A petevezeték-elkötés, más néven sterilizáció, a nők számára az egyik legmegbízhatóbb, véglegesnek szánt fogamzásgátló módszer. Azonban, mint minden orvosi beavatkozásnak és fogamzásgátlási eljárásnak, ennek is vannak kockázatai és ritka, de előforduló szövődményei. Ebben a cikkben részletesen foglalkozunk a petevezeték-elkötés utáni teherbeesés esélyével, a beavatkozás menetével, kockázataival és a jogi hátterével.
Mi a petevezeték-elkötés?
A női sterilizáció (sebészi fogamzásgátlás) a fogamzó-képesség végleges megszüntetését jelenti. A beavatkozás lényege a petevezetékek átjárhatóságának megszüntetése, ezáltal a megtermékenyülés folyamatában szerepet játszó ivarsejtek egymásra találásának megakadályozása. A műtét végleges megoldást jelent, vagyis visszafordíthatatlannak tekinthető, bár vannak kísérletek a visszafordítására, ezek sikerrátája alacsony.
A sterilizáció latin eredetű kifejezés, jelentése: megfosztás a fogamzó- vagy megtermékenyítő képességtől. A női sterilizációt nőgyógyász szakorvos végzi.
Kiknek javasolt a petevezeték-elkötés?
A sebészi fogamzásgátlás csak azoknak a személyeknek javasolható, akik már nem terveznek több gyermeket. A beavatkozás elvégzésének feltételeit Magyarországon törvény szabályozza:
- A 40. életévét betöltött nők.
- Azok a nők, akik már legalább három gyermeket szültek.
A feltételek igazolásához személyazonosító igazolványra, illetve a gyermekek számának igazolásához születési anyakönyvi kivonatokra van szükség.
A sterilizáció indokolt lehet olyan esetekben is, amikor a magzat veleszületett fejlődési rendellenességének fokozott kockázata áll fenn (magas ismétlődési kockázatú genetikai betegségek, magzatkárosító gyógyszerek szedése, alkoholbetegség, kábítószer-használat stb.), vagy ha minden egyéb fogamzásgátló módszer eredményes használhatósága komoly gondokba ütközik. Ilyen egészségügyi okokból történő beavatkozás esetén nem érvényesek a fent említett korlátozások, és nincs várakozási idő sem.
A petevezeték-elkötés jogszabályi háttere és menete
A művi meddővé tétel szabályait az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187. §-a szabályozza. Ha a műtétet szülészeti eseménnyel (például császármetszés) egybekötve kéri valaki, akkor legalább hat hónappal a műtét előtt kell erről nyilatkozni a kórház Nőgyógyászati Osztálya felé. Ha a műtét nem szüléssel egybekötve történik, az első kérvény leadását követően hat hónappal meg kell erősíteni az igényt, és csak újabb hat hónap elteltével végezhető el a beavatkozás. Tehát ebben az esetben egy év gondolkodási időt ír elő a jogalkotó.
A műtéti előkészítés során nőgyógyászati, aneszteziológiai, laboratóriumi vizsgálatokra, valamint mellkas röntgen vizsgálatra kerül sor. A beavatkozás általános érzéstelenítésben (altatás) vagy egyéb érzéstelenítésben történik, és általában 20-30 percet vesz igénybe. Rendszerint egy éjszakai kórházi tartózkodás szükséges.
A beavatkozás módszerei
A petevezetékek lezárására többféle módszer létezik:
- Laparoszkópos eljárás: Kisebb, 2-3 alhasi metszésből vagy köldöksébből végzett beavatkozás. Előnye a kisebb műtéti megterhelés, a rövidebb kórházi tartózkodás és a gyorsabb felépülés.
- Hasi feltárásos módszer (laparotómia): Nagyobb metszésből végzett beavatkozás, amelyet akkor alkalmaznak, ha laparoszkópia nem kivitelezhető (pl. korábbi nagy hasi műtét miatt).
- Egybekötött műtétek: Gyakran más okból végzett műtét (pl. császármetszés) során végzik el utolsó lépésként.
A petevezetékek lezárásának technikái lehetnek:
- Lekötés fonállal.
- Átvágás és lekötés.
- Koaguláció (elektromos árammal történő hőhatás).
- Leszorítás műanyag vagy fém csatokkal.
- Elzárás rugalmas gyűrűk felhelyezésével.
A petevezeték-elkötés utáni teherbeesés esélye
Bár a petevezeték-elkötés a legmegbízhatóbb fogamzásgátló módszerek közé tartozik, hatékonysága nem 100%-os. Nagyon kis százalékban (kutatások szerint akár 2-5%-ban) kialakulhat egy jövőbeni terhesség az eljárás után is. Ennek oka lehet, hogy a petevezeték spontán módon újra átjárhatóvá válik az ivarsejtek számára (rekanalizáció).
Különösen fontos tudni, hogy ilyen esetekben jóval nagyobb a méhen kívüli várandósság esélye. Ezért vérzéskimaradás vagy erős alhasi fájdalom esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Kockázatok és szövődmények
Mint minden orvosi beavatkozásnak, a sterilizációs műtétnek is lehetnek kedvezőtlen következményei, bár a szövődmények ritkák:
- Fájdalom, rosszullét, émelygés.
- Hasi vagy váll fájdalom.
- Vérzés.
- A seb fertőzése.
- Hegesedés a bőrön.
- Sérv kialakulása a hegben.
- Vérrögképződés a lábban vagy a tüdőben.
A laparoszkópos műtétek speciális szövődményei lehetnek:
- A bél, a hólyag vagy az erek károsodása.
- Sérv kialakulása a vágás közelében.
- Tüdőtágulat.
- A női szervek vagy a húgyhólyag fertőzése.
A visszafordíthatóság és az asszisztált reprodukció
Ha a műtét elvégzése után a nő meggondolja magát, és mégis szeretne gyermeket, megpróbálható az eredeti állapotot helyreállító műtét elvégzése. Ennek sikeressége azonban rendkívül alacsony, és növekszik a méhen kívüli terhesség kockázata is. A visszafordító műtét sikeressége függ az alany életkorától, egészségi állapotától és a korábbi műtét típusától.
A sterilizáció elvégzése nem akadályozza meg egy esetleges lombikprogramban való részvételt. Az asszisztált reprodukciós módszerek (pl. lombikbébi program) segíthetnek a teherbeesésben akkor is, ha a petevezetékek el vannak zárva vagy sérültek.
Lombikprogram | Így egyesítik a szülők sejtjeit - 3. rész
A petevezeték-elkötés hatása a szexuális életre és a menstruációra
A petevezeték-elkötésnek nincs negatív hatása a szexuális életre: nem csökkenti a nemi vágyat, nem érinti a női nemi hormonok termelődését, a menstruáció továbbra is megmarad. Sokan a sterilizáció után hagyják el az addig használt hormonális fogamzásgátló tablettákat, ami néha a menstruációs rendellenességek felerősödésével járhat.
Összegzés és fontos tudnivalók
A petevezeték-elkötés egy rendkívül hatékony fogamzásgátló módszer, amely 99%-ban megakadályozza a nem kívánt terhességet, és nincsenek olyan mellékhatásai, mint egy hormonális fogamzásgátlásnak. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy nem 100%-os, és ritkán előfordulhat teherbeesés, ilyenkor pedig nagyobb a méhen kívüli terhesség kockázata. Az eljárás elvégzése előtt alaposan mérlegelni kell az előnyöket és hátrányokat, valamint a lehetséges kockázatokat.