A várandósság minden nő életében egy csodálatos, ám egyben kihívásokkal teli időszak. Amikor azonban az anyaságra készülődés mellé társul egy olyan krónikus állapot, mint az epilepszia, a kérdések és aggodalmak száma megsokszorozódhat. Fontos tudni, hogy az epilepsziával élő nők túlnyomó többsége sikeresen kihordja és világra hozza egészséges gyermekét.
A kulcs a gondos tervezés, a szoros orvosi felügyelet és a megfelelő információk birtoklása. Az epilepszia nem zárja ki, hogy valaki teherbe essen és gyermeket szüljön. A modern gyógyszerek és a szakszerű epilepszia-gondozás mellett a kockázatok minimalizálhatóak.
Epilepszia és eklampszia: két különböző állapot
Az epilepszia és eklampszia egyaránt hirtelen fellépő, eszméletvesztéssel és görcsökkel járó állapot, de míg előbbi krónikus idegrendszeri betegség, utóbbi a várandósság (preeklampszia) életveszélyes szövődménye. Fontos, hogy ne csak a roham látványos tüneteire figyeljünk, hanem a háttérben meghúzódó okokat is megértsük.
Az epilepszia jellemzői
Az epilepszia egy krónikus neurológiai betegség, amelyre a visszatérő, nem provokált rohamok jellemzők. A roham hátterében az agy bizonyos területein kialakuló kóros elektromos kisülés áll. Nem minden epilepsziás roham jár teljes eszméletvesztéssel és rángással: léteznek úgynevezett absence rohamok is, amikor a beteg csak néhány másodpercre „kikapcsol”, tekintete üressé válik, majd folytatja a tevékenységét, mintha mi sem történt volna. Más esetekben csak egy testrész ráng, vagy furcsa szag-, íz- vagy déjà vu-élmény előzi meg a rosszullétet. Ezek az úgynevezett fokális rohamok sokszor nehezebben felismerhetők.
Az eklampszia jellemzői
Az eklampszia ezzel szemben a terhességhez kötött, súlyos állapot, amely a kezeletlen vagy nem megfelelően kontrollált preeklampszia talaján alakul ki. A preeklampszia magas vérnyomással, fehérjevizeléssel, ödémával jár, és az anya, illetve a magzat életét is veszélyeztetheti. Amennyiben görcsroham is társul hozzá, eklampsziáról beszélünk. Ilyenkor azonnali kórházi ellátás szükséges, mert a szövődmények - például agyvérzés, lepényleválás vagy súlyos oxigénhiány - gyorsan kialakulhatnak.
A gyermekvállalás tervezése epilepsziával élő nők esetében
Az epilepsziával élő nők számára a várandósság tervezése nem csupán javasolt, hanem létfontosságú. Ideális esetben már hónapokkal a teherbeesés előtt megkezdődik a felkészülés, amely magában foglalja a gyógyszeres kezelés felülvizsgálatát és az életmódbeli változtatások bevezetését. A prekoncepciós tanácsadás során a neurológus és a szülész-nőgyógyász együttesen értékeli az Ön állapotát. Ezen a konzultáción áttekintik az Ön kórtörténetét, a rohamok típusát és gyakoriságát, valamint a jelenlegi gyógyszeres kezelést.
Gyógyszeres terápia optimalizálása
Az epileptológus kezelő orvos feladata, hogy - még a tervezett várandósság bekövetkezte előtt - kellő időt és figyelmet fordítson a gyermekvállalást övező összes problémára. Olyan antiepileptikumot kell választani, melynek elenyésző a teratogén potenciálja (magzati fejlődési rendellenességet okozó hatása), monoterápiában megfelelő rohamkontrollt biztosít (lehetőleg rohammentességet), a terhesség során vérszintje biztonsággal meghatározható és a szoptatás is problémamentesen megoldható mellette. Jó, ha minél kevesebb fajtájú antiepileptikumot szed a leendő anya.
A gyógyszeres kezelés áttekintése során a szakemberek mérlegelik, hogy a jelenlegi gyógyszer (vagy gyógyszerek) megfelel-e a várandósság alatti alkalmazásra. Előfordulhat, hogy dózismódosításra, vagy akár gyógyszerváltásra is szükség van. Amennyiben a leendő anya az epilepsziával élő, fontos figyelembe venni a szedett antiepileptikumok hatását a magzatra, mely fejlődési rendellenességekben is megnyilvánulhat. Fontos, hogy még a tervezés időszakában a kezeléssel elérhető legjobb rohamkontrollt érjük el, a lehető legkisebb adagú gyógyszer segítségével.
Antiepileptikumok és magzati kockázat
A modern epilepsziaellenes gyógyszerek közül sokkal kevesebb magzati kockázattal járnak, mint a régebbi szerek. Egyes gyógyszerek, mint például a valproát, kiemelten magas kockázatot jelentenek a magzati fejlődési rendellenességekre, különösen a neurális cső záródási rendellenességeire és a kognitív fejlődés zavaraira. Amennyiben Ön valproátot szed, orvosa valószínűleg javasolni fogja annak fokozatos lecserélését egy biztonságosabb alternatívára a terhesség előtt. Az oxcarbazepin, a lamotrigine, levetiracetam tartalmú szerek kisebb veszélyt jelentenek a magzatra.
Az antiepileptikumok vérszintjét javasolt a terhesség előtt, a tervezési időszakban már megnézni, és a terhesség alatt a háromhavonta. Az eredmények útmutatást szolgálhatnak a gyógyszer módosításához.
Folsav pótlás
A gyógyszeres beállítás mellett a folsav pótlás is kulcsfontosságú. Az epilepsziaellenes gyógyszerek, különösen a régebbi generációs szerek, gátolhatják a folsav felszívódását és anyagcseréjét. A folsav hiánya növeli a neurális cső záródási rendellenességeinek (pl. nyitott gerinc) kockázatát a magzatnál. Ezért minden epilepsziás nőnek, aki várandósságot tervez, javasolt a szokásosnál magasabb dózisú, napi 4-5 mg folsav szedése már legalább 3 hónappal a fogantatás előtt, és a terhesség első trimeszterében.
Életmódbeli tényezők
Az életmódbeli tényezők is szerepet játszanak a felkészülésben. A megfelelő alvásmennyiség és a stressz kerülése vagy hatékony kezelése segíthet a rohamküszöb fenntartásában. Fontos, hogy a terhesség alatt végig kerülni kell mindazokat a helyzeteket, amelyek rohamot produkálhatnak, pl. alváshiány, alkohol, csokoládé, villódzó fények, kimerülés, meghűlés. Egészséges életviteléhez elengedhetetlen a rendszeres mozgás, csökkentse a stresszt, kerülje a dohányzást, a túlzott koffeinfogyasztást.
Epilepszia és terhesség: okok, szövődmények és kezelések | Brigham tábornok
Az epilepszia lefolyása a terhesség alatt
A várandósság idején az anya testében hatalmas hormonális és fiziológiai változások mennek végbe, amelyek befolyásolhatják az epilepszia lefolyását és az alkalmazott gyógyszerek hatékonyságát. A terhesség alatt megnő a vérplazma térfogata, változik a máj és a vese működése, ami hatással van az epilepsziaellenes gyógyszerek (AED-k) felszívódására, eloszlására és kiürülésére. Ennek következtében a gyógyszerek szintje a vérben ingadozhat, ami vagy a rohamok gyakoribbá válásához, vagy a mellékhatások fokozódásához vezethet.
Rohamok gyakorisága terhesség alatt
Sajnos, várandósság idején megnőhet a rohamok gyakorisága, leggyakrabban az első vagy harmadik trimeszterben számolnak be sűrűbb rohamokról. Ennek oka a terhesség okozta hormonváltozásokban, a víz- és nátrium-visszatartásban, a fokozott stresszben keresendő. Közrejátszhat benne az is, hogy az epilepszia elleni gyógyszerek szintje csökken a vérben. Az alváshiány vagy alvászavar is növelheti a rohamok számát.
A rohamok veszélyei a magzatra
Az első 3 hónapban fontos a nagy rohamok (grand mal) elkerülése, mivel ez oxigénhiányt hoz létre az anya és a magzat szervezetében, és fejlődési zavart okozhat. A terhesség előrehaladottabb állapotában a nagy rohamok a sérülés veszélye miatt kerülendők, mely veszélyes lehet a magzatra is. A kisebb rohamok jelenléte sem kívánatos, de itt egyéni mérlegelés szükséges a gyógyszeres kezelés módosításával kapcsolatban. Azonban a terhesség alatt jelentkező nagy rohamok (GM) 30-50 %-ban magzat-, illetve méhlepény károsító hatásúak. Eséskor akár a hasat is ütés érheti, egy lépcsőzés vagy főzés közben kialakult rohamnak is nagyon rossz végkimenetele lehet. Ezért is fontos az epilepsziás rohamokat kontroll alatt tartani.
A gyógyszerszint ellenőrzése
A terhesség során számos tényező (víz és nátrium visszatartás, vér mennyiség növekedés, vér fehérjék csökkenése, a máj működésének gyorsulása, vese kiválasztás növelése) befolyásolja az antiepileptikumok anyagcseréjét, ezért minden terhességi harmad elején és a szülést követően 5 nappal, majd 6 héttel ellenőrizzük a beállított antiepileptikum vérszintjét. A terhesség első 20 hetében a választott antiepileptikum azon minimális dózisát kell alkalmazni, mely mellett a maximális rohamkontroll elérhető.
Szülészeti és újszülöttkori kockázatok
A JAMA Neurology legfrissebb számában közzétett retrospektív kohorszvizsgálatban amerikai kutatók több mint 20 millió várandós nő szülészeti dokumentációját tekintették át a 2007-2011 közötti időszakból. Az epilepsziás várandósokat más tekintetben is nagyobb kockázat fenyegeti: a praeeclampsia, a koraszülés és a magzat halvaszületése is mintegy másfélszer gyakrabban fordul elő e populációban, mint az epilepsziában nem szenvedő terhes nők körében.
Egy metaanalízis, amely 38 tanulmány adatait elemezte, az alábbi kockázatokat mutatta ki epilepsziás terhes nőknél:
| Szövődmény | Kockázati arány (OR) | 95% Konfidencia intervallum (CI) |
|---|---|---|
| Spontán abortusz | 1,54 | 1,02-2,32 |
| Antepartum vérzés | 1,49 | 1,01-2,20 |
| Postpartum vérzés | 1,29 | 1,13-1,49 |
| Hypertonia | 1,37 | 1,21-1,55 |
| Szülésindukció | 1,67 | 1,31-2,11 |
| Császármetszés | 1,40 | 1,23-1,58 |
| Koraszülés (a 37. gesztációs hét előtt) | 1,16 | 1,01-1,34 |
| Magzati fejlődés visszamaradása | 1,26 | 1,20-1,33 |
Az epilepsziás szülő nők halálozási aránya nagyon nagynak, 1/1000-nek adódott, ami a kutatókat is megdöbbentette. Különösen azért - hangsúlyozza Dr. Thomas F. - nem kizárt, hogy e jelentős halálozási kockázatnövekedés csak az epilepsziás nők egy bizonyos alcsoportjára jellemző - vélik a kutatók -, ennek feltárása azonban további kutatásokat igényel.
A szülés és a szoptatás
A szülés közeledtével sok epilepsziás kismama aggódik amiatt, hogy a vajúdás vagy a szülés során rohamot kap. Fontos hangsúlyozni, hogy a szülés alatti rohamok aránya viszonylag alacsony, és a legtöbb epilepsziás nő problémamentesen hozza világra gyermekét. A szülés módjának megválasztása általában nem az epilepszia tényétől függ, hanem az általános szülészeti indikációktól. A legtöbb epilepsziában szenvedő terhes normál, hüvelyi úton szüli meg gyermekét, néhány esetben szükséges lehet a császármetszés.
K-vitamin pótlás
A szülő nőnek, amennyiben enziminduktor antiepileptikumot szed (carbamazepin, fenitoin, fenobarbital), K-vitamin adása szükséges, ahogy az újszülöttnek is az első életnapokban. Az orvosok gyakran javasolják, hogy AED-szerek szedésekor a baba születése után kapjon K-vitamint, és nem árt, ha az anyuka is szed ilyet a terhessége utolsó hónapjában.
Szoptatás
Törekedni kell arra, hogy az epilepsziával élő anyák szoptassanak. A modern antiepileptikumok mellett ez lehetséges, amennyiben a gyermekgyógyász nem javasol mást. A csecsemőbe, ahogy a magzatba, is átjut az anya által szedett antiepileptikum, ezért születés utáni hirtelen elválasztás az újszülöttben hiányállapothoz vezethet.
A szoptatás az anya és a baba közötti kötelék erősítésének csodálatos módja, és a legtöbb epilepsziaellenes gyógyszer szedése mellett is lehetséges. Fontos, hogy konzultáljon neurológusával és gyermekorvosával a szoptatás megkezdése előtt, hogy megbeszéljék az Ön gyógyszerének egyedi kockázatait és előnyeit. Az orvosok segíthetnek abban, hogy a legbiztonságosabb döntést hozza meg.
Fontos tudnivalók
- Minden görcsrohamot jelenteni kell a kezelőorvosnak, még akkor is, ha rövid volt és nem járt súlyos következményekkel.
- Azonnal mentőt kell hívni, ha a roham öt percnél tovább tart, ha egymás után több roham jelentkezik eszmélet-visszanyerés nélkül, ha a beteg megsérült, várandós, cukorbeteg, vagy ha életében először tapasztal rohamot.
- A terhesség alatt szedett gyógyszerek hatással lehetnek a babára. Több éves rohammentesség esetén megfontolható a gyógyszerek lassú elhagyása még teherbeesés előtt, a legtöbb nő számára azonban a legjobb, ha a terhesség alatt is folytatja a kezelést.
- A nem epilepsziás szülők gyermekeinél az epilepszia kockázata 1%. Ha az édesanya epilepsziás, a kockázat nem sokkal nagyobb, körülbelül 5%-ra tehető.
- A várandósságot megelőzően 3 hónappal, minden esetben el kell kezdeni a folsav pótlását is. A nemzetközi ajánlások naponta 2-4 mg folsav adását javasolják a terhesség alatt.
tags: #epilepszia #hatasa #a #szulesre