A szülés folyamata: tudnivalók kismamáknak

A várandósság alatt a progeszteron hormon kapja az egyik főszerepet: védi a terhességet, gátolja a prosztaglandin nevű hormon szintézisét, ami a méhösszehúzódásokat tenné lehetővé. Amikor a baba mellékveséje elég érett lesz, olyan hormont termel, amely segíti a prosztaglandin szintézisét. A prosztaglandin érzékenyebbé teszi a méhet az összehúzódásra, több oxitocin receptort is létrehoz, így a méh erőteljesebben húzódhat össze a későbbiek során az oxitocin hatására.

Már a 36-37. hét környékén is jelentkezhetnek jósló fájások, amelyek rendszertelenek, enyhébbek. A front növelheti ezek kialakulásának esélyét. Van olyan kismama is, aki nem tapasztal jósló fájásokat (Braxton-Hicks összehúzódásokat), de van olyan is, aki igen. A jósló méhösszehúzódások a felkészülésről szólnak. A méhnyak felpuhul és előremozdul, elvékonyodik. Készül a test a szülésre. Van, akinél csak keményedés formájában nyilvánul meg az összehúzódás, és van, akinél menstruációszerű fájdalmat okoz. A 37. héttől már nem kell ettől tartani.

A jóslóknál a fájások szabálytalanul jelentkeznek, vagy éppen ugyanolyan ritmusú az egész akár napokig is, és nem fejlődik tovább. Ha bizonytalan vagy, akkor ülj be egy kád meleg vízbe, de csak ép magzatburok esetén! Vajúdásnál erősödnek, sűrűsödnek, és hosszabbodnak a fájások. Egy idő után a jóslózás átcsaphat ebbe a folyamatba. De addig akár több nap is eltelhet. Közben leállhatnak a jóslók, újra indulhatnak stb. A jósló fájásoknál csinálj nyugodtan bármit, amit szoktál: főzz, sétálj, amennyiben az orvos nem rendelte el a pihenést. Tehát ne foglalkozz vele túlzottan. Ha este van, akkor a legfontosabb a pihenés. Így tudsz sok erőt gyűjteni a szüléshez.

A fájás az elején még menstruációs görcshöz hasonlít, és még nem olyan durva, csak 20-30 másodpercig tart, és köztük hosszabb a szünet, általában 10-15 perc. Utána erősödnek a fájások a méhszalagok feszülése miatt, komolyabb görcsnek tűnnek, egyre nehezebben viselhető el. A has alsó részében, deréktájon, akár a gátnál, hüvelynél is fájhat. Ilyenkor csak lélegezz, orrodon be, szádon ki, lassan. Ne tartsd vissza a lélegzeted semmiképpen! Ha visszatartod, akkor még jobban feszülnek az izmok, erősebbnek érzed majd a fájdalmat, és kevesebb lesz az oxigén, pedig az izomnak kell a megfelelő oxigénellátás. A babának is kell az oxigén.

Ha már 8-10 percenként jönnek a fájások egy órája, akkor érdemes indulni a kórházba. Első babánál elég 6-7 perces fájásoknál bemenni legtöbb esetben. (Első babánál még nehezebben tágul a méh, ezért a vajúdás itt általában hosszabb.) Ha második babáról van szó, akkor már gyorsabbnak kell lenni.

A kitolási szakasz előtt megritkulnak a fájások, mintha leállnának. Talán már nem fáj annyira, de attól még van összehúzódás. A kitolási összehúzódás a pocak tetejéről indul, és préseli ki a babát a méhből. Ilyenkor is vegyél levegőt. Fontos, erre figyelj, és a kifújás közben próbálj préselni.

Szivárgásnál elbizonytalanodhatunk, hogy magzatvízről vagy vizeletcseppekről van-e szó. A végére járhatunk úgy, hogy beteszünk egy szalvétát vagy papírtörlőt az alsóneműbe, és köhögünk. Ilyenkor a hasprés hatására általában ismét jönni fog a magzatvíz, és a papír nedves lesz. Ha viszont el van színeződve, zöldes, és akár darabok is vannak benne, akkor a magzatvíz mekóniumos, vagyis székletdarabok vannak benne a babától. Ilyenkor nagyon gyorsan oda kell érni a kórházba.

A nyákdugó egy nyákos kocsonyás, rózsaszín anyag, ami védi a babát a méhszájnál a fertőzésektől. Ha ez kiesik, akkor sem kell rögtön szaladni, mert a szülés előtt 1-2 héttel is távozhat, de lehet, csak a szülés során jön majd ki. Ha csak pici foltnyi rózsaszínes vagy enyhén vörös váladékot látsz a fehérneműn, akkor nem kell megijedni, de mindenképpen hívd fel az orvosodat vagy szülésznődet, vagy ha nem tudod őket elérni, akkor inkább menj be a kórházba egy vizsgálatra. Ha a vérzés ismétlődik, akkor viszont sürgősen kell menni a kórházba.

Sok kismama közvetlenül a szülés előtt még nagyobb késztetést érez arra, hogy elrendezze a baba dolgait, szobáját. Ez a fészekrakó ösztön az egész várandósságot kísérheti, de szülés előtt felerősödhet.

Hogy teljesen nyugodt lehess, jó, ha van egy terved arra, hogy mi van akkor, ha nem érsz be időben a kórházba. Első szülésnél ritka, de pl. a harmadiknál már könnyebben előfordulhat. Amikor érzed, hogy nyomnod kell, amikor jön a tolófájás, akkor már ne próbáljatok beérni a kórházba, mert nem fog menni. Nem kell pánikolni, mert természetes folyamat zajlik. Ne úgy képzeld el, mint a filmekben, ne gondold, hogy nagy dráma fog történni. A megállás után vegyétek le a ruhákat, azok jók lesznek alátétnek. A párod segítsen ebben. Keress egy kényelmes helyzetet. Ha az időd engedi, hívja a párod a 112-t, de a biztonság az első, hogy a párod el tudja kapni a babát. A nyomásnál ne gondolkodj, hanem ahogy érzed, hagyatkozz az ösztönödre! A párod ne próbálja kihúzni a babát. Arra figyeljen, hogy a baba ne essen le, fogja meg, amikor kell. Ezután a párod adja a karodba, úgy, ahogy a köldökzsinór még engedi. A köldökzsinórt nem kell elvágni, sem feszegetni, semmit ne csináljatok vele, majd a szaksegítség ellátja. A párod takarjon be titeket együtt.

Manapság a kismamáknak már van választási lehetőségük a saját szülésüket illetően. Vannak, akik a hagyományos szülést választják, mások sokféle alternatív megoldás közül dönthetik el, mit szeretnének megélni a kisbabájukkal közösen. A döntés azonban kíván némi tájékozottságot a szülést illetően.

A szülés szakaszai és a szülési lehetőségek

1. A szülés előtti órákban többnyire előkészítik a kismamát a szülésre. Hagyományos szülés esetén sokszor alkalmaznak beöntést, ami megakadályozza, hogy a szülés során széklet is ürüljön. Habár a szülő nőknek ez sokszor kellemetlen, az orvosok, szülésznők már hozzászoktak. Az ettől való szorongás azonban hátráltathatja a szülést. Beöntést követően a fájástevékenység hatékonyabb lehet.

2. A vajúdás általában ez a szülés folyamatának leghosszabb része. Ha a hagyományos szülést választod, a vajúdás alatt többnyire vízszintes helyzetben maradsz, így jobban figyelemmel tudják kísérni a babád életjelenségeit. Az alternatív szülést támogatók szerint a vajúdáshoz az a legjobb testhelyzet, ami a kismamának a legkényelmesebb. A természeti népek is így szülnek, igyekeznek felvenni azt a helyzetet, amelyben a legkevésbé érzékelik a fájdalmat. A vajúdás alatt a gravitáció erejét is kihasználják, hogy a méhszáj jobban táguljon.

3. A magzatburok megrepesztése az alternatív szülés pártján állók szerint nincs szükség rá, hiszen az magától is megreped. Egyes orvosok viszont támogatják, mivel a méhösszehúzódások hatékonyabbá, a tágulást még gyorsabbá teszi.

4. Fájdalomcsillapítás a kismamák egyik legfontosabb óhaja. Amikor a méhszáj tágul, a fájdalom igen intenzív, ekkor alkalmazható az epidurális érzéstelenítés (EDA). Az EDA elviselhetőbbé teszi a vajúdást és megkönnyíti a szülést is.

5. Hagyományos szülésnél vízszintes helyzetben van a kismama. Ennek az az előnye, hogy a baba feje a megrövidült és kiegyenesedett szülőcsatornán könnyebben keresztüljut.

6. Annak a kismamának, aki első gyermekét várja, a hüvelye lassabban tágulhat, legtöbbször repedne, ha nem alkalmaznának gátmetszést. A hagyományos szülés esetében ez a beavatkozás igen gyakori. Ha metszést kell összevarrni, a hegesedés szinte láthatatlan, repedés esetén azonban a sebszéleket nehezebb összeilleszteni, így a heg jobban látható marad. Alternatív szülés esetében a gátvédelemre helyezik a hangsúlyt, még első gyermek esetében is. Olajokkal, masszázzsal sikert lehet elérni a gátvédelemben.

7. A méhlepény, ami a kisbabád táplálásáért volt felelős, a szülés után többnyire 10-30 percen belül magától leválik. Ezt a folyamatot segíti a baba mellre tétele, mivel ekkor oxytocin szabadul fel. Ha nem erős a szülés utáni vérzés, akkor érdemes lehet kivárni a természetes folyamat végét. Ellenkező esetben a kismama oxytocint kap, illetve a méhére enyhe nyomást gyakorolva segíti az orvos a lepény leválását.

A szülés mindenképp hatalmas élmény. A te döntésed, illetve egészségi állapotod függvénye az, hogy hogyan tudod megélni azt. A szülés előtt módod van arra, hogy az orvosoddal közösen megbeszéljétek a szülési tervet, amit alapesetben követni fognak. Ha bármi komplikáció merül fel, természetesen az orvos dönthet másképp, de mindenről tájékoztat téged és a jelenlévő segítődet (a párodat, édesanyádat, vagy aki a szülésen veled lesz).

Mit kell tudni erről a fontos eseményről?

Sok kismamában kétségeket ébreszt a terhesség utolsó szakaszában, hogy miből fogják felismerni, sőt, egyáltalán fel fogják-e ismerni, hogy itt az idő, és elindult a szülés. Ennek előzetesen azonban már olyan jelei vannak, amikre érdemes odafigyelni: a has leszáll (vagyis a baba feje belehelyezkedik a medence bemenetbe), a „kijáratot“ elzáró nyákdugó távozhat, rózsaszínessé válhat a hüvelyváladék. Ezeknél az egyénenként nagy különbségeket mutató jelzéseknél azonban jóval egyértelműbb az, amikor a magzatvíz elfolyik, illetve amikor az eleinte csak rendszertelen és alig érezhető jóslófájások rendszeressé és egyre erőteljesebbekké válnak. Ilyenkor már biztos, hogy elkezdődött a szülés első szakasza, az ötperces fájásoknál pedig ideje elindulni a kórházba is.

Ezután folytatódik a tágulási szak, vagyis a szülésnek az a része, ami egyre sűrűbb és egyre fájdalmasabb méhösszehúzódásokkal jár, ezáltal a méhszáj egyre jobban kitágul. A vajúdás ideje előre kiszámíthatatlan: lehet egy óránál kevesebb, de lehet akár egy napnál hosszabb is. Míg egyesek a sorozatos fájások során fokozatosan kimerülnek, elgyengülnek, mások a különböző lazító technikáknak köszönhetően végig a helyzet urai maradnak.

Manapság a kórházak egy részében rendelkezésre állnak úgynevezett „alternatív vajúdási módszerek“, mint például a vízben szülés vagy a labdán vajúdás, de nem számít ritkaságnak gyertyafény vagy zene mellett szülni sem. A szülésnek ebben a szakaszában vehetők igénybe a különböző érzéstelenítési eljárások is, melyek közül napjainkban a legnépszerűbb az epidurális érzéstelenítés. A fájdalomcsillapítás témájában érdemes meghallgatni a választott szülészorvos véleményét: bízzunk benne, hogy feladatának és küldetésének megfelelően elsődlegesen az édesanya és a kisbaba érdekeit tartja szem előtt.

Az epidurális érzéstelenítés során a szakorvos a gerinc burkai közé egy műanyag csövecskét (úgynevezett kanült) vezet be, melyen keresztül egy Lidocain-szerű gyógyszert juttatnak a gerincvelő melletti térbe. Normál esetben a vajúdási szakasz végén a kismama méhszája öt ujjnyira tágul (10 cm). Ekkor kezdődik meg a szülés második fázisa, vagyis a kitolási rész, melynek végén világra jön az újszülött. A kismama maga is tudja, hogy közel a szülés vége, ugyanis összetéveszthetetlen végbélnyomást érez, és energiáit ösztönösen elkezdi összpontosítani. Ajánlatos az orvos utasításait pontosan követni, illetve légzőgyakorlatokkal segíteni az ellazulást és a koncentrálást.

A gátmetszés egy oldalirányú vágás a hüvely szélén, mely segítségével a baba könnyebben tud kibújni a megnagyobbodott nyíláson. A világra jött csecsemő légútjainak leszívása után a babát mielőbb a mama hasára teszik. A kicsi a vele született szopóreflexének köszönhetően rögtön az anyamellet kezdi keresni, majd miután megtalálta, a szopással próbálkozik (ez biológiai okok miatt nagyban segíti a tejtermelés beindulását). A pár perces baba-mama együttléttel azonban még nem ér véget a szülés. Míg a babát elviszik, lemérik és felöltöztetik, az édesanya a harmadik szakasz során „megszüli“ a méhlepényt.

A programozott szülés gyakorlatilag a szülés egy előre kitűzött időpontban (a betöltött 39. hét után javasolt) történő megindítását jelenti burokrepesztéssel. A betöltött 40. hét után szülés indítást javasolunk, ha a baba érdeke ezt megkívánja, vagy több mint egy héttel túl van a kiírt időponton. A szülés várható ideje után fokozott a magzat veszélyeztetettsége, az elöregedő lepény egyre kevésbé tudja ellátni a feladatát.

A császármetszést is programozhatjuk, ha a műtét javallata már a szülés megindulása előtt fennáll. Ekkor már előre lehet tudni, hogy a kisbaba császárral fog születni. Ez történik például, ha az anyuka már több gyereket szült császármetszéssel, ha a baba farfekvéses és az anya még nem szült hüvelyi úton, ha a méhlepény rendellenesen tapad (takarja a belső méhszájat).

Más esetben a műtétet a szülés megindulása után felismert szövődmény indokolja, például a méhlepény idő előtt leválik, vagy ha a baba és a mama között téraránytalanság lép fel (tehát a kismama medencéje anatómiailag túl szűk ahhoz, hogy a kisbaba átjusson rajta). Előfordul, hogy egy problémamentes terhesség után átlagosnak ígérkező szülés közben olyan komplikációk merülnek fel, amik nem várt orvosi beavatkozást, esetleg sürgősségi császármetszést tesznek szükségessé. Ilyenkor a vajúdó nő váratlan helyzetben találja magát, hisz a szüléssel kapcsolatos, hónapokig tervezgetett elképzelésein pillanatok alatt kell változtatnia, ami nem könnyű feladat. Fontos, hogy az ilyen helyzetekben a kismama az elkeseredés és az önvád helyett arra a tényre próbáljon meg fókuszálni, hogy valószínűleg babája életét köszönheti az orvosi beavatkozásnak.

Bár a várandósság vége felé a legtöbb kismama már alig várja, hogy kibújjon a baba, sokan tapasztalnak félelmet, feszültséget is a szülés közeledtével. Ez teljesen természetes jelenség, amin sokat segíthet, ha megfelelően tájékozódsz arról, hogy mire számíthatsz. A cikkből megismerheted a szülés menetét egészen a vajúdástól a kórházban töltött napokig. Bár a test önmagától, természetes folyamatként készül fel a szülésre, a lelki felkészülés érdekében érdemes minél több információt szerezni a témában. Azok a kismamák, akik előre megismerik a szülés menetét, általában jobban képesek ellazulni a szülés alatt. Márpedig az ellazulás sokat segíthet abban, hogy minden könnyebben, rendben menjen.

A szülés első szakasza: a vajúdás

A szülés első szakasza a vajúdás. Ilyenkor tágul ki a méhszáj, majd megreped a magzatburok, és elfolyik a magzatvíz. A szakasz időtartama egyénenként eltérő. Első szülésnél általában hosszabb ez a folyamat, míg második vagy többedik szülésnél gyakran rövidebb.

1. Az első, azaz latens fázisban elkezdődik a méhszáj kitágulása, de még nem jelentkeznek erős fájások. A szakasz akár 24 órát is eltarthat.

2. Ebben az időszakban a szülési fájások már rendszeresen és egyre gyakrabban jelentkeznek. Megnő a fájások ideje és erőssége is. Jelentkezhet az úgynevezett tágulási vérzés is, ám ez maximum a menstruáció mennyiségével megegyező lehet.

A szülési fájdalmakat sokszor összekeverik a jóslófájásokkal. A jósló fájások már hetekkel a szülés előtt jelentkezhetnek, de nem annyira erősek és nem rendszeresek. A szülési fájások rendszeresen jelentkeznek, az egész hasra kiterjednek és nem enyhülnek pozíció változásakor. Eleinte 20-25 másodpercig tartanak, majd hosszabbá és intenzívebbé válnak - a tágulási szakasz vége felé már 30-35 másodpercig is eltart egy fájás.

A magzatvíz általában az aktív fázis végén folyik el, ilyenkor már legtöbbször a kórházban van a kismama. Fontos tudni, hogy a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem biztos, hogy egyszerre távozik, erős folyással. Előfordulhat, hogy csak kisebb szivárgást érzékelsz. Néhány esetben előfordul, hogy a magzatburok idő előtt, még a fájások megjelenése előtt elreped, és a magzatvíz elkezd szivárogni.

A latens fázis vége felé, az aktív fázis elején érdemes elindulni a kórházba. Általánosságban elmondható, hogy az ideális időpont akkor van, amikor a fájások már kb. 10 percenként jelentkeznek. Extra tipp: A kórházi csomagot érdemes két részre bontani. Egy táska kell a szülészetre, egy másik pedig arra az időszakra, amikor már megszületett a baba.

Ma már a legtöbb kórház engedélyezi, hogy az apuka vagy egy közeli hozzátartozó elkísérjen és veled lehessen a szülés alatt. A kórházba érkezéskor végeznek manuális, hüvelyi vizsgálatot. Ilyenkor a szülésznő ellenőrzi, hogy mennyire tágult ki a méhszáj, és megvizsgálja a magzatburok állapotát is. Ezen kívül CTG vizsgálat is történik, amely során figyelik a baba szívverését és a méhösszehúzódásokat. Ha mindent rendben találnak, a vajúdás utolsó szakaszát a szülőszobán töltöd majd. Ilyenkor még ehetsz és ihatsz, sőt, ez szükséges is ahhoz, hogy legyen erőd a kitolási szakaszban. A szülőszobában a vajúdást elősegítő eszközöket is találsz. Gyakori kellék a fitlabda és a bordásfal, és sokszor veled tarthat a leendő apuka vagy a közeli családtag is. A társas támasz az egyik legfontosabb tényezője a szülésnek. Kórházanként változik, hogy alkalmaznak-e beöntést szülés előtt, ott érdemes tájékozódni a témában.

A szülés második szakasza: a kitolás

Amikor a méhszáj teljesen kitágult, szinte eltűnt, elkezdődik a kitolási szakasz. A fájdalom ebben a szakaszban a legerősebb, és már a tolófájások jelentkeznek, erős nyomási késztetéssel. Ilyenkorra a magzatburok már megrepedt, és távozott a magzatvíz. A magzat tehát ebben a szakaszban halad végig a szülőcsatornán. Szabályos fekvés esetén először a feje bújik ki, arccal az anyuka feneke felé fordulva. Majd kissé elfordul, és először az egyik, majd a másik váll követi.

A kitolási szakasz elején kell felvenni a szülési pozíciót. Fontos a szabad mozgás megteremtése, hiszen a test tudja/érzi milyen testhelyzetet vegyen fel kitolási szakaszban. Számos nem farmakológiai módszer áll rendelkezésre (mint pl. ● Epidurális érzéstelenítés: a gerincvelőbe fecskendeznek injekciót, ez nem okoz altesti érzéstelenséget, csak a kontrakciók érzését veszi el. ● Nem gyógyszeres lehetőségek is vannak a fájdalom csillapítására.

Ma már viszonylag ritkán alkalmaznak gátmetszést szülés közben. A gátsérülés oka nem a fel nem készített gát és nem is a túl nagy baba születése. Oka lehet a nem megfelelő szülési pozíció, illetve az ok nélküli "nyomatás". A szülésznő gondoskodik a gátvédelemről, sokszor olajos masszázs formájában. Amennyiben szeretnéd gátadat masszázzsal felkészíteni gyűjts információt a gátmasszázs helyes technikájáról és az erre a célra megfelelő olajokról.

Szakmai irányelv szerint a komplikációmentes szülés után a baba azonnal az anya mellkasára helyezhető és kezdődik az oly fontos aranyóra. A kötődés kialakulása miatt nagyon fontos a bőrkontaktus. A köldökzsinórt legtöbbször még nem vágják el ilyenkor - általában addig várnak, amíg megszűnik benne a vérkeringés. A késleltetett (természetes) köldökellátás, tehát a köldökzsinórban megszűnő keringés utáni átvágás már bevett protokoll.

A szülés harmadik szakasza: a méhlepény megszületése

A baba megszületése után hamarosan leválik és megszületik a méhlepény, és vele együtt a magzatburok. Ekkor már a fájások viszonylag enyhék, egy tolás általában elegendő.

A szülést követő időszak

A szülést követő 2 órán keresztül az újdonsült család együtt tölti az aranyórát, fontos szakasza ez a szülővé válás folyamatának. Ilyenkor a szülésznő rendszeresen ránéz a babára, hogy minden rendben van-e, de az anyuka és az újszülött vizsgálatai, mérése, fürdetése csak ezután történik meg. Ha mindent rendben találnak, akkor az újszülöttet mellre helyezik, és megtörténik az első szoptatás. Ilyenkor még csak az úgynevezett előtejet termeli az anya szervezete - ám ebben rengeteg fontos tápanyag, immunanyag található.

Természetes, hogy a leendő szülőket leginkább az izgatja, meddig fog tartani a szülés. Ezt kivétel nélkül mindenki megkérdezi, aki belép a szülőszobába. Az első gyermeküket szülő nők esetében rendszerint 9-15 órába telik, amíg a méhszáj teljesen kitágul (10 cm-nyire). Ebben a szakaszban kb. 2 órával kalkulálhatsz centiméterenként. A méhszáj kitágulása után következik a kitolási szakasz. Ekkor már a hüvelynek kell tágulnia, hogy a baba áthaladjon rajta. Az erős "nyomatás", illetve a kitolási szakasz indokolatlan gyorsítása felesleges és sérülést okozhat. Ezen kívül különböző vizsgálatokat is végeznek az újszülöttön.

tags: #szules #kimaszik #a #gyerek