Az elektromos cigaretta, a passzív dohányzás és a terhesség: kockázatok és tévhitek

Egy új tanulmány szerint a dohányfüst még abban az esetben is károsíthatja a magzatot, ha az anya mások cigarettafüstjét kénytelen szívni. A dohányzó kismamák száma - a felvilágosítás ellenére - kevésbé figyelhető meg. Számos tanulmány bizonyítja a dohányzás, a dohányfüst káros hatásait a terhességre, a fejlődő magzatra.

Valószínű a magzatot érintő káros hatásáról is teljes az egyetértés, és senkiben fel sem merül a dohányfüst pocaklakóra való jótékony hatása, mégis szép számmal látunk kismamákat, akik terhességük alatt is rendszeresen nem tudnak ellenállni ezen rossz szokásuknak. Ilyenkor jönnek a dohányzó kismamák önmagukat nyugtató magyarázatai, miszerint csak keveset szívnak, illetve csak „lightosat” szoktak használni. Le kell szögezni, nincs az a kevés, ami ne lenne ártalmas egészségünkre, illetve a méhlepényen átjutva ne lenne káros a fejlődő embrióra, illetve magzatra.

A dohányzás hatása a termékenységre

Aki gyermeket tervez, jobb, ha még a megvalósítás előtt leszokik a cigarettáról. Most már eggyel több bizonyíték van arra, hogy a füstölés rontja a termékenységet férfiak és nők esetében egyaránt, sőt, még a gyermekeikét is. Egy új tanulmány kimutatta, hogy a nők koraterhességi dohányzása csökkenti az embrió csírasejtjeinek számát. Ezek fejlődnek később petesejtté vagy spermiummá, így ronthatja a születendő gyermek későbbi termékenyítő képességét.

A dohányzó férfiaknál pedig felborul a protamin nevű fehérje egyensúlya, mely elengedhetetlen a spermiumok termékenyítő képességéhez. A dohányzó férfiak spermái nehezebben találnak el a petesejthez a nem dohányzókénál. A férfiaknál a dohányzás megváltoztatja a spermiumok DNS-ét. Emiatt ezen hímivarsejtek termékenyítő képessége csökken. Ha be is következik a megtermékenyítés, sokkal nagyobb a vetélés kockázata, állítják a kutatók.

Azok a nők, akik gyerekként vagy fiatalként passzívan dohányoztak, nehezebben esnek teherbe. A fiúbabák esetében a csírasejtek száma több mint felére csökkent abban az esetben, ha az anyjuk a terhesség első harmadában dohányzott, azokhoz képest, akiknek az anyja nem élt káros szenvedélyével. Minél többet füstölt a kismama, annál több csírasejt károsodott.

Azok a férfiak, akik mesterséges megtermékenyítési eljárásban szeretnének részt venni, a beavatkozás előtt legalább három hónappal hagyjanak fel a dohányzással. Bárhogy is van, véleménye szerint. „Ha egy nő terhességet tervez, mindenképp jó, ha leszokik a dohányzásról.”

Passzív dohányzás és terhesség

Kutatól arra a megállapításra jutottak, hogy a nemdohányzó, ám passzív dohányos nők esetében 23%-kal növekszik a koraszülés esélye, míg a születési rendellenességek előfordulásának valószínűsége 13%-kal nagyobb. A Pediatrics áprilisi számában megjelent tanulmány kiemeli, hogy a leendő apák legyenek tudatában a veszélynek, és semmiképpen ne dohányozzanak várandós partnerük közelében.

Ezen kívül lehetőség szerint kerüljék azokat a helyzeteket, ahol előre láthatólag a passzív dohányzásnak lehet kitéve a kismama. A Nottinghami Egyetem kutatói által végzett tanulmányhoz Észak-Amerikában, Dél-Amerikában, Ázsiában és Európában végeztek kutatásokat, kifejezetten nemdohányzó terhes nőkön, akik nap mint nap szenvednek a dohányfüst káros hatásaitól akár otthonukban, akár munkahelyükön.

Az eredmények azt mutatják, hogy a passzív dohányzás majdnem olyan veszélyes a magzatra, mintha az anya önmaga is dohányozna, különösen a koraszülés és a születési rendellenességek tekintetében. Dohányzó várandós anyák esetében a koraszülés esélye 20-34%-kal magasabb, míg passzív dohányzás esetén ez az érték 23%. A születési rendellenességek esélye hasonló képet mutat.

A passzív dohányzás fogalma és veszélyei

A nemdohányzó személyek dohányfüstnek, illetve a dohányzás égéstermékeinek való kitettségét passzív dohányzásnak nevezzük. A dohányfüst egyrészt a dohánytermékből közvetlenül a környezetbe kerülő füstből (mellékfüst-áram), másrészt a dohányos által beszívott, majd kilélegzett fő füstáramból kerül a levegőbe. A másodlagos dohányfüst (környezeti dohányfüst) a füstölésre szánt dohánytermékek (cigaretta, szivar, pipa) égő végéből kibocsátott füst, amelyhez a dohányzó ember által kilélegzett füst társul. A másodlagos dohányfüst nemdohányzók általi belélegzése passzív dohányzásnak minősül.

A másodlagos dohányfüstnek kitett nemdohányzók hasonló vegyi és rákkeltő anyagokat lélegeznek be, mint az aktív dohányosok.

• A napi egy doboz cigarettát elszívó dohányossal egy otthonban élő nemdohányzó személy három szál cigarettának megfelelő dohányfüstöt lélegez be naponta.
• Le nem húzott ablakú gépkocsiban ülve a passzív dohányos egy óra alatt három szál cigarettányi füstöt szív be, amennyiben valaki dohányzik a járműben.
• Ha pedig egy zárt helyiségben egyszerre többen is dohányoznak, a nemdohányzó személy által belélegzett füst mennyisége is hatványozódik.
• Még szabad téren is egy szál cigarettányi füstöt szív be három óra alatt a folyamatosan dohányzó személy közelében tartózkodó nemdohányzó.

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) felmérése szerint Földünkön a dohányzás évente 8 millió ember halálát okozza, ebből hozzávetőlegesen 1 millió haláleset a passzív dohányzás miatt fordul elő.

A passzív dohányzás azonnali és tartós hatásai

A dohányfüst nem csak kellemetlen és zavaró lehet a passzív dohányzást elszenvedő személy számára, hanem károsíthatja az egészségét is. A dohányfüst minden esetben mérgező, nincs biztonságos egészségügyi határértéke. Ennek azonnali hatásaként fejfájás, könnyezés, orrnyálkahártya-irritáció, köhögés, hányinger jelentkezhet. A másodlagos dohányfüst belélegzésének tartós egészségkárosító hatása megegyezik az aktív dohányzókat érő hosszú távú ártalmakkal.

Azok esetében, akik rendszeresen másodlagos dohányfüstöt lélegeznek be, kétszer magasabb a tüdőrák kialakulásának kockázata azokhoz a nemdohányzókhoz képest, akik nem lélegeznek be másodlagos dohányfüstöt. A dohányfüst belélegzése számos más betegséget is okozhat, így például szív- és érrendszeri betegségek, légzőszervi megbetegedések, mint a krónikus elzáródással járó tüdőbetegségek (COPD), de kedvezőtlenül befolyásolhatja bizonyos betegségek, például az asztma lefolyását is.

A másodlagos dohányfüstöt tartósan belélegző várandós anyákat az átlagosnál nagyobb mértékben fenyegeti a koraszülés veszélye, és kisebb születési súlyú gyermekeknek adhatnak életet, mint a passzív dohányzásnak nem kitett várandósok. Az újszülöttekre nézve az alacsony születési súly fokozott egészségkárosító hatásokkal társul. A passzív dohányzás megnöveli a hirtelen csecsemőhalál kockázatát is.

A dohányzó szülőkkel élő gyermekek fokozottan veszélyeztetettek az asztma, allergiás rhinitis, tüdőgyulladás, felső légúti fertőzések, agyhártyagyulladás, középfülgyulladás, szív- és érrendszeri betegségek kialakulása, az alacsonyabb IQ szempontjából is.

A terhesség alatti dohányzás közvetlen hatásai

A dohánytermékekből nikotin kerül a szervezetbe, illetve a vér szén-dioxid tartalma jelentősen megnő, csökken a vér oxigén ellátottsága. A nikotin a dohánylevelekben található méreganyag, ami a cigaretta meggyújtásával elpárolog és a füsttel együtt a tüdő légutaiba kerül. A légutakból az oxigénnel együtt jut a vérbe, ahonnan 15-20 másodpercen belül a központi idegrendszerbe kerül. A központi idegrendszert a nikotin stimulálja, segít a fáradság leküzdésében, de használóira átmeneti nyugtató és lazító hatása is van. Az idegrendszeren kívül a belek, illetve a szervezet mirigyeinek működését is serkenti, így elősegíti az emésztést. A nikotin egyaránt emeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást és a vércukorszintet is.

A terhesség előtti dohányzás igen nagy valószínűséggel nincs hatással a magzatra. Legjobb, ha már a tervezett terhesség előtt abbahagyjuk a dohányzást, azonban legkésőbb a terhesség felismerésének időpontjában mindenképpen el kell hagyni ezt a káros szenvedélyt. Mind a szén-monoxid, mind a dohánytermékekből származó nikotin csökkenti a méhlepény véráramlását. A csökkent véráramlás következtében a lepény kevesebb oxigént tud szállítani a magzat felé.

A dohányzás hatására felgyorsul a várandós szívverése, az esetleges köhögés még inkább rontja a vér oxigénellátottságát, így akár jelentősen is csökkenhet a méhlepényen átjutó oxigén mennyisége. A csökkent oxigénellátottság potenciálisan negatív hatással van a magzat idegrendszeri fejlődésére, károsítja az agysejteket: mind a fejlődésükre káros hatással vannak, mind a számukat csökkenti. A központi idegrendszeri sejtek károsodása mellett a magzat egyéb sejtjeit is befolyásolja, aminek számos negatív következménye ismert.

A terhesség alatti dohányzás összefüggésbe hozható a vetélések nagyobb arányával, de méhen belüli elhalást is okozhat. Dohányzó anyák újszülöttjei kisebb súllyal jönnek a világra, de a méhlepény nem megfelelő beágyazódása, a méhlepény leválása és a koraszülések is jóval gyakrabban fordulnak elő dohányzó anyáknál. A fejlődési rendellenességek közül a nyúlajak, farkastorok halmozódását figyelték meg, de a hirtelen csecsemőhalál okai között is jóval gyakrabban fordul elő a dohányzó szülők csecsemőinél.

A kisgyermekkori megbetegedések száma is jelentősen megnövekszik azon gyermekeknél, akiket szüleik dohányfüst káros hatásának tesznek ki korai stádiumtól. A légzőszervi megbetegedések, hörghurut, asztma, középfülgyulladás mind gyakrabban fordul elő a dohányzó szülők gyermekeinél. A kisiskolás gyermekek hiperaktívabbak, agresszívebbek nem dohányzó szülőkkel élő társaiknál, de gyakran küzdhetnek figyelemzavarral is, rosszabb tanulmányi eredményt érnek el. A legújabb kutatások szerint a magzat méhen belüli találkozása dohányfüsttel elősegíti bizonyos pszichiátriai betegség kialakulását. A nikotin expozíció a korai magzati életben nemcsak az agysejtek fejlődését, hanem a mentális fejlődést is befolyásolja.

Az elektromos cigaretta és a terhesség

Sokan úgy gondolják, hogy sokkal egészségesebb a hagyományos cigarettánál. Az e-cigi esetében nem történik égési folyamat, a füstjében nincs szén-monoxid és kátrány sem, viszont a nikotin vagy a rákkeltő formaldehid jelen van a töltőanyagában. Mivel sokan abban a tévhitben élnek, hogy ez a módszer teljesen más, mint a nagyon káros dohányzás, ezért terhesség alatt sem kell lemondani a füstölés élményéről. Ez azonban nagy tévedés, hiszen még az ártalmatlannak tűnő e-cigiben is jelen vannak olyan anyagok, amik nagyon veszélyesek a fejlődő magzat számára.

A nikotin addiktív anyag, ami nemcsak a csecsemő agyát és tüdejét károsíthatja, hanem később sokkal nagyobb hajlama lesz arra, hogy ő maga is függővé váljon. A CDC nevű szervezet ezeket sem ajánlja, hiszen még az így hirdetett termékek is tartalmaznak valamennyi nikotint. Egy ausztrál felmérés szerint tíz nikotinmentes liquidből hatban valóban megtalálható volt, így ezzel sem érdemes kísérletezni a baba egészsége érdekében.

A nikotinfüggőséggel küzdő kismamáknak reményt adtak a legújabb kutatások, amelyek szerint a vape vagy e-cigi biztonságos alternatívája lehet a hagyományos dohányzásnak a terhesség alatt. A londoni Queen Mary Egyetem szakértői által végzett tanulmány 23 kórház és egy dohányzásról leszoktató intézmény adatait vette figyelembe. A kutatók nyálmintákon keresztül figyelték a nikotinszintet, és feljegyezték az újszülöttek légzőszervi tüneteit, születési súlyát és egyéb egészségügyi adatait. További kutatásokra van szükség az eredményeik megerősítéséhez.

Míg a terhesség alatti dohányzás veszélyeiről egyetértés van, az e-cigi hatása kevésbé egyértelmű. Bár számos egészségügyi szakértő biztonságosabbnak tartja a cigarettánál, a hosszú távú hatások továbbra is bizonytalanok. Ez vitákat váltott ki azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a legjobban megvédeni a kiskorúakat, miközben a felnőttek számára a leszokást segítő vapékat népszerűsítik. Összefoglalva, bár a jelenlegi kutatások némi megnyugvást nyújtanak az e-cigaretták terhesség alatti használatával kapcsolatban -úgy ahogy a hagyományos dohánytermékekről való leszokás eszközével kapcsolatban is- anélkül, hogy az anya vagy a baba nyilvánvalóan károsodna, a meggyőző bizonyítékokhoz szélesebb körű vizsgálatokra van szükség.

A nikotin a szoptatás idején is veszélyes

Bár vannak, akik a terhesség ideje alatt teljes mértékben felhagynak a dohányzással, mégis, a baba születése utáni stresszhelyzetben ismét a cigaretta - vagy éppen e-cigi - után nyúlnak, ami nagy hiba. A belélegzett nikotin az anyatejbe is képes bejutni, így a csecsemőnél alvási nehézségeket okozhat, emellett növeli a vércukorszint és a pajzsmirigyproblémák kockázatát, ez a gyerek túlsúlyához is vezethet.

Dohányzásról leszokás és nemdohányzók védelme

A dohányzó kismamáknak sosem késő abbahagyni a dohányzást, de ezt ajánlatos már a terhességük felismerésével egy időben, sőt ideálisabb lenne, ha egy dohányzó nő már a tervezés stádiumában sem gyújtana rá. A nikotinfüggőség erős függőséggel jár, abbahagyásával elvonási tünetek jelenhetnek meg, melyek enyhe esetben nikotinéhség, ingerültség, szorongás jelentkezik, de súlyosabb esetben komoly szervi tünetek is megjelenhetnek, mint például szédülés, végtagok zsibbadása, akár érzéskiesés is előfordulhat, emésztési zavarok, álmatlanság is felléphet.

A dohányosok úgy védhetik meg leghatékonyabban hozzátartozóikat és a környezetüket a másodlagos dohányfüst ártalmaitól, ha leszoknak a dohányzásról, illetve ha nem dohányoznak az otthonukban és az autójukban, és másoknak sem engedik azt meg. Azok a füstmentes otthonok, ahol senki számára nem megengedett a dohányzás, hatékonyabb védelmet nyújtanak mind a felnőtt, mind a gyermek családtagok számára a másodlagos dohányfüsttel szemben, mint a részleges korlátozásokkal élő otthonok. A füstmentes otthon jótékony hatása továbbá, hogy csökkenti a cigarettázást a dohányzók körében, és növeli a dohányzók leszokási esélyét.

A passzív dohányzás gyakori színhelyei azok a munkahelyek is, ahol még mindig megengedett a dohányzás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye leszögezi, hogy minden dolgozó embert egyenlő és teljes körű védelemben kell részesíteni a másodlagos dohányfüsttel szemben. Magyarországon számos jogi intézkedés történt a dohányzás visszaszorítása érdekében.

Idesorolhatók a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosításai, a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény, valamint a cigaretta és a cigarettadohány egységes csomagolásának bevezetése. Hazánkban törvény rendelkezik arról, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.

A törvény nyomatékosan hangsúlyozza, hogy:

• Kerülni kell a dohányzást különösen a kiskorúak, a várandósok, a betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében.
• A dohányzásra kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni a munkahelyeken, a közforgalmú intézmények nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, a tömegközlekedési eszközökön, a közterületnek minősülő aluljárókban és egyéb, zárt légterű közforgalmú közlekedő összekötő terekben.
• Tilos dohányozni a közterületi játszótereken és azok külső határvonalától számított ötméteres távolságon belül.
• Nyílt légtérben sem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézményekben, gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben, valamint az egészségügyi szolgáltatóknál.
• Saját hatáskörükben a helyi önkormányzatok is rendelkezhetnek a közterületek nemdohányzóvá nyilvánításáról.
• A szórakoztató és vendéglátói létesítmények esetében akkor lehet kijelölni dohányzóhelyet a bejárattól számított ötméteres távolságon belül, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított ötméteres távolságon kívül nem állnak fenn.

tags: #elektromos #cigaretta #terhesseg #passziv