A tevék, ezek a csodálatos teremtmények, évezredek óta elengedhetetlen részét képezik a sivatagi népek életének. Nem csupán a szállításban játszanak kulcsszerepet, hanem árnyékot, tejet, húst, gyapjút és bőrt is biztosítanak az ember számára. Bár a modern technológia korában Szaúd-Arábiában a beduinok számára már nem olyan létfontosságúak, mint régen, és inkább fajtiszta versenyállatokként, illetve a múlt szentimentális jelképeként tekintenek rájuk, Afrika és Ázsia számos részén még mindig nélkülözhetetlenek. Húzzák az igát, hajtják a vízimalmot és kietlen, járhatatlan utakon szállítják az embereket és az árut.
A teherrel megrakott teve megtett távolsága
A teve, mint szállítóeszköz, kiválóan alkalmazkodott a sivatagi körülményekhez. Egy lépésben haladó teve normális sebessége 5 km/h. Egy teherrel megrakott teve pedig átlagosan 40 km-t tesz meg naponta. A versenytevék ennél jóval gyorsabbak, akár 20 km/h sebességet is elérhetnek. Rövid távon akár 65 km/h-s sebességre is képes, de inkább a lassabb haladás jellemző rá.
A tevék eredete és fajtái
A tevék a tevefélék (Camelidae) családjába tartoznak, amely először Észak-Amerikában jelent meg mintegy 40 millió évvel ezelőtt. Onnan az alaszkai földhídon keresztül jutottak át Ázsiába, majd végül Afrikába. Ázsiában alakult ki a két, ma is ismert fő tevefajta:
- Az egypúpú teve (Camelus dromedarius), más néven arab dromedár. Természetes élőhelye Észak-Afrika és a Közel-Kelet sivatagai, de Délnyugat-Ázsiába és Ausztráliába is betelepítették. Az egypúpú teve az Isten ajándéka, vagyis "Ata Allah" néven is ismert a beduinok körében.
- A kétpúpú teve (Camelus bactrianus), vagy Bactri teve, Közép- és Kelet-Ázsia sziklás sivatagaiban él. Rövidebb lábú és nagyobb, nehezebb, mint a dromedár. A vad kétpúpú tevéket, más néven Bactrian tevéket, Nikolai Prevalsky orosz geográfus fedezte fel 1878-ban.
A tudósok szerint a mai teve ősei 40 millió évvel ezelőtt éltek Észak-Amerikában. A Camelus és a Lama nem 11 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. 2 millió éve, a késői pliocénban, a Camelus nem képviselői megjelentek Ázsiában és Afrikában. A pleisztocénben (1,8 millió éve - 12 000 évvel ezelőtt) elérték Dél-Amerikát.
A teve anatómiája és fiziológiája - a túlélés mestere
A tevék rendkívüli módon alkalmazkodtak a sivatagi élethez. Testfelépítésük és fiziológiájuk számos egyedi tulajdonságot mutat, amelyek lehetővé teszik számukra a túlélést a szélsőséges körülmények között.
A púp: Tévhitek és valóság
A népszerű hittel ellentétben a tevék nem tárolnak vizet a púpjukban. Ez valójában egy zsírszövet-halom, és ebből szívja az energiát az állat, amikor nehéz táplálékhoz jutni. Amikor a teve ezt a zsírszövetet használja, akkor a púp lagymatag lesz és összezsugorodik. Ha a teve túl sok zsiradékot használ, a kicsire zsugorodott púp lekonyul, és a teve oldalára hajlik. Egy kis táplálék és pár napos pihenés után a púp visszaáll eredeti helyzetébe.
Amikor a teve szervezete lebontja a púpban lévő zsírt, víz és energia szabadul fel, ennek köszönhetően akár 160 kilométert is képes egyhuzamban megtenni víz, illetve ivás nélkül, a gyilkos sivatagi éghajlati körülmények között. A púp zsírjának metabolizálása során 9,3 gramm zsírból 1,13 gramm víz keletkezik.
A púp nemcsak tápanyag raktár, hanem a testhőmérsékletet szabályozó szerv is. Azzal, hogy a zsírszövet a hátán lévő púpban koncentrálódik, képes maximalizálni a hőszigetelést nappal, amikor magas a hőmérséklet, és a testhő emelkedik, éjszaka pedig, amikor a hőmérséklet alacsonyra zuhan, az extra hő eloszlik az állat testében, megakadályozva ezzel a hipotermia kialakulását.
A BUCSECS TITKAI: Egy elveszett civilizáció nyomai?
Vízfelhasználás és dehidratáció
A tevék 5-7 napot is kibírnak étel és ital nélkül, és a testsúlyuknak a negyedét is elveszíthetik anélkül, hogy ez kihatással lenne a normális funkcióikra. A teve hőség idején képes 4-7 napot kibírni ivás nélkül, sőt, akár 10 hónapot is, feltéve, hogy közben nem dolgozik, és a tápláléka elegendő nedvességet tartalmaz. Ha a teve feltölti magát, úgy szívja fel a vizet, mint a szivacs, képes 113 liter vizet meginni 13 perc alatt. Teste gyorsabban hidratálódik, mint bármely más emlősé.
A teve vörösvértestjei ovális alakúak, erre vezethető vissza, hogy igen nagy mennyiségű vizet képes magához venni egyszerre, mivel a sejtek formájuknak köszönhetően rugalmasabbak, és könnyebben változtatják alakjukat. Ez a sejtforma lehetővé teszi, hogy a vér akkor is folyamatosan áramoljon az állat testében, amikor kevés a víz.
A teve szomjasan vizelete csak 1/5 része a normálisnak, széklete pedig annyira száraz, hogy azt tűzrakásra használják fel.
Testhőmérséklet-szabályozás
A tevék nem lihegnek, és nagyon keveset izzadnak. Az emberi test izzadni kezd, amikor a kinti hőmérséklet 37 °C, az ember normál testhőmérséklete fölé emelkedik, a tevének viszont egy egyedülálló test-hőérzékelője van: 6 °C-ig képes fokozni teste ellenálló-képességét, mielőtt izzadni kezdene. Ennek segítségével őrzi meg testének folyadékállományát, és elkerüli a felesleges vízveszteséget. Belső hőmérséklete akár 41 °C-ra is felmehet, mire egyáltalán izzadni kezd. Kiszáradása elérheti a testsúly 25-30%-át is, ami kétszer akkora, mint amit a többi emlős át tud vészelni.
Mivel a teve testhőmérséklete általában alacsonyabb a levegő hőmérsékleténél, a pihenő tevék azzal is védekeznek a hőség ellen, hogy szorosan egymásnak támaszkodnak.
Táplálkozás
A tevék kedvenc eledele a datolya, a fű és a különböző magok, mint amilyen a búza és a zab, de egy kietlen tájon, ahol kevés az eledel megeszi a tüskés bokrot is, vagy bármit, amit talál - csontokat, magokat, száraz leveleket, vagy még a gazdája sátrát is! A teve vastag bőrű, erős szájával képes megenni a tüskés bokrokat, illetve bármilyen, a más állatok számára ehetetlen sivatagi növényzetet.
A teve növényevő, kérődző állat, a gyomra három kamrából áll, ahol a táplálékot többször is megemészti, szinte mindent kinyerve ezzel a módszerrel az alacsony tápértékű élelemből.
Testfelépítés és külső jellemzők
- Magasság és súly: A teljesen kifejlett, felnőtt teve 1,85 m magas a vállánál és 2,15 m magas a púpjánál. Egy nagy teve akár 700 kilós is lehet. A hímek tömege 400 és 650 kg közötti, a nőstények mintegy 10%-kal könnyebbek.
- Lábak és pata: Az erős izomzatú, hosszú, vékony lábak lehetővé teszik, hogy a teve hosszú ideig nehéz terhet cipeljen. A tevék 450 kiló terhet bírnak el, de leginkább ez csak 150 kilót tesz ki. A hattól nyolc hónapos munkaidőszak után a tevének pihennie kell, hogy visszanyerje erejét. A teve mindegyik lábán széles, egyenes, bőrszerű párna és két köröm van. Amikor a talajra helyezi a lábát, a párnák kiszélesednek, és megakadályozzák, hogy a lábak a homokba süllyedjenek. Párhuzamos lépéseket tesz, először az egyik oldalon levő lábaival lép, majd a másikon levőkkel. Ezek a mozdulatok a himbálódzó csónakra emlékeztetnek, valószínűleg innen kapta a teve a "sivatagi hajó" becenevet. A dromedár mellkasa és térde szarupárnával rendelkezik, mely megvédi a perzselő sivatagtól, amikor lefekszik.
- Szőrzet: A tevék színe magába foglalja a barna minden színárnyalatát, a krémszínűtől egészen a feketéig. Tavasszal minden teve lehullajtja a szőrét, ami őszig újra kinő. A teveszőr világszerte keresett cikk, mivel kiváló minőségű bundákat, ruhakeféket, festőecseteket, valamint hagyományos beduin szőnyegeket és sátrakat készítenek belőle. Egy teve kb. 2,25 kiló szőrt hullajt le egy alkalommal. A kétpúpú teve testét kétrétegű bunda fedi: egy meleg pelyhes belső rétegből és egy durva és hosszú szálú külső szőrrétegből. Vedléskor mindkét szőrréteget nagy csomókban elhullajtják. Egy példány évente 3 kilogramm szőrmennyiséget vedlik le.
- Száj és fogak: A tevének nagy szája és 34 éles foga van. Ezek segítségével képes még a goromba, tüskés bokrokat is megenni, anélkül, hogy megsértse a száját, de ha szükség van rá, kitűnő fegyver a ragadozók ellen. A teve rágás nélkül nyeli le a táplálékot, majd felöklendezi ezt a meg nem emésztett ételt, és kérődzve rágja meg.
- Szem és fül: A tevének nagy, szelíd, őzike-szeme van. A homok és por ellen a két sor hosszú, kunkori szempilla nyújt védelmet, még a vastag és sűrű szemöldök a szúrós sivatagi naptól védi a teve szemét. A tevének kicsi a füle, de éles a hallása. A füle szőrrel van benőve, hogy védje a fülkagylót a homoktól és a portól.
- Orr: A teve orrnyílásait nagy, izmos orrlyukak védik, amelyeket akarata szerint tudja kinyitni és becsukni. Az orr megrándításával a teve hűti a beáradó levegőt, és így lerakódik a kilélegzett levegő nedvessége is.
- Farok: A teve kötélhez hasonlító farka hosszabb, mint 50 cm.
A teve természete és viselkedése
A teve természetét leginkább kiszámíthatatlannak tartják. Csökönyös, nehezen kezelhető állatnak vélik, aki köpködni és rúgni is szokott. A valóságban azonban jó-természetűnek, türelmesnek és intelligensnek ismerik. A nehéz teherrel a hátán felálló teve hörgése inkább egy súlyemelő erőlködésére emlékeztet, nem pedig a munka elleni nemtetszésének a kifejezője.
A teve erősen szociális viselkedésű állat. Csordákban él, amelyet mindig egy domináns hím vezet. Szeretik egymást üdvözölni, ilyenkor egymás arcába fújnak. A tevének ismert és kellemetlen szokása, hogy időnként köpködni kezdi a bámészkodó embereket. Ezt a sajátos védelmi technikát csak akkor alkalmazza az állat, ha fenyegetve érzi magát.
Szaporodás és élettartam
A 13 hónapig tartó terhességi időszak után, általában egy, ritkán két teveborjú jön világra. A borjúk a születésük utáni pár órában már járni tudnak, de öt éves korig az anyjuk közelében maradnak. Egy teve átlagosan 40 évet él, bár a málhás tevéket 25 év munka után többet nem dolgoztatják.
A vemhes nőstény 12-14 hónapi vemhességi idő után hozza világra a púp nélküli borját, rendszerint csak egyet, de néha ikreket. A teveborjú már az ellés után félórában sétálni kezd; a nőstény és az újszülött tevecsikó azonban a szülés után csak egy-két héttel később csatlakozik a csordához. A teve hétéves korára válik teljesen ivaréretté. A csikónak csak akkor kezd púpja nőni, amikor az anyatejről átáll a növényi táplálék fogyasztására.
A teve kulturális jelentősége és felhasználása
A tevék kulturális hatása igen jelentős a Közel-Kelet, Észak-Afrika és Közép-Ázsia állattartó népeire. A beduin kultúra például elképzelhetetlen lenne tevék nélkül, gazdasági létük teljes mértékben tőlük függ. A teve teje és húsa biztosítja az élelmet, szőréből ruhát és sátorponyvát készítenek. Kitartása és teherbíró-képessége révén távoli területekig jutottak el, akikkel ilyen módon kereskedni tudtak.
A teve, mint élelemforrás
A tevének fogyasztják a tejét és húsát is. A tevetej kifejezetten egészséges, a nomád pásztorok rendszeresen fogyasztják. Fehérjegazdag, zsír- és laktózszegény, tele van C-vitaminnal és tartalmaz még nagy arányban káliumot és vasat is. A beduinok szerint gyógyhatású akkor, ha a teve gyógynövényeket fogyaszt. A tevetejből leginkább joghurtot, vajat és sajtot is készítenek.
A teve húsa kedvelt csemege, de az állat hústermelő képessége alacsony, ezért van sokkal nagyobb szerepe igavonóként, vagy málhásállatként. Elsősorban a bordát és a karajt fogyasztják, ám a púpban található zsír is ínyencségnek számít. A zsír ezenkívül jó tartósítóanyag marha-, birka-, vagy tevehúshoz. A tevehús fehérje- és tápanyaggazdag. A legjobb minőségű a dromedárhús. Ízre leginkább a marhahúsra emlékeztet, viszont az idősebb tevék húsa rendkívül rágós és csak hosszas főzéssel lehet megpuhítani.
A teve a történelemben és a modern világban
A tömjén-kereskedők több ezer éve szelídítették meg a tevét, és arra tanították őket, hogy a hosszú, kimerítő utat Dél-Arábia és a Közép-Kelet északi részei között megtegyék. A teve, mint szállítóeszköz bizonyított hatékonysága, a történelem során a hadifegyver. Így általánossá vált a tevékre szerelt harcosok részvétele sok csatában, a tökéletes ellenszer az ellenséges lovasság semmissé tételére.
Még ma is, amikor a terepjáróknak és a GPS-nek sikerült pótolniuk közlekedési eszközként, a tevét még mindig számos beduin törzs használja. Szokás, hogy olyan úticélokon, mint Marokkó, Tunézia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek, a turisták tevekirándulásokat tesznek a sivatagban.
A 20. század végén újra felfedezték az ősidők óta űzött sportot, a teveversenyt, mely meghatározott útvonalon zajlik, és a gyorsaság elérése a cél.