A szülési élmény sok nő életének egyik legfontosabb és legmeghatározóbb eseménye. A kórházi körülmények, a személyzet hozzáállása és a szülés lefolyása mind hozzájárulnak ehhez az élményhez. Ez a cikk a váci kórház szülészeti tapasztalatait mutatja be, elemezve a különböző szempontokat, a kórház állapotától kezdve a személyzet segítőkészségén át a szülés lefolyásáig és a gyermekágyas osztály körülményeiig.
Kórházi környezet és felszereltség
A kórház állapota vegyes képet mutat. Bár volt olyan beszámoló, amely szerint a kórházat 2013-ban újították fel, és az állapota jó, más tapasztalatok szerint az ágyak állapota borzasztó volt, kényelmetlen, és kerti székek is voltak a kórtermekben. Az ezeréves ágy melletti szekrények is említésre kerültek. A liftek nem működtek, ami problémát jelenthetett a hatodik emeletre való feljutásban, különösen terhes nők számára.
A mellékhelyiségek és zuhanyzók állapota általában jó volt, azonban higiéniai hiányosságok is előfordultak. A COVID-járvány idején nem volt vécépapír, kéztörlő vagy szappan sem a vendég, sem a kórtermi mellékhelyiségekben. Normál esetben 6 ágyra jutott egy zuhanyzó, járványidőszakban ez 4 ágyra csökkent.
A szülészet és szülőszoba korszerűsége tekintetében volt lehetőség alternatív szülési módokra, mint például kád, bordásfal vagy labda használata. Ezek rendelkezésre álltak, de nem mindig volt róla tájékoztatás. A beszámolók szerint volt bordásfal, labda és elvileg kád is.
A kórházban nem volt VIP szoba.
A koszt mennyisége és minősége vegyes volt. Az ebéd elfogadható, menzás jellegű volt, míg a reggeli és a vacsora elég szegényesnek bizonyult, gyakran csak kenyér és kevés vaj vagy kefír állt rendelkezésre.
Személyzet és kommunikáció
Az orvosok és a szülésznők segítőkészségét általában pozitívan értékelték. Az orvosok nagyon jók voltak, a szülésznők pedig nagyon kedvesek. A csecsemős nővérek a gyerekekért voltak, de az anyáknak nem mindig segítettek. Elvárták, hogy a csecsemőt kétóránként ébresszék és szoptassák, de ezt nem mutatták meg vagy magyarázták el.
Problémát jelentett, hogy a császármetszés után nem indult be a tej, és csak két nap múlva jelent meg az első csepp. Ebben az esetben tápszert csak külön kérésre és behozatal után kaptak. Egy esetben apuka hozta a tápszert, és némi kenőpénz fejében a portás fel is hozta.
A "szimpla" nővérek semlegesek voltak, de a vérnyomás- és lázmérés gyakorisága (reggel 5-kor és este 11-kor) zavaró volt, még alvásidőben is felkeltve az anyukákat.
A kommunikáció tekintetében is voltak hiányosságok. Bár az orvosok általában jók voltak, a hirtelen felgyorsult események és a kommunikáció hiánya néha feldúlt állapotot okozott. Egy esetben azonban a műtét előtt az orvos tájékoztatta a beteget a történésekről.
Hazamenetel előtt nem kaptak tanácsokat, sem zárójelentést, sem recepteket. Az elindulás is nehézkes volt, mivel a csecsemővizsgálatok miatt többször elaltatták a babát, és az anyának alá kellett írnia papírokat.
Szülésvezetés és beavatkozások
A szülésvezetés során említésre került, hogy 40+5 napra fektettek be, és hirtelen magas vérnyomás alakult ki, ami másnap reggeli császármetszéshez vezetett. Előtte nem volt magas vérnyomás, és nem derült ki, hogy ez volt-e a helyes döntés. Méhszájérlelő zselét kaptak az első éjszaka, majd azonnal a műtőbe került sor.
Császármetszés esetén az apa nem lehetett bent, de utána rögtön a mellkasára kaphatta a babát.
A COVID-járvány idején látogatási tilalom volt, csak csomagot lehetett leadni a kapuban, meghatározott időben. Normál esetben is korlátozott volt a látogatás, legfeljebb az üvegen keresztül lehetett megnézni a babákat.
A baba ellátásához nedves popsitörlőt, pelenkát, törölközőt és hazajövős ruhát kellett vinni. A kórház szoptatásbarát, ezért tápszert vagy cumit nem adnak, ezeket is vinni kell, ha szükség van rájuk.
A statisztikai adatok szerint a hüvelyi szülések aránya 48,74%, míg a császármetszés aránya 51,26%. A programozott császármetszések aránya 35,21%. A császármetszés okai között szerepelt a tágulás nem megfelelő üteme (35,42%), a fájásgyengeség (21,88%) és a romló magzati szívhang (11,46%).
A programozott császármetszések okai között volt korábbi császármetszés (34,78%), farfekvés (17,39%) és két korábbi császármetszés (13,04%).
A beavatkozások aránya magas volt. A gátmetszés 76,3%-ban történt, gyakran rutinszerűen vagy az első szülés miatt. Tájékoztatás és/vagy beleegyezés nélkül végzett beavatkozások aránya 39,24% volt.
A gyógyszeres fájdalomcsillapítás ritkán fordult elő, epidurális érzéstelenítést 6,19%-ban alkalmaztak.
A vajúdástámogatás terén támogatták az evést (26,8%), ivást (77,1%) és a szabad mozgást (63,59%). A természetes vajúdástámogatási módszereket általában ajánlották.
A kitolási szakaszban volt "Pihenj és légy hálás" szakasz (23,45%), amit megvártak (64,71%). Nem irányították a kitolási szakaszt (46,9%). Az anyai választás volt a kitolási pozíció (8,97%).
A lepényi szakban a méhlepény beavatkozásoktól mentesen született meg az esetek 53,5%-ában.
Az "aranyóra" tekintetében az azonnali bőrkontaktus 61,89%-ban valósult meg, császármetszés esetén ez 36,15% volt. A szőrkontaktus az apával közvetlenül a születés után 64,6%-ban történt meg.
A szoptatás már a szülőszobán 97,04%-ban megtörtént, míg a műtőben csak 16,2%-ban.
Az újszülött ellátás során a késleltetett köldökzsinór elvágás (1 percen túl) 72,57%-ban történt. A baba légútjait nem tisztították ki 40,74%-ban, és nem fürdették meg 51,46%-ban. A baba köldökére nem tettek hintőport, alkoholt stb. 48,62%-ban. Szemcseppet nem kaptak a babák 81,82%-ban.
A gyermekágyas osztályon a szülés után nem történt szeparáció, a babák éjjel-nappal az anyukájukkal lehettek (89,71%). Megmutatták, hogyan kell tisztába tenni a babát (76,41%), de megfürdetni csak 14,43%-ban. Az anya a fürdetéseknél és vizsgálatoknál is jelen lehetett (24,26%).
A szoptatástámogatás terén nem kértek tápszert vagy cumit a babának (98,41%). Segítettek a szoptatásban (94,22%) és a mellrehelyezésben (91,36%). Információt adtak az éhségjelekről (51,98%). Nem kellett mérni a babát szoptatások előtt és után (73,05%).
A baba pótlásáról is szó esett. A babák 91,41%-ban nem kaptak tápszert. Ha tápszerre volt szükség, azt az anya tájékozott beleegyezésével adták (50%).
A leggyakoribb tévhitek között szerepelt, hogy bizonyos mellbimbókkal nem lehet szoptatni, illetve hogy kerülni kell bizonyos ételeket.
Az érzések és tapasztalatok között szerepelt, hogy a szülést háborítatlannak élték meg, és a gyermekágyas részleg rooming-in rendszerben működött. A kórház 2010-ben elnyerte a "Bababarát kórház" címet.
A szülőszobán alternatív szülési módok lehetőségei, hidromasszázs- és fényterápiás fürdőmedence, nagy méretű plazma TV és bőr ülőgarnitúra állt rendelkezésre.
A statisztikai adatok kitértek a szülések számára (277), a hüvelyi szülések arányára (48,74%), az első gyermekét szülők arányára (65,7%), az alacsony rizikófaktorú várandósságok arányára (65,7%), a fogadott orvossal szülők arányára (11,19%), valamint a császármetszés arányára fogadott és ügyeletes orvossal.
A váci kórház szülészeti osztálya 2011 óta alkalmazza a nőgyógyászati nagyműtétek során a "Liga Sure"-technikát, amely kevesebb vérveszteséggel, rövidebb műtéti idővel és kevesebb utólagos fájdalommal jár. A kórházban négydimenziós ultrahangkészülék is rendelkezésre áll.
A kórház szülészeti osztálya a VI. emeleten, a nőgyógyászati osztály pedig a VII. emeleten található.
A kórházban a szülés dátuma (év, hónap) 2020. november és 2021. november is említésre került, ami eltérő tapasztalatokat eredményezhetett.
Egy tragikus eset is említésre került, amely a váci kórházban történt, ahol egy édesanya életét vesztette a császármetszés után. Ez az eset rávilágít a kórházi ellátás kockázataira és a sürgősségi beavatkozások fontosságára.
Az Infotv. (2011. évi CXII. törvény) hivatkozásai arra utalnak, hogy az adatvédelem és az információszabadság fontos szempontok a kórházi folyamatokban. Az adatigénylések és költségtérítések is említésre kerültek.
A statisztikákban szerepeltek olyan adatok is, mint az ikerszülések száma, a szülési testhelyzet, a köldökzsinór elvágásának ideje, a rooming-in rendszer megléte a gyermekágyas osztályon, valamint a VBAC (Vaginal Birth After Cesarean) sikeres aránya.
Az ambuláns szülés és az otthonszülésből érkezők fogadtatása is említésre került, pozitív tapasztalatokkal.
A szülésindítás aránya 31,79% volt, és a leggyakoribb okok között szerepelt a terminus túllépése (70,69%).
A beavatkozások között szerepelt beöntés (2,05%), borotválás (35,23%), rutinszerű vénabiztosítás (28,19%), oxitocin a vajúdás gyorsítására (55,5%), folyamatos CTG monitorozás (95,59%), mozgásra alkalmas CTG (60,77%), méhszájvizsgálat (96,34%), méhszájvizsgálat kontrakció közben (70,11%), méhszáj tágítás (37,43%), hasba könyöklés (27,78%), vacuum (0%), fogó (0%), burokrepesztés (55,14%).
A burokrepesztés okai között szerepelt a szülés beindítása (27,68%), gyorsítás (11,61%), vagy egyszerűen az, hogy nem mondták el az okot (21,43%).
A tájékoztatás és beleegyezés nélküli beavatkozások aránya magas volt, ami aggodalomra ad okot.
A szoptatásbarát módon kapott pótlás aránya 80,74% volt. A pótlás okai között szerepelt a túlzott súlyvesztés (38,96%) és az elég tej (35,06%).
A gyermekágyas osztályon a szülőkkel szembeni hozzáállás általában pozitív volt, de voltak negatív tapasztalatok is, mint például a nővérek durva viselkedése vagy a tájékoztatás hiánya.
A kórházi tartózkodás alatt a hazamenetelkor mindent egyedül kellett elpakolni.