A hozzátáplálás során számos kérdés merül fel a szülőkben, különösen az új ételek bevezetése kapcsán. Az egyik ilyen gyakori kérdés, hogy mikor és hogyan adhatunk virslit a babáknak. Fontos leszögeznünk, hogy semmi sem fekete vagy fehér a hozzátáplálásban, és a gyermek egészsége nem 1-1 alkalmon múlik, hanem a rendszerességen.
A virsli fogyasztásának kérdésében érdemes árnyaltan megközelíteni a témát. Bár a feldolgozott húskészítmények fogyasztása nem feltétlen előnyös a babák, kisgyermekek számára, sokan mégis imádják. A legfontosabb, hogy jó minőségű, magas hústartalmú terméket válasszunk, és a virsli ne legyen rendszeres része a baba étrendjének, hanem csak egyetlen része egy kiegyensúlyozott étrendnek.
A virsli összetétele és a biztonsági szempontok
A címkén fel vannak tüntetve a termék összetevői, elöl vannak azok, amelyekből az adott termék a legtöbbet tartalmazza. Minél magasabb a hústartalom, annál jobb (van olyan, ahol ez 75%). A jelölés szempontjából a hústartalom a késztermékre vonatkoztatva legalább 51%. Dietetikusként alapvető fontosságú a címkék elolvasása, és ezt szülőként is ajánlom bizonyos esetekben. Nem kell azért nagyon belemerülni és hinni a tévhiteknek, az a másik véglet.
Az összes negatív tulajdonsága közül a legfontosabb ellenérv a virsli alakja. Ez akár egyetlen alkalommal is okozhat komoly gondot. A virsli átmérője érme alakú: ez a forma a legkönnyebben és a leggyakrabban félrenyelt forma babák, kisgyermekek körében. Jó hír, hogy ez azért csökkenthető: egyszerűen a virslit kockázva kell felvágni a 2 év alattiak számára, 2-5 éves kor között pedig ha lehet hosszában (vagy félkörre), nem karikára!
A feldolgozott húsok (pl. virsli) fogyasztása kapcsán felmerül a kérdés, hogy vajon rákkeltőek-e. A kutatások nem egyértelműek még, de kapcsolat lehet közöttük. Azt ne felejtsük el, hogy mindig minden dózisfüggő, maga a víz is lehet káros nagy mennyiségben fogyasztva. Sajnos a magas hústartalom, esetleg a bio termék sem igazán mérvadó ebből a szempontból. A rák kialakulása szempontjából fontos kérdés a füstölés, a tartósításhoz használt vegyületek, a sózás, és ha még ezt a virslit esetleg meg is grillezzük, kap egy fekete színt (megég), az még nagyobb gond. Túl magas sótartalom: 1 éves kor alatt napi max 1 g! Ez a gyakorlatban nagyon kevés ám, a virsli sokat tartalmaz belőle.
A beltartalom is változó lehet: minőségi termék esetében más és más lehet a helyzet, de sajnos kapható itthon is nagyon silány termék is. A "bőrke" is aggodalomra adhat okot. Az étkezési melléktermékek (szeparált sertéshús, bőrke, étkezési vér, Laval-rost stb.) megengedett mennyisége húskészítményekben a késztermék tömegére vonatkoztatva, összesen legfeljebb 10% (m/m) mennyiségben ajánlott felhasználni, de csak hőkezelt készítményekben. Ezen belül a bőrkepor mennyisége legfeljebb 2% (m/m) lehet. Bőrkepor és nyers bőrke együtt nem használható fel.
Mikor és hogyan kínálhatjuk a virslit a babának?
Kivétel a virsli és a párizsi például, ezeken ha meg vannak főve, jóval könnyebb rágni. Az egyébként húst és darabos ételeket már stabilan evő 10-12 hónapos, egészséges gyermek 1-1x kaphat a megfelelő formára vágott virslit, biztonságos lehet. A lényeg a minőségi termék és az alkalmi kínálás.
Fontos leszögezni, hogy a virsli nem "A MENÜ" hanem a "menü EGYIK része". Ne legyen rendszeres. Mutassatok példát szülőként, hiszen a fenti kockázatok titeket, felnőtteket is érintenek. Ne legyen mindig otthon virsli/feldolgozott húskészítmény. Jól be lehet lőni, ha az egész családnak például heti 1-2 csomag van a hűtőben, és tartjátok ezt az adagot.
Fontos tudni, mi az a félrenyelés, mi a különbség az öklendezés és a félrenyelés között (az öklendezés félrenyelésbe tud torkollni), mit kell tenni, ha bekövetkezik a baba életkorának megfelelően. Ezért is javasolt a megfelelő formára vágás.
A hozzátáplálás általános irányelvei
A rendkívül elterjedt és divatos hozzátáplálási táblázatoknak gyakorlatilag nincs sok értelme, nincs tudományos alapja. Akkor, amikor az adott gyermek neurológiailag és pszichésen is megérett rá, ez betöltött 4-6 hónapos kor után várható, azaz például 4,5 hónaposan is lehet kezdeni a hozzátáplálást, ha úgy alakul. Négy hónapos kor előtt egyértértelműen nem javasolt elkezdeni a hozzátáplálást, mert veszélyes lehet és károkat okozhatunk a gyermeknek. Hogy pontosan mikor érdemes elkezdeni a hozzátáplálást, azt gyereke válogatja. Akkor érett meg a gyermek a hozzátáplálásra, ha segítséggel ugyan, de stabilan ül, fejét és nyakát jól tartja, mozgatja, irányítja.
Az anyatej mennyiségét fokozatosan kell csökkenteni a hozzátáplálás során úgy, hogy ne kapjon napi 1 liternél többet. Soha ne keseredjen el, minden gyermek más és más, valakinél gyorsabban, valakinél sokkal lassabban lehet csak haladni. Lesz, amikor néha kevesebbet eszik, másik nap pedig többet, és olyan is lehet, hogy teljesen elutasít napokig minden ételt és csak az anyatej kell neki, ez mind normális! Ne erőltesse, ne forogjon a család élete görcsösen a hozzátáplálás körül. Engedje, hogy a baba belenyúljon, “játsszon” az étellel, megnézze, próbálja magát etetni, lenyalhassa azt saját ujjairól. Etetés során soha ne feszítse ki a száját a kanállal, várja meg, amíg a baba kinyitja a száját, és ne etesse túl gyorsan!
Egy étel bevezetése során az elején normális, ha csak néhány teáskanálnyi ételt eszik meg. Ami fontos, hogy először egyféle összetevőjű étel adása javasolt, és 3-5 napig ezt javasolt adni kiegészítésképp az anyatej mellé. Ez azért fontos, mert ha egyidőben többféle új ételt kezdtünk el adni, és néhány nap múlva allergiás tünetek, hasfájás jelentkezik, senki sem fogja megmondani, melyik ételt okozza.
Hazánkban is komoly probléma a vashiány csecsemőknél, és éppen ezért az USA-ban a gabonaféléket és a pürésített húsokat részesítik előnyben az elsőként adandó ételekként - és ezzel maximálisan egyetértek. Ha valamire érdemes figyelni, az az, hogy vasban gazdag ételekből minél többet egyen a gyermek. A vörös húsok (disznó, marha) és a máj is sok vasat tartalmaz, zöldségek közül pedig a bab, borsó, lencse, csicseriborsó, zöld leveles zöldségek emelendők ki.
Gabonafélék alatt főként a rizst-rizspépet ajánlják: ez a legkevésbé allergén, vasat tartalmaz, de más gabonaféle is alkalmazható (pl zab, kukorica, árpa stb), sőt célszerű is többfélét adni a rizs potenciális arzéntartalma miatt. Ha rizset-rizspépet vesz, akkor pedig célszerű az alacsonyabb arzéntartalmút választani, de változatos táplálkozás mellett nem kell az arzéntól rettegni. Ezeket a gabonapépeket elkészítheti tápszerrel, anyatejjel, vízzel is, kezdetben szoptatás végén 1 teáskanállal adhat.
Nem tudok csodapraktikát mondani, csak egyet, ami a statisztikák és a kutatások szerint is működik: ne adja fel, kínálja fel újra és újra az elutasított ételt sokszor, nem erőltetve, változatos helyzetekben. Ezt javasolja az Uptodate.com is, rengeteg szakirodalom és kutatás igazolja, hogy sokszor 15x-i kínálás, próbálkozás (!) vezetett sikerre és fogadta el a gyermek az adott ételt. Amit az elmúlt 4 hétben 10x visszautasított, azt lehet, hogy holnap 11x-re meg fogja enni. Szóval nem kell feladni, ez teljesen normális, hogy ilyen kis makacsok!
A fentieken túl a legfontosabb üzenet: főbb irányvonalak vannak, szigorú hozzátáplálási irányelvek azonban nincsenek, hogy mikor ehet a gyermek körtét vagy gombát. Minden gyermek más és más, ne stresszelje túl, dőljön hátra, bízzon az ösztöneiben és próbálkozzon kitartóan!
Alapszitnű elsősegélynyújtás 3.0 - Csecsemő és gyermek légúti akadály eltávolítása
Mit ne adjunk a gyermekünknek?
Tehéntejet nagy mennyiségben (fehérje és ionösszetétele nem jó a veséjének, “túlterheli azt”, továbbá növeli a vashiány rizikóját).
Édesköményt se tea, se semmilyen más formában: bár ennek használata nagyon elterjedt világszerte babák hasfájása, emésztési problémák kezelése céljából (hatása persze finoman szólva kérdéses), egy esztragol nevű hatóanyagot tartalmaz, ami bizonyítottan rákkeltő.
Gyümölcslevet: a hiedelemmel ellentétben ez nem egészséges, túl tömény, hízlaló, még 12 hónapos kor után sem igazán jó ötlet.
Mindenféle hozzáadott só és cukor kerülendő: kimutatott, hogy hiába ízesíti így az ételeket, nem nő hosszú távon a hozzátáplálás sikeressége, viszont ha csecsemőkorában minimálisra csökkenti a sót, cukrot, akkor későbbi életében a sós-édes ízérzés küszöbértékét igazoltan csökkenti.
A méz szintén 1 éves kor alatt nem javasolt, ugyanis botulizmust (ételmérgezés, mely akár bénuláshoz is vezethet) okozhat.
A nyers tojás, nyers hal, penészes sajtok, füstölt áruk, cukrozott, magas só tartalmú, valamint koffeint tartalmazó élelmiszerek fogyasztása sem ajánlott.
Végül azért ne feledd, nem dől össze a világ ha a gyermek virslit eszik. Ne reagáld ezt túl, ha megtörténik, az nagyobb kárt tud okozni ha például a gyermek az ételt károsnak (számára ez egyenlő a rossz, ártó) címkézi. Az étel étel, nem rossz vagy jó számára.
