A Budai Irgalmasrendi Kórház, amely 1806-os alapítása óta szolgálja a betegek gyógyulását, a 18. században kezdte meg működését, és ma az Irgalmasrend legnagyobb hazai intézménye. Az intézmény küldetése, hogy integrált, holisztikus látásmóddal, test, lélek és szellem szükségét egyszerre figyelembe véve gyógyítson és ápoljon. Az irgalmasrendi átvételt követően a kórház vezetése megerősítette mozgásszervi betegségek komplex ellátására szakosodott, nagy hagyományokra visszatekintő reumatológiai, ortopédiai osztályait is. Az ellátási spektrumában erős háttérrel rendelkezik a hagyományos szakmák, mint a belgyógyászat, sebészet, urológia vagy a fül-orr-gégészet terén. A kórház a totalitárius szocialista rendszerben, a szerzetesrendek feloszlatásakor vesztette el összes magyarországi kórházát, köztük a Budai Irgalmasrendi Kórházat is, amely onnantól ORFI néven működött tovább. Ma az intézményben évente mintegy 350 000 betegtalálkozás történik.
Az egyházi kórházak együttműködése és a szülészet hiánya
Négy nagy fővárosi, különböző felekezetekhez tartozó egyházi kórház - a Mazsihisz Szeretetkórháza, a Budai Irgalmasrendi Kórház, a Szent Ferenc Kórház és a Bethesda Gyermekkórház - másfél évtizede dolgozik együtt, közösen csaknem a teljes közkórházi ellátásskálát lefedve. Bár kis ágyszámon, de egyre erősebb szövetségben, és kicsit alternatív ellátórendszerként jelennek meg az állami szféra mellett. Egyre többen használják a szolgáltatásainkat azok közül, akik igénylik azt a speciális szemléletet, amely az egyházi kórházakban kialakult. Néhány fontos elem azonban hiányzik, így a szülészet is. Egyre erősebben fogalmazódott meg az a kérdés, hogy miért pont szülészet nincs ebben a rendszerben, amelyben az emberre, családra kiemelten figyelő lelkület, hozzáállás megjelenik. A kérdésfeltevés innen indult, és fokozatosan fogalmazódott meg bennük, hogy milyen kritériumoknak is kellene egy ilyen osztálynak megfelelnie.
Abortuszmentes szülészet és családbarát szülés
Az egyik alapideánk az lett, hogy létezzen egy olyan szülészeti osztály, ahol nem végeznek abortuszt. Aki művi vetélésre szánja rá magát, az az ellátórendszer bármely szegmensében hozzájuthat ahhoz, ugyanakkor igény van olyan közegre is, ahol az édesanyák nem szembesülnek minduntalan ezzel. A mai terhesgondozási kultúrában az abortusszal való „találkozás” elkerülhetetlen, akár a terhesség megállapításakor vagy a folyamatos ellátás alatt. A másik fontos szempont az volt, hogy családbarát, természetes szülésvezetési módszereket alkalmazzunk, ami a liberális oldalon is erős igény. Nemcsak Magyarországon, számos országban kérdéseket vet fel, hogy szükséges-e egy élettani folyamatot a mostanihoz hasonló mértékben medikalizálni. Így a leendő osztály egyfajta módszertani központként is működhet, ahol nagyobb szerepet kap a családi, emberi oldal.
A hálapénz felszámolása és a szabad orvosválasztás
Amikor elkezdtük kialakítani a szülészeti koncepciónkat, felmerült az is, hogy az ilyen osztályokon a leghangsúlyosabb a hálapénzjelenség, ezért olyan helyet akarunk létrehozni, ahol ezt a kérdést nem seperjük a szőnyeg alá. Tehát megpróbáljuk kifehéríteni azt a tényt, hogy többletszolgáltatásért pluszpénz jár, az alapvető közellátásért viszont nem. Ehhez ki kell alakítani egy olyan rendszert, amelyben egyértelmű, hogy ingyenesen milyen szolgáltatások érhetők el, és mik azok az extra igények - például saját bába vagy szülészorvos választása - amelyek fizetéskötelesek. Ez csak úgy működhet, ha az osztály ehhez politikai segítséget kap, hiszen megfelelő jogszabályi környezet szükséges hozzá. A hálapénz tavaly januári kivezetése alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát. A paraszolvenciával ugyanis a választott orvos rendszere is megszűnt, ezért a családbarát születésélményre vágyó nők inkább intézményt választanak, ha már szülészt nem tudnak.
Az ˝aranyóráról˝
A természetes szülés és a medikalizáció
A nők egyre nagyobb része vágyik a családbarát születésélményre, és ez növelheti a a később vállalt gyermekek számát. Azonban azt kapják, ami van, ami jut. Voltak már paraszolvencia-mentesítési kísérletek is pár évvel ezelőtt Veszprémben, amely akkor biztosításfelügyeleti ellenvetés miatt nem állandósulhatott. Tény az is, hogy sok szülész egyáltalán nem végez abortuszt, mert a saját lelkiismeretével nem tudja összeegyeztetni. A peres ügyek fokozódó száma miatt az ellátói oldalon kialakult egyfajta túlbiztosítás is. Ennek az lett az eredménye, hogy a betegbiztonságra helyezett erős hangsúly a természetes szülés rovására ment. Ebben emellett kényelmi szempontok is szerepet játszhattak. A végeredmény az, hogy a császármetszések aránya itthon nemcsak meghaladja az európai átlagot, hanem az élmezőnyben van. Ugyanakkor a szülés természetes útja az esetek jó részében biztonságosan megvalósítható.
A túlmedikalizált szülészeti ellátás problémái
- Az Ablak a világra szülészeti adatbázis szerint a kérdőívet kitöltők kétharmadánál alkalmaztak gátmetszést (a WHO ajánlása 10 százalék).
- A szülések harmadát indítják hormon adagolásával vagy más beavatkozással (WHO ajánlás 10 százalék).
- A szülések több mint felénél repesztik meg rutinszerűen a magzatburkot (a WHO nem javasolja).
- A szülések közel felénél alkalmazzák a hasba könyöklést (a WHO nem javasolja).
A szülészeti osztály megnyitásának várható időpontja
A támogatási szerződést egyelőre még nem írtuk alá, de ha ez megtörténik, elindulnak a tervezési- illetve a kivitelezési tenderek, vagyis hosszú előkészítő munka következik. Reálisan nagyjából egy év múlva tudunk az építkezésbe belefogni, így 2019 második felében indulhat el az osztály működése. Az előzetes kalkuláció szerint feltételezhető, hogy a szülészeti osztályokra jellemző optimális esetszámot egy-két éven belül el fogjuk érni. Vagyis az első teljes évben ötszáz, majd ezer szüléslevezetéssel számolunk.
Freund Vilmos munkássága a kórházépítészetben
Freund Vilmos (1846-1920) a Monarchia korabeli Budapest egyik kiemelkedő és termékeny építőművésze volt, számos műfajban alkotott maradandót és teremtett műemlékeket napjaink Budapestjének. Hat egészségügyi és szociális épületegyüttes tervezője is volt eredetileg, melyből ma már csak kettő tölt be kórházi rendeltetést. A 19. század első felében kezdték el a kórházakat városszéli szabad területekre telepíteni, pavilonrendszerben, nagy területeken, geometrikus tengelyek mentén egy-egy kórra specializált kórházakat emelve. Freund legkorábbi, bár nem kórházi, de szociális funkciójú műve a Pesti Izraelita Nőegylet első Leányárvaházának bővítése, mely egyúttal a művész egész életművének legkorábbi alkotása.
Pesti Izraelita Hitközség Szabolcs utcai Kórháza
Freund Vilmos tervezte a Pesti Izraelita Hitközség új, Szabolcs utcai nyerstégla-reneszánsz kórház együttesét. A tervpályázatra tizenhárom pályamű érkezett, a győztes Freund Vilmos Aer et lux című terve lett. Az épületegyüttes öt pavilonból állt, melyeket hullámpalával fedett fémkeretes üvegfolyosók kötöttek össze. A telek bal hátsó sarkában, fallal elválasztva pedig a halottasház húzódott meg. Az épületegyüttesben százhúsz betegágy volt. A homlokzatok sárga és vörös nyerstéglából, valamint sóskúti mészkőből készültek. 1895-ben, a fogadóépület mellé Freund tervei szerint újabb pavilont építettek: a szülészeti és nőgyógyászati osztályét. Az eredeti belsőépítészeti részletnek csak az ablakkeretek egy része, az egykori szülészeti és nőgyógyászati osztály kapualjában lévő boltozat tekinthető, valamint talán az ottani lépcsőház felső szintjének gránit mellvédje is eredeti.
A Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztései
Már zajlik a betegellátás a Budai Irgalmasrendi Kórház új épületszárnyában. A második építési fázisban egy új központi épület létesül a kórház udvarán, a kivitelezést a Grabarics Kft. végzi el. A budai Országút, később Zsigmond utca (ma Frankel Leó út) mellett az irgalmas rendnek 1815-től volt kórháza, ezt az épületet azonban 1898-ban lebontották, hogy egy nagyobb, modern épületet emelhessenek a helyére. A terveket Kiss Istvánnal készíttették el, aki 1900-ban kért engedélyt a fővárostól a kibővített területen való építkezésre. Az épület egy belső udvart körül ölelve három utcára (Vidra utca, Frankel Leó út, Üstökös utca) néz, míg a mai Árpád fejedelem útja felé az egyemeletes gazdasági épület kapott helyet. A 300 főre berendezett kórházat 1903. szeptember 29-én avatták fel. Kiss István szakított az addig a kórházépítésben jellemző pavilonrendszerrel. Az igazi újdonság azonban a műszaki megoldásokban rejlett: a bonyolult szellőztetőrendszerben elektromos ventilátorok biztosították a légcserét, így télen és nyáron egyformán biztosított volt, hogy a megfelelő hőmérsékletű - hőségben akár 16 °C-ra hűtött -, megszűrt levegő áramolhatott a kórtermekbe a huzat kialakulásának veszélye nélkül. Szintén a pincében elhelyezett generátor szolgáltatta az áramot a vízvezeték szivattyújához és a fertőtlenítőberendezéshez. A villanyvilágítás a gazdasági épület pincéjében lévő generátortól érkezett, s újdonságnak számított, hogy a műtőben és fogászaton mozgatható lámpák segítették a precíz orvosi munkát. A kórház központi fűtése, gáztűzhelyekkel berendezett konyhája, árammal hajtott mosógépei, liftjei és ételfelvonói mind-mind a XX. századi modern kórházi ellátás részét képezték.
tags: #irgalmasrendi #korhaz #szuleszeti #osztalyt #epit