Talán mind gyakrabban jön szembe hasonló témájú cikk az interneten, egyre nyitottabb a párbeszéd. Talán dönti le a falakat számos szervezet és közösségi szerepvállaló, aki szót emel a problémával kapcsolatban. Kétség sem férhet hozzá: a gyermekbántalmazásról nem lehet eleget beszélni. Fel kell hívni a figyelmet az apró jelekre, a segítségadás lehetőségeire, a tényre, hogy a jelenség létezik, sokszor éppen olyan ajtók mögött, amelyek mögé senkinek nem jutna eszébe belesni. Egy biztos: a bántalmazott gyerekekből sebekkel együtt élő felnőttek lesznek. Ha benövi a var a sérülést, ha nem. De melyek azok a terhek, félelmek, hiányok, gyanúk, amelyeket ők a lelkükben kénytelenek cipelni évtizedeken át, és amelyeken valamiképp felül kell kerekedniük?
A gyermekbántalmazás olyan, gyermekek ellen elkövetett cselekedet, amely valóságosan vagy potenciálisan fizikai, illetve lelki károsodást okoz a gyereknek, sérti emberi méltóságát, akadályozza a fejlődést. Erőfölényen alapuló kapcsolatban zajlik, az elkövetője olyan személy, akinek az lenne a feladata, hogy biztonságot és bizalomteli légkört biztosítson a gyereknek, és felelősséget vállaljon érte. A bántalmazás lehet fizikai, szexuális, érzelmi bántalmazás, de ide tartozik az elhanyagolás is.
A gyermekbántalmazás formái
A gyermekbántalmazásnak és elhanyagolásnak nagyon sok formája lehetséges. Ezek közül legismertebb talán a fizikai nevelési eszközök alkalmazása. Nem csak a fizikai bántalmazás, ami sokszor elég nyilvánvaló a külsérelmi nyomok miatt. Kevésbé láthatóak pl. a gyermek szükségleteinek figyelmen kívül hagyása, felügyelet nélkül hagyása, veszélyes helyzeteknek való kitettsége, szexualitással kapcsolatos szituációknak, ingereknek, információknak való kitettség, lelki megalázás. Számos formája van a gyermekbántalmazásnak és elhanyagolásnak, amelyek komoly testi-, lelki károkat okozhatnak a gyermeknél.
Fizikai bántalmazás
A fizikai bántalmazás lehet szándékos, vagy túlzott fizikai büntetés. Sok szülő véli úgy, hogy a fizikai nevelési eszközök alkalmazása szükséges a megfelelő fegyelem, viselkedés kialakításához. Bántalmazó szülők esetében jellemző a kiszámíthatatlanság, a gyermek nem tudja, mikor mi válthatja ki a bántalmazást, nincsenek egyértelmű kiszámítható határok, szabályok. A bántalmazó szülő haragból cselekszik, minél dühösebb, annál intenzívebben. A gyermeket félelemben tartja viselkedésének kontrollálása érdekében. Ezáltal a gyermek nem azt tanulja meg, hogy hogyan kell viselkedni, hanem csak azt, hogy hogyan kerülheti el, a fizikai büntetést.
Figyelmeztető jelek: ha gyakori sérülések, zúzódások, vágások, stb.. érik a gyermek, ami keletkezéséről sokszor nem nyilatkoznak, vagy az előadott történet hitelességével kapcsolatban kétségek merülnek fel. A gyermek viselkedésére jellemző, hogy mindig éber, mintha valami rossz történésre várna, apró érintésektől is megretten.
Érzelmi és lelki bántalmazás
Az érzelmi bántalmazás során a környezet azt közvetíti a gyerek felé, hogy ő értéktelen, nem fogadják el, nem szeretik, legfeljebb addig, ameddig más szükségleteit kielégíti vagy azokhoz igazodik. Az érzelmileg bántalmazó környezet olyan elvárásokat támaszt a gyerekkel szemben, amit az koránál vagy személyiségénél fogva nem tud teljesíteni. Például egy introvertált, szorongó gyereket kényszerítenek, hogy egy gyerekműsoron menjen fel a színpadra és ha ezt nem meri, megszégyenítik. Vagy mondjuk neki kell elmenni kölcsönkérni pénzt a szomszédba, vagy a szülők sosem dicsérik, ellenben a szomszéd gyerekről csodákat zengenek. De érzelmi bántalmazásnak számít az is, ha a gyerek rosszul viselik és emiatt a szülő napokig levegőnek nézi, szeretetmegvonással bünteti.
Az érzelmi bántalmazás aktív formája, amikor a gyereket folyamatosan lekicsinylik, fenyegetik, hibáztatják, bűnbakká teszik, ijesztgetik, csúfolják, kirekesztik, vagy megszégyenítik. Bántalmazás az is, ha párkapcsolati vagy egyéb erőszak okán folyamatos feszültségben telnek a gyerek mindennapjai.
Pszichés értelemben nincs jelentős különbség: ugyanúgy a bizalom, a kötődés, az érzelmek szabályozása, az önértékelés sérülnek, ha valaki bármilyen bántalmazás részese, áldozata. Azonban a fizikai bántalmazás jobban definiálható, maga az elszenvedő is könnyebben fogalmazza meg, hogy „engem bántanak”, a fájdalom fizikai érzete egyértelműbb jelzés (ettől még ezekben az esetekben sem ez a legfájdalmasabb!). Pont a konkrétabban megfogható határok miatt a fizikai bántalmazás esetében könnyebben kérnek segítséget, illetve a környezet is hamarabb veheti észre, hogy baj van.
Elhanyagolás
A gyermek elhanyagolása nagyon gyakori típusa, mely a gyermek alapvető szükségleteinek kielégítésének elmulasztása, amely magában foglalja a megfelelő ételt, ruházatot, higiéniát, egészségügyi ellátás elmulasztását vagy a felügyelet hiányát. A gyermek elhanyagolását nem mindig könnyű észrevenni. Előfordul, hogy a szülő fizikailag vagy szellemileg képtelenné válik a gyermek gondozására, például súlyos betegség, sérülés, vagy pszichés problémák miatt.
Az elhanyagoláson belül találkozhatunk fizikai, érzelmi és oktatás-nevelésbeli elhanyagolással. Az érzelmi elhanyagolás során a gyermek érzelmi kötődése, biztonsága nem valósul meg, a szükségesnél kevesebb figyelmet kap a gyermek. Az elégtelen felügyeletből származó károk sokszor súlyosak, a testi épséget, az életet veszélyeztetik, maradandó károsodást, a gyermek halálát is okozhatják. Leggyakoribbak a háztartási balesetek, égés, forrázás, áramütés, leesés, vízbe fulladás, mérgezés.
Szexuális bántalmazás
A szexuális visszaélés, ill. bántalmazás egy nagyon bonyolult bántalmazási forma. Sok esetben nem jelenti azt, hogy fizikailag történik szexuális jellegű érintkezés. Az is ide tartozik, ha a gyermek olyan szexualitással kapcsolatos szituációnak, vagy tartalomnak, információnak van kitéve, ill. szemtanúja, mely túlmutat fejlettségi szintjének megfelelőtől. Minél közelebbi hozzátartozó követi el a gyermek sérelmére, annál inkább sérti a gyermeknek a világba, közeli hozzátartozókba vetett bizalmát, és annál nehezebben is tud segítséget kérni. A szexuálisan bántalmazott gyermekeket szégyenkezés, és bűntudat gyötri.
Figyelmeztető jelek: Genitáliák körül fellépő eltérések, fájdalom, fertőzés. Életkornak nem megfelelő (meghaladó) tudás, viselkedés a szexualitással kapcsolatban. Bizonyos személyek látványos elkerülése. Nem akar átöltözni pl.: testnevelés órán, vagy orvosi vizsgálat során. Terhesség.
A bántalmazás hatásai
Mindenfajta bántalmazás és elhanyagolás maradandó hegeket hagy maga után mind testileg, mind lelkileg. Többek között, bizalmatlanság, kapcsolati nehézségek alakulnak ki. Ha a szülőben/gondozó személyben sem bízhat meg, akkor kiben? Ezen alap nélkül nagyon nehéz megtanulni bízni az emberekben, vagy tudni, hogy ki megbízható. Értéktelenség érzés, önértékelési zavar alakul ki, ha rendszeresen becsmérlik, megalázzák a gyermeket. Ezen lelki problémáknak kihatása van az iskolai teljesítményre, és a társas kapcsolatokra is. Elhanyagolják iskolai kötelezettségeiket, alulteljesítenek, hisz úgy „gondolják”, nem hiszik el, hogy többre képesek. Az érzelemszabályozás, ill. érzelmek megfelelő kifejezése is gátolt lehet, sok esetben jelenhet meg szélsőséges formában. Felnőttkorban is gyakran jelentkezik még a szorongás, depresszió, indulatkitörés.
A bántalmazott gyerekekből sebekkel együtt élő felnőttek lesznek. Ha benövi a var a sérülést, ha nem. A bántalmazás hatásai nagyon hosszú távon, gyakran élethosszig fennmaradnak. Az áldozatnak a másokkal és saját magával ápolt érzelmi kapcsolata válik nehezítetté. Hiszen nehezebben bízik meg másban, enged közel magához, alakít ki intim kapcsolatot, köteleződik el hosszú távon, gyakran önértékelési problémákkal küzd, „nem szereti magát”. Ezeket sokan évekig, évtizedekig hordozzák, nagyon nehéz átalakítani, letenni őket.
A bántalmazás hazudni tanít. A bántalmazás mindig tabu, a család, a kis közösségek, a társadalom szintjén is. Ebben az áldozatok is ugyanúgy együttműködnek, bele vannak kényszerítve, ami mögött félelem, bűntudat, szégyen áll. Ezért kell támogatni, hangot adni azoknak, akik veszélyeztetve vannak, hogy ne hallgatás vagy hazugság takarja el a bántalmazást.
A bántalmazott gyerekeknél megfigyelhető az önbizalom hiánya, tehát önértékelési problémái lesznek. A diktatúrák vezetői többnyire maguk is vert gyerekek voltak. Példaként említi Adolf Hitlert, akinek életútját többek között Alice Miller írónő is hosszasan tanulmányozta, és tanulságosan írt róla a Fekete nevelés című könyvben.
A bántalmazó szülő hatása
Milyen hatása lehet annak a típusú bántalmazásnak, amikor az egyik szülő bántalmazza a másikat, de a gyerekeket közvetlenül nem? Milyen szemmel nézik ilyenkor a gyerekek a két felnőttet? Azt gondolnám, mivel egy kicsi számára mindkét szülő idealizált, mindenható, hatalmas ellentmondás lehet, hogy az egyik agresszív, a másik pedig esetleg nem tudja kiemelni magát és őt a fájdalmas helyzetből. Mintha mindkét irányba sérülne a bizalom. A családon belüli erőszaknak bármilyen formája károsan hat, még akkor is, ha a szülők meg vannak győződve róla, hogy a gyerekük nem tud az erőszakról, mert például nem szemtanúja az agresszív viselkedésnek.
Az első, hogy visszahúzódik, bezárul, és megpróbálja a lehető legtávolabb tartani magát (fizikailag és érzelmileg) a kötődő kapcsolatoktól. A második, hogy azonosul a bántalmazóval, mert ezt látja „nyertes stratégiának”, és ő maga is hajlamossá válik ilyen viselkedésre. Ez nem törvényszerű, de sajnos igaz, hogy aki bántalmazást tapasztal, az az agresszív reakciót, mint normálist, automatikusat érzékeli, és még akkor is belsővé teszi, ha tudatosan elítéli, és küzd ellene. A harmadik pedig, hogy azonosul a bántalmazottal, beáll egyfajta partneri/védelmező szerepbe, és ezzel próbálja csökkenteni a saját tehetetlenség érzését. Ezek a gyerekek érzelmileg egy olyan terhet vesznek magukra, amit később is nagyon nehéz lerakni, mert egy gyereknek se lehet feladata, hogy a szülő gondviselője, oltalmazója legyen, hiszen ez egy fordított helyzet. Ez a három válasz egyszerre is megjelenhet, vagy felváltva.
A bántalmazó szülő hogyan hat a párkapcsolatokhoz való attitűdre? Amikor az azonosulásról beszéltünk, azt mondtuk, hogy alapvetően lehet azonosulni a bántalmazóval vagy a bántalmazottal (és ez a kettő össze is keveredhet). Itt nagyon fontos, hogy milyen nemű és milyen korú gyerekről gondolkodunk, illetve az, hogy ki kit bántalmaz (szülők egymást, vagy egyik, vagy mindkét szülő a gyereket). Tehát ahol egy kisfiú otthon erőszakosnak látja az apját, ezzel a „férfias” viselkedéssel azonosul, felnőttként szembe kell majd néznie a saját agresszív indulataival. Ahol pedig a bántalmazott anya védelmezője próbált lenni, ott egy másik férfiszerepet vesz magára. Ez azonban nagyon érdekes, hogy a kettő ugyanaz az „erősebb” férfi szerep, ami vagy agresszíven, vagy védelmező viselkedésben tud megjelenni. Viszont ehhez valószínűleg egy gyenge, „áldozat” típusú nőt fog választani. Ha egy gyereket bármelyik szülője bántalmazza, az elsősorban a kötődési képességére, önértékelésére lesz hatással, tehát arra, hogyan tud szeretni. Így ez mindenképp közvetetten hat a párválasztásra, felnőtt párkapcsolati működésre. Ezek az emberek később is hajlamosan magukat értéktelennek látni, a szeretet, más negatív érzésekkel kapcsolódott össze bennük.
A bántalmazott szülő szerepe a gyógyulásban
Tud-e segíteni a későbbi gyógyulásban, ha a bántalmazott szülő eléri azt a pontot, hogy támogatást kér, kilép, kiemeli a gyereket a helyzetből? Nagyon fontos szempont, amit kérdezel: egyáltalán nem mindegy, hogy a bántalmazott szülő hogyan reagál. Meghatározó, hogy mit lát egy gyerek: miként lehet túlélni, szembenézni, elviselni, vagy esetleg kiszállni egy ilyen helyzetből. Azok a gyerekek, akiknek a bántalmazott szülője (általában édesanyja) a gyermekével együtt elmenekült, elment a kapcsolatból, küzdelmet vállalt, elvált, azt a mintát is látják gyerekként, hogy van megoldás, van jobb út, nem csak beletörődni lehet.
A bántalmazás felismerése és megelőzése
A probléma felismerése a legnagyobb lépés a segítségnyújtáshoz. Amennyiben a szülő maga is bántalmazott volt gyermekként, akkor saját gyermeke bizonyos helyzetekben erős emlékeket, érzelmeket válthat ki belőle, melyek eddig esetleg elfojtásra kerültek. Előfordulhat, hogy bizonyos szituációk során elárasztja a düh, és nem tudja azt megfelelően irányítani. Fontos ennek felismerése, korai észlelése, mely alapján külső segítséggel új módszereket tanulhat az érzelmek kezelésére, a régi minták megtörésére. Fontos, hogy segítséget tudjon kérni a szülő, ezáltal megakadályozva a rossz bánásmód kialakulását, ill. fennmaradását.
A megelőzéshez nagyon fontos, hogy a szülő tisztában legyen a gyermek életkori sajátosságaival, mi az, ami egy adott életkorban elvárható. Ha reális elvárásokat támaszt gyermeke felé, akkor elkerülhetőek a csalódást, haragot kiváltó események. Megfelelő ismeretek birtokában így türelmesebbek, elfogadóbbak lehetnek a szülők gyermekükkel. A gyermeknevelés sok energiát igényel a szülőtől. Az állandó kialvatlanság, fáradtság következtében könnyebben válik ingerültté a szülő. Nagyon fontos, hogy családon belül, de akár külső kapcsolatok segítségével is osszák meg egymással a feladatokat, ezzel tehermentesítve a szülőt annak érdekében, hogy kiegyensúlyozottabban tudja ellátni gyermekét.
Pszichés zavarok előfordulása esetén nagyon fontos, hogy szakember segítségét kérje, illetve fogadja el a szülő saját egészsége, ill. A szülői minták, képességek, készségek tanulhatóak is. Fontos felismerni hibáinkat, és elfogadni a jó tanácsokat. A megfelelő fegyelmezési technikák tanulásában, keretek szabályok felállításában, ma már rengeteg könyv, illetve weboldal is segítségére van a szülőknek.
Ha nehezen kezeljük az indulatainkat, fontos, hogy keressünk segítséget. Ez nem szégyellnivaló, ellenkezőleg: egy igazán felelősségteljes döntés. Beszéljünk őszintén a gyerekkel, kérjünk bocsánatot, mondjuk el, hogy ez nincs rendben és segítséget fogunk kérni. Mindig van lehetőség gyógyulni, változtatni.
Mi a gyermekbántalmazás és elhanyagolás? Típusok, tünetek, kezelés és diagnózis
Segítség és jogi háttér
Magyarországon többek között a Gyermekvédelmi törvény szabályozza az ezzel kapcsolatos teendőket. Kiépült jelzőrendszeri hálózat segíti a felismerést, mely tagjai a háziorvosok, védőnők, egészségügyi szolgáltatók, köznevelési intézmények, családsegítő szolgálat, hivatal, rendvédelmi szervek, stb.. De természetesen minden állampolgár kötelessége jelzéssel élni, a gyermekvédelmi intézmények, ill.
A gyermekvédelmi törvény alapján: Gyvt. 5. A büntető törvénykönyv alapján: Btk. 208. § (1) Kiskorú veszélyeztetése: A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy - ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él -, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A gyermekbántalmazás felismerése a legnagyobb lépés a segítségnyújtáshoz. A probléma felismerése a legnagyobb lépés a segítségnyújtáshoz. Amennyiben a szülő maga is bántalmazott volt gyermekként, akkor saját gyermeke bizonyos helyzetekben erős emlékeket, érzelmeket válthat ki belőle, melyek eddig esetleg elfojtásra kerültek. Előfordulhat, hogy bizonyos szituációk során elárasztja a düh, és nem tudja azt megfelelően irányítani. Fontos ennek felismerése, korai észlelése, mely alapján külső segítséggel új módszereket tanulhat az érzelmek kezelésére, a régi minták megtörésére. Fontos, hogy segítséget tudjon kérni a szülő, ezáltal megakadályozva a rossz bánásmód kialakulását, ill. fennmaradását.
A támogatás célja a pozitív és egészséges családi kapcsolatok helyreállítása és mindenki biztonságának megőrzése. Általában a családok együtt akarnak maradni. A korai segítség segíthet megakadályozni a dolgok romlását, de előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a gyermekek igényei nagyon bonyolultak, vagy a kapcsolat annyira leromlott, hogy az elválasztás szükséges mindenki egészségének és biztonságának a megőrzése érdekében. Sok segítő program már rendelkezik bizonyítékkal a hatékonyságuk igazolására.
Ha felnőttként tudomásunkra jut, hogy egy gyerekeket érzelmileg rendszeresen bántalmaznak, ismeretlenül is tehetünk jelzést a területi Gyermekjóléti Szolgálat/Családsegítő Központ felé, sőt kötelességünk is!
tags: #elso #ujszulott #bantalmazas