A csecsemő mielőbbi örökbefogadásának információi és jogi háttere

Az örökbefogadás az egyik legszebb és legfelelősségteljesebb döntés, amely nemcsak egy gyermek, hanem egy egész család életét is örökre megváltoztathatja. Ugyanakkor nem csupán érzelmi, hanem jogi folyamat is, amelynek szigorú szabályai és feltételei vannak. Ahhoz, hogy egy gyermek biztonságos, szeretetteljes közegbe kerülhessen, a jogszabályok pontosan meghatározzák az örökbefogadás menetét és kereteit. Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében.

Az örökbefogadási jogszabályok változásai és hatásai

2024. július 1-től nagy változás történt az örökbefogadás jogi szabályozásában: a kórházban hagyott újszülötteket szülői hozzájárulás nélkül is örökbe lehet adni, ha az anya, apa vagy más hozzátartozó nem jelentkezik hat héten belül a gyermekért. Ennek köszönhetően megtörténtek az első gyorsított örökbefogadások a kórházban hagyott csecsemőknél. 2024. szeptember 30-ig 31 kórházban hagyott gyermeket nyilvánítottak örökbefogadhatónak az új jogszabály alapján, október 24-ig pedig 7 gyermek örökbefogadási eljárása már lezárult. Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte, hogy a törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy a kórházakban hagyott újszülött gyermekeket minél hamarabb örökbe lehessen adni. Az államtitkár közölte azt is, hogy a szülészeti osztályokon egy új eljárásrendet alkalmaznak az örökbefogadási ügyekben, illetve a kórházak kapcsolattartókat jelöltek ki a kormányhivatal munkájának segítésére, és valamennyi rendelkezésre álló információt közölnek a minél előbbi örökbefogadhatóvá nyilvánítás érdekében. A magyar sajtó az utóbbi hetekben attól volt hangos, hogy több száz elhagyott gyermek árválkodik a kórházakban. 280-300 kisbaba töltötte élete első hónapjait kórházakban azért, mert a szüleik elhagyták vagy nem tudták hazavinni őket, miközben 2000 nevelőszülő hiányzik a rendszerből.

Az örökbefogadás általános feltételei és menete

Gyermeket - a rokonok és a szülő házastársa általi örökbefogadás esetének kivételével - csak házastársak fogadhatnak örökbe. Örökbefogadó az a 25. életévét betöltött, cselekvőképes személy lehet, aki a gyermeknél legalább 16 évvel, legfeljebb 45 évvel idősebb, és személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására. 3 év feletti gyermek örökbefogadása iránti kérelem benyújtása esetén az örökbefogadás a gyermek érdekében abban az esetben is engedélyezhető, ha az örökbe fogadó szülő és a gyermek között legfeljebb 50 év a korkülönbség. Közös gyermekként történő örökbefogadás esetén meghatározott életkornak és korkülönbségnek az egyik örökbefogadó tekintetében kell fennállnia. Az örökbefogadás tehát nem csupán jogi aktus, hanem egy új életkezdet lehetősége mind a gyermek, mind a leendő szülők számára. A szabályok és feltételek célja, hogy a gyermekek valóban biztonságban, szerető családi környezetben nevelkedhessenek.

Az örökbefogadási folyamat lépései

1. Jelentkezés a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálatnál (Tegyesz): Hazánkban örökbefogadónak a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (Tegyesz) helyi egységeinél lehet jelentkezni. Nem kell rögtön beadni a kérelmet, meghallgatható a tanácsadás, és később is dönthetnek. Telefonon kell időpontot kérni az örökbefogadási folyamat elindításához.
2. Személyes tanácsadás: Ezt egy személyes tanácsadás követi, aminek végén a jelentkezők beadhatják hivatalos kérelmüket. Az örökbefogadási tanácsadó röviden ismerteti az örökbefogadás menetét és rendszerét.
3. Alkalmassági vizsgálatok: Az elkövetkező nagyjából két hónap során a jelentkezőknek több vizsgálaton is át kell esniük annak érdekében, hogy megkaphassák a Tegyesz javaslatát az örökbefogadóvá válásra. Mindezek során szükséges egy háziorvosi igazolás az egészségügyi alkalmasságról, egy pszichológiai alkalmassági vizsgálat, valamint egy környezettanulmány, amit a szakszolgálat szakemberei a kérelmezők otthonában készítenek el, felmérve a körülményeket.
4. Örökbefogadói tanfolyam: Végül elengedhetetlen még egy önköltséges örökbefogadói tanfolyam elvégzése is.
5. Határozat a gyámhatóságtól: A Tegyesz javaslata, továbbá a jövedelmi viszonyokra vonatkozó igazolás és a jelentkezők személyes meghallgatása alapján végül a gyámhatóság hozza meg az alkalmasságot megállapító határozatot. Pozitív elbírálás esetén a határozat három évig marad érvényben, annak lejártát követően pedig egy évvel hosszabbítható meg anélkül, hogy a procedúrát újra le kellene szinte teljes egészében folytatni. Amennyiben a jelentkezést elutasítják, egy éven belül sehol az országban nem adható be újabb kérelem.
6. Gyermek kiválasztása és ismerkedés: A leendő örökbefogadónak arról is nyilatkoznia kell, milyen gyermeket szeretne magához venni, ami kiterjed egyebek mellett a nemre, a korra, az egészségi állapotra, sőt, a származásra is. A várakozási időt természetesen e kritériumok alapjaiban befolyásolják, de akár évek is eltelhetnek, mire a jelentkezők sorra kerülnek. A rendszer gyorsaságára ugyanakkor hatással van, hogy a törvény előnyben részesíti a házaspárokat. A szakszolgálat munkatársai a gyermekek gyámjával és gondozójával közösen igyekeznek a nyilvántartásba vett örökbefogadók közül - a jelentkezési sorrend figyelembevételével - a legmegfelelőbb szülőt kiválasztani. Ezután válik lehetségessé, hogy a potenciális örökbefogadók egy több körös eljárás révén megismerjék az adoptálni kívánt gyermeket. A szülőjelöltek először egy személyes egyeztetés keretében kaphatnak bővebb információt az örökbefogadási tanácsadótól, ha pedig úgy döntenek, ezt követően találkozhatnak is a gyermekkel, de anélkül, hogy ő tudomást szerezne róluk. Amennyiben pedig az örökbefogadók továbbra is szeretnék folytatni a kapcsolatfelvételt, a következő alkalommal már elkezdődhet az ismerkedési fázis, amely addig tart, amíg a megfelelő érzelmi kötődés ki nem alakul a felek között.
7. Gondozásba kihelyezés és véglegesítés: A gyermek gondozásba történő kihelyezéséről a gyámhivatal dönt. Ilyenkor legalább 30 napig kötelezően az örökbefogadónak kell gondoznia a gyermeket, amit a Tegyesz tanácsadója felügyel, majd véleményez. Az örökbefogadást engedélyező határozatot végül szintén a gyámhivatal hozza meg.

Civil szervezetek szerepe az örökbefogadásban

Az egyesületek és alapítványok nyílt örökbefogadást közvetítenek, általában újszülötteket. A legtöbb civil szervezet már 45 éves korig fogadja a jelentkezőket - ugyanakkor nem garantálják, hogy sorra is kerül addig az illető. Fotóval, bemutatkozással, baptista lelkipásztori ajánlással (ha van) lehet jelentkezni. Életrajz és fénykép szükséges, személyes elbeszélgetést tartanak, nem minden jelentkezőt fogadnak.

Nemzetközi örökbefogadás

A gyermekjogok egyik legfontosabb jogforrásából, az ENSZ 1989. évi Gyermekjogi Egyezményéből sem maradhatott ki az örökbefogadás intézményének rögzítése, amely helyettesítő védelmet jelent a családtól megfosztott/onnan kiemelt gyermek számára. Hasonlóképpen állítja fel a prioritási sorrendet hazai és nemzetközi örökbefogadás között a gyermekvédelmi törvény, valamint a Polgári Törvénykönyv is. A nemzetközi örökbefogadás részletszabályait pedig a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szóló 1993. évi Hágai Egyezmény hirdeti ki. A rossz körülmények (szegénység, személytelen gyermekotthoni környezet) között élő, kevéssé kiváló kvalitásokkal rendelkező gyermek esélyt kap egy szerető, lehetőségekkel teli légkörben történő felcseperedésre. A nemzetközi örökbefogadás különösen kényes téma, s helyénvalósága parázs viták forrása az örökbefogadható gyermek sorsába belefolyó személyek (nevelőszülők, gyermekvédelmi szolgálatok munkatársai) között. A külföldi örökbefogadók csak többkörös alkalmassági vizsgálat (előbb a saját, majd a fogadó ország követelményeinek kell megfelelni), valamint tetemes költségek megfizetése (a fogadó országba utazás, szállás, a gyermekkel való ismerkedés során a programok, játékok kiadásai) után válhatnak a gyermek szüleivé.

A gyermek származásának titka és a származás felkutatása

A legfrissebb, 2017-es jogszabály-módosítások értelmében az örökbefogadott gyermek - szülője halála után - 18 éves korától megismerheti vér szerinti szülei nevét és egyéb adatait. Ezt biztosítandó nem csupán az örökbefogadó szülők, hanem a gyermek kérésére a hatóságok is kötelesek információkkal ellátni a gyermeket vér szerinti családjáról, gondosan szem előtt tartva és védve a vér szerinti szülő/testvér stb. azon jogát, hogy kilétét titokban tartsa. Fontos, hogy legkésőbb a gyermek ötéves koráig mindenképpen javasolt az örökbefogadás tényének elárulása. Saroo Brierley önéletrajzi írásában, az Oroszlánban olvashatunk a gyermekjogok egymásnak feszüléséről, valamint a származás felkutatásának nehézségeiről. Saroo előtt nem volt titok, hogy ő örökbefogadott fiú, szerette fogadott szüleit, mégis felnőttkorára vágyat érzett, hogy megismerje vér szerinti családját.

tags: #csecsemo #mielobbi #orokbefogadasa