a szülést követő harmadik napon (48. és 72. óra között) vesznek vért a sarokból, mely gyors és fájdalommentes a gyermek számára. A tünetek - a betegségtől függően - különböző életkorban jelentkezhetnek, és lehetnek egészen enyhék, de nagyon súlyosak, akár életveszélyesek is. Általában nem specifikusak, így a tünetek alapján nem állapítható meg, melyik anyagcsere-betegségről van szó, sőt összetéveszthetők teljesen más betegségekkel is, ezért nehéz a klinikai felismerésük.
A legtöbb anyagcsere-betegség a központi idegrendszer érintettségével jár, ami általában tudatzavarként jelentkezik. Emellett vezető tünet lehet a mozgás- és a szellemi fejlődés elmaradása, a beszéd késése, epilepszia, izomtónus-zavarok (izomgyengeség vagy fokozott izomtónus), mozgáskoordinációs zavarok, bénulás, autizmusnak megfelelő tünetek, figyelemzavar, hiperaktivitás, tanulási nehézség, viselkedészavar, agresszivitás.
tags: #d #l #izomer #csecsemo #rendellenesseg