Információk nagyobb babákról és fejlődésükről

A szülők számára mindig rengeteg kérdés merül fel a csecsemők fejlődésével és táplálásával kapcsolatban. Különösen igaz ez, ha a baba nagyobb a megszokottnál, vagy ha úgynevezett "többemberes" csecsemőről van szó. Ez a cikk részletesen bemutatja, milyen tudományos eredmények támasztják alá az anyatej fontosságát, milyen tényezők befolyásolják a babák növekedését és viselkedését, és hogyan kezeljük a felmerülő kihívásokat.

Anyatej és az immunrendszer fejlődése

Bár eddig is sejtették, hogy az anyatej befolyásolja a csecsemők immunvédekezését, mindeddig szinte semmit sem tudtak ennek mechanizmusáról. A kutatásból most kiderült, hogy az első hetekben majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt képződik a csecsemők szervezetében, ha anyatejet kapnak, mintha kizárólag tápszerrel etetik őket. Ezen immunsejtek az immunválasz szabályozásában játszanak szerepet. Például enyhítik az anyatejjel kapott anyai sejtekre beinduló immunreakciót, és csökkentik a gyulladást is. Ez tovább növeli az anyatej előnyös egészségi hatásainak számát, amelyek némelyike akár felnőttkorig is elkísérheti az embert.

Kiderült az is, hogy egyes jótékony bélbaktériumok, amelyek segítik a szabályzó T-sejtek működését, ugyancsak nagyobb számban fordulnak elő az anyatejes babák bélrendszerében. Az erről szóló tanulmány az Allergy szakfolyóiratban jelent meg. Toldi Gergely, a kutatás vezetője kiemelte, hogy olyan babákat vizsgáltak, akik időre születtek, komplikációmentes várandósságból császármetszéssel. Utóbbi azért volt fontos, mert a természetes módon való születés gyulladásos választ vált ki az immunrendszerből, és ez zavarta volna az eredmények értékelését.

A kutatók közvetlenül a megszületésük után vért és székletmintát vettek a csecsemőktől, majd háromhetes korukban ezt megismételték. Azt vizsgálták, hogy a T-limfociták (immunsejtek) hogyan változnak az első hetekben, és a baba immunsejtjei hogyan reagálnak az anyai sejtekre. A terhesség idején anyai sejtek jutnak a magzatba a méhlepényen keresztül, majd a megszületése után az anyatejjel a bélrendszerén keresztül is jut be az anyától származó sejt a gyermek vérkeringésébe. A kutató szerint eddig egyáltalán nem volt ismert, hogy ez immunológiai szempontból mit jelent, milyen reakciókat vált ki.

Minthogy a bélmikrobiom kutatása az utóbbi évtizedekben nagyon dinamikusan fejlődik, a bélbaktériumok összetételét is vizsgálták anyatejes babáknál, illetve kontrollként használt tápszeres társaiknál. "Az eredményeink azt mutatják, hogy az első három hétben jelentős változás történik a szerzett immunitásban. Erre azért nem volt eddig emberektől származó adat, mert nehéz kutatási célra vérmintát venni egészséges újszülöttektől. Az ismereteink ezért főként állatkísérletekből származnak" - magyarázta a neonatológus.

A szabályzó T-sejtek mennyiségének különbsége kifejezetten jelentős az anyatejes és a tápszeres babák között. A harmadik hét végére az anyatejjel táplált csoportban majdnem kétszer annyi szabályozó T-sejt lesz. Ez az a sejttípus, amely az egész immunválaszt szabályozza. Szerepet játszik a gyulladásos és autoimmun betegségekben, de fertőzések esetén is. Az immunválaszt nemcsak elindítani kell, hanem le is kell állítani, és ez a szabályozó T-sejtek funkciója. Az anya sejtjei az újszülött immunrendszere számára idegen antigéneket tartalmaznak, így szabályozás híján teljes erőből fellépne ellenük. Vagyis a több szabályozó T-sejt az anyai sejtek jobb tolerálását teszi lehetővé.

Ez a vizsgálat az immunrendszerben szerepet játszó sejtek mennyiségét mérte. Mint írják, arról ezek az eredmények közvetlenül nem adnak információt, hogy a tapasztalt különbségeknek van-e hatásuk a babák egészségi állapotára, betegségeikre, az immunrendszerük későbbi helytállására. A kutatók hosszú távon tervezik, hogy nyomon követik e gyermekek fejlődését.

Azért döntöttek úgy jelen esetben, hogy egészen kis korban, háromhetesen veszik le a csecsemőktől a második vérmintát, mert Angliában ekkor még nem kapnak kötelező oltásokat (a BCG sem kötelező ott), így kevés olyan külső körülménnyel kell számolni, ami befolyásolná az immunrendszerüket az anyatejen kívül. Más epidemiológiai vizsgálatokból azonban tudható, hogy a szabályzó T-sejteknél jellemző változás tapasztalható az allergiásoknál, az autoimmun betegeknél és a fertőzésen átesetteknél. Nem ismert az sem, hogy a háromhetes korban tapasztalt több szabályzó T-sejt vajon tartós különbséget jelez, vagy számuk rövid időn belül kiegyenlítődik az anyatejes és a tápszeres babák között. A kutató megérzése szerint bizonyos mértékig valószínűleg kiegyenlítődik a későbbi életszakaszban, de a korai történések ettől függetlenül fontosak maradhatnak a hosszú távú immunfejlődés szempontjából.

"A tudományos adatok alapján kijelenthetjük, hogy az anyatej minden tekintetben előnyösebb az újszülött számára. Viszont egyáltalán nem ritka, hogy az édesanyának kevés a teje, vagy egyáltalán nincs, ezért egyáltalán nem gondolom, hogy a tápszereknek nincs helyük az újszülöttek táplálásában, különösen a speciális, gyógyászati célú tápszereknek" - érvel Toldi Gergely.

Növekedési görbék és a fejlődés nyomon követése

Sok aggódástól kímélnénk meg magunkat, ha követnénk a növekedési vagy percentil görbéket. De mi is ez? Hogyan mérjünk? Hogyan kövessük? Azért, mert így ismerhetjük meg a gyermek tápláltsági állapotát. Van egy normál növekedési minta, egy standard, amelyet a szakemberek értékelnek, így megtudva, hogy a gyermek hogyan fejlődik élete során. Ajánljuk a WHO görbék használatát. Megmutatja, hogy milyen a gyermek normális növekedése a születéstől öt évig, optimális környezeti feltételek mellett. Ezek a szabványok minden gyermekre vonatkozhatnak, függetlenül az etnikai hovatartozástól, a társadalmi-gazdasági helyzettől és a táplálás típusától (pl. szoptatott/tápszeres). A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ezt a „WHO Multicentre Growth Reference Study” segítségével dolgozta ezt ki hat részt vevő ország összesített mintáját felhasználva.

Kisebb valószínűséggel mutatja a gyermekeket alultápláltnak, mint a CDC/ vagy akár a magyar görbék, mivel a WHO szabványait több országból származtatták, beleértve azokat is, amelyekben alacsonyabb az elhízás aránya. Azaz igen, előfordulhat, hogy egy baba a magyar KSH görbe alapján kicsi súlyú, míg a WHO görbén teljesen normál tartományba esik. A WHO-diagramokon a normál tartomány általában -2 SD és +2 SD között van (azaz -2,0 és +2,0 közötti Z-pontszám), ami megközelítőleg a 2. és 98. percentilisnek felel meg. Vagyis a percentilisek széle tök normális lehet, azt kell nézni, hogy a görbe merre tart: van-e megtorpanás, vonal átlépés, stb, lineáris a növekés. Egyes esetekben használjuk a Z-scoret is (pl. alultápláltság, elhízás esetén).

A növekedés befolyásoló tényezői

A gyerekek nem egyformák, ahogyan a felnőttek sem. Ha 100, 30 éves nőt egymás mellé állítanék, nem lennének egyforma magasak, és egyforma súlyúak. A PCT görbék pontosan ezt mutatják: ha 100 ugyanolyan nemű, ugyanolyan korú gyereket egymás mellé állítanék, a lemért gyerek hányadik lenne a sorban. A növekedést folyamatosan befolyásolja az alvás, trauma, stressz, regulációs zavarok, evészavarok, elhanyagolás, szegénység, étkezési nyomás, alacsony vasszint, alacsony kalciumszint, alacsony fehérjebevitel, D-vitamin-hiány, fertőzések, stb. A táplálási mód is kihat a növekedésre: a tápszerrel táplált babákhoz képest a szoptatottak viszonylag gyorsan híznak életük első három-négy hónapjában, majd viszonylag lassan. A legtöbb egészséges baba, gyermek normál módon növekszik. A normál növekedés során észrevehetünk ún. növekedési ugrásokat (gyors növekedési időszak), melyet egy kis nyugi, nem mérhető növekedési periódusok követnek. A normál növekedés tükrözi az általános egészségügyi állapotot és a tápláltsági állapotot. A kóros eltérések felismerését is segíti a PCT görbe követése (pl. a növekedés hirtelen megáll).

A növekedési ütem

• 0-3 hónapos korig: napi kb. 25-30 gramm súlygyarapodás.
• 3-6 hónapos kor között: napi kb. 20 gramm súlygyarapodás.
• 6-12 hónapos kor között: napi kb. 15-20 gramm súlygyarapodás.
• 0-1 éves kor: kb. 25 cm/év növekedés (0-6 hónap: kb. 16 cm, 6-12 hónap: kb. 9 cm).
• 1-2 éves kor: kb. 12 cm/év növekedés.
• 2-4 éves kor: kb. 8 cm/év növekedés.
• 4 éves kortól pubertásig: kb. 5-6 cm/év növekedés.
• Csúcspubertás: kb. 8-10 cm/év növekedés.

A mérés menete

1. Nyomtassuk ki a megfelelő pct görbéket (lehet appon is, de sokaknak fagy/törlődik idővel, én jobban szeretem írni és egy fiókba tenni). Kattints a megfelelőre alább, ami a WHO honlapjára visz. A görbéket nyomtasd ki, és írd bele gyermeked eddigi és mostani adatait. Vedd figyelembe, ha 10-én született, akkor kb. 10-i adatokat használj, ha ez nem így van, számolj rá (ne kerekítsd az adatokat, hónapokat, nem mindegy, hogy valaki 3 vagy 3,5 hónapos).
2. Az alábbi adatokat vezesd időrendben, pontosan, és írd be a megfelelő görbébe:
• Hossz: ideális esetben két felnőtt legyen ott. Egyenes, szilárd felületre ragassz mérőszalagot (vezetsz újszülöttmérőt is). Fektesd a babát a mérőszalag mellé. A feje a mérőszalag elejénél legyen, oda támasztva (könyvet tehet oda a másik felnőtt, ha nincs újszülöttmérőtök). A baba nézzen egyenesen, fejét ne biccentse. Nyújtsd ki a baba térdét, és kicsit feszítsd vissza a mezítlábas lábfejét: a sarkához ismét tegyél egy könyvet (mérőnél ez a lábléc), és mérd le a hosszát. 2x ismételd meg, ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételd.
• Súly: megfelelően kalibrált mérleggel.
• Magasság: létezik hivatalos szalag is, de a lényeg, hogy a falra erősített mérőszalag olyan helyen legyen, hogy ne legyen ott pl. szegélyléc. A gyerek a sarkát teljesen oda tudja tolni a falhoz. A vállak, a fej hátulja odaér a szalaghoz/falhoz. A fej egyenesen előre néz, nem biccent, nincs hajgumi, copf, cipő, zokni, stb. A fejéhez lehet klasszikusan könyvet tenni, és leolvasni a magasságot. 2x ismételd a mérést, ha nagyobb, mint 0,1 cm az eltérés, ismételd. HA azt látod, hogy a gyerek magassága az előző adathoz képest csökkent, valami biztosan nem jó.
• Testtömegindex (BMI): A BMI a testsúly és a magasság négyzetének aránya, amely segít felmérni a gyermek tápláltsági állapotát.
  • BMI < 5. percentilis: alultápláltság.
  • BMI ≥ 95. percentilis: elhízás.
  • BMI a 95. percentilis felett súlyos elhízás.

Súlyos elhízásban szenvedő gyermekek esetében a speciális BMI-diagramok, amelyek görbéi a 97. percentilis felett vannak, hasznosak a klinikai értékeléshez és monitorozáshoz. Sportoló gyerekeknél szintén óvatosan használható, nem tökéletes. Amikor akár a súly, akár a hosszgörbe az 5. percentilis alá, vagy a 95. percentilis fölé esik, ők kockázatnak vannak kitéve, és további mérlegelést, vizsgálatokat érdemelnek: milyen tünetei vannak? Hogyan eszik? Hogyan viselkedik ő és a szülei? Hogyan és mivel kínálják?

DE!!! Az eltolódás az első hat hónapban a percentilisek növekedése vagy csökkenésénél a növekedést elsősorban az intrauterin környezet befolyásolja, erre is gondolni kell. Kövesd gyermeked adataid, ne mérd hetente, ne stresszelj. A görbe kiértékelésében szakember segíthet! Személyes és online segítséget is ajánlunk Gyermektáplálási Központunkban, ahol minden esetben ellenőrizzük a görbéket is, a táplálást is. Ne hagyd magad megijeszteni, higgy a szemednek. Egy ideális világban a szakembereknél lenne ilyen görbe, és mindig megnéznék, amikor a baba, gyerkőc növekedését vizsgálják. Nem csak beírni kell egy adatot egy füzetbe, hanem ábrázolni, mit is jelent, remélem a fenti írással segítettem ezen.

A "többemberes" babák

A "többemberes" baba kifejezés ijesztő lehet. Miért lehet, hogy egy ilyen pici csöppség állandóan elégedetlen, pedig mindent megtettünk érte? Hogyan segíthetünk neki? Többemberesnek akkor nevezünk egy babát, ha a kicsi állandóan sír, nyugtalan, csak kézben tud megnyugodni, ezért állandóan foglalkoznia kell vele valakinek ahhoz, hogy elégedett legyen és csendben maradjon.

Okai lehetnek

1. Hiperérzékenység: Dr. Elaine Aron vezette be ezt a fogalmat, kutatásai szerint az emberek körülbelül 20%-a veleszületetten hiperérzékeny, azaz érzékenyebben reagál a zajokra, fényekre, a saját belső történéseire (emésztés pl.), és mások lelkiállapotára, hangulatára is. A hiperérzékeny babát zavarhatja az is, ha a bodyjában a címke súrolja a hátát, vagy ha kicsit nedvesebb a pelusa.
2. Félreértések: ha az anya időre szeretne etetni, altatni, túl korán próbál napirendet bevezetni, a baba érzékenyen reagálhat, pl. azért, mert éhes marad, nem elégíti ki a komfortszopási igényét, nem érti mit szeretnének tőle, ezért sírósabb, nyűgösebb lehet.
3. Idegrendszeri éretlenség: nem csak a koraszülött babák, hanem a 40. hétre születettek is lehetnek idegrendszerileg éretlenebbek.
4. Egészségügyi probléma: Sok anyukában elsőként az merül fel, hogy biztosan beteg a baba, azért olyan nyűgös, azonban néha ezek az egészségügyi problémák egyáltalán nem nyilvánvalóak. Leggyakrabban hasfájás vagy reflux miatt sírósabb és nyugtalanabb a baba kezdettől fogva, de hypertónia miatt is lehet sírósabb a baba az átlagosnál. Emellett pedig lehetnek a szopizási technikával kapcsolatos gondok (rövid nyelvfék stb.) is, amik miatt nem tud jóllakni a baba. Gyakran emellé még az erőteljesebb temperamentum is társul, ezért ami miatt az egyik baba nem sír annyira vagy egyáltalán nem sír, a másik baba szüntelenül nyugtalan.

Segítség és megnyugtatás

Jó hír, hogy a többemberes babákból is önálló kisgyerekek lesznek. Persze nem mindegy, hogyan vészeli át a család a nehéz időszakot. Sok baba már 3 hónapos korára nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, mint a születés utáni hetekben, mások 1 éves korig „növik ki” az állandó testközelség és szórakoztatás iránti vágyukat. Fontos, hogy hagyjuk őket fokozatosan, a maguk tempójában elszakadni, önállóbbá válni, semmit se siettessünk vagy erőltessünk, ugyanakkor tanítgassuk őket mindarra, ami önállóbbá teszi őket: a játék, a felfedezés öröme, az önálló evés és ivás stb. Vannak olyan gyerekek is, akik még később is bújósabbak, anyásabbak lehetnek, és még a dackorszakban is igényelhetik anya jelenlétét, és alvásnál az összebújást, azonban idővel ők is kinövik a „többemberességet”, különösen, ha nem kezdjük el „problémás” gyerekként kezelni őket és megtanuljuk felismerni, mikor miért sír a kicsi, mikor mi a valós igénye, hogyan tudunk neki abban segíteni és fokozatosan kialakítjuk a szokásokat és a határokat az életében, mert fokozatosan meg kell tanulnia, nem kell engedékenyebbnek lenni az élet minden területén csak azért, mert ő „nehéz eset” (pl. későn kell lefeküdnie).

Tippek a többemberes babák megnyugtatására

1. Szoptatás: a többemberes babák általában megnyugszanak, ha szophatnak és ez segít nekik pihenni, aludni is. Hagyni kell őket igény szerint és olyan hosszan szopizni, ameddig csak szeretnék, ez nem csak azért jó, mert addig is pihentek, hanem azért is, mert addig is csend van.
2. Zavaró ingerek kiiktatása: ne legyenek erős fények, háttérzajok (tévé, rádió stb.) körülötte, mert ezek csak fárasztják az idegrendszerét. Megnyugtathatják őket az ütemes hangok (dúdolás, susogás, tengerzaj, fehér zajok pl. ventillátor hangja). Különösen fontos számukra a rendszeres napirend, mert ez segít az egyes helyzetekhez (pl. altatás) való alkalmazkodásban.
3. Ételek: az érzékenyebb babáknál az érzékenység oka néha az, hogy mit eszik anya a szoptatás alatt. Az anya által elfogyasztott ételek hasfájást vagy érzékenységet okozhatnak: a puffasztó ételek, a tej, a tejtermékek, a koffein, de még pl. a citrusfélék is.
4. Segítség: ha van rá mód, hívj néha segítséget, rokonokat, nagymamákat, apukát, akik foglalkoznak a kicsivel, amíg te egy kicsit kifújod magad.

Nagyobb babák és a szülés

A várandósság vége felé az ultrahangos vizsgálat során elég gyakran hangzik el a vizsgálatot végző orvos szájából, hogy a baba nagy, sőt akár hogy túl nagy! Ilyenkor a legtöbb édesanya megijed és óhatatlanul arra gondol, hogy „Te jó ég, hát hogy fogom én megszülni ezt a gyereket!”. Egyes kutatók makroszómiáról, vagyis nagy születési súlyú újszülöttről 4 kilós súly felett beszélnek, mások pedig 4,5 kg felett. Abban azonban egységes a szakmai álláspont, hogy hát bizony az öt kiló feletti babák már nagyon nagynak számítanak. A makroszómiát általában ultrahangos méréssel vagy a pocak körbetapogatásával jósolják előre és való igaz, hogy a XX. század közepe óta megnőtt a babák születési súlya és gyakoribb a makroszómia, mint a korábbi évszázadokban. Magyar számokat ezzel kapcsolatban nem találtam, de 2017-ben az USA-ban a statisztikák szerint minden tizedik baba nagyobb volt a szokásosnál, és mivel nálunk egy icipicit jobb a helyzet az elhízással kapcsoltban, valószínűleg emiatt Magyarországon valamivel ritkább a nagy babák születése.

Mikor születnek nagyobb babák?

A babák általában nagyobbak akkor, ha a családban „szokásos” a nagy születési súly, ugyanis ez egy örökletes jellemző. Akkor is nagyobbak általában a babák, ha az édesanyák elhízottak, ha idősebbek és ha a szokásosnál jóval nagyobb volt a várandósság alatti súlygyarapodásuk. Szintén nagyobbak általában a fiú babák és azok a babák, akik a 42. héten vagy azután látják meg a napvilágot. Meg kell említeni a cukorbetegséget is, mert ez is nagyon gyakran eredményezi azt, hogy az újszülöttek nagyobbak a szokásosnál. A terhességi cukorbetegség kapcsán viszont fontos azt tudni, hogy csak akkor nagyobbak az újszülöttek a szokásosnál, ha az édesanya vércukorszintjét nem sikerült kordában tartani diétával, mozgással vagy gyógyszerrel!

A nagy babák születésével kapcsolatos aggodalmak és tévhitek

Egy picit nézzük meg, hogy miért is merülhet fel „nagy baba” kapcsán a szülésbeindítás vagy a műtéti szülés kérdése!

1. Ultrahangos mérés pontatlansága: Először is ilyenkor az orvosok azt feltételzik, hogy a baba nagyobb a szokásosnál. Az ultrahangos mérés ugyanis nem diagnózis, csak becslés, ráadásul egy elég megbízhatatlan becslés! Kutatások azt találták, hogy tíz olyan várandósság esetén, ahol nagy babát becsülnek, a valóságban csak öt baba lesz tényleg nagy! Amikor pedig extra nagy babát becsülnek, az eredmény még rosszabb: tíz XL-esnek becsült újszülöttből csak kettő vagy három lesz tényleg 5 kg feletti XL-es kisbaba!
2. Vállelakadás: Nagy babák kapcsán a másik feltételezés, hogy születéskor elakadhat a baba válla akkor, ha nagyobb a baba és emiatt a kockázat miatt merülhet fel a műtéti szülés. A számok azt mutatják, hogy ha a baba 4 kg feletti, akkor valóban valamivel gyakrabban fordul elő ez az idegtépő komplikáció és a nagyobb babák 7-15%-ánál valóban problémás lehet a vállak megszületése. A jó hír ezzel kapcsolatban azonban az, hogy bár a vállelakadásnak valóban súlyos következményei lehetnek, az esetek többségét a szakemberek megfelelő trükkökkel orvosolni tudják és el tudják hárítani a bajt! Ráadásul a vállelakadás kapcsán fontos tudni azt is, hogy a vállelakadásos esetek fele szokásos méretű babákkal történik, tehát nem lehet azt kijelenteni, hogy a vállelakadás csak a nagy babák kockázata!
3. Egyéb komplikációk hüvelyi szülésnél: Nagy méretű újszülöttek esetén a harmadik feltételezés az, hogy a baba méretei miatt egyéb kompliációk léphetnek fel hüvelyi születésnél, mint például a súlyos gátsérülés. Kutatások azt találták, hogy nagyobb babáknál a súlyos gátsérülések aránya valóban magasabb, mert gyakrabban válik szükségessé fogó vagy vákuum használata, ami gátmetszést tesz szükségessé és a vágás repedhet tovább a baba megszületésekor. Fontos azonban megnézni a számokat is! A súlyos gátsérülések előfordulása makroszómiás babáknál 1,7%, szemben a 0,9%-kal, ami a súlyos gátsérülések gyakorisága „normál” méretű babáknál! Tehát való igaz, hogy megnő a kockázat, de hál’Istennek a szám még mindig nagyon alacsony, tehát nem érdemes emiatt túl sokat aggódnod! Ráadásul mivel Magyarországon a rutin gátmetszés még mindig nagyon nagy „divat” - legyen szó akár normál akár nagy babáról - sajnos emiatt a súlyos gátsérülés kockázata sokkal nagyobb mindenkinél, mint más Nyugat-Európai országokban, ahol sikerült kiiktatni ezt az elavult, káros és szükségtelen beavatkozást.
4. Babával kapcsolatos komplikációk: Nagy babák születésekor azonban a babákkal kapcsolatos komplikációk gyakorisága is emelkedik és gyakrabban fordul elő nagy babáknál, hogy valamilyen csonttörést szenvednek (pl. kulccsont, kar), de nézzük meg megint a számokat! Nagy babáknál a csonttörés kockázata 0,54%, „normál” méretű babáknál ugyanez 0,08%, tehát itt is nagyon alacsony számról beszélünk! Nagy babáknál szintén gyakrabban fordul elő, hogy túl alacsony a vércukorszintjük vagy hogy a születésük után légzési nehézségeik vannak.
5. Szülésbeindítás és császármetszés: A negyedik feltételezés, hogy ha beindítják a szülést, akkor azzal csökkentik a nagy baba születésével kapcsolatos kockázatokat. Azzal valóban nem lehet vitatkozni, hogy ha beindítják a szülést, akkor a baba valamivel kisebb lesz, mint ha még várnának tovább, hiszen a baba onnantól kezdve, hogy megszületett, már tényleg nem az anyaméhben nő. Azt viszont nem lehet kijelenteni, hogy a beindítással csökkenteni lehet a korábban emített kockázatokat, az ezzel kapcsolatos kutatások ugyanis elég ellentmondásosak.

Ha a szokásosnál nagyobb babát vársz, akkor talán Te is úgy gondolod, hogy ha a műtéti utat választod, akkor a programozott császáros szüléssel minden kockázatot kinullázol és a biztos utat választod. Ez nagyon nem így van. A hasi szülés kockázatairól a terhesgondozás során nagy baba estén általában nem esik egyetlen szó sem, pedig a császáros szülésnek is van kockázata - az édesanya és a baba számára is! Műtéti szülésnél gyakrabban fordul elő fertőzés az édesanyánál, a műtét komolyabb vérzéssel jár, ami akár vérátömlesztést is szükségessé tehet és megnehezítheti a későbbi teherbeesést is - hogy csak néhány kockázatot említsek.

A makroszómiával kapcsolatban egy korábbi tudományos eredményeket összegző kutatásnak volt egy nagyon érdekes megállapítása: a legnagyobb kockázati tényező a nagy babák kapcsán nem feltétlenül az, hogy a baba nagyobb a szokásosnál, hanem sokkal inkább maga a feltételezés, hogy a baba nagy lesz! Emiatt ugyanis - óvatosságból - sokkal hamarabb eszközölnek beavatozásokat a szülés természetes folyamatába, sokkal gyakrabban indítják a szüléseket és sokkal hamarabb ítélik meg úgy a szülést, hogy műtéti megoldásra van szükség.

Téraránytalanság és testalkat

A baba méretével kapcsolatban nem lenne teljes ez a bejegyzés, ha nem áldoznánk néhány mondatot a téraránytalanság problémájának. Sok édesanyát ugyanis azzal riogatnak, hogy a keskeny csípő miatt esetleg nehéz lehet a szülése, függetlenül a baba méreteitől. A babának valóban át kell navigálnia magát a medencén és a medence méretét valóban befolyásolja a csontok mérete, de fontos azt tudnod, hogy a medence mérete nincs kőbe vésve! A medencéd ugyanis több csontból áll, amiket ízületek kapcsolnak össze és amiket a várandósság végére a relaxin hormon szépen fellazít! A kitolási szakaszban pedig a medence belső dimenziója azáltal is megnő, hogy a keresztcsont hátrafelé kimozdul - illetve kimozdulna, ha nem éppen azon ülnél vagy feküdnél a kitolás során… Ezért ha esetleg téraránytalansággal riogattak, vagy aggódsz amiatt, hogy keskeny a csípőd vagy mert nagy lesz a babád, akkor a kitoláshoz inkább próbálj valamilyen alternatív, függőleges vagy félig függőleges testhelyzetet felvenni, mint például az állás, térdelés, négykézlábas vagy guggoló pozíció.

Szintén édesanyák álmatlan éjszakáit okozza sokszor az a tény, hogy ők maguk törékeny, apró testalkatúak, a baba édesapja pedig kosárlabdás testalkatú, szekrényszerű felső testtel… Ha Nálatok is ez a helyzet, akkor azt mondom, hogy emiatt egy percig se aggódj! A természet ugyanis rendkívül bölcs: emlősöknél az utód a megszületéséig mindig az anya méreteihez igazodik! Utána valószínűleg nagyon „belehúz” és gyorsan túllépi méreteiben az anyát, de nem a születésekor! Amikor gyerek voltam, a szomszédunk Rozi kutyája vemhes lett. Rozika egy tacskó volt, aki rendszeresen végig látogatta az utca összes lakóját. Rozika hordószerű alakot vett fel és aztán megszülettek a kiskutyák! Szép hosszú testtel - ahogy az egy tacskóhoz illik - és németvizsla foltokkal! A büszke apa ugyanis teljesen egyértelműen a mi Treff kutyánk volt, aki egy hatalmas termetű drótszőrű németvizsla volt! A történet sokáig beszédtéma volt az utcában, mindenki azon tanakodott, hogy technikailag vajon hogy hozták össze az aktust, de hogy összehozták, az minden kétséget kizárt! Ugyanezt a természeti törvényt igazolja az öszvérek esete is. Az öszvér a szamár és a ló nászának terméke, és hát egy ló és egy szamár méretei között is nagyon nagy különbség van!

Egy picit összefoglalva ezt a bejegyzést: ha nagy babát vársz, vagy ha azt mondták, hogy nagy lesz a babád, akkor emiatt ne aggódj túl sokat! Mégpedig azért ne, mert attól, hogy azt mondták, még egyáltalán nem biztos, hogy tényleg nagy is lesz a baba, másrészt pedig azért ne izgulj, mert a természetben elég jól ki van találva ez a „szülés-dolog”!

Az 1-2 éves korosztály fejlődése

Nehéz eligazodni a sok információ között, ráadásul komoly felelősség időben észlelni egy-egy eltérést, ami akár valódi problémára utalhat. Abban szeretnénk segíteni, hogy olvasóink magabiztosabban tudjanak dönteni, mi az, ami eltér az általános fejlődési ütemtől, illetve, mit tehetnek a gyermek fejlődésének támogatása érdekében. A fejlődés nyomon követesében az egyik legfontosabb támaszunk, hogy minden életkori szakaszban vannak úgynevezett fejlődési mérföldkövek, melyek a hazai és külföldi szakirodalom által megállapított olyan események, melyeket a legtöbb gyermek megtesz egy bizonyos életkorig (pl. mosolygás, integetés, járás, beszéd). Ezek a mérföldkövek hivatottak az olvasóinknak segíteni figyelemmel kísérni, hogy az adott gyermek, az épp aktuális életszakaszában, korcsoportja mely képességeit sajátította már el, fejlődése gyorsabb, lassabb, esetleg eltérő ütemű-e az átlaghoz képest.

A kisgyermekek táplálása és alvása

Cukros italok helyett, vizet, teát és sima tejet adj a gyermekednek. Egy kisgyermek lehet nagyon válogatós. A gyermekeknek időnként kevesebb mennyiségű ételre van szükségük. A legjobb, ha emiatt nem harcolsz vele. Kínáld egészséges ételekkel, és hagyd, hogy kiválassza, mit akar. A 4 hónapos babák rendkívül mozgékonyak. Az alvás-ébrenlét ritmusában is. Ez a szám a második 4 hónapban 500-600 grammra változik. Jellemzően a 4. hónapban gyermeked 60-66 cm hosszú. Az alvás-ébrenlét ritmusában is. Kisebb adag tápszert fogyasztanak el. A ruhák és a pelenkák mérete is gyorsan változhat. Az 5-9 kg-os babáknak való pelenka is. Az alvás-ébrenlét ritmusában is. Így alakul a kicsik alvása a 4. hónapban. Napközben 2-3 alkalommal 1,5-2 órát tudnak aludni a kisbabák napközben. Ez a változás nem más, mint az alvási regresszió.

Biztonságos környezet

Korlátozd a képernyő előtt töltött időt. A 18 hónaposnál fiatalabb gyermekek számára az Amerikai Gyermekgyógyász Társaság és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján a legjobb, ha a gyermek egyáltalán nem tölt időt képernyő előtt. Néha úgy tűnhet, hogy a kisgyermek folyamatosan mozog - fut, rugdos, mászik vagy ugrál. Mivel gyermeked egyre többet mozog, újabb és újabb veszélyekkel is szembesül. SOHA, SEHOL ne hagyd egyedül gyermekedet. Szerelj biztonsági kaput a lépcsők aljára és tetejére. A veszélyes helyekre nyíló ajtókat (pl. garázsba, alagsorba) mindig zárd be. Különösen ügyelj a teraszajtókra, ablakokra. Győződj meg arról, hogy otthonod gyermekbiztos: pl. konnektorvédők, sarokvédők. Tartsd a konyhai eszközöket, vasalót és egyéb melegítő berendezéseket a gyermektől elzárva, vagy olyan helyen, amit biztosan nem ér el. Az éles tárgyakat (pl. kést, ollót) szintén tárold biztonságos helyen. SOHA ne hagyd gyermekedet egyedül az autóban vagy más járműben (pl. babakocsiban, biciklin). SOHA ne legyen a kezedben forró ital, amikor az öledben van a kisded. A biztonsági gyermeküléseket több kategóriába sorolják a szakemberek. A legkisebbek számára az 0 vagy 0+ besorolású, a menetiránnyal szemben elhelyezett gyermeküléseket javasolják.

A gyermek neme

Ha megkérdeznének, mit szeretnél: „Fiút vagy lányt?”, valószínűleg azt mondanád, „Mindegy, csak egészséges legyen a baba.” Azért a lelked mélyén biztosan kicsit jobban vágysz fiúra vagy lányra. Az előző cikkünkben összeszedtük, milyen babonák keringenek az interneten arról, hogyan tudod befolyásolni vagy megjósolni a baba nemét és hogy ezek miért nem bizonyítottak hatásosnak tudományosan. Valami indok azonban biztos, áll amögött, hogy kisfiú vagy kislány lesz-e a baba. A rossz hír az, hogy a kisbaba neme nem rajtunk, nőkön, hanem bizony az apukákon múlik. A férfiak ugyanis két típusú spermiumot képesek termelni. Az egyik a „fiú spermium”, ami XY kromoszómát hordoz. Az ő alakja eltér a „lány spermium” alakjától. Az XY kromoszómát hordozó spermiumok alakjuk miatt gyorsabban képesek úszni és gyorsabban érik el a petesejtet, ellenben kevesebb az élettartamuk. A „lány spermiumok” ellenben két X kromoszómával rendelkeznek, alakjuk miatt lassabban, viszont hosszabb ideig képesek életben maradni, akár napokig is.

„Háború alatt több fiú születik”

Ha ismerősen cseng ez az állítás, akkor nem vagy egyedül. Miért születhet több fiú háború alatt? A természet valahogy megérzi, hogy férfi katonákra van szükség és elkezdi kiegyenlíteni a populációt? Nem, nem erről van szó. A világháborúk során minden lánybabára jutott egy extra fiú. Miért?

A baba neme tehát az apuka spermáin múlik. Mi múlik még a párod spermáin? A World Health Organization 15 millió/ml spermium per ondóban határozta meg a normális spermaszám alsó szintjét, miután különböző vizsgálatokkal alátámasztották ezt. Azonban hiába van egy férfinak normál érték felett a spermaszáma, ha a spermiumok nem elég mozgékonyak vagy alakjukban abnormálisak. Ugyanis ahhoz, hogy a petesejted megtermékenyüljön, egyetlen egészséges spermiumra van szükség.

tags: #fiu #babak #nagyobbak