Az endometriózisról akkor beszélünk, amikor a méh belső nyálkahártyája (az endometrium) a méhen kívül, a szervezet más részein is megtalálható. Leggyakrabban a kismedencében, a petefészkekben, a petevezetőkben, vagy a hashártya felszínén ágyazódik be, de ritkábban a beleken, a tüdőn vagy akár a mellkas belső felszínén is megtelepedhet.
A szokásos menstruációs ciklus során a méhnyálkahártya a nemi hormonok hatására megvastagszik, felkészülve a terhességre. Ha nem történik megtermékenyülés, ez a szövet leválik és távozik. Amikor azonban ez a szövet méhen kívül helyezkedik el, ugyanúgy reagál a hormonokra: megvastagszik, de nem tud a szervezetből távozni. A zárt testüregekben felhalmozódó szövet ingerli a környező szerveket, cisztákat és hegszövetet képez, ami krónikus gyulladáshoz és összenövésekhez vezet.
Az endometriózis tünetei és okai
A betegség legjellemzőbb tünete a szokványos menstruációs görcsöknél erősebb fájdalom, amely a havi vérzés előtt és alatt jelentkezik. Gyakori panasz a közösülésnél érzett mély fájdalom, a rendszertelen és bőséges vérzés, valamint a deréktáji fájdalom, bélgörcsök, hasmenés vagy székrekedés. Ugyanakkor az endometriózis sok esetben tünetmentes, és csak a meddőség kivizsgálásakor derül fény a jelenlétére.
A kialakulásának pontos oka egyelőre ismeretlen, de több elmélet is létezik:
- Retrográd menstruáció: A menstruációs vér visszafele áramlik a petevezetőkön keresztül a hasüregbe, ahol a nyálkahártya-darabkák megtapadnak.
- Immunológiai és hormonális tényezők: Az immunrendszer gyengülése vagy a hormonháztartás egyensúlytalansága kedvez a szövetek rendellenes növekedésének.
- Genetikai hajlam: Megfigyelhető családi halmozódás, ami örökletes tényezőkre utal.
- Metaplázia: Bizonyos sejtek képesek endometriumszerű sejtekké átalakulni.
Diagnózis és kezelés
A nőgyógyászati vizsgálat nem minden esetben mutatja ki a csomókat. A legbiztosabb diagnózist a száloptikás hastükrözés, azaz a laparoszkópia adja, amely során szövetmintát (biopszia) is vesznek. A képalkotó vizsgálatok, mint az ultrahang, a CT és az MRI, a csomók elhelyezkedéséről és kiterjedéséről adnak információt.
A kezelés mindig egyéni elbírálást igényel:
- Fájdalomcsillapítás: Nem-szteroid gyulladásgátlók alkalmazása.
- Hormonterápia: Fogamzásgátló tabletták vagy egyéb hormonális készítmények, amelyek blokkolják a ciklust, lassítva a szövet növekedését.
- Sebészi beavatkozás: A laparoszkópia során eltávolítják a kóros elváltozásokat és az összenövéseket.
FBW Nőgyógyászat Plusz | Laparoszkópia endometriózis esetén: Eljárás és felépülés
Méhen kívüli terhesség: A kockázatok és felismerés
A méhen kívüli terhesség (ektópiás terhesség) az, amikor a megtermékenyített petesejt nem a méh üregébe, hanem például a petevezetékbe ágyazódik be. Ez az állapot nem normális, a magzat nem képes túlélni, és az anya számára is életveszélyes belső vérzést okozhat.
| Tünet | Jelentősége |
|---|---|
| Kimaradt menstruáció | Az első terhességi jel, de nem specifikus. |
| Éles alhasi fájdalom | Gyakran egyoldali, mozgásra vagy köhögésre fokozódik. |
| Barnás hüvelyi vérzés | Pecsételő, rendellenes vérzés a korai szakaszban. |
| Vállfájdalom, ájulás | Sürgősségi állapot, belső vérzésre utalhat. |
A méhen kívüli terhesség okai között gyakran szerepel a petevezeték korábbi károsodása (gyulladások, Chlamydia-fertőzés, hasi műtétek vagy korábbi ektópiás terhesség). A diagnózis során a hCG-hormonszint mérése és a hüvelyi ultrahang a legfontosabb eszközök.
Ha a terhesség korai szakaszban kerül felismerésre, gyógyszeres kezelés (metotrexát) is lehetséges, súlyosabb esetekben azonban laparoszkópos vagy nyílt műtét szükséges a petevezeték megmentésére vagy a vérzés elállítására. Mivel az endometriózis és a méhen kívüli terhesség is érintheti a termékenységet, a gyermekvállalási szándék esetén mindenképpen meddőségi szakember bevonása ajánlott.
tags: #endometriozis #mehen #kivuli #terhesseg