Emelés a harmadik trimeszterben: Tanácsok és tudnivalók

A terhesség, a nagy pocak megterheli a derekat, ezért a pocak növekedésével párhuzamosan el kell kezdeni tehermentesíteni a derekat. A modern szülészet-nőgyógyászat ma már sokkal árnyaltabban látja a terhesség alatti fizikai aktivitást, mint évtizedekkel ezelőtt. Régen a kismamákat szinte „betegként” kezelték, akitől minden nehéz tárgyat elvettek. Ma már tudjuk, hogy az egészséges, komplikációmentes terhesség alatt a mérsékelt fizikai aktivitás kifejezetten hasznos. Az általános ajánlások szerint a kismamáknak érdemes kerülniük a 10-12 kilogrammnál nehezebb súlyok rendszeres emelését, különösen a második trimeszter után.

A lényeg itt nem a tilalomban, hanem a mértékletességben és a technikában rejlik. A tudományos kutatások rámutatnak, hogy a hirtelen, rántásszerű mozdulatok és a hosszan tartó, statikus nehéz súlytartás azok, amelyek valóban növelhetik a koraszülés vagy a placenta leválásának kockázatát. A szervezetünk jelzéseire való odafigyelés alapvető. Ha emelés közben feszülést, keményedést vagy nyilalló fájdalmat érzel a kismedence tájékán, az egyértelmű stop-jelzés a testedtől.

A harmadik trimeszter: Felkészülés a szülésre

Egy átlagos terhesség 40 hétig tart, melyet három részre (trimeszterekre) osztunk. A terhesség kezdetét az utolsó menstruáció első napjától számoljuk. Az első trimeszter az 1-12. hétig tart, a második trimeszter a 13-27. hétig, míg a harmadik trimeszter a 28. héttől a szülésig. Ez az időszak leginkább a szülésre való felkészülésről szól.

A magzat fejlődése a harmadik trimeszterben

Ebben az időszakban a magzat szervei már kifejlődtek, növekedésük azonban még zajlik, a magzat csontjai és végtagjai szintén egyre erőteljesebben növekednek. Ekkorra az esetleges genetikai eltéréseket már felfedezték vagy kizárták, így a szülésre és a kinti életre való felkészülésen van a hangsúly. Bizonyos részletek vizsgálata információt nyújt a magzat megfelelő fejlődéséről; mint például a magzatvíz mennyiségének ellenőrzése, a méhlepény vizsgálata, a különböző magzati szervek érésének ellenőrzése vagy a magzat és az anya közötti véráramlás vizsgálata.

Ahogy növekszik a magzat, egyre kevesebb helye van a mozgásra. Szintén a harmadik trimeszterre tehető az az időszak, amikor a magzat megfordul, és fejjel lefelé helyezkedve, a medenceüregben várja a születés pillanatát. A kisbaba a trimeszter végére általában 50-54 centiméter hosszúra és 3-3,5 kilogrammosra növekszik. Érzékei, szervei és szervrendszerei ekkor fejlődnek ki teljesen. A magzat viselkedése az utolsó hónapokban megváltozhat, ami teljesen normális jelenség: mivel nagy méretük miatt egyre kevesebb hely áll rendelkezésükre a pocakban, ritkábban mozognak, de akár igen erőteljes rúgásokkal jelezhetik az édesanyának, hogy nem kell aggódnia, jól érzi magát.

Már jól is hall, ezért érdemes élni az alkalommal, és énekelni neki, beszélni hozzá. Megszületése után felismeri majd azokat a hangokat, amelyeket ilyenkor gyakran hall. Tudtad, hogy a babák ilyenkor már tudnak álmodni és szopják a hüvelykujjukat? A súlynövekedéssel párhuzamosan a ráncos bőr fokozatosan kisimul. Ebben az időszakban fejlődnek ki a körmök a kézen és a lábon, valamint kinő a haj is. Emellett pedig neuronok milliárdjai képződnek az agyban.

Vizsgálatok a harmadik trimeszterben

A harmadik trimeszterben a terhesgondozási vizsgálatokra 4-6 hetente kerül sor. A vérnyomás-, pulzus- és testsúlymérés, vizeletellenőrzés, a méhszáj állapotának vizsgálata, valamint a terhesség fejlődésének ellenőrzése minden alkalommal megtörténik.

Elvégzendő vizsgálatok a harmadik trimeszterben:

• Laborvizsgálat: vérkép, hemoglobin- és hematokritszint, ellenanyagszűrés, vizeletvizsgálat.
• Hüvelyváladék-tenyésztés (egyes Streptococcus baktériumok szűrése).
• Ultrahangvizsgálat a 30-32. és a 36-38. héten.
• NST-vizsgálat (non-stressz teszt), amely a magzati szívműködést, illetve a méhizomzat aktivitását rögzíti. Alacsony rizikójú terhesség esetén a 38. héttől hetente egyszer, 40. héttől minden második nap szükséges elvégezni.

A 36. héttől a kismamának hetente javasolt megjelennie az úgynevezett CTG-vizsgálaton is, ami a baba szívhangjának (és ez alapján általános állapotának), illetve a méh összehúzódásainak ellenőrzésére hivatott.

Élettani változások és lehetséges tünetek a harmadik trimeszterben

A legtöbb tünetet ebben az időszakban a megnövekedett méh (és a benne fejlődő magzat) okozza. Általánosságban elmondható, hogy a második trimeszternél leírt tünetek többsége intenzívebbé válhat vagy új tünetként megjelenhet.

Vérnyomás és pulzus

Emelkedhet a vérnyomás és a pulzus. A terhességi magasvérnyomás az egyik leggyakrabban előforduló kórkép, ezért a gyakori ellenőrzés rendkívül fontos. A gyakori 140/90 Hgmm fölötti érték kórosnak számít. Magasabb vérnyomásértékek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, amennyiben azzal együtt az alábbi tünetek valamelyike jelentkezik: fejfájás, szikralátás, jobb bordaív alatti fájdalom, hányinger, hányás.

Légzési nehézségek

A harmadik trimeszterben a légzés nehezebbé válhat, olykor légszomj is kialakulhat. Megjelenik a főként bordaközi izmokkal való légzés, ami a terhesség előtt jórészt a rekeszizommal történt. Ennek oka, hogy az anyaméhben növekvő magzat feljebb tolja a rekeszt, ezzel mérsékelten nyomva a tüdők alsó részét is. Légzési nehézségek lefekvésnél is jelentkezhetnek. Ez esetben legelőnyösebb a félig ülő helyzetben való alvás, amit párnákkal lehet kényelmesebbé tenni. Az utolsó trimeszterben gyakorlatilag bármikor tapasztalhatunk légzési nehézségeket, ami ilyenkor normális, de ha aggódnánk emiatt, érdemes szakemberhez fordulnunk.

Gyomor- és bélrendszeri problémák

A gyomor- és bélrendszeri problémák felerősödhetnek vagy új tünetként jelenhetnek meg. Ebben az időszakban a reflux, a gyomorégés és a székrekedés is gyakori, ezért a megfelelő folyadék- és rostbevitelre ügyelni kell. A terhesség során a bélműködés egésze lelassul, amelynek eredményeként a gyomorizmok és a nyelőcső ellazul. Ezáltal az emésztés során keletkező savak visszajutnak a nyelőcsőbe és a szájüregbe. A gyomorégést és az emésztési zavarokat az alábbiak segítségével próbáljuk megelőzni:

• Többször együnk keveset, és a fő étkezések között kapjunk be valamit!
• Rágjunk rágógumit, amely enyhíti a szájban lévő kesernyés ízt!

Mielőtt marékszámra kapkodnánk a savlekötőt, konzultáljunk szakemberrel!

Gyakori vizelési inger

Szintén erre az időszakra jellemző a vizelési inger gyakoribbá válása - ahogy nő a magzat, egyre nagyobb nyomás nehezedik a húgyhólyagra. Ezen kívül előfordul, hogy a vizelet nem ürül ki teljes mértékben a hólyagból, a pangó vizeletben pedig könnyebben elszaporodnak a baktériumok. Emiatt is fontos a kellő mennyiségű folyadékbevitel, illetve a higiénés szabályok betartása.

Terhességi csíkok

A bőrön legtöbbször a harmadik trimeszterben jelennek meg a terhességi csíkok. A megjelenés mértéke, jellege az egyén testi adottságainak függvénye.

Magzatmozgás figyelése

A harmadik trimeszterben a magzatmozgás figyelése rendkívül fontos, ugyanis ez az egyetlen fizikai visszajelzés a magzat jólléte felől. A 30. terhességi héttől a magzatmozgás számolását is kérheti a gondozó szülészorvos. Minden nap ugyanabban az időpontban (ajánlatos étkezés után) fél-egy órán keresztül szükséges figyelni a magzat mozgását.

Egyéb lehetséges tünetek

Amikor a terhesség a harmadik, vagyis az utolsó trimeszterbe lép, a kismama némiképp hasonlóan érezheti magát, mint az első harmadban. Az émelygés és rosszullét visszatérhet, a fáradtság pedig a legváratlanabb pillanatokban jelentkezhet, néhány másodperc alatt száz százalékról nullára csökken az energiaszint. Fájhat és kellemetlen lehet, annyira, hogy az az éjszakai alvásra és a hangulatra is kihathat.

Ha a harmadik trimeszterben a kismama szédül, annak az is lehet az oka, hogy a hátán alszik, ugyanis a mostanra nehézzé vált méhlepény elnyomhat egy olyan eret, ami miatt szédülés alakulhat ki. A terhesség vége felé a kismama kissé érzékenyebbé válik a fertőzésekre, és az utolsó trimeszterben egy makacs megfázástól is nehezebb lehet megszabadulni. Helyes tehát, ha különös gondot fordítunk a kézhigiéniára.

A láb vizesedhet, visszeresedhet; a vádli sokszor görcsöl; a has, a hát és a medence szúrhat, fájhat; a vizeletet pedig (ahogy a baba nyomja a hólyagot) esetenként nehezebb tartani. A növekvő pocak és a baba mozgása miatt éjjel álmatlanságot tapasztalhatunk.

Emelés és fizikai aktivitás a harmadik trimeszterben

Gyakori jelenség, hogy a kismama feladja, és nem próbálkozik edzéssel a harmadik trimeszterben. Önmagában is küzdelmes lehet egy nagynak érzett testet hordozni, ami esetleg itt-ott még fáj is. A testedzés azonban a harmadik trimeszter alatt is hasznos a jó közérzet szempontjából, és segíthet lehangoltság esetén is. A terhesség alatt végzett testmozgásnak sok előnye van. Segíthet a hangulatingadozások kezelésében, az energiaszint egyensúlyban tartásában és a jó alvásban is.

A második terhesség kihívásai

Amikor a második gyermekedet várod, a várandósság varázsa gyakran keveredik a mindennapi logisztika kőkemény valóságával. Míg az első babánál még volt időd pihenni, lábadat felpolcolva olvasgatni a fejlődéséről, most egy örökmozgó kisgyerek diktálja a tempót, aki nem érti, miért nem repülhet már olyan magasra apa vagy anya karjaiban. Az egyik leggyakoribb kérdés, ami ilyenkor megfogalmazódik a kismamákban, az emelés biztonságára vonatkozik.

A második várandósság során a tested már egyfajta „rutinnal” vág bele a folyamatba, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy könnyebb dolgod lesz. A szövetek, az izmok és a szalagok már egyszer megnyúltak, ami miatt a pocak gyakran hamarabb láthatóvá válik, és a tartóizmok is lazábbak lehetnek. Ez a lazaság a relaxin nevű hormonnak köszönhető, amelynek szintje már a terhesség elejétől megemelkedik. Amikor nehezet emelsz, ez a hormonális változás fokozott kockázatot jelent. A bokád, a térded és különösen a derekad instabilabbá válik, így egy rossz mozdulat sokkal könnyebben vezethet ránduláshoz vagy tartós fájdalomhoz.

A második babánál a hátizmok és a hasizmok már eleve egy korábbi megterhelés után próbálnak helytállni, ezért a regenerációjuk és a teherbírásuk is eltérhet az első alkalommal tapasztaltaktól. A méh súlya és a benne növekvő magzat, a magzatvíz, valamint a méhlepény együttesen módosítják a súlypontodat. Ez a súlypont-eltolódás folyamatosan változik, ahogy haladsz előre a trimeszterekben. Ha ehhez hozzáadunk egy 10-15 kilogrammos kisgyereket, az extra terhelés nemcsak a gerincedet, hanem a medencefenék izmait is próbára teszi.

Helyes emelési technika

A helyes emelési technika elsajátítása az egyik legjobb befektetés a saját egészségedbe. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy derékból hajlanak előre, ami hatalmas nyomást gyakorol az ágyéki gerincszakaszra és a hasfalra. Terhesség alatt ez a mozdulat hatványozottan káros. A kulcs minden esetben a lábakban van. Amikor le kell hajolnod a kisgyermekedért, állj terpeszbe, hogy stabil alapot biztosíts magadnak. Hajlítsd a térdedet, és guggolj le egyenes háttal. Fontos, hogy a gyermeket minél közelebb húzd a testedhez, mielőtt felegyenesednél. Minél távolabb van a súly a tested középpontjától, annál nagyobb terhelés éri a gerincedet. Soha ne csavarodj el emelés közben! Ha felvetted a gyereket, és meg akarsz fordulni, ne a derekadat tekerd el, hanem az egész testeddel, a lábaiddal fordulj irányba. A csavarodó mozdulat és az emelés kombinációja a leggyakoribb oka a becsípődéseknek és a szalaghúzódásoknak.

A medencefenék izomzata az egyik legfontosabb, mégis legkevesebbet emlegetett terület a terhesség alatti emelés kapcsán. Ezek az izmok tartják a kismedencei szerveket, és a terhesség során eleve hatalmas nyomás nehezedik rájuk. A második terhességnél a gátizmok már lehetnek gyengébbek az első szülés miatt. Ezért az emelés során különösen fontos a „lift-technika” alkalmazása: mielőtt megemelnéd a súlyt, tudatosan feszítsd meg a gátizmaidat, mintha egy liftet húznál felfelé a hüvelyedben. Ezzel egy belső támaszt hozol létre, amely segít ellensúlyozni a hasűri nyomást.

Mikor kell mindenképpen orvoshoz fordulni emelés után?

Bár a legtöbb esetben az emelés nem okoz tragédiát, vannak bizonyos állapotok és tünetek, amiket komolyan kell venni. A várandósság nem az az időszak, amikor bizonyítanod kell a fizikai teherbírásodat. Ha az orvosod veszélyeztetett terhességet állapított meg, az emelésre vonatkozó tilalmat szigorúan be kell tartani. Vannak egyértelmű vészjelek, amelyek fellépésekor azonnal abba kell hagynod minden tevékenységet. Az egyik ilyen az éles, késszúrásszerű fájdalom az alhasban vagy a deréktájékon. Ez jelezheti a szalagok túlnyúlását, de akár komolyabb problémát is. A hüvelyi vérzés vagy a szivárgó magzatvíz gyanúja esetén nem kérdés, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni. A méh keményedése, vagyis a Braxton-Hicks összehúzódások természetesek a második trimesztertől, de ha ezek az emelés hatására rendszeressé válnak, pihenésre kényszerítenek. A tested így jelzi, hogy az adott terhelés már sok volt neki.

Az alábbi táblázat összefoglalja az emeléssel kapcsolatos fontos tudnivalókat a harmadik trimeszterben:

Gyakran ismételt kérdések az emelésről a harmadik trimeszterben

1. Tényleg tilos 5 kilónál nehezebbet emelni?

Nincs egyetlen kőbe vésett szám, ami minden kismamára igaz lenne. Az 5 kilogramm egy általános biztonsági javaslat, de ha egészséges vagy és hozzászoktál a terheléshez, a tested ennél többet is elbírhat.

2. Okozhat-e vetélést egy egyszeri nehéz emelés?

Egy egészséges terhesség esetén egyetlen, véletlen nehéz mozdulat rendkívül ritkán vezet vetéléshez. A természet nagyon jól védi a babát a méhen belül.

3. Mi történik, ha emelés közben megkeményedik a hasam?

A has keményedése (Braxton-Hicks összehúzódás) a méhizomzat reakciója a terhelésre. Ha ez emelés után történik, az egy jelzés, hogy pihenned kell. Ülj le, igyál egy pohár vizet, és lélegezz mélyeket.

4. Hogyan tegyem be a totyogót az autóba emelés nélkül?

A legjobb módszer, ha beszerzel egy kis fellépőt, amin a gyermek magától fel tud mászni az autóba, majd onnan az ülésbe. Te csak irányítsd és tartsd az egyensúlyát.

5. Mit tegyek, ha a gyerekem csak a karomban nyugszik meg?

Ilyenkor próbálj meg leülni vele. Az ölelés hatékonysága nem függ attól, hogy állsz vagy ülsz. Ha nagyon sír és fel kell emelned, tedd azt a helyes technikával: guggolásból, egyenes háttal, és amint lehet, keress egy helyet, ahol leülhetsz vele.

6. Veszélyesebb a második terhességnél az emelés, mint az elsőnél?

Nem feltétlenül veszélyesebb a baba szempontjából, de a te testednek megterhelőbb lehet. Az izmok és szalagok már lazábbak, a medencefenék pedig gyengébb lehet az előző szülés miatt.

tags: #emelgetes #a #harmadik #trimeszterben