A fogzás kezdetekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos, és az ínyén még semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig is kínozhatja a gyermeket. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén. Az áttörés után a fog koronája már pár hét alatt kibújik, és a kellemetlen érzés is mérséklődik.
A fogzás az első fog megjelenésétől a tejfogak teljes kibújásáig tartó folyamatot jelenti, ami általában 6 hónapos kor körül kezdődik és 2-3 éves korig tart. Az első tünetek megjelenésekor a baba gyakran még csak 3-4 hónapos, és az ínyén semmilyen elváltozás nem látható. Ilyenkor a mélyben megbújó foggyökerek növekedésének köszönhetően jelentkezik a kellemetlen érzés, ami akár hetekig is kínozhatja a gyermeket. Változó, hogy mennyi idő alatt tör át a fog, amikor akár fájdalmas, hólyagszerű véraláfutások is láthatók a baba ínyén. Az áttörés után a fog koronája már pár hét alatt kibújik, és a kellemetlen érzés is mérséklődik.
A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető. Az intenzív nyáladzással a csecsemők arca kipirosodik, felmaródik, orrukból vizes váladék ürül, székletük hígabb lehet, időnként nyálkás és pelenkakiütés társulhat. Elutasítják az ételt, kevesebb folyadékot fogyasztanak.
A fogzás jelei és tünetei
A fogzásnak többféle jele is lehet. Tipikusan ilyen, hogy a csecsemőknél fokozódik a nyálképződés, gyulladásszerű állapotba kerül az íny amiatt, mert az állcsontban változás történik, a piciny fog pedig elkezd áttörni az ínyt. Árulkodó jel lehet az is, hogy a kicsik kicsit nyűgösebbé, sírósabbá válnak, mindent bevesznek a szájukba, rágcsálják akár a kezüket is, nyomkodják az ínyüket.
A fogzásnak több fokozata is lehet: vannak kicsik, akiknél mindez fel sem tűnik, míg másoknál a nyálképződés annyira erőteljes, hogy a csecsemőnek az álla és a nyaka is folyamatosan nyálas lesz. Ez enyhe bőrpírt is okozhat. A csecsemőnek ez idő tájt a széklete is változhat, hígabb lehet. Emellett jelentkezhet enyhe hőemelkedés is, esetleg láz is. Utóbbi esetben már érdemes gyerekorvoshoz fordulni, de szimpla hőemelkedésnél erre még nincs szükség.
Sok baba nyűgösebbé válik a fogzás alatt. Ha a szülők bepillantanak a kicsi szájába, jól láthatják, hogy az íny duzzadt és vöröses, néha vérzés miatt még kékes is. Az a terület, amelyen a fog éppen kezd áttörni, egészen hólyagszerűvé is válhat. Az íny annál fehérebb, minél közelebb van hozzá a fog. Amikor az már áttöri, enyhül a duzzanat és visszahúzódik a gyulladás, bár a fog körül körkörösen még ekkor is látható pirosabb terület.
A fogzás helyi tünetekkel jár, nyálkahártya és ínygyulladás kíséretében. Az íny kékes-pirosas, érintésre fájdalmas lehet babádnak. Erősebb gyulladás esetén helyi gyulladáscsökkentő krémeket javasolt használni, mint például az OSA-gél, Dologél. Patikából recept nélkül beszerezhető készítmények: Dentinox gél (4 hónaposnál idősebb babáknak!), Gengigél, valamint más, lidokain és gyógynövény tartalmú helyi készítmények.
A fogzás okozta fájdalom jellemzően a fül felé sugárzik, ennek köszönhetően a gyermekek a fülüket téphetik, fejüket ütögetik (! szükség lehet a fülgyulladás kizárására is). Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a csecsemők ebben az időszakban gyakran kapnak el banális vírusfertőzéseket, amik már magyarázatot adnak a napokig tartó kifejezett hurutos panaszokra és magasabb lázra is.
A fokozott nyáltermelődéssel kapcsolatban jó hír lehet, hogy segíti a fogak mozgolódását, a rossz viszont, hogy napjában akár többször is át kell öltöztetni gyermekünket, mert teljesen elázik a ruhája, és megfázhat. Érdemes ebben az időszakban jó nedvszívó képességű kis kendőket használni, és rendszeresen szárazra törölni az arcát. Sok baba az öltözködéstől is igen csak nyűgössé válik. A nyáltól a száj környéke kipirosodhat, kiütésessé válhat.
Ha a baba állandóan megrág mindent, ami csak a keze ügyébe kerül, akkor biztosra veheted, hogy jön a foga. A folyamatos rágcsálással segít elviselhetőbbé tenni az ínyének feszülését, viszketését és minden más kellemetlenségét, ami a fogzással jár.
A csecsemő széklete is változhat, hígabb lehet. Emellett jelentkezhet enyhe hőemelkedés is, esetleg láz is. Utóbbi esetben már érdemes gyerekorvoshoz fordulni, de szimpla hőemelkedésnél erre még nincs szükség.
A fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okozhat. A szívóerő hatására megnövekszik a kellemetlen érzés. Fontos, hogy türelmesek legyünk és ne feledkezzünk meg a folyadék pótlásáról. Sok szülő tapasztal fogzás idején hígabb, gyakoribb székletet, de semmi esetre sem vizes hasmenést! Ilyen esetben feltétlenül forduljatok orvoshoz!
A fogzás időszaka alatt megemelkedhet a gyermek hőmérséklete, de magas láz nem kíséri a fogak megjelenését. Mérsékelt hőemelkedés a fog kibújása napján, előtti és utáni napon jelentkezik, azaz kb. három napig észlelhető.
A fogzás időszaka alatt a baba nyugtalan, nehezen alszik el, éjjel többször megébred. A fogzási panaszokat kísérheti hőemelkedés, enyhe láz. Ha a babának magasabb láza van 38 foknál, ezért valószínűleg nem a fogzás a felelős, keressük fel gyermekünk háziorvosát.
A fogak fejlődése és a fogzási sorrend
A tejfogak fejlődése már magzatkorban megkezdődik, nagyjából hathetes korban. A születés pillanatára már a tejfogak koronái is kifejlődnek, a gyökerük ekkor kezd el kiépülni. A tejfogak előretörése 6 hónapos kor körül kezdődik és nagyjából 2 éves korig tart. Szóródás persze lehet: van, akinél a folyamat már 3-4 hónapos korban megindul, egy-egy tejfog már ekkor előbújik. Olyan kicsi is van, akinél csak 9-11 hónapos kor körül kezdődik meg a fogzás, még ez is teljesen normális.
A fiúk foga általában később bújik ki, lányoknál ez a folyamat jellemzően hamarabb elkezdődik.
Először jellemzően az alsó kis fogak törnek előre, azokat követik a felső középsők. Harmadik körben az oldalsó kis metszőfogak bújnak elő, amelyeket nagyjából egy-másfél éves kor körül az első kis őrlőfog követ. A következő lépésben általában a szemfogak jelennek meg, végül pedig, nagyjából két éves kor körül a leghátsó őrlőfogak törnek elő.
A fogzás sorrendje nem kőbevésett dolog, így ne tekintsünk rá úgy, mintha kötelező érvényű lenne az időrend betartása minden babára nézve. Nem lehet itt sem mindenkire érvényes folyamatot megfigyelni.
Nem az alsó metsző foga nőtt ki először a babámnak. Vannak, akik nem az „előírt” sorrendben fogzanak. Ahogy már korábban említettem, nincs szabály!
Ha egy éves korig nincs nyoma az első tejfognak, érdemes orvoshoz fordulni.
Nagyon ritkán, de előfordul, hogy a tejfogak csökevényes formában már születéskor megjelennek, jellemzően az alsó metszőfogak területén. Ezek általában még nem a rendes tejfogak, igazi gyökerük sincs. A valódi tejfogak csak később, ezek kiesését követően jelennek meg. A csökevényes fogaknál mindig figyelni kell, hogy azok mozognak-e. Ha igen, akkor érdemes őket eltávolítani, hogy a csecsemőnek ne okozzanak panaszokat, másrészt hogy szoptatásnál se zavarjanak. Azt, hogy magára az eltávolításra szükség van-e, a fogorvosok már jellemzően a fog alakjából látják.
Ha a fogzás valamilyen okból kifolyólag késik, akkor egyéves kor után meg kell keresni ennek okát. Korábban erre nincs szükség, mert mivel a késés még nem kóros, a kicsiket csak fölöslegesen terhelné a sugárzás. Másrészt a röntgen pici korban eleve nehezen kivitelezhető.
Olyan ritka betegség is van, amelynél nagyon sok fogcsíra van, viszont azok nem mutatnak áttörési hajlamot. Ezt a röntgen sem minden esetben képes kimutatni, de az esély megvan rá.
A fogzási rendellenességek gyakran állcsontfejlődési zavarral is együtt járnak, azokat látva már várható, hogy gond lehet a fogzásnál is. Ha a piciknek nincs elég fogcsírájuk, akkor meg kell várni, míg a meglévők kibújnak, ezt követően pedig kivehető pótlásokat kell készíttetni a gyerekeknek. Ez egyrészt az esztétikai és a pszichés fejlődés segítése miatt fontos, másrészt a rágás miatt is. A kicsik pótlásait a növéssel párhuzamosan rendszeresen cserélni kell. Ha teljes protézisre van szükség, akkor azt legalább félévente ellenőrizni kell, figyelni kell az állcsont növekedését is.
A fogzás kezelése és a fájdalomcsillapítás
Ha az íny érzékeny, fájdalmas, érthető, hogy nincs kedve enni. Fontos, hogy türelmesek legyünk és ne feledkezzünk meg a folyadék pótlásáról.
Ha a kicsiknél a fogzás miatti fájdalom étvágytalanságot is okoz, akkor fájdalomcsillapítót, jellemzően kúpot, enyhe, lokális készítményeket, gyulladáscsillapítókat, hűsítő zseléket is lehet használni. Kivételes esetben alkalmazható lidokain is, de csak kellő körültekintéssel, ritkán, maximum naponta háromszor.
Amikor már semmi nem segít, paracetamol vagy ibuprofen tartalmú fájdalomcsillapítók állnak még rendelkezésünkre (Pl.: Nurofen, Algoflex baby, Panadol baby stb.).
Kisgyermekeknek az ibuprofen (pl. Nurofen) illetve paracetamol (pl. Panadol) tartalmú szuszpenziók ajánlottak.
Két éves kor körül a leghátsó, nagyobb koronával rendelkező őrlőfogak kibújása viseli meg legjobban a kisdedeket. Ha mérsékelt a fájdalom, a csecsemő rendszeres foglalkoztatása, figyelmének elterelése elegendő lehet.
Az íny irritációjának megelőzésére érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltatni.
A szoptatás és üvegből való etetés során a szájban keletkező vákuum fájdalmat okozhat, azonban itatópohárból, vagy kiskanálból való kínálás kevésbé ingerli a fájdalmas ínyt.
Hasznos praktika az íny dörzsölése speciális műanyag dörzsölő-ujjal, illetve csörgők és hűtött (nem fagyasztott!) rágókák alkalmazása. Biztonságosan szilikon, vagy gumi rágókák használhatók, a ftalát és bisfenolA összetételű játékok mérgezőek.
Ma már szinte mindenhol lehet kapni különböző rágókákat, amiket erre a célra terveztek. Vannak hűthetőek, különböző formájúak, rücskösebbek és simábbak. Sophie zsiráf, ami természetes gumiból készül és 50 éve kézzel készítenek el minden egyes darabot.
Érdemes a bevezetett ételeket hígabbra készíteni és ebben az időszakban a jól bevált falatokkal kóstoltatni.
Speciális rágókákat szintén érdemes lehet a babának adni, azzal ugyanis nyomást tud gyakorolni az állkapocsra, segítve ezzel a fog áttörését. Ezeket az eszközöket érdemes használat előtt hűtőben tárolni, mert ezáltal hűsítik is az adott területet, csökkentik gyulladását. Már léteznek olyan rágókák is, amelyekbe pici víztartály került, ezáltal pedig tovább maradnak hidegek. Van ilyen termékből olyan, amelyet alapvetően az első fogakra terveztek, és olyan x-alakú is, amellyel inkább a hátsó fogak érhetők el könnyebben.
Ha az ehetetlen dolgok nem nyerik el a tetszését a babádnak, érdemes répával, almával próbálkozni. Sokan kenyérhéjat, kiflit, babapiskótát adnak ilyenkor, ami nem feltétlenül szerencsés.
Pozitívan reagálnak a babák a panaszt okozó részek óvatos masszírozására.
Több készítmény hozzáférhető a patikák polcairól, melyek az íny fájdalmát hivatottak csillapítani. A helyileg ható gélek esetén azonban érdemes körültekintően választani, fontos kérdés, hogy milyen idős kortól kezdhető biztonságosan a szer és milyen összetevőket tartalmaz. Több potenciálisan veszélyes hatóanyagot tartalmazó készítmény van forgalomban, melyek csecsemőkorban súlyos, életveszélyes mérgezéseket okozhatnak.
A benzocain egy helyi érzéstelenítő anyag, mely fogzás elleni szerekben történő alkalmazása külföldön 2011 óta, kétéves kor alatt nem ajánlott! Túladagolva csökkenti a vér oxigénszállító kapacitását, ezzel akár halálos, ún. methaemogolbinaemia betegséget idézve elő.
A lidokain tartalmú gélek is kerülendők, ugyanis allergiát okozhatnak, túladagolásuk pedig szintén súlyos mérgezést (görcs, légzészavar, agykárosodás, szívproblémák), helyi érzéstelenítő hatásuk félrenyelést, fulladást eredményezhet.
A homeopátiás szerekkel sokáig az volt a hozzáállás, hogy tökéletesen biztonságosak, kis mennyiségű, természetes anyagot tartalmaznak, melyekről feltételezhető, hogy gyógyhatásuk van. Ez egészen addig volt igaz, amíg alaposan meg nem vizsgálták a különböző szerek összetételét és kérdéses hatóanyag tartalmát. 2016 szeptemberétől az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer Engedélyeztetési Hivatal (FDA) azt tanácsolja, hogy semmilyen homeopátiás szert tartalmazó fogzás elleni készítményt ne alkalmazzanak csecsemőn.
A fogzás kapcsán a biztonságos összetételű helyi gélek (pl. Begedel, Anaftin) alkalmazása a legtöbb esetben megoldást jelent a baba panaszaira. Érdemes étkezés után, illetve lefekvés előtt kezelni az ínyt, így hatásuk tartósabb.
Amennyiben kifejezett éjszakai nyugtalanság, fájdalom társul a panaszokhoz, szájon keresztül alkalmazott gyulladáscsökkentő szer (paracetamol, ibuprofen) adása orvosi utasítás alapján, néhány napig lehetséges.
Osa fogíny gél: kamilla, szegfűszeg, zsálya, borsmenta és propolisz tartalmú; hűsít és nyugtatja az ínyt. Dologél fogínynyugtató gél: valeriana, kamilla és propolisz tartalmú. Dentinox: helyi érzéstelenítőt tartalmaz (lidokain), ezért maximum napi 3x alkalmazható.
A szájhigiénia a fogzás idején
Az első fog megjelenése nagy esemény egy baba életében, de a fogzás sajnos nem mindig zökkenőmentes, a később előtörő fogak esetében sem. Minél többet tud a szülő a folyamatról, annál jobban gyermeke segítségére lehet, hogy közösen átvészeljék az ezzel járó nehézségeket.
Az első fogak kibújásakor már érdemes speciális kis kefét is beszerezni. Már többféle babafogkefe is kapható, köztük olyan is, amelyiknek rágókája van. Ezekkel a picik idővel gyakorolni is tudják a fogmosást.
Ha a gyerekek már nagyobbak, akkor a kefére korosztályuknak szánt fogkrém is kerülhet filmszerű rétegben. Azért csak ilyen vékonyan, hogy még véletlenül se nyeljék le. De persze a nulla éves kortól használható fogkrémek akkor sem okoznak problémát, ha a pici esetleg lenyeli; ennek oka, hogy fluorid alig van bennük.
Az első évben a fogzománcnak kálciumra és egyéb ásványi anyagokra van szüksége a megerősödéshez. A túl sok egyszerű cukrot tartalmazó ételek felgyorsítják a sav képződést és közvetlenül roncsolják a fogakat. A sokszor és lassan elfogyasztott cukros ételek és italok magasan tartják a szájban a cukor szintet, ami azt jelenti, hogy a kálciumnak és a foszfátnak kevesebb ideje van a beépülésre.
Érdemes az új ételek bevezetését későbbre halasztani. Mindenevő babáknál a széklet lazító gyümölcsöket, ételeket is egy kicsit hanyagolni (pl.: szilva, szőlő, körte, alma, tejtermékek).
A megfelelő fogápolási rutin elmaradása megváltoztatja a száj mikroflóráját, az íny alatt és körül plakkok halmozódnak fel. A fogmosás csak akkor hatékony, ha megfelelő technikával és a megfelelő eszközökkel történik. A túl erős dörzsölés az íny irritációját eredményezheti!
Amennyiben fennáll az ínyvisszahúzódás gyanúja, akkor javasolt parodontológussal (a fogíny egészségével foglalkozó specialista) konzultálni a megfelelő diagnózis és kezelési javaslatok érdekében. Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő kezelési lehetőség személyenként változik.
A helyes és alapos fogmosás elsajátítása: Enyhébb fognyaki kopás esetén a fogorvos vagy dentálhigiénikus változtatásokat javasol a szájhigiéniás gyakorlatban. Például a puha sörtéjű fogkefe használata, a megfelelő fogmosási és fogselyemhasználati technikával ötvözve sikerre vezet.
Modern fogkőleszedés: Az Irányított Biofilm Terápiával már a fogkövet és lepedéket okozó bakteriális biofilm réteg is eltávolításra kerül. Rendszeresen elvégezve fogkő már alig, lepedékből pedig egyre kevesebb képződik.
Mélytisztítás: Ha az íny visszahúzódását ínybetegség okozza, akkor a parodontológus végzi az irányított biofilm terápiás tisztítást. Amikor jelentős mennyiségű ínyszövet veszett el, szükség lehet ínyszövet átültetésre. A műtét során egy kis szövetdarabot (általában a száj egy másik részéből veszik) helyeznek a szabaddá vált gyökérterületre, hogy lefedjék és megvédjék azt.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Rigler Mária fogorvosnak.
