Egyensúlyzavar csecsemőknél: jelek, okok és fejlesztési lehetőségek

A gyermekkorban észlelt fejlődésbeli lemaradásokra általánosságban igaz, hogy minél hamarabb észleljük az eltérést, annál eredményesebb a megkezdett fejlesztés. Nincs ez másként az egyensúlyzavar esetében sem, melynek fejlődése 6-7 éves kor körül befejeződik, ezért kell nagy hangsúlyt fektetni a korai fejlesztésre.

Az egyensúlyrendszer fejlődésének fontossága

Az egyensúlyrendszer sokkal komplexebb, mint hinnénk - nyugtató és serkentő hatással is bír, és az egyik legfontosabb érzékszervi funkció, amely lehetővé teszi, hogy stabilan tartsuk a testünket és mozogjunk. Az egyensúlyérzékelés a belső fülben található vesztibuláris rendszeren keresztül történik, amely érzékeli a test helyzetét és mozgását a térben. Az agy ezen információk alapján tudja, hogy hol van a testünk és hogyan kell egyensúlyban megtartani. Kialakulása azonban időbe telik és újszülöttkorban még nem fejlett.

A kutatók egyetértenek abban, hogy már a terhesség 9. hetétől elkezdődik a vesztibuláris rendszer kialakulása a magzatnál. A kisbaba már az anyaméhben az édesanyja mozgása által egyensúlyi ingerekhez jut, ezért a kismamák már a baba születése előtt sokat tehetnek gyermekük fejlesztéséért.

Az egyensúlyérzékelés fokozatosan fejlődik ki az első hónapok és évek során. A fejlődés során a kisgyermekek tanulnak állni, járni, futni, ugrani, mászni és mozogni különböző irányokban és sebességgel. Az egyensúlyérzékelésük fejlődése ebben az időszakban a mozgásfejlődési mérföldkövekhez kapcsolódik.

Az egyensúlyozó rendszernek nagyon fontos szerepe van a fejlődésben, melynek érése már az anyaméhben megkezdődik. A magzatvízben úszkálva a baba az édesanya minden mozdulatát érzékeli, így szerepe van a korai izomtónus szabályozásban. Az első hónapokban fontos, hogy az egyensúlyozó rendszer összhangba kerüljön a többi érzékszervvel, hogy az idegrendszer éréséhez szükséges mozgásminták kialakuljanak, úgy, mint a fejemelés, fejfordítás, felülés, kúszás, mászás, felállás, járás, továbbá elengedhetetlen a térérzékelés, időérzékelés szempontjából is. Az egyensúly fejlődése 6-7 éves kor körül fejeződik be, így nagyon fontos annak korai fejlesztése, és fontos figyelni, hogy a mozgásfejlődési szakaszok megfelelően követik-e egymást és elegendő ideig tartottak-e.

Az egyensúlyzavar jelei csecsemőknél

Gondot jelenthet, ha a csecsemőknél az ún. primitív reflexek, amelyek ebben az életkorban még fontosak, később sem épülnek le. Ha a gyermek nem a megfelelő ütemben és sorrendben éri el a mozgásfejlődés mérföldköveit, az egyensúlyzavarra utalhat. A születés utáni napokban, hetekben kialakuló mozgás- és testtartászavarok, a figyelem elégtelensége vagy hiánya, fokozott ingerlékenység és még számos tünet utalhat arra, hogy a baba különös figyelmet, ellátást, segítséget kell, hogy kapjon.

Figyelemfelhívó jelek mozgásfejlődési zavar esetén:

• Ha a baba három hónapos kora után sem képes egyenesen tartani a fejét.
• Nyolc hónaposan nem tud még segítség nélkül ülni.
• Nem tudja a tárgyakat a kezében tartani.
• A járás és a beszédtanulás túlzott késlekedése aggodalomra adhat okot.
• Izomtónus-zavarok: a baba izmai túl lazák vagy éppen túl feszesek lehetnek.
• A hátrafelé járás nehézsége.
• A mozgás vagy fordulás közbeni egyensúlyvesztés.
• Bizonytalan mozgás, nem tud egy lábon megállni.

A Chiari-malformáció és tünetei

Amennyiben a gyermek visszatérő fejfájásra, szédülésre, bizonytalan mozgásra panaszkodik, felmerülhet a ritka, ám annál komolyabb neurológiai állapot, a Chiari-malformáció (CM) gyanúja. Ez egy olyan strukturális rendellenesség, amely az agy és a gerincvelő találkozásánál, a koponya hátsó részénél alakul ki. A leggyakoribb formája, az I-es típusú Chiari-malformáció (CM I), akkor jelentkezik, amikor az agy kis része - a kisagy mandulái (tonsillái) - lefelé csúszik a koponya alján lévő nyíláson (a foramen magnumon) keresztül, bele a gerinccsatornába. Ez a lecsúszás gátolja a normális folyadékáramlást az agy és a gerincvelő körül.

A Chiari-malformáció jelei széles skálán mozognak:

1. Fejfájás: Általában a fej hátsó részén, a tarkótájékon jelentkezik (okcipitális fejfájás), és gyakran lefelé sugárzik a nyakba és a vállakba. Fokozódik tüsszentéskor, nevetéskor vagy erőlködéskor.
2. Szédülés (vertigo) és egyensúlyzavar (ataxia): Nehézség a finommotoros mozgásokban, járás közben a lábak összeakadnak.
3. Idegrendszeri tünetek: Végtagok zsibbadása, bizsergése vagy gyengesége. A hőérzékelés zavara, mely syringomyeliára utalhat.
4. Légzési problémák: Éjszakai légzési nehézségek, alvási apnoé jelei.
5. Nyelési és hangképzési zavarok: Nyelési nehézségek (diszfágia), hangképzési problémák (diszfónia).
6. Látás- és hallásproblémák: Homályos látás, kettős látás (diplopia), fényérzékenység, halláskárosodás, fülzúgás (tinnitus).

A Chiari-malformáció diagnózisa MRI vizsgálattal történik.

A vesztibuláris érzékenység zavarai

Ami az egyensúlyérzéket illeti, mind az érzékenység túl- mind az alulműködése megfigyelhető.

• Túlérzékenység: Ha túlérzékeny a vesztibuláris ingerekre, akkor az gyors szédüléssel, vagy nagyon vontatott mozgások által is megnyilvánulhat. Különösen instabil, vagy egyenetlen felületeken, talajon nehéz a gyermek számára megtartani az egyensúlyát és gyakran látszólagos ok nélkül is elesik. Nehézkes számára, vagy egyáltalán nem tud hátrafelé menni, illetve kerülheti a hintázást is.
• Alulérzékenység: Folyamatosan keresi a vesztibuláris jellegű ingereket. Pörög, forog folyamatosan körbe-körbe, vagy állandóan bukfencezni akar, trambulinon ugrál, amikor és amennyit csak lehet és eközben nem szédül el semennyire.

A mozgáshiány hatása

Egy mai városi gyerek idegrendszere tizedannyi mozgásos és egyensúlyi ingert kap, mint a húsz-harminc évvel korábban gyerekkorát élő társáé. A szakemberek szerint ez a legfőbb oka annak, hogy napjainkban annyi tanulási zavart, megkésett idegrendszeri-, mozgás- és beszédfejlődést diagnosztizálnak. A neurológusok a hatvanas években jöttek rá, hogy a mozgásélmények révén épülnek ki a gyerekek agyában azok az idegpályák, amelyek megfelelő működése később aztán az olyan bonyolultabb értelmi működéshez szükséges, mint az olvasás, írás, viselkedés, figyelem. Sajnos a mai gyerekek kóros mozgáshiányban szenvednek, így az egyensúly rendszerük sem képes a megfelelő ütemben fejlődni.

Mi okozhatja az agyi károsodást?

Az agy károsodása agyi oxigénhiányos állapot, agyvérzés, vérellátási zavar, születés körüli vírus- és bakteriális fertőzés, genetikai rendellenesség következtében a leggyakoribb. 70-80%-ban méhen belüli oxigénhiányra vezethető vissza. Jelentős kóroki szerepe van a koraszülöttségnek (8-10%). A szülés kapcsán fellépő komplikációk az agyi bénulások kb. 6 százalékáért felelősek. Születés utáni kórokok (agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás, sérülések) 10-20%-ban találhatóak a háttérben.

Az agyi károsodás következményeként kezelés nélkül és a károsodás mértékétől függően nyelési nehezítettség miatt táplálkozási képtelenség léphet fel, korai mozgásfejlődési károsodás alakulhat ki, a későbbiekben értelmi fogyatékosság jelentkezhet, fogyatékossági kombinációk jelenhetnek meg. Súlyos esetekben képalkotó eljárásokkal kimutatható az agykéreg sorvadása, az agykamrák melletti agylágyulás, cisztás agylágyulás, vízfejűség, míg enyhébb esetekben nem látható szerkezeti eltérés.

A mentális retardáció okai

A mentális retardáció számos okra vezethető vissza:

Az agyi károsodás jelei lehetnek még lassú mimika, kevés pislogás, kancsalítás, az egyik oldalra fordított fejtartás, kényszertartások, a gerinc aszimmetriái, túlnyújtása, a fej megtartásának képtelensége, izomtónus fokozódása, erőteljesen ökölbe szorított kéz, a lábak nehezen leküzdhető nyújtása, keresztezése. A figyelem elégtelensége vagy hiánya, idegrendszeri görcsök, nehéz etethetőség, túl sok vagy túl kevés alvás, fokozott ingerlékenység, vigasztalhatatlan, monoton sírás. Felhívhatja rá a figyelmet a kóros terhesség, problémás szülés és újszülöttkor, de indulhat viszonylag tünetszegényen is.

Mit tehet a szülő?

A legfontosabb, hogy ha gyanú van az eltérésre, akkor a gyermek időben kapjon segítséget. A szülő pont azzal szolgálja a gyermeke érdekeit, hogy ha felmerül benne a gyanú, hogy a gyermek fejlődése zavart, szakemberhez fordul. Inkább egy felesleges vizsgálat, mint később a megbánás, hogy nem vitte el a gyereket korábban. A csecsemőkori neurológiai problémák kezelhetők, ha időben felismerjük őket.

Az előzmények ismeretében keresni kell a figyelemfelhívó jeleket, és amennyiben gyanú van az eltérésre, akkor gyermekideggyógyásszal konzultálni kell. Az ideggyógyász az elváltozások mértékétől függően további speciális vizsgálatokat rendelhet el, de ami a legfontosabb, hogy megtervezi a baba fejlesztésének módját. Nagy segítséget nyújtanak a Korai Fejlesztő Központok, ahol gyermekgyógyász, gyermek-neurológus, gyógypedagógus, szomato-pedagógus, gyógytornász, pszichológus és logopédus egyidejűleg vizsgálja meg a gyermeket és tesz javaslatot a kezelésre.

Fejlesztési lehetőségek

Szerencsére szülőként sokat tehetünk, otthoni fejlesztéssel és rendszeres gyakorlással remekül tud fejlődni az egyensúlyérzék. Fontos, hogy a gyerekek megfelelő környezetben és biztonságosan fejlesszék az egyensúlyérzéküket.

• Változatos mozgásingerek: A különböző mozgások által az egyensúlyi rendszeren keresztül a csecsemő információt kap arról, hogy hol van a térben. Ezért a kisbabáknál a testhelyzetek és mozgásimpulzusok változatosságával és változtatásával tudunk dolgozni ezen a rendszeren. A csecsemő felemelése és szabadon tartása a levegőben, a hason fekvés, vagy nagylabdára hasaltatás és a felülről szemlélődés nagyon hasznos. Oldalt fekvésnél figyeljünk a jobb és bal oldal váltakozására, kerüljük az aszimmetriát! A ringatás és hintázás is történjen váltakozó testhelyzetekben.
• Játékok és eszközök: Már 10-12 hónapos koruk körül érdeklődnek a picik a különféle guruló járművek iránt, ezek nagyon hasznosak. Ajánlott egy biztonságos, minőségi babahinta beszerzése. A trambulin instabil felülete folyamatos kihívást jelent a gyermek egyensúlyozó rendszerének, emellett fejlődik a reakcióképessége és erősödik az izomzata is. Nagyobb gyerekekkel játszhatunk otthoni „kötéltáncost” úgy, hogy egy földre fektetett kötélen kell végig sétálniuk. Az útburkoló szegélyek vagy fatörzsek is nagyszerűek e célból.
• Mozgásformák: Minden egy lábon állás jellegű játék/feladat segíti az egyensúlyérzékelés fejlődését. Játsszunk gyakran gólyás vagy flamingós játékokat. Mivel a vesztibuláris rendszer érzékeli és feldolgozza a forgó mozgásokat, ezért érdemes ezt is edzeni.
• Természetjárás: Érdemes időnként erdei kirándulásokat is tenni a kicsikkel.
• Sporttevékenységek: 4-5 éves kortól már kereshetünk gyermekünk számára egy ideális sporttevékenységet is, melyet szívesen végez. Az alábbiak például kiválóak az egyensúlyérzék támogatására: kerékpározás, tánc, lovaglás, korcsolya, judo, jóga, falmászás, görkorcsolya. Az egyensúlyt remekül fejleszti a fél- vagy kétlábon ugrálás is.

Fontos, hogy a gyerkőcöt az adott fejlődési szakaszában segítsük, támogassuk, ám ne terheljük túl. Ha a gyermek már sikeresen megbirkózott egy kihívással és tökéletesen megtanulta az adott dolgot, akkor nyugodtan lehet emelni a nehézségi szintet egy kicsit, így mindig tanul valami újat.

Professzionális terápiák

Ilyen lehetőség a Katona-féle fejlődés-neurológiai módszer, az izom szintjén alkalmazott, különösen hatékony Dévény Speciális manuális technika, Gimnasztika Módszer. A Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika, a Pető-féle konduktív nevelés, a szomato-pedagógiai módszerek (az élettani mozgásformák elérésére törekedve a szocializációt javító módszerek) mind nagyon hasznos és eredményes eljárások a kezelésben. Az összetett fejlesztés eredményeként jelentősen javíthatóak a később várható funkciók, az életminőség pozitív irányba mozdul el. A kisebb eltérések gyógyításával pedig elérhető, hogy a későbbi életkorokban semmilyen hátrányos következményeit ne lássuk a korábban észlelt elváltozásoknak.

Fontos megjegyzés! A képalkotó vizsgálatok során észlelt nagyfokú károsodásra utaló jelek rossz prognózist jelentenek, azonban az, hogy a csecsemőkori agykárosodás miatt elvégzett komplex fejlesztések eredményeképpen milyen fokú mozgáskészség, értelmi képesség lesz elérhető, pontosan nem megjósolható. Természetesen minél kevesebb és kevésbé markáns tünetet látunk a babánál, annál kedvezőbbek a kilátások.

tags: #egyensulyzavar #jelei #csecsemoknel