Az egyéni vállalkozó várandós kismamáknál is előfordulhat, hogy adott időszakban a várandósság alatt, vagy akár a várandósság vége felé már nem tud dolgozni, esetleg az orvosa nem javasolja a munkavégzést. Míg a munkaviszonyban lévő kismama saját betegsége (például influenza) esetén betegszabadságon tud lenni, az egyéni vállalkozó betegszabadságra nem, csak táppénzre jogosult.
A táppénz keresetpótló ellátás, így ha munkát végez adott személy, akkor nem kaphat táppénzt. Ezt különösen fontos tisztázni az egyéni vállalkozóknál, mert ha például szellemi tevékenységnél, ami akár otthonról is elvégezhető, akkor az egyéni vállalkozónak kell eldöntenie, tud-e, akar-e a betegsége mellett dolgozni, vagy táppénzre megy. Amennyiben táppénzre megy, akkor abban az időszakban munkát nem végezhet, de természetesen bevétele származhat egy korábbi tevékenységének ellenértékeként.
A táppénzes időszakban amellett, hogy táppénz jár a keresőképtelen személynek, nem kell megfizetni az adott időszakra eső járulékokat.
A táppénz igénylésének folyamata egyéni vállalkozóként
2024. január 1-jétől a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztató, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő és a Tbj. 87. § (3) bekezdése szerinti személy (úgynevezett „önfoglalkoztató”) a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz, és a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátás iránti kérelmet kizárólag az egészségbiztosító által erre a célra rendszeresített, kormányrendeletben meghatározott egységes, személyre szabott ügyintézési felületen (SZÜF) közzétett űrlapon, elektronikus úton nyújthatja be.
Ha munkaviszonyban áll a kismama, akkor a munkáltatója elvégzi az ellátásai igénylésével kapcsolatos feladatokat, azonban az egyéni vállalkozók többnyire maguk veszik kézbe a folyamatot. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira vonatkozó igényt az egyéni vállalkozóknak elektronikus úton kell benyújtaniuk. Az elektronikus ügyintézés első lépése a regisztráció. Az egyéni vállalkozó adatainak megadása után meg kell jelölni, hogy saját maga adja be a kérelmet, vagy meghatalmazott útján jár el. A meghatalmazott adatait szintén meg kell adni.
A sikeres regisztráció után leadhatóak a táppénz, csed, gyed iránti igények, elektronikus formában. Az igény leadásához az ÁNYK keretprogramot kell használni, amely a NAV honlapjáról tölthető le. Alapvetően az Igénybejelentés táppénz, csed, gyed, örökbefogadói díj, baleseti táppénz igényléséhez nyomtatványt kell használni, de ha az egyéni vállalkozó az alkalmazottjának szeretne ellátást igényelni, akkor a Foglalkoztatói igazolást is használni kell. Az Igénybejelentésen ki kell választani a pénzbeli ellátást, amit igényelni szeretnénk, és ezután ezek a lapok aktívvá válnak. A kérelmező jogviszonyának megadása után jöhet a bankszámlaszám kitöltése, ahová az ellátás folyósítását kérjük, illetve a postacímet. A pótlapon az igénybe vett betegszabadság időszakáról kell nyilatkozni, a jövedelem nélküli időszakokról, és meg kell jelölni az okokat is.
Gyáp, csed, gyed igénylése esetén a Nyilatkozat a csecsemőgondozási díj megállapításához nyomtatványra is szükség van, amelyet ki kell tölteni, alá kell írni, majd beszkennelni. A szkennelt dokumentumot a Csatolmányok kezelése menüben lehet feltölteni.
A vállalkozói státusz és a táppénz kapcsolata
A táppénz fontos lehet az egyéni vállalkozók életében, különösen olyan időszakokban, amikor betegség vagy egyéb kényszerű kiesés miatt nem tudnak dolgozni. Mivel egy egyéni vállalkozónak betegszabadság nem jár, így egyből a táppénz és az egyéni vállalkozó jogviszonyát érdemes megismerni.
Amikor táppénzről beszélünk egyéni vállalkozóként fontos figyelembe venni, hogy különbség van a főállású és a másodállású vállalkozó között. A táppénz egy havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, mely a keresőképtelenség időtartama alatt hivatott pótolni a kieső jövedelmet. Célja a betegség szociális kockázatának enyhítése.
Nagyon fontos, hogy ez az általános eljárás nem mindenkire igaz, hiszen a vállalkozói státusz, valamint az adott egészségügyi állapot, a biztosítás stb. ezt megváltoztathatja. A keresőképtelenséget az orvos igazolja. Fontos, hogy megfelelő mértékű társadalombiztosítási járulékot fizess a vállalkozás után, hogy biztosítsd a táppénzre való jogosultságot.
Táppénz alatt különösen fontos, hogy a vállalkozás cash flow-ja és likviditása biztosított legyen. Ilyen helyzetben a lassan áramló tőke különösen nagy ellenség.
A biztosítási jogviszony jelentősége
Fontos a biztosítási jogviszony a táppénz vonatkozásában, ugyanis nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amely alatt a biztosítás szünetel. A csecsemőgondozási díjnál és a gyermekgondozási díjnál is fontos a biztosítási jogviszony megléte.
A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj (a diplomás GYED kivételével), az örökbefogadói díj és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósításának ideje.
Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, akkor a feltételek továbbra is fennállnak.
Speciális helyzetek: terhesség, szülési szabadság és vállalkozás
A TB törvény szempontjából a kismamák egy nagyon speciális helyzettel állnak szemben. Ugyanis hiába van valakinek főállású jogviszonya, oda a szülési szabadság (első 168 nap) után Magyarországon még nem szoktak a kismamák visszatérni a 8 órás főállásukba fizikailag, hanem többnyire fizetés nélküli szabadságot igényelnek, és ezáltal az egy passzív jogviszonnyá válik. A köznyelvben az emberek ezt hívják a „GYED” időszakának, ami mellett egyébként már szabadon lehet munkát végezni is, és az államtól igényelt pénzbeli ellátás is kapható párhuzamosan.
A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre. Tehát aki átalányadózó egyéni vállalkozást működtet, az ebben a szituációban csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizesse az SZJA-t, a TB járulékot és szociális hozzájárulási adót is. Természetesen a jövedelem számítása függ az egyéni vállalkozó tevékenységétől, vagyis hogy melyik költséghányadba tartozik, és figyelembe kell venni a 2022. január 1-jétől érvényes adómentes keretet is, ami a minimálbér hatszorosában van meghatározva. Tehát ilyen szempontból a „GYED időszaka” alatt még teljesen úgy működünk, mint főállás mellett, azaz csak az adómentes rész felett kell megfizetnünk a jövedelmünkre a 46,5%-os adóterhet.
A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat (általában a gyermek 2 és 3 éves kora közötti egy év) már igencsak negatívan érinti. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban. Ez a garantált bérminimumból számítva az átalányadózókra vonatkozóan 2023-ban havonta 98.183 Ft. Itt felmerülhet jogosan az a kérdés, hogy viszont ha nem folytatja személyesen valaki a tevékenységét, akkor mentesülhet-e ez alól?
Különleges helyzet: KATA adózás
Az előző két esethez képest a katások speciális helyzetben vannak, hiszen rájuk nem a Tbj. vonatkozik, hanem a saját törvényük. Mivel a szülési szabadság első 168 napja után a főállásából már fizetés nélküli szabadságon van egy kismama, így előáll az a szituáció (akár a régi KATA, akár az új KATA szabályait nézzük), hogy a kismamák lehetnek főállású kisadózók, és havi 50.000 Ft közteher (+ iparűzési adó) befizetése mellett vállalkozhatnak. Ez régen is így volt, és a régi katában sem lehettek másodállásúak (25e Ft-osak).
A KATA esetében is igaz az, hogyha a kismama a tevékenységét személyesen nem folytatja, akkor tud mentesülni az adó megfizetése alól. Ezt mindig adott hónapot követő hó 12-ig kell bejelenteni a ’T101E jelű nyomtatványon.
Lehetőségek a járulékfizetés alóli mentességre
Be vonhatunk esetleg rokonokat, ismerősöket is a vállalkozás indításába, akiknek van például vagy heti 36 órát elérő jogviszonyuk, vagy öregségi nyugdíjasok, vagy nappali tagozatos hallgatók. Tehát pl. egy vállalkozói SZJA-s adózási módban ebben az esetben saját maga után nem merül fel járulékfizetés, a kismama pedig lehet az ő részmunkaidős alkalmazottja munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban vagy akár egyszerűsített foglalkoztatás keretében. Ezek közül mindegyik jogviszonynak van előnye és hátránya is, illetve bizonyos tevékenységekre egyik, másokra pedig másik a megfelelőbb. Ennek megállapítása érdekében célszerű szakemberrel konzultálni.
Táppénz szülés előtt
tags: #egyeni #vallalkozo #terhesseg #tappenz