A beteg gyermek tartós, személyes otthoni ápolása rendkívül megterhelő feladat lehet a szülők számára, mind fizikailag, mind lelkileg. Ez a helyzet nemcsak a mindennapi életet befolyásolja, hanem jelentős hatással lehet a család anyagi helyzetére és a jövőbeni nyugdíj összegére is.
Mivel az állandó felügyelet és ápolás gyakran lehetetlenné teszi a munkavégzést, a szülők anyagi biztonságának érdekében különféle állami támogatások és ellátások állnak rendelkezésre. Ezek célja, hogy segítsék a hozzátartozókat a nehéz helyzetben, és biztosítsák a beteg gyermek megfelelő otthoni gondozását.
Az ápolási díj és a gyermekek otthongondozási díja
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (Szt.) alapján két fő támogatási forma létezik a beteg gyermek otthoni ápolására: az ápolási díj és a 2019-től bevezetett gyermekek otthongondozási díja (GYOD).
Ápolási díj
Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Ápolási díjra jogosult az a nagykorú hozzátartozó, aki állandó és tartós gondozásra szoruló, súlyosan fogyatékos, vagy tartósan beteg tizennyolc év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi.
Az ápolási díj összege az ápolt személy egészségi állapotától függően alapösszegű, emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjként kerülhet megállapításra. Az ápolási díj időtartama szolgálati időnek számít a nyugdíjjogosultsághoz, és az ellátásban részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra is jogosult.
Ha az ápolást végző személy munkaviszonyban áll, kérelmére a munka törvénykönyve alapján a hozzátartozó személyes ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság járhat.
Gyermekek otthongondozási díja (GYOD)
A gyermekek otthongondozási díja (GYOD) 2019. január 1-jétől érhető el, és különösen a súlyos fogyatékosságukból eredően önellátásra képtelen gyermekeket ápoló szülők számára nyújt jelentős segítséget.
A GYOD-ra jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő, aki súlyos fogyatékosságából vagy tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről gondoskodik. A gyermek egészségi állapotát szakértői vélemény állapítja meg, és a betegség akkor tekintendő tartósnak, ha a gyermek előreláthatóan három hónapnál hosszabb ideig ápolásra, gondozásra szorul.
Egy szülő számára egyidejűleg csak egy gyermek után állapítható meg GYOD. Más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó is kaphatja a támogatást, ha a szülő már nem tudja ellátni az ápolást (pl. elhalálozott, szülői felügyeleti joga szünetel, vagy saját egészségi állapota miatt akadályozott).
A GYOD havi összege 2020-ban 123.910 forint volt, amelyből nyugdíjjárulék fizetése történik. Ha a szülő több, gondozásra szoruló gyermekről gondoskodik, az ellátás összege ennek másfélszerese is lehet. A GYOD időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül, és az ellátásban részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra is jogosult.
Tartós ápolást végzők időskori támogatása
A 2018-ban bevezetett tartós ápolást végzők időskori támogatása azoknak a szülőknek nyújt segítséget, akik már nyugdíjasok, de továbbra is gondoskodnak súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg gyermekükről.
A támogatásra az jogosult, akinek az öregségi nyugdíjra való jogosultságát megállapították, és legalább húsz éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, miközben legfeljebb napi 4 órában végzett otthonán kívül keresőtevékenységet, vagy otthon végezte azt.
A támogatás összege havonta 50.000 forint, ami nem minősül nyugdíjnak, hanem a nyugdíjhoz kapcsolódó időskori támogatás. Ez a lehetőség nyugdíj szempontjából is rendezett élethelyzetet teremthet az ápolást végző szülők számára.
Mit tegyen, ha gyermeke nem érzi jól magát?
A beteg gyermek otthoni ápolása során kiemelten fontos a gyermek megfigyelése, panaszainak és igényeinek meghallgatása. Ha úgy érezzük, hogy gyermekünk nincs jól, mindig érdemes felkeresni a házi gyermekorvost vagy a védőnőt tanácsért. Sok esetben az enyhe tünetek maguktól is elmúlnak.
Antibiotikumot csak orvosi utasításra szabad adni, mivel vírusos fertőzések esetén hatástalan. Súlyos gyermekbetegségek ritkák, de vészhelyzet esetén azonnal orvoshoz kell fordulni vagy a legközelebbi sürgősségi osztályt fel kell keresni.
Mikor kérjen sürgősen orvosi segítséget?
A gyermekek állapota gyorsan romolhat, ezért fontos tudni, mikor szükséges azonnali orvosi segítség:
- Magas láz, ami lázcsillapítóra sem reagál, és a gyermek aluszékony, nehezen ébreszthető.
- Légzési nehézség.
- Elviselhetetlen hasi fájdalom.
- Mély, nyílt, erősen vérző seb.
- Csecsemőknél a kutacs túlzott elődomborodása vagy behúzódása.
Mit tegyen, hogy gyermeke jobban érezze magát?
A gyermekek gyógyulását otthoni környezetben is segíthetjük:
- Biztosítsa a szoba megfelelő szellőzését, de kerülje a huzatot.
- Gyakran, kisebb mennyiségben kínáljon sok folyadékot a gyermeknek.
- Ha nem éhes, kínáljon tápláló folyadékokat, például tejet.
- Biztosítson elegendő időt a pihenésre, meséljen neki ahelyett, hogy a televíziót vagy elektronikus eszközöket használna.
- Beteg csecsemő esetén mindig legyen valaki ébren mellette, különösen az első hat hónapban, a bölcsőhalál szindróma kockázata miatt.
Fontos, hogy az ápolást végző szülő is pihenjen, amikor csak teheti, és kérjen segítséget családtagjaitól.
Gyermekápolási táppénz (GYÁP)
Amennyiben a szülő rendelkezik érvényes társadalombiztosítással, 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása esetén, vagy a gyermek kórházi tartózkodása alatt (illetve 12-18 éves gyermek esetén méltányosságból) jogosult gyermekápolási táppénz (GYÁP) igénybevételére, ha azt a kezelőorvos javasolja.
A GYÁP időtartama a gyermek életkorától függően változik:
- Szoptatás esetén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár.
- 1-3 éves gyermek esetén évenként és gyermekenként 84 nap.
- 3-6 éves gyermek esetén szülőként 42, egyedülálló szülőként 84 nap.
- 6-12 éves gyermek esetén szülőként 14, egyedülálló szülőként 28 nap.
A GYÁP összege a táppénz összegével azonos, és a biztosításban töltött időtől, valamint az esetleges kórházi ápolástól függ. Több beteg gyermek esetén is csak egy gyermek után vehető igénybe.
Munkajogi lehetőségek beteg gyermek esetén
A beteg gyermek otthoni ápolása esetén a szülőknek több munkajogi lehetőségük is van:
- Fizetés nélküli szabadság: A munkavállaló kérelmére a hozzátartozó ápolása céljából legfeljebb két évre vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot.
- Munkaidőbeosztás módosítása: A munkáltató a munkavállaló kérésére módosíthatja a munkaidőbeosztást, így a kieső napokat később ledolgozhatja.
- Keresőképtelenség (GYÁP): Orvosi igazolással keresőképtelen állományba lehet menni, ami alapján gyermekápolási táppénzre (GYÁP) lehet jogosult a szülő.
- Mentesülés a munkavégzés alól: A Munka törvénykönyve lehetővé teszi, hogy különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt a munkavállaló mentesüljön a munkavégzési kötelezettség alól. A gyermek hirtelen megbetegedése tipikusan ilyen körülménynek minősülhet.
A különböző ellátások igénylésével és a munkajogi lehetőségekkel kapcsolatban érdemes tájékozódni a területileg illetékes kormányhivatalnál, kormányablaknál, vagy a Magyar Államkincstár honlapján.
tags: #ellatasba #reszesulo #gyermekapolas